Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-02 / 50. szám, hétfo

6 KULTÚRA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 2. Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban Egy lehetetlen vállalkozás SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet (19) ASTORKA: Van, aki forrón szereti (a prágai Studio Y vendégjátéka) (19) STOKA: Napkelték és napnyugták (Tárlatnyitó) (16) ISTROPOLIS: A csere (Teátro) (19) WEST: Az angyal (19) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni - vendégjáték Párkányban (19) NYITRAI A. BAGAR SZÍNHÁZ: A windsori víg nők (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Anasztázia (am.) 13.30 Az ördög ügyvédje (am.) 15.30, 18, 20.45 TATRA: A Sakál (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Tudom, mit tettetek a múlt nyáron (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Filmművészeti főiskolások fesztiválja YMCA: Amistad (am.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Air Bud (am.) 15.30 Bizonytalan jelentés a világvégéről (szlov.-cseh) 17.15, 20 A holnap markában (am.) 17, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Alul semmi (ang.-am.) 17, 18, 20.30 Charlie (am.) 15 Bizonytalan jelentés a világvégéről (szlov.-cseh) 17.30 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.15 Még visszatérhetsz (am.) 18.30, 20.30 Számháború (angol) 19.30 Krisztusi évek (szlov.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Basket Bud (USA-Can.) 16, 18 LÉVASLOVAN: Emberrablásom.) 19 Szösszenet Rádöbbenés A fejemen dolgozik a hölgy. Vágja a hajam. Szemünk összeössze akad a tükörben. Mert beszélgetünk. Kell az összenézés. Panaszkodik. Majd beleőrül a két gyerekébe. Hogy mennyit kell azokkal tanuni! Mégis bukdácsolnak. De a harmadikat... Nyissz - esik le az orrom előtt egy hajtincs. ... a harmadikat magyar iskolába adom. - Az első kettőt miért nem? meredek a tükörbe. - Hogy érvényesüljenek. Ne Az érsekújvári székhellyel működő Stúdió erté kortárs művészeti társulás rendezésével Jim Meneses amerikai zeneművész koncertjét láthattuk-hallhattuk március elsején este fél tíz órai kezdettel az érsekújvári Béke moziban. Ben Patterson világhírű fluxusművész pozsonyi, brünni és budapesti performanszai után nem okozott fejtörést, hogy kit is lásson újabb vendégül a Stúdió erté? - Jim Meneses érkezése és fellépése fantasztikus motiváció és inspiráció számomra-vallja Juhász Roccó József, a Stúdió erté művészeti vezetője -, hiszen ez az amerikai zenész a kortárs improvizációs és experimentális zene egyik legjelentősebb képviselője. Fellépései során az élő dobzenét live electronics hangzással kombinálja, s mindezt videókommunikációval, illetve a saját koncertjeiből összeállított történetekkel egészíti ki. Olyan világszerte ismert alternatív zenei csoportosulásokkal kelljen talpalniuk, mint nekem. Hm. Érdekes elgondolás. Mondom, a fiam egyetemista. Magyar középiskolába járt. - Bírja? - kérdi rám pillantva. - Túl van a vizsgákon - bólintok. - És melyik az az egyetem? - lassít kezében az olló. - Az orvostudományi - válaszolom és tekintetünk összeér. Úgy néz rám, mintha a hitét adtam volna vissza. - Na ugye?! - sommázza az egész témakört. Milyen hülye is az ember...! (szg) dolgozott együtt, mint a Blast, Kixx vagy a Palincks, emellett együttműködött Iva Bittovával, Anthony Colemannal, Pavel Fajttal, Tim Hodginsonnal és David Moss-szal is. Azt hiszem, nem kellett egy percig sem gondolkodnom azon, hívjam-e őt vagy sem, hiszen mindhárom társszervezőnk, nevezetesen a HeyeRMEarS, a SNEH és az érsekújvári Városi Kultúrközpont is azonnal pozitív hozzállást tanúsítottak a koncertcsemege iránt, (za) Az irodalomtudomány elnevezés kissé megtévesztő, hiszen a természettudományokéhoz hasonló rendszerbe foglalt tudást sejtet. POLGÁR ANIKÓ Az irodalomtudománynak azonban nincs sem jól körülhatárolható tárgyterülete, sem egységes terminológiája. Ezért kezdi Bókay Antal az irodalomtudományról írt tankönyve bevezetőjét a következő mondattal: „Ez a könyv eleve lehetetlen, mégis szükséges vállalkozás". Szükséges ahhoz, hogy az irodalomtudomány nyelvébe betekinthessünk, hogy az alapfogalmak megértése vagy megsejtése után ne csak másoknak az irodalmi művekről született értelmezéseit tudjuk magunkévá tenni, saját olvasatunkat mások nézőpontjaival kibővíteni, hanem, hogy mi magunk is ki tudjuk fejezni és másokkal közölni az irodalmi mű olvasásából származó élményünket. Mi tehát az irodalomtudomány lényege a természettudományokkal összehasonlítva? „A művészetek tudományai nem tárgyat írnak le, hanem viszonyt, élményt dolgoznak ki, itt az elmélet bekerül a dolog, a tárgy, a műalkotás létezésébe. Egy-egy nagyszerű interpretáció kibővíti a mű értelmét, új élmények születéséhezjárul hozzá. A tárgyakkal egész jól elboldogulunk fizika nélkül; pontosabban azok a tárgyak és folyamatok, amelyekRE MISKÓ ILDIKÓ Jövőnk a múltunkban, történelmünkben és hagyományainkban gyökeredzik, ezért is nagyon fontos minden olyan törekvés, melynek célja az értékmentés az elkövetkező nemzedékek számára. Fokozottan érvényes ez napjainkban, a nacionalista eszmék térhódítása idején, amikor az államhatalom gyökérsorvasztó, azaz magyar emlékhelyeket, feliratokat, szobrokat pusztító igyekezete is a magyar kisebbség beolvasztását, azonosságtudatának gyengítését szolgálja. Valójában egy ceausescui barbár terv hívta életre az Élő, szép hagyomány című magyarországi könyvsorozatot. Ugyanis még mielőtt a román hatóságok hozzáfogtak volna az értékóvó és -ápoló falvak felszámolásához, az erdélyi származású, anyaországban élő Szacsvay Imre több száz fényképen örökítette meg a múltról regélő bizonyítékokat, épületeket. Ezekből néhány egy falinaptáron jeről a fizika szól, fizikai ismeretek nélkül is léteznek, fennállnak, kapcsolatunk van velünk. Az irodalmi mű csak akkor irodalmi mű, amikor elolvasott, megértett műként hat. A nem olvasott mű csak fekete rajzolat fehér papíron, vagyis nem létezik irodalmi műként." Erre a könyvre tehát elsősorban az irodalommal szakemberként foglalkozóknak, a kritikusoknak, irodalomtanároknak, diákoknak, valamint a kritikák, műértelmezések olvasóinak van szükségük. Annál is inkább, mert irodalomtanításunkban (főként irodalomtankönyveink tanúsága szerint) régebbi szempontok dívnak, s a középiskolás, sőt, gyakran a főiskolás diákok sem hallanak a posztmodernről, a hermeneutikáról vagy a dekonstrukcióról. Az irodalomtudomány fejlődésével lépést tartó irodalmi lapok azonban az újabb fogalmakkal, irányzatokkal némileg tisztában lévő olvasókra számítanak. Ezt a szakadékot könnyen áthidalhatjuk Bókay Antal könyvének elolvasásával. A könyv - viszonylag olvasmányos formában - az irodalomtudomány történetét vázolja, megmagyarázva az egyes korszakok (alteritás, premodern, modern, posztmodern) főbb fogalmait. A hangsúly a két legutóbbi korszakon, a modern és a posztmodern irodalomtudományon van, s az ezek közti különbségek megragadásán. A tankönyvjellegre a könyv felépítése és szerkezete is utal: az egyes fejezetek után rövid összefoglalásokat találunk, a lenhetett meg, majd 1988-ban az Officina Nova Könyvkiadó Erdélyi utakon címmel adta ki az első albumot, melyben az idős fotóművész képeihez dr. Kicsi Sándor írt kísérő szöveget. Akárcsak az első, a további két erdélyi kötet is nagy könyvsikernek számított - ezt bizonyítja az eladott negyvenhatezer példány is. A sikeren felbuzdulva Szacsvay Imre Péter fiával és Legeza Lászlóval együtt térképezte fel Kárpátalja emlékeit, amelyek egy kötetben láttak napvilágot. Az idős sorozatkezdeményező hirtelen halála után a másik két szerzőtárs folytatta a szerkesztő-kiadói munkát, már a dr. Windisch Istvánnal együtt létrehozott Mikes Kiadó égisze alatt. Újabb kötet gyarapította a tartalmas és ízléses kivitelezésű (több versenyen díjazott) sorozatot Bácskáról és Bánságról, ahol a háború végzett értékpusztító munkát. A hazai könyvbarátok nagy örömmel fogadták a Felvidéket bemutató négy kötet tervét is. táblázatba foglalt kulcsfogalmakat és az ajánlott olvasmányokat. A kiemelt kulcsfogalmakat újra átgondolva leellenőrizhetjük, sikerült-e megértenünk jelentésüket. A tankönyv végén a bőséges szakirodalom, az irodalomtudományi folyóiratok és a számítógépen elérhető irodaAz első kötet Homonnától Felkáig, a második pedig Csorbától Nyitráig foglalja magába e tájak természeti, népművészeti, építészeti szépségeit és az ott élők hagyományait, nemzeti-történelmi értékeit. A közelmúltban került ki a nyomdából a javarészt a volt esztergomi egyházmegye területét „bebarangoló" kötet, amely Szakolcától Esztergomig kalauzolja el az olvasókat. A harmadik kötet előszavában Gáspár Tibor, komáromi gimnáziumi tanár a következőket írja: „... Akik letagadják népük múltját, önmagukat csonkítják és tévútra vezetik nemzetüket. Akik viszont bátran szembe mernek nézni a történelmi valósággal, azok jövőt alapoznak. Ez a kötet bátran vállalja történelmünket, hagyományainkat, ezért a jövőt alapozó művek sorába tartozik... a Felvidék ezen részének gazdag történeti, néprajzi, építészeti, mezőgazdasági hagyományai vannak, amelyeknek megismerése erősíti a lomtudományi információk felsorolása mellett az irodalomtudomány kronologikus összefoglalása is ott van, a kulcsművek megjelenési sorrendje alapján. (Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Osiris Kiadó, Budapest, 1997) szülőföldünk és sok megpróbáltatást átélt népünk iránti szeretetet." A könyvet dr. Bellon Tibor, dr. Liszka József és Tarics Péter lektorálta, Karádi Ilona szerkesztette. Sajnos, míg az első két kötet tizenöt, illetve hétezer ötszáz példányban jelent meg, anyagi okokból a harmadik részből csak ötezer darab készülhetett. Nálunk a Madách-Posonium könyvesbolthálózat és néhány magánterjesztő vállalta a forgalmazását. Magángyűjtők és intézmények, szervezetek könyvespolcára ajánlom ezt az átlagosan kétszázharminc fényképpel ellátott sorozatot, amely félremagyarázhatatlan információkkal szolgál értékféltőknek és rombolóknak egyaránt... A Felvidéki utakon utolsó kötete - a kiadó anyagi helyzetétől függően - valószínűleg jövőre gyarapíthatja a sorozatunkat, és Drégelytől Nagymihályig lesz az útitársunk valós vagy képzeletbeli utazásaink során. Jim Meneses az érsekújvári Béke moziban Kortárs amerikai zene Tíz éve indult az Élő, szép hagyomány könyvsorozat Felvidéki utakon - harmadik kötet