Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-25 / 70. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 23. Indokolt a NATO-bővítés Washington. Amerikai tör­vényhozók hétfőn az orosz kormány váratlan menesz­tését hozták fel példaként arra, miért indokolt a NA­TO-bővítés. Porter Goss re­publikánus képviselő úgy vélekedett, Borisz Jelcin el­nök döntése is tükrözi azt a bizonytalanságt, amely az oroszországi kibontakozást körülveszi. Gerald Solo­mon New York-i képviselő leszögezte, senkinek sem szabadna megkérdőjelezni a bővítést és a régi formájá­ban hagyott atlanti szövet­ség kudarcra lenne ítélve. A bővítési vita a múlt héten kezdődött, ám meghatáro­zatlan időre elhalasztódott a folytatást. Politikai megfi­gyelők általában biztosnak tekintik a bővítés ratifikálá­sát. (MTI) Clinton Ugandában Entebbe. Hétfőről keddre virradóra megérkezett afri­kai körútjának második állomsára Bili Clinton ame­rikai elnök. Ugandában Yoweri Museveni államfő üdvözölte az amerikai el­nöki házaspárt, majd Clin­ton beszédet mondott, amelyben azt fejtette ki, hogy Washington miként tudja segíteni az afrikai or­szágok oktatási rendszeré­nek fejlesztését. Clinton ma részt vesz a közép-afri­kai vezetők csúcsértekezle­tén, melynek fő témája a béke és a fejlődés, majd es­te A Dél-afrikai köztársa­ságba utazik. (MTI) Clinton elveszik az őt üd­vözlő ugandaiak gyűrűjben. (ČTK/AP felvétel) Koszovói választások Belgrád. Tíz koszovói al­bán politikai párt közös nyilatkozatban vonta két­ségbe a vasárnapi koszovói párhuzamos elnök- és par­lamenti választások törvé­nyességét. „A választások nem tekinthetőek egyéb­nek, mint az Ibrahim Rugova vezette klán politi­kai és nemzeti csalásának" - áll nyilatkozatukban. Az aláírók hangsúlyozták, hogy a 10 szervezet egyike sem ismeri el a választáso­kat, s ezért nem tartja legi­timnek a megválasztott testületeket sem. (MTI) Hat rendőrt lelőttek Dusanbe. Hat rendőr éle­tét vesztette, négy súlyo­san megsebesült kedden Tádzsikisztánban, amikor ellenzéki fegyveresekkel csaptak össze. A lövöldözés színhelye a Dusanbétól mintegy húsz kilométerre volt. A tádzsik belügymi­nisztérium szerint a város olajtartályainak közelében lezajlott tűzharc mintegy fél órán át tartott. (MTI) Palackozott lépfene London/Bagdad. Riadót rendelt el a brit kormány a tengeri és légikikötőkben, mert a hírszerzés szerint Iraki megpróbál lépfene­koncentrátummal töltött parfümös és italos palac­kokat csempészni a kikö­tők vámmentes üzleteibe. MTI-HÍREK A miniszterelnöki hivatal igye­kezett elejét venni a pániknak, hangoztatva: nincs bizonyíték, hogy a tervet Bagdad végrehaj­totta. A biztonsági szerveknek mindenesetre különös figyelmet kell fordítaniuk a folyadékot tar­talmazó palackokra. A lépfene, vagyis az antrax az iraki biológi­ai fegyverkezési program köz­ponti elemét képezte, s az ENSZ-nek a mai napig nincs egyértelmű értesülése arról, hogy Bagdad mennyit halmoz­hatott fel a pusztító koncentrá­tumból. A lépfene kórokozója az esetek zömében néhány nap alatt a fertőzött személy halálát okozza, tömeges és eredményes bevetése azonban száz százalé­kos hatékonyságú terjesztési mechanizmust feltételez. Brit szakértők úgy vélik, a parfümös és italos palackok ötlete ettől messze áll: a módszerrel nehéz életben tartani a kórokozókat és tömeges hatást elérni. Emellett politikailag sem valószínű, hogy Irak ilyesmivel kísérletezne, hi­szen ez azonnali és súlyos kato­nai megtorlást vonna maga után. Bagdad azonnal tagadta, „ostobának és alaptalannak ne­vezte a híresztelést". „Irak több­ször kijelentette: nincs tömeg­pusztító fegyvere, és nem is tu­dott ilyet bevetni a 30 ország részvételével ellene indított tá­madásban, 1991-ben" - mon­Bagdad tagadta és ostobának nevezte a híresztelést. dotta az iraki tájékoztatási és kulturális minisztériumi szóvi­vője. „Nagy-Britannia viszont bevallottan használt olyan bom­bát az Irak elleni támadásban, amelybe kiégett uránium-fűtő­elemeket épített be, és most az­zal akarja elterelni erről a figyel­met, hogy azt hazudja: Iraknak van vegyi fegyvere. Hogyan tud­na Irak ilyen fegyvert Nagy-Bri­tanniába csempészni, amikor nyolc éve zsarnoki büntetőin­tézkedésektől szenved, és már leszerelte minden ilyen fegyve­rét? A brit vád újabb bizonyítéka annak, hogy a londoni kormány­nak csalódást okozott az ENSZ és az Irak között kötött megálla­podás a fegyverellenőrzésről. London csak azt akarja elérni, hogy hosszabbítsák meg az Irak elleni büntetőintézkedéseket" ­jelentette ki a szóvivő. Egyébként tegnap megérkezett Bagdadba az a 19 külföldi dip­lomatából álló csoport, amely előkészíti az elnöki paloták át­vizsgálását. A csoport tagjai kö­zött ott vannak az ENSZ Bizton­sági Tanácsának öt állandó tag­ját képviselő diplomaták is. Mind Irak, mind az ENSZ állít­ja, hogy két hét alatt elvégzik a vizsgálatokat. A bagdadi hatóságok tegnap le­tartóztatták az iraki biológiai fegyverprogram szülőatyjának tartott Nasszer al-Hindavit. A le­tartóztatás nagy csapás az ellen­őrző bizottság számára, mert a tudós fontos információkkal szolgálhatott volna számukra. Olaszországban átlagosan havonta történik súlyos vasúti szerencsétlenség Távozzon a miniszter! Róma. Claudio Burlando közle­kedési miniszter távozását köve­teli az ellenzék a hétfői vonatbal­eset után. A Firenze határában történt balesetben egy ember meghalt, 31 megsebesült. Való­színűleg emberi mulasztás okoz­ta, hogy a római expressz ugyan­arra a sínpályára került, amelyen szemből személyvonat közele­dett. Tavaly január óta „átok ül" az olasz sutakon: havonta átlag­ban egy súlyos baleset történik, a szomorú mérleg 10 halott. „Hány embernek kell még meghalnia, hogy a miniszter felajánlja le­mondását? Meddig kell az ola­szoknak azt érezniük, hogy ha vo­natra szállnak, a sorsot hívják ki maguk ellen?" - fogalmazott az ellenzék. A miniszter eddig csak azt a magyarázatot tudta adni, hogy az olasz vasút legalább fél évszázados lemaradásban van az EU vasútjaihoz képest. (MTI) MTI-HÍR Belgrád. A nyugat-koszovói Pec város környékén kedden újabb fegyveres összecsapás tört ki szerb rendőrök és albán fegyve­resek között. A nemzetközi összekötő csoport Koszovóval foglalkozó bonni ülése előtt egy nappal kirobbant harcokról szóló híreket albán és szerb források is megerősítették, azonban a felek egymást vádol­ják az újabb véres összecsapások kezdeményezésével. A belügy­minisztérium hivatalos közlemé­nye szerint a Decanihoz közeli Rzic falu közelében albán terro­risták rátámadtak egy rendőrjár­őrre, s megsebesítettek két rend­őrt. Ezt követően tűzpárbaj tört ki a két fél között. Nem hivatalos szerb rendőri jelentések szerint az összecsapásban négy albán terrorista és egy szerb rendőr vesztette életét. A rendőri illeté­kes közölte, hogy a hatóságok nagy mennyiségű fegyvert fog­laltak le, s hozzátette: a fegyve­rek Albániából érkeztek. A koszovói albán források arról számoltak be, hogy a szerb rendőrség előbb körülvett, majd tűz alá vett három nyugat-ko­szovói albán falut - Glodnját, Gramacelt és Dubravát és ne­hézfegyvereket is bevetett a har­cokban. Meg nem erősített je­lentések szerint a támadás kö­vetkeztében több ház kigyul­ladt, a lakosság jelentős része el­menekült. Március elején a többségében albánok lakta, Szerbiához tarto­zó tartomány középső részén lé­vő Srbica térségében több mint nyolcvan albán személy és hat szerb rendőr vesztette életét a szerbek és albánok közötti ösz­szecsapásokban. Fegyverkereskedelemben érdekeltek a brit egyházak Vitatható befektetés MTI-HÍR London. Nagy-Britanniában fegyvergyártásba és fegyverke­reskedelembe ruházta be javai­nak egy részét az anglikán egy­ház tizenöt egyházmegyéje, a katolikus egyház birminghami egyházmegyéje, továbbá karita­tív szervezetek és helyi egész­ségügyi hatóságok. A történtek­re a fegyverkereskedelem ellen kampányt folytató CAAT szerve­zet derített fényt brit fegyverex­portőrök adatai alapján. A londoni nagy mecset egymaga 85 ezer dollárt ruházott be fegy­vergyári részvényekbe, az angli­kán egyház oxfordi egyházme­gyéje 1,92 millió dollárt. A manchesteri, a yorki, a londo­ni és az aberdeeni egészségügyi szervek 30,4 millió dollárt ru­háztak be. A háborúban megva­kult skótok intézete és a brit sü­ketek intézete 112 millió dollár­nyi részvényt vásárolt. Az anglikán egyház püspöki ka­ra azzal indokolta a beruházást, hogy a teológia ismeri az igazsá­gos háború fogalmát, a bibliá­ban pedig sehol sem esik szó ar­ról, hogy ne kellene védekezni. A skót vakok intézetének kincs­tárnoka szerint azért ruháztak be a fegyverrészvényekbe, hogy erősítsék vele országuk védel­mét. A CAAT ezzel ellentétben úgy véli, hogy a fegyverkereskede­lembe történt beruházás hallga­tólagos beleegyezés a halált ho­zó és szenvedést okozó kereske­delem folytatásába. A daytoni békeegyezmény következtében Kevesebb menekült MTI-HÍR Brüsszel. Tizenhat százalékkal csökkent 1996-ban az Európai Unió tagországainak hatóságai­hoz menedékjogért folyamodók száma. Két éve összesen 246 ez­ren kértek menedéket a szóban forgó államokban - adta hírül az Eurostat európai statisztikai hi­vatal. A szakemberek szerint a csökke­nő tendenciához hozzájárult, hogy 1995-ben megkötötték a daytoni békeegyezményeket, és ennek erdeményeként a volt Ju­goszláviából érkezett menekül­tek száma jelentősen apadt. Két éve az EU tagállamokban török­országi menekültek folyamod­tak a legtöbben befogadásért, 29 ezer 143-an. A sorban a kö­vetkező a volt Jugoszlávia (25 285) és Irak (22 389). A földet a békéért elv jegyében Annan a Közel-Keleten A prágai városi bíróság tegnap faji okokból elkövetett gyilkosság miatt 14 év szabadságvesztésre ítélte a 19 éves Petr Zborníkot, fiatalkorú bűntársára, Jan Schimperkre hét és fél hónap javítóintézet vár. A két elítélt tavaly gyilkolt meg Prágában egy szudáni főiskolai hallgatót. (ČTK/AP-felvétel) MTI-HÍR Gáza/Jeruzsálem. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Gázában Jasszer Arafat palesztin elnök előtt leszö­gezte, hogy a földet békéért elv alapján törekszik a közel-keleti bé­kefolyamat előmozdítására. Annan térségbeni körútjának ötö­dik állomásán, a palesztin önren­delkezéssel felruházott Gázában azt hangoztatta: igyekszik rábírni az izraeli vezetést, hogy tartsa ma­gát a rendezést célzó ENSZ-hatá­rozatokhoz. ,jAmerika tisztában vannak azzal, hogy Izrael nem vo­nulhat ki a Jordán nyugati partja 9 százalékánál nagyobb területről" - mondotta kedden Uzi Arad, az izraeli kormányfő tanácsadója. Egy új, hivatalosan még nem is­mertetett amerikai kezdeménye­zés arra irányul, hogy Izrael az arab erőszakhullám csitítása céljá­ból a megszállt területek 13 száza­lékáról vonuljon ki. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Izrael maga ha­tározza meg, mekkora területről vonul ki. Kofi Tegnap Annan sze­mélyében ENSZ-főtitkár először látogatott Jeruzsálembe. ,A terü­letet békéért elv a békefolyamat alapja" - mutatott rá Annan, miu­tán megbeszélést folytatott Ezer Weizman izraeli elnökkel. Ezt az elvet Benjamin Netanjahu miniszterelnök megkérdőjelezte 1996-os hatalomra jutása után. Netanjahu ugyanis rossz üzletnek tartja a részleges területátenge­dést, amelybe munkáspárti elődei belementek, mert szerinte Izrael semmilyen pódólagos biztonságot sem kapott érte cserébe. Annan kompromisszumokra biz­tatta az izraelieket és a palesztino­kat egyaránt. „Végső soron az érin­tett feleknek kell tárgyalniuk és kompromisszumokra jutniuk, hogy lehetővé tegyék a határoza­tok végrehajtását" - mondta. „Ha a békefolyamat zűrzavarba süly­lyedt is, ismét sínre kell tennünk" ­mondta. Annan, aid az elmúlt na­pokban megjárta Libanont, Szíri­át, Egyiptomot és Jordániát, kije­lentette, hogy "gyakorlatilag az összes tárgyalópartnere a béke melletti stratégiai döntést hozott". Ismét összetűzések Koszovóban Riadalom a brit kikötőkben, Irak antrax-koncentrátumot akar becsempészni Szerb-albán harcok 832 Egy halálos áldozata van a Firenze közelében történt hétfői vasúti szerencsétlenségnek. (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom