Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-14 / 85. szám, kedd

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 14. SZÍNHÁZ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznézű (19) KIS SZÍNPAD: Szerencsétlen gyilkos(19) BORODÁČ SZÍNHÁZ -KASSA: Carmen(19) JÓKAI SZÍNHÁZ - KOMÁROM: A Tátrától a Dunáig - szlovák est (17) MOZI POZSON

Y HVIEZDA:Lesz ez még így se(am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Csókgyűjtő (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kék bársony(brit) 20 CHARLIE CENTRUM: Titanic (am.) 15, 16.30, 19.45 Az esőcsináló (am.) 18, 20.30 Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15, 17 Anastasia (am.) 16.30 Halott férfi(brit) 19 Régi világ képei (szlov.) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Lesz ez még így se(am.) 15.30, 18, 20,15 TATRA: Szigorúan bizalmas(am.) 15.30, 18, 20.15 CAPITOL: G. I. Jane (am.) 15.30, 17.45, 20.15 ÚSMEV: Titanic(am.) 16, 19.20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Ajáték(am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Spice World(am) 17.00 19 GÚTA: Titanic 16, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Titanic(am) 16.30,19.30 ROZSNYÓ PANORÁMA: A Sakál(am.) 16.30,19 Többet, jobbat és mást is adnak a gyerekeknek „Játszani is engedd..." DUSZA ISTVÁN Manapság, ha valaki elhivatottsággal, színvonalasan teszi a dolgát, már-már nagyobb kitartásra, erőfeszítésre van szüksége, mintha alkalmilag az utcára vonulna elorzott jogaiért tüntetni. Az iskolák anyagi helyzetének romlása, az államhatalom hivatalnokainak hatalmaskodása sem rendítette meg elhivatottságukban azokat a pedagógusokat, akik akarnak, tudnak többet, jobbat és mást is adni a gyerekeknek. A rimaszombati Novomeský utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola is megjárta azt a kálváriát, ami mostanság a szlovákiai magyar iskoláknak kijut. Nem olyan régen volt, hogy az iskola szülői közössége és a pedagógusok a bizonytalanság csapdájában vergődtek. Kitessékelték őket a volt laktanyaépületekből, s nem volt biztos, hogy az épülő új iskolát ők kapják meg. Bár azóta már otthonossá tették és belakták a nagy harc árán megkapott új épületet, a mai napig nem készült el a konyha és az étterem, s arról álmodni sem mernek, mikor épül fel a tornatermük. Vannak tehát kényelmesebb, korszerűbb feltételek között oktató iskolák, de azzal a munkával, amit elvégeznek a Sebők Valéria vezette Novemeský utcai pedagógusok sem vallanak szégyent. Régi tapasztalat, hogy abban az iskolában, ahol a kötelező napi feladatokat szinte csak letudják, s nem szánnak időt és energiát a nevelésre, a gyerekek képességeinek a fejlesztésére, igazából az oly sokat emlegetett eredményességgel sem nagyon dicsekedhetnek. A rimaszombati Novomeský utcaiak az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc tiszteRégészeti lelet, amit az eltelt évszázadok során a víz és a mai megtalálók jóindulata őrzött meg Török kori kancsó a Dunában Idén áprilisban a török hódoltság időszakához köthető lelet került a komáromi Duna Menti Múzeum régészeti gyűjteményébe. TRUGLY SÁNDOR A rézből készült ónozott vizeskancsót Dunamocson a Dunaparton találta Klucsár Zsanett és családja. E füles kancsó alsó fele töredékes, több helyütt behorpadt, felső nyaki és válli része viszont aránylag épnek mondható. Török kori voltát igazolja a nyakán található vésett tugra (tulajdonjegy), amely általában „a török szultánok különféle grafikus elemekből "összeállított hagyományos kézjegye, aláírása." A Duna vizéből előkerült lelet (eredeti magassága mintegy 35-36 cm lehetett) aránylag ritka a Kárpát-medencében, feliratának hitelesítése viszont további kutatómunkát igényel. Az egykori Dunamocs lakossága soA kancsó eredeti magassága 35-36 cm lehetett. A nyakán vésett tulajdonjegy - tugra - látható. (A szerző felvételei) letére mutatták be azt a műsorukat, amelyben az iskola énekkara, versmondók és színjátszók léptek közönség elé. Az alkalmi irodalmi összeállítás népes szereplőgárdáján túl két színjátszó csoportja is van az iskolának. Ezek közül a Nyitnikék színjátszó csoport benevezett az idei Duna Menti Tavaszra is. Fekete István Csí című novellájából írt mesejátékot Csík Fejes Éva és Tóth Katalin rendezte. A jóérzékkel tömörített és a dramatizálás nyomán a fecskepár történetét félreérthetetlenül az emberekre érvényesítő játékban a gyerekek felismerték a mindennapjaikban is előforduló történéseket. A rendező-pedagógusok elmondása szerint tartalmas beszélgetéseket folytattak a családról, a szolidaritásról, a szeretetről, a hűségről és a kitartó barátságról. Néha már olyan érzésük támadt, hogy Fekete István állathősei igazából a mai hétköznapok jellemeinek jegyeit viselik magukon, s a mi embersorsainkat hordozzák. Nem véletlenül szeretnének eljutni Dunaszerdahelyre, hogy megmutassák mit éreztek meg, mit gondoltak tovább az állattörténetből. Az ezekben a napokban elkezdődött szakmai válogatás nyomán bizonyára lehetőségük adódik, hogy eljussanak Dunaszerdahelyre. Mindaz, amit Fekete István fecskepárjáról és a velük együtt élő állatok emberléptékű életéről, cselekvéseikről eljátszanak, gazdag lelkivilágról tanúskodik. Pedagógusaik elmondása alapján: él bennük a vágy, hogy eljussanak a Csallóköz szívébe, s találkozzanak a hozzájuk hasonló gyerekekkel. Az új iskolájukban megvalósuló új szellemű tanítás szép eredménye lenne az országos megmérettetés. kat szenvedett a töröktől, hódoltsági határvidék révén és persze Esztergom, Párkány, Érsekújvár és Komárom közelsége miatt is a harcoló hadak gyakran átvonultak rajta, többször kifosztották, népét a török adófizetésre kötelezte. Leletünk tehát minden valószínűség szerint egy 16-17. századi „előkelő török személyiség" használati tárgya lehetett Aquinói Szent Tamás főműve magyarul A teológia foglalata A Lilium Aurum Kiadó rendhagyó sorozata Helytörténet - képeken POLGÁR ANIKÓ Aquinói Szent Tamás a középkor legnagyobb és legismertebb gondolkodója. Munkássága a filozófia, teológia és az irodalom szempontjából egyaránt jelentős. Ó a szerzője pl. az ismert Pange linqua kezdetű himnusznak, melyet a templomokban ma is énekelnek. (Magyarul Babits Amor sanctusában jelent meg Aquinói Szent Tamás két másik himnuszával együtt). Summa Theologiae (A teológia foglalata) című főművét is sokan ismerik a filozófiatörténetből. Ez a mű teremtette meg tkp. a teológia tudományát, s foglalta egységes rendszerbe a középkori filozófiát. Három fő részből áll: az I. rész Istenről és Isten értelmes teremtményeiről, az emberekről szól, a II. rész erkölcstan, a III. rész pedig a megtestesülést és a szentségeket vizsgálja. A problémafelvetés kérdések formájában történik. Például az Isten jóságáról szóló fejezet négy szakaszra oszlik négy kérdés alapján: Vajon jó-e Isten? Vajon Isten-e a legfőbb jó? Vajon egyedül Isten jó-e lényegénél fogva? Vajon minden lény Isten jósága által jó-e? A kérdés feltevése után ellenérvek következnek, az ellenérvekre a szerző tekintélyekre (elsősorban a Szentírásra) hivatkozva válaszol. Ennek a teológiai és filozófiai alapműnek teljes magyar fordítása ezidáig nem jelent meg. A Telosz Kiadó a közelmúltban nagyszabású vállalkozásba fogott: több kötetben kezdte el kiadni a mű teljes latin és magyar szövegét. (A magyar fordítás Tudós-Takács János munkája.) A kétnyelvű kötetek a filozófia és a teológia iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen alapkönyvek lesznek. Dunaszerdahely. A képeslap immár több mint egy évszázada nem csupán jókívánságokat, üdvözleteket és sok más információt közvetít, hanem - ha különböző okok miatt megőrzik - a település- és várostörténet új és sajátos dokumentációs forrása lehet. Ezt ismerte föl Liszka József, aki magángyűjteményekben és különböző közintézményekben föllelhető dél-szlovákiai képeslapokból rendhagyó sorozatot indított, amelyet a dunaszedahelyi Lilium Aurum Kiadó gondoz. A néhány hete megjelent nyitó könyvben az Érsekújvárról készült legjobb képeslapokat gyűjtötte össze, most pedig a Dunaszerdahely arculatának száz éves változásait követi nyomon a gondosan megválogatott és rendszerezett képeslapok révén. A válogatás azokkal az egykori felvételekkel kezdődik, amelyek ma már nem létező épületeket örökítettek meg, például a Fehér Kastélyt, a népiskolát, a kaszinót, vagy az 1872-ben alapított takarékpénztárt. Olyan épületeket is láthatunk, amelyek ma is sajátos hangulatot, esztétikumot árasztanak a városban. Ilyen áz egykori Vermes Villa vagy a barokk stílusban épült Sárga Kastély. Sajátos korképet villant föl, s egyfajta kultúrhistóriai és néprajzi érdekességet is tükröz századunk tízes éveinek dunaszerdahelyi Fő utcája. A legújabb képeslapok a város dinamikus átalakulását, arculatának és közéleti szerepének a gyökeres megváltozását követik nyomon. A szép kiállítású könyv hasznos és izgalmas kalandozásra hívja mindazokat, akik kíváncsiak arra, milyen volt száz évvel vagy akár csak negyven évvel ezelőtt a Csallóköz egyik jellegzetes városa. (SZ. J.) Demi Moore nem riad vissza semmitől: az egyik jelenetben kopaszra borotválja a fejét Egy jelenet Fekete István Csí című mesejátékából, a rimaszombati Novomeský utcai magyar alapiskola színjátszóinak előadásában. (Archív felvétel) G. I. Jane ERDÉLYI EDIT Ridley Scott ma a világ legelismertebb rendezői közé tartozik. A nyolcadik utas a halál, a Szárnyas fejvadász, Thelma és Louise stb. című nagyszerű filmek rendezője új alkotással jelentkezett. A G. I. Jane katonai környezetbe visz el bennünket. Jordan O'Neil (Demi Moore) a legjobb topográfusok közé tartozik a tengerészeméi. Öntudatos, ambiciózus nő, aki szívesen futna be karriert. Egy percig sem habozik, amikor fölajánlják neki, hogy az amerikai hadsereg történetében első nőként tagja lehet a Navy SEAL elit alakulat edzőtáborának. Jól tudja, hogy a speciális edzőtábor résztvevőinek milyen nehéz fizikai és pszichikai kiképzésben van részük. A drasztikus rezsimet még a kemény, edzett férfiak hatvan százaléka is feladja, ám Jordánt ez nem riasztja el, hiszen őt is kemény fából faragták. Ha sikerül bizonyítania, a nők előtt nyitva állnak majd a kapuk a hadsereg speciális alakulatainál is. Legalábbis Jordan így gondolja, persze még nem sejti: a felettesei valójában nem akarják, hogy győztesen kerüljön ki az edzőtáborból... Több, mint két órán át lehetünk tanúi a különleges katonai kiképzésnek. Jordannak nincs könnyű dolga, hiszen nemcsak az erőnléti gyakorlatokban kell állnia a sarat, hanem a kemény katonák közé is be kell illeszkednie, meg kell őket nyernie. Minden - a gyengébb nemnek járó - kivételt elutasít, és ugyanolyan szabályokat követel magának. Azt akarja, hogy a férfiak vele szemben is ugyanúgy viselkedjenek, mint a társaikkal. Jordan még a fejét is kopaszra borotválja, hogy ezzel is jelezze: vegyék egyenrangú partnernek. Azok, akik szeretik a katonai környezetben játszódó filmeket, örülhetnek, mert igazán hathatós jelenetekben lesz részük. A kemény kiképzőtáborban néha például húszórás edzés folyik, miközben a katonák négy (!) percet kapnak az ebédre. Ráadásul este az összegyűjtött ételmaradékokat etetik meg velük. Ám nehogy azt képzeljék, a katonák ezek után végre ágyba dőlhetnek. A speciális táborban ugyanis a fizikai edzést követően látnak hozzá a Miért imádom az amerikai tengerészetet című fogalmazás megírásához... Ridley Scott rendező eddigi munkássága során már nemegyszer építette a filmjét erős női főszereplőkre. Ilyen volt Sigourney Weaver A nyolcadik utas a halálban vagy például Geena Devis és Susan Saradon a Thelma és Louiseban. Jordan O'Neil szerepére nem kellett senkit keresnie, mivel Demi Moore maga ajánlkozott. A sztriptíztáncosnői szerep után valószínűleg azt is be akarta bizonyítani, hogy bármelyik keménykötésű legénnyel felveheti a versenyt; egyszerűen nemcsak ő a legszebb, hanem a legerősebb színésznő is. (Bár meg kell hagyni, hogy kaszkadőr nélkül végigcsinálni a jeleneteket, bizony nem semmi!) Kedvelői viszont örülhetnek, hiszen két órán át szinte „le sem jön" a vászonról. Kétségtelen, hogy a legrosszabbul azok a nézők járnak, akik a rendezőtől megszokott, nagyszerű alkotást várnak. A G. I. Jane-ből ugyanis éppen az hiányzik, amitől amolyan igazi Ridley Scott-os lenne a film. így csupán egy átlagos katonai történetet kapunk - női főszereplővel kiegészítve. (Fotó: Intersonic)