Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-21 / 67. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 21. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT 11 Sokan vitatják: válságban vagy átalakulóban van-e a Csemadok? Akiknek nincsenek titkaik Csemadok-berkekben számtalanszor hangzik el: a Csallóközben tevékeny­kedő Csemadok-szerveze­tek helyzeti előnyben van­nak, mivel az egy tömbben élő magyarság jobban ösz­szefog, erőteljesebben se­gíti egymás munkáját. DUSZA ISTVÁN Az ehhez hasonló érvelések igen­csak felületes megfigyelések alapján, a tényeket összefüggé­seikből kiragadó szemlélet nyo­mán születnek. Bős 5 ezer lélekszámú falu, s nem téved az, aki világhírűnek isme­ri... Lakóinak 90 százaléka ma­gyar. Csemadok-szervezete 1949-ben az elsők között alakult, s a kezdetekkor elsősorban az amatőr színjátszás valamint a propaganda és ideológiai agitá­ció képezte munkáját. Tagadha­tatlan, hogy országszerte az anyanyelv, a magyar kultúra ápolása eszköz volt, majdhogy­nem szükséges rossz a pártállami ideológia népszerűsítésében. A­zonban majdnem öt évtizeden át a felszín alatt Bősön is a magyar­ságtudat, az anyanyelv megőrzé­se és ápolása, a nemzeti kultúra értékein keresztül az összetarto­zás érzésének az erősítése volt a meghatározó. A Csemadok bősi alapszerveze­tének elnöke, Nagy Anikó: - Mostani munkánk az énekkar körül zajlik. Ott énekelnek azok a régi és aktív tagok, akik a szerve­zésben is részt vesznek. Tavaly 492 tagunk vásárolta meg a tag­sági bélyeget. Ha arra gondolok, hogy a lakosság 97 százaléka ma­gyar nemzetiségű, ezek az ada­tok nem jobbak, mint egy gömöri vagy bodrogközi faluban. Sőt, nálunk is tapasztaljuk, hogy egy kisfaluban az ott élők számához képest sokkal többen tagjai a Csemadoknak. Az eredményes­ség tehát nem a taglétszám függ­vénye. Nyolc éve vagyok a szer­vezet elnöke, s tapasztalom, hogy elsősorban a középkorúak­ra és az idősekre számíthatunk. Igyekszünk bevonni a fiatalokat. A cserkészcsapattal és az alapis­kolával ápolunk szoros kapcsola­tot. Elsősorban a jól bejáratott rendezvényeinket szervezzük közösen. A falu mindig nagy ér­deklődést tanúsít a rendezvénye­ink iránt. Bős a színhelye a régió kulturális ünnepélyének, s ezt alapszervezetünk tagságával A bősi park fái alatt tartják minden évben a járási dal- és táncünnepélyt szervezzük. Valójában kulturális élet nem is lenne a faluban, ha nem tevékenykedne a Csema­dok. Az önkormányzat évente meghatározott összeggel és szükség szerint a nagyobb költsé­geink vállalásával támogat ben­nünket. Támogatónk sokkal több van, mint tagunk. Vállalkozóink között is vannak, akik nem tagjai a szervezetnek, de minden alka­lommal segítenek. Könnyebb az ilyen kérésnek eleget tenni, mint mondjuk rendszeresen járni az énekkari próbákra. Ahhoz von­zalom is szükséges, hiszen kar­nagyunk, Ág Tibor igényes szak­ember, s a heti próbákra időt és szellemi energiát is áldoznunk kell. A többség azonban ragasz­kodik a Csemadokhoz, még ha nem is tagja. Az érdekvédelem­ben is részt veszünk, a magyar anyanyelvi oktatás védelmében is felléptünk a falunkban. Nagy Anikó szavaiból kiderült, hogy Bősön, a Csallóköz legna­gyobb falujában sincs két-három ezer tagja a Csemadoknak, de aktivitással, szervezéssel és rend­szeres kapcsolattartással szükség szerint mozgósítják a magyar kultúrájukhoz ragaszkodó hő­sieket. Egyre nehezebb a falu minden lakóját felkeresni, hiszen erre hónapokra lenne szükség, így méltán állítja azt, hogy a Cse­madok tagjai a legöntudatosabb magyarok Bősön. Ha a Csemadoknak, mint társa­dalmi szervezetnek a sokat vita­tott belső állapotáról beszélget­nek, Huszár László, a Dunaszer­dahelyi Területi Választmány tit­kára sohasem a mások által a ré­gióban élő magyarok nagy lét­számából feltételezett kiváltsá­gos helyzetről szól: - Egy-egy nagy lélekszámú köz­ségben a tagság bizonyos lét­szám fölé azért sem emelkedhet, mert valójában a szervező erő nem éri el az ott élőket. Műked­velőként, önkéntes alapon a kö­zösségeket bizonyos létszám fö­lött már nem lehet összetartani és aktivizálni. Egyik alkalommal Dunaszerdahelyen végeztünk egy kísérletet: áprilistól novem­berig házról házra járva tizenkét gimnazista lány 1500 tagnak adott el tagsági bélyeget. De en­nél nagyobb létszámot igencsak nehéz elérni, pedig bejártak min­den lakást. Egy 200 lelkes kisfa­luban, ahol 120 Csemadok tag van, egyszerűbb dolga van Ma­riska néninek. Minél nagyobb a település, annál több munkát igényel a szervezeti élet. Az vi­szont egy másik riport témája le­hetne, hogy kiket érdekel, kiknek fontos a magyar kultúra. Bős ese­tében a járási dal- és táncünnepé­lyen, az énekkari találkozókon, minden kulturális megmozdulá­son a Csemadok tagok dolgoz­nak, de a falu nagyobbik fele ér­deklődik, eljön a nagy közösségi rendezvényekre. A rendszervál­tozás óta jöttem rá, hogy a Cse­madok létének a lelki készteté­Keanu Reeves és Al Pacino kétes üzlete Taylor Hackford amerikai rendező filmjében Az ördög ügyvédje MISLAY EDIT Faustus doktornak köszönhető­en már évszázadok óta tudjuk: lehet az ördöggel egyezkedni, csak ritkán kifizetődő. Ugyanis pokolian jó az üzleti érzéke. Kiszemelt áldozata ezúttal Kevin Lomax, a sikeres, fiatal vidéki ügyvéd, aki pályakezdése óta egyetlen pert sem veszített. Az ördög egyébként maga is egy óri­ási jogászcég nagyhatalmú főnö­ke. Kiváló érzékkel választja meg működési terepét, hiszen mint mondja, az ügyvédek alkotják a huszadik század új arisztokráciá­ját, általuk minden fontos helyre bejuthat. S azzal is tisztában van, hogy a paragrafusok görbéi re­mekül rejtik az igazságot. Mert inkább az a mérvadó, hogy ki tudja őket ügyesebben, a saját hasznára hajlítgatni... Lomax ideális áldozatnak tűnik: a siker bűvöletében él. S ez már csak azért is rokonszenves az ör­dög számára, mert a kedvenc bű­ne éppen a hiúság. John Milton, a sátán (talán az sem minden iró­niától mentes, hogy éppen a nagy angol költőnek, Az elve­szett Paradicsom alkotójának ne­vét bitorolja szemérmetlenül) bevált árfolyamához tartja ma­gát: eladó az egész világ. S amit Lomax lelkéért cserébe kínál: si­ker, pénz, vonzó nők. Taylor Hackford amerikai ren­dező thrillerében éppen az a leg­hátborzongatóbb, hogy - a lát­szat ellenére - nem az alvilág rossz szelleme ellen kell küzde­niük filmje hőseinek, hanem sa­ját önzésük, kapzsiságuk, gyáva­ságuk sodorja őket a szakadék felé. Pedig a maga módján Kevin Lomax, a fiatal ügyvéd is csak jót akar: szereti a munkáját, ezért igyekszik mindig, mindenhol a legjobb teljesítményt nyújtani. Csak hát akkor is a „lelkiismere­tes" ügyvéd győz benne, amikor magánemberként érzi: nem jó oldalon áll. Emberi gyarlósága­inkkal szembesít bennünket Hackford, mindennapi életünk csapdáival, amelyek ma is u­gyanúgy leselkednek ránk, mint száz vagy ezer esztendeje. Kelle­metlen igazságokat vág a rende­ző a néző fejéhez. S amikor az utóbbi már fellélegezne a meg­Charlize Theron (Mary Ann) és Keanu Reeves (Kevin Lomax) (Fotó:Tatrafilm) nyugtatónak mutatkozó befeje­zés közeledtével, hogy azért mégsem olyan rossz a helyzet, a film utószava egy újabb csavar­ral ezt a felismerését is megkér­dőjelezi. E nem túl optimista emberiter­mészet-rajzot kiváló színészek teszik élvezetessé. Al Pacino ör­döge nem kifejezetten „pokolfaj­zat". Vonzó külsejű, remek tár­salgó, és van humorérzéke. E „szükséges jó tulajdonságok" ki­váló álcát biztosítanak neki: bát­ran lehet számító, cinikus mani­pulátor. Méltó partnerének bizo­nyul Keanu Reeves a fiatal ügy­véd szerepében. Árnyaltan, fi­nom rezdülésekből építi fel a becsvágytól hajtott Lomax alak­ját. Ne feledkezzünk meg azon­ban a feleséget játszó Charlize Theronról sem. Neve egyelőre is­meretlenül cseng, ám a magabiz­tos, emancipált feleségből lelki ronccsá váló Mary Ann megfor­málásával bőséges ízelítőt nyúj­tott mesterségbeli tudásából. (Archív felvétel) sekben hatalmas szerepe van. Azok, akik ugyan nem szervezik aktívan a munkáját, bármikor és bármilyen helyzetben nyitottak. Önkormányzatok, vállalkozók állnak mellénk. Ha valamiért, ak­kor ezért tehetik a Dunaszer­dahelyi járás Csemadok szerve­zetei elé mindig oda a „bezzeg" határozószót. Tagadhatatlan, hogy mi az érzelmekre alapo­zunk, hiszen a Csemadok nem­csak a tagságáé, hanem a magya­roké. A mi járásunkban nem egy­személyes a Csemadok, az alap­szervezetek vezetőségeiben is tu­catnyian teszik a dolgukat, min­den szituációban jelen vannak a falvak életében. Meggyőződé­sem, hogy a visszahúzódás, az eL bizonytalanodás okozza a Cse­madok-szervezetek hanyatlását. A közösségi erő, az összetartozás tudatosítása lenne a legfonto­sabb. Ehelyett néhány területi választmány körül alapítványi homályok, tisztázatlan állapotok vannak, s ezekről már a sajtó is cikkezett. Nálunk ezzel szemben egy áttekinthető gazdálkodási rendszer alapján dolgozunk. így az emóció mellett a ráció, a gaz­dálkodás ésszerűsége működteti a Csemadokot. Ebben mindenki megtalálhatja a maga helyét, szerepét. Némely területi titkár talán azt is hiszi, hogy ő és a terü­leti választmány a Csemadok. Én viszont nem vagyok a Csemadok, csupán a szervezet programjá­nak a végrehajtója. Koszorúzási ünnepség Rákóczi szobránál Budapest. A Rákóczi Szövetség névadója születésének évfor­dulóján hagyományosan idén is koszorúzási ünnepséget ren­dez II. Rákóczi Ferenc szobránál, az Országház előtt, március 21-én, szombaton 10 órakor (V. kerület, Kossuth Lajos tér). SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az alvajáró (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznéző (19) KIS SZÍNPAD: Szeren­csétlen gyilkos (19) ÚJ SZÍNPAD: Vértestvérek (19) KOMÁ­ROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Hyppolit, a lakáj (16 - Ógyalla, vasár­nap) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Vértestvérek (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16,19.30 TATRA: Spice World (ang.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Vad éjszakák (fr.) 15.15, 20 Diszkrét (fr.) 18 YMCA: A csókgyűjtő (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Spice World (ang.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Albino Aligátor (am.) 18.30, 20.30 Tudom, mit tettetek a múlt nyáron (am.) 17, 21 A bölcsek kövére (am.) 19 Air Bud (am.) 16 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 A dolgok állása (ném.) 19.30 Ülök az ágon (szlov.) 19.15 KASS A DRUŽBA: Alien 4: Feltámad a halál (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15.30, 17.45, 20. CAPITOL: Spice World (ang) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16, 19.20 IMPULZ: Légörvény (am.) 16.15,19 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY-LUX: Szigorúan bizalmas (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Tudom, mit tettetek a múlt nyáron (am.) 17,19 GALÁNTA - MOZI: Sötét zsaruk (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Miért nem kutya a macska? (am.) 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Csillagközi invázió (am.) 19 LÉVA ­JUNIOR: Az ördög úgyvédje (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: El­felejtett fény (cseh) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Játszma (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A holnap marká­ban (am.) 18 Szállóigék idegenből - hibákkal Érdemes-e megvenni? POLGÁR ANIKÓ A Laude Kiadó diákoknak készült kis könyvecskéi, melyek a Puska sorozatban jelentek meg, címeik alapján érdekeseknek ígérkez­nek (pl. Ókori istenek, Nagy gon­dolkodók stb.). A könyvek olcsók és könnyen kezelhetők: én ma­gam is megvettem a sorozat 20. darabját, mely a Szállóigék ide­genből címet viseli, s az alcím alapján 171 mondást tartalmaz latinul, angolul, franciául, néme­tül és olaszul. Elsőként arra lettem figyelmes, hogy az egyes mondások nem mindig olyan nyelven íródtak, mint ahogy azt a fejezetcím meg­adja. A „Latinul" című fejezetbe pl. egy ismert angol mondást (18. Time is money) és egy olaszt is besoroltak (85. II dolce far niente), a „Franciául" címűbe vi­szont egy latint (106. Natura abhorret vacuum). Ennek a ke­veredésnek később az eredetére is rájöttem. Ez a könyvecske ugyanis kivonat Tóth Béla Szájrul szájra c. nagyobb gyűjte­ményéből, ahol a mondások nem nyelvük, hanem eredetük szerint vannak osztályozva. Persze még ez sem indokolja meg azt, hogy a görög eredetű Time is money mi­ért került a „Latinul" c. fejezetbe. Azt gondolhatnánk, kivonatot készítem egy már meglévő szó­lásgyűjteményből nem nehéz do­log. Viszont néhány szállóige ki­másolásában annyi hibát ejteni, amennyit ennek a kiadványnak a latin szövegeiben találtam, az már valóságos művészet. Azok kedvéért, akik már megvették a könyvet, közlöm a hibás latin mondások helyes szövegét: De mortuis nil nisi bene (3. Halot­takról jót vagy semmit), Partu­riunt montes, nascetur ridiculus mus (6. Vajúdnak a hegyek és ne­vetséges egér születik), Consuetudo quasi altera natura (35. A megszokás természetté válik), Bis dat, qui cito dat (44. Kétszer ad, aki gyorsan ad), Apparet id etiam caeco (62. A vak is látja), Docendo discimus (67. Tanítva tanulunk), Cogito, ergo sum (99. Gondolkodom, te­hát vagyok), Omnis homo mendax (138. Minden ember ha­zug), Mulieres in ecclesiis ta­ceant (166. Az asszonyok a gyü­lekezetben hallgassanak). A velős mondások (latin vagy más nyelven) manapság nagyon közkedveltek. Gyakran idézik azonban őket az adott nyelven nem tudók hibásan. Ehhez most már a Laude Kiadó ordító hibák­kal megtűzdelt könyve is hozzá fog járulni. Azoknak tehát, akik még nem vették meg ezt a kiad­ványt, viszont szeretik a rövid, frappáns bölcsességeket, inkább Bánk József vagy Tóth Béla szó­lásgyűjteményeit ajánlom, me­lyek szintén a közelmúltban je­lentek meg új kiadásban. KÖZLEMÉNY A Csemadok Országos Taná­csa pályázatot hirdet a FŐTITKÁRI tisztség betöl­tésére Feltételek: - egyetemi vagy főiskolai végzettség magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségivel - legalább öt éves gyakorlat szervezői, illetve kulturális jellegű munkakörben - angol vagy német nyelvtu­dással rendelkezők előnyben. A pályázatot a rövid életrajz­zal, valamint az iskolai vég­zettséget igazoló bizonyít­vány (oklevél) fotókópiájával a Csemadok OT, Nám. 1. má­ja 10-12, 815 57 Bratislava címre kérjük eljuttatni 1998. április 10-ig. Kk- 343

Next

/
Oldalképek
Tartalom