Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)
1998-04-11 / 84. szám, szombat
ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 11. KULTÚRA hirdetés 9 A kiszolgáltatott pedagógus, tehetetlensége ellensúlyozására a pofozkodás jogát követeli A humánus pedagógia csődje, vagy a társadalom zsákutcája? Ezt tanultad az iskolában? - kérdik a gyereket. Mintha a nevelés csupán az iskola feladata lenne, mintha az oktatásügy megkapna minden megbecsülést ahhoz, hogy imigyen számonkérhető legyen. Hiszen ez a terület sem jobb, mint a társadalom többi szférája. MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ Minden társadalom úgy tiszteli a gyermekek emberi méltóságát, amiként a családot és az oktatásügyet támogatja, ösztönzi. És ha éppen elhanyagolja és háttérbe szorítja, ezzel saját gyermekeit alázza meg. Milyen lesz ez a megalázott nemzedék? Alázatosan jámbor, avagy a rajta elkövetett erőszakot folytató és továbbadó? Mindkettő egyszerre: ideális terep egy önkényuralmi rendszer kialakulásához, ahol a hallgató többség csak végső elkeseredésében akar menekülni kiszolgáltatott helyzetéből (ha még mer, ha tud, ha egyáltalán még lehetséges). Tudja ezt a hatalom is. Olykor éppen ezért teremt ilyen viszonyokat, hogy elképzeléseihez alázatos híveket neveljen. Mert a kiszolgáltatottság és a megalázkodás is nevel valamire, ha a gyermek ezt a mintát látja otthon vagy az iskolában. Láttuk ezt az ötvenes évek kezdetétől, amikor nem véletlenül semmizték ld az ország népét vagyonából, hitéből, hagyományaiból s helyenként nyelvéből is. A sztálini és hideri propagandagépezet egymástól tanult. Az egyetlen csalhatatlan vezér dicsőítése, a tökéletesnek kikiáltott társadalom feltétlen szolgálata, az egyeden faj, párt vagy nyelv felsőbbrendűségének szelleme kellett, hogy áthassa az oktatást. A szülő, a család, a hagyományok legfeljebb csak ezek után következhettek.. Nehéz mindezzel szembenézni, és nem lehet egyik napról a másikra kiradírozni, mint egy szöveget a számítógép emlékezetéből. Hiszen e nép többsége ilyen viszonyok közt nőtt fel. És aki most azt kívánná, hogy mindezt felejtsük el, az arra szedne rá bennünket örömmel, hogy ne ismerjük föl a Sátán arcvonásait. Hogy mi; akik szenvedő alanyai voltunk e korszaknak, ne vegyük észre, miként építgetik újabb rabságunk börtönfalait a sátáni eszmék hű tanítványai a jelenbe átcsempészett téglákból. Esetleg majd gyermekeink ne is tudhassák, hogy e falakon túl van másfajta világ is. Nem szeretném itt az iskola és a pedagógia felelősségét áthárítani, mert aki hivatásul ezt az utat választotta, annak tudnia kell, hogy a mulasztásra, képmutatásra, megalkuvásra és hozzá nem értésre nincs mentség. Mégha anyagilag és erkölcsileg nem is kap megbecsülést, mert a pedagógus önbecsülése nem lehet alku tárgya (ez persze minden más emberre is vonatkozik, ha magát tisztességesnek és becsületesnek szeretné tudni). Az, hogy milyen körülmények közt kell emelt fővel helytállnia a MOZI POZSONY HVIEZDA:Lesz ez még így se (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Titanic(am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Titanic (am.) 15,16.30,19.45 Az esőcsináló (am.) 18,20.30 FlubberA szórakozott professzor (am.) 15,17Anastasia (am.) 16.30 Hída Kwai folyón(brit) 19 Dušan Hanák rövidfilmjei (szlov.) 19.15 KASS A DRUŽBA: Lesz ez még így se(am.) 15.30, 18, 20,15 TATRA: Spice World 15.30,17.45 Bizonytalan jelentés a világ végéről 20.oo CAPITOL: G. I. Jane (am.) 15.30,17.45,20.15 ÚSMEV: Kámaszutra(am-) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: A játék(am.) 15.30, 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Spice World(brit) 17, 19 LÉVA JUNIOR: Csillagközi invázió(am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Emma (am.) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: A holnap markában 19 NAGYMEGYER: Pret a porter(fr.) 19 ROZSNYÓ PANORÁMA: Tudom mit csináltatok... 16.30,19 Ünnepi műsorajánlat Szombaton a 9.00-kor kezdődő Hétről hétre című magazinműsor szerkesztője Tonkó István. A 13.00 órai Családi fészekben megszólal a nagykaposi nyugdíjasotthon egyik lakója, megtudhatjuk, hogyan segít a Pozsonyban működő NALECII Alapítvány az allergiás megbetegedésekben és tüdőasztmában szenvedő gyerekeknek. 14.10-től musicalzene szól, utána Tallózó. 15.00-tól a Horváth Attila szerzői munkásságát bemutató CD-t ajánlja a zenei szerkesztő. 15.30-kor A vidék magazinjajelentkezik, 16.05-kor a szokásos Köszöntő. Húsvétvasárnap a Világosság című egyházi műsor katolikus félórával jelentkezik. A 10.10-kor kezdődő Kamaszrádióban szó lesz a rozsnyói alapiskola színjátszócsoportjáról és ellátogatunk a pozsonyi református vasárnapi iskolába. 11.00-kor kulturális körképet sugározunk, melyben Ba':só Péter filmrendező és Németh Ilona képzőművész szólal meg. A Randevú kínálata: játék a Húsvéti Nyuszival; a műsor i endége a No Comment együttes. 14.15-kor kapcsoljuk a BBC magyar adását. Az irodalmi mozaikban többek között szó lesz Marcel Béla Naptár és néphagyomány című könyvéről, egy pozsonyi irodalmi rendezvényről,, valamint Vas Gerebenről. 15.30-kor Hazai tájakon. A néprajzi műsorban zsitvabesenyői húsvéti énekeket és szokásokat hallhatnak. 16.05-kor Köszöntő. Húsvéthétfőn 9.10-kor Hol a tojás, piros tojás címmel gyermekműsort sugárzunk. 10.00-tól húsvéthétfői és -keddi szokásokat mutatunk be . 10.53-kor Maráz László dokumentumjátéka hangzik el. Délután hangképek következnek a Lazítani szilveszteri különkiadásából. 15.05-kor a Pavilon jelentkezik. (Prikler László illusztrációs felvétele) katedrán, a társadalmat, a hatalmat, a kormányzatot minősíti. Magas ez a mérce! - mondják most jónéhányan, ám a gyakorlat nem ezt a képet festi elénk. Hisz mennyien vannak a pályaelhagyók, mennyi tehetséges fiatal eleve nem is választja ezt a pályát! Egyesek szerint a katedrán már csak a megszállottak és a semmihez sem értők maradnak, aminek az lesz a következménye, hogy az utánunk felnövő nemzedék újabb torzulásokkal fogja terhelni a társadalom értékrendjét, amiért súlyos árat kell még fizetnünk. Legalább a húszszorosát annak, mint amire az oktatásügynek most feltétlen szüksége lenne. És a humánus társadalom egyéb feltételeiről még nem is szóltam. A helyzet valóban katasztrofális. Minél tovább éleződik, annál súlyosabb válsághoz vezet, annál gyógyíthatatlanabb és menthetetlenebb betegséggé fajul. Amikor a tudásnak és képzettségnek nincs társadalmi megbecsülése, amikor a diákjaiért felelősséget vállaló tanítókat meghurcolják, amikor „könnyebben tenghet, aki alattomos", amikor a tanító e kiszolgáltatott helyzetben, tehetetlensége ellensúlyozására azzal alázza meg magát, hogy a pofozkodás jogát követeli, akkor a kiutat nagyon nehéz az iskolától remélni... Mindezek ellenére azt hiszem, hogy a jövő évezredben is lesznek majd jeles és megbecsült emberek, akik büszkén vállalják egy-egy tanítójuk útmutatását. Csakhogy mennyien?! Nem kielégítő az együttműködés a két pedagógiai fórum között Amiről nem esett szó DR. TANKÓ LÁSZLÓ Hónapokkal ezelőtt az Új Szóban azon dohogtam, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nem hívta meg az Állami Pedagógiai Intézet magyar csoportját épp akkor zajló konferenciájára. Égyéb megjegyzéseim pedig arra irányultak, hogy a két pedagógiai fórum között (ÁPI - SZMPSZ) nem kielégítő az együttműködés. Ez azóta sem javult. Két nappal a kezdés előtt hozzánk is érkezett meghívó a rozsnyói Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napokra. (Az már szinte mellékes, hogy a borítékba - véleüenül vagy tudatosan - a tavalyi meghívó került) Az idei Czabán-napok időpontját és műsorát viszont elolvashattam az Új Szóban. Amiért írok, azt a postázott '97-es program még meg is könnyítette, mert hogy éppen a Czabán-napok műsorával nem vagyok kibékülve. (Nem csak én, de a környezetemben dolgozó érdekeltek sem.) Vegyük sorra a két év programjait! 1997-ben az öt magyarországi főelőadó a következő témában értekezett: Merre tart az európai közoktatás? - budapesti előadó; Merre tart a magyarországi közoktatás? - az MKM helyettes államtitkára; Közoktatás és önkormányzat - OKI, Budapest; Pedagógiai program, helyi tanterv - szekcióvezető, OKI, Budapest; Arculattervezés, minőségbiztosítás az iskolában - szekcióvezető szintén Budapestről. Ezeket egy szlovák nyelvű előadás egészítette ki: Merre tart a szlovákiai közoktatás - a Comenius Egyetem pozsonyi előadójától. - Majd szakdolgozatok bemutatása: Óvodapedagógia, Iskolatörténet, Pedagógiai mérések témakörökben. - Másnap: Az autonóm iskola - szakmai tanácskozás. Vita és zárszó - az SZMPSZ főmunkatársa. 1998-ban (az Új Szó alapján): A jövő iskolája - az iskola jövője - előadó budapesti oktatáskutató; A pedagógusok új kihívásairól és az új pedagógusszerepekről - budapesti tanár beszél. Arról, hogy a hazai közoktatás miképpen készül fel az európai kihívásokra - a pozsonyi műegyetem szlovák tanára tartott előadást. Délután hazai egyetemi oktató beszél az 1848 és Gömör témáról, majd pedagógiai szakdolgozatok bemutatása következik. A másnapi program központi témája újra az autonóm iskola, 3 szekcióban: Önkormányzat és iskola, Emberi és szakmai etika a pedagóguspályán és Iskolaépítő iskolavezető címmel. S ne hallgassam el - amennyire ld lehet olvasni az Új Szó ismertetőjéből, a műsor szerint: a magyar és a szlovák koalíció oktatáspolitikai koncepcióját ismerteti. - Végül: zárszó az SZMPSZ pedagógiai főmunkatársától. Tehát ennyi a két év műsora, ezért utaztak a résztvevők, fáradságot nem kímélve, Pozsonytól Királyhelmecig Rozsnyóra. Tévedés ne essék; nem azzal van bajom, ami elhangzott, hanem azzal, ami nem hangzón el. Nincsenek kétségeim az előadások témáinak fontossága felől, a színvonal sem kérdőjelezhető meg, hisz az előadók az oktatáshoz közelálló, jeles magyarországi szakemberek. Ami viszont szembetűnő és számomra érthetetlen; két év alatt alig esett szó ezeken a rendezvényeken a hazai oktatásügyről, pontosabban a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetéről. Pedig mostanában igazán elég eseménydús időket élünk, hogy csak néhány témakört említsek. Beszélni kellene például az alapiskola transzformációjáról (a nyolc osztályos oktatás most tér át a kilenc osztályosra; nagyon érdekes lenne megtudni, hogyan érinti mindez a magyar iskolákat és ezen belül a magyar és a szlovák nyelv és irodalom oktatását, mint specifikus tantárgyakat). Most kerültek az alapiskolákba az új kilencosztályos tervek (nagyon fontos lenne az új változásokat megbeszélni, a pedagógusok tapasztalatait megismerni), nemrég új tankönyvek készültek az alapiskolák specifikus tantárgyaihoz (gondolok itt elsősorban a magyar és a szlovák nyelvre), a gimnáziumok és középiskolák számára az utóbbi hónapokban láttak/látnak napvilágot a legújabb irodalomkönyvek, és még folytathatnám a sort, mint pl. az érettségi vizsga tapasztalatai, az oktatási segédeszközök kérdése, a NYIK, a Skabela-Bóna módszer, az írástanítás és íráskultúra stb. Ne feledkezzünk meg a felsőoktatásról sem Pozsonyban és Nyitrán. Az is érdekelheti a pedagógus társadalmat, hogyan boldogulnak a magyar diákok a főiskolákon, egyetemeken, de nem csak idehaza, hanem például Magyarországon is. Pedagógusaink számára nem lehet közömbös az ÁPI-ŠPÚ-ban (Komáromban az SZMPSZ-ben) folyó szakmai munka sem. Szólni lehetne még pl. a pedagógiai sajtóról (Katedra), és a publikálási lehetőségekről stb. Ez mind olyan téma és probléma, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot egy olyan rendezvényen, mint a Szlovákia magyar pedagógusok országos találkozója. Talán a jövőben ezekre is sor kerül. NAPTÁR Április 11 EGY GONDOLAT Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt. Máté evangéliuma NÉVNAP Leó, Szaniszló A Leó görög név, oroszlánt jelent. A Szaniszló a szláv Stanislawból származik, s azt jelenti: dicsőséges. Ma Laura és Július nevű ismerőseinket is köszöntsük! MAI ÉVFORDULÓINK 90 éve született Karel Ančerl cseh karmester. Náci koncentrációs táborban töltött kényszerű hatévi kihagyással a prágai rádió szimfonikus zenekarának vezető karnagya, majd a Cseh Filharmonikusok művészeti igazgatója volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. 15 éve hunyt el Dolores Del Rio mexikói színésznő, aki nagyban hozzájárult Mexikó filmművészetének elismertetéséhez. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 55 éves Zentay László operatőr. 40 éves Stuart Adamson brit énekes, gitáros, a Big Country szólistája. Ma ünnepel még: Sidó Zoltán (1939) tanár és politikus, a Csemadok egykori vezetője, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. NAPI VICC Kovácsék alváshoz készülődnek a hitvesi ágyban. Az asszony panaszkodik. - Korábban ilyenkor mindig fogtad a kezem... Kovács kinyúl, és megfogja az asszony kezét. -... azután megcsókoltál... Kovács odahajol, és megcsókolja. - ... azután beleharaptál a nyakamba... Kovács fölkel. - Hová mész? - kérdi meglepődve a feleség. - Csak a fürdőszobába. Hozom a fogaimat. Ancsel Éva emlékének Simon keresztje „Hitetek Istenbe vetett reménység is legyen." /I Péter 1, 21/ Gondolhatnánk - Czirénei Simonnak könnyű élete volt, mert elkerülte őt a bűn és a sátán. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy az angyalok seregétől sem kapott megkülönböztetett figyelmet. Alig várta a napfölkeltét, imádkozott és csak művelte az ősi földet. Egy szép napon Simon találkozott Krisztussal és a felkínált terhet egyetlen zokszó nélkül a vállaira vette. Ez a teher nem ördögi teher volt számára - hanem próbatétel. Egy kereszthordozó hitből fakadó alázatossága. Mert Czirénei Simon - e nem könnyű helyzetben - az adott körülmények kellő pillanatában tudta, hogy mit kell cselekednie. Talán ezért beszélünk róla olyan keveset? (vörös)