Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-20 / 66. szám, péntek

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 784. A Szentkorona másolata Atlanta. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök szerda este az atlantai Carter Központban átadta a volt amerikai elnöknek a Szentkorona másolatát, amelyet a jövőben az intézmény könyvtár- és múzeumrészében tekinthetnek meg az érdeklődök. Jimmy Carter az esemény alkalmából elhangzott beszédében a Panama-szerződés mellett a korona Magyarországnak való visszajuttatását nevezte elnöksége egyik legnehezebb, alapos megfontolást igénylő külpolitikai döntésének. Göncz Árpád méltatta a lépésben megtestesülő bölcsességet és bátorságot, hangsúlyozva, hogy a döntés új korszakot nyitott a két ország kapcsolataiban. (MTI) Vadzspaji hivatalban Újdelhi. Letette tegnap a hivatali esküt az új indiai kormányfő. Atal Behari Vadzspaji, a parlamenti választásokon győztes hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) vezetője 17 regionális szövetséges párt részvételével kisebbségi koalíciós kormányt alakít. A törvényhozás alsóháza tíz napon belül szavaz arról, hogy bizalmat ad-e a kormánynak, amelyben egy Gandhi is tisztséget kap: Szandzsaj özvegye, Maneka, akivel a haláleset után a család megszakította a kapcsolatot. (MTI) Atal Behari Vadzspaji (ČTK/AP) Ciorbea elképzelései Bukarest. Victor Ciorbea román miniszterelnök szerint a szenátus keddi szavazása után kialakult helyzetben politikailag csak két megoldás képzelhető el: vagy folytatni a munkát egy kisebbségi kormánynyal, vagy amennyiben a jelenlegi kormánnyal nem lesz már lehetséges a reform megvalósítása, új választások kiírása. Ezek szerint Ciorbea Demokrata Pártot gyakorlatilag már nem tekinti a koalíció részének. (MTI) Szerbet fogtak Bresciaban Róma. Az olasz hatóságok elfogtak egy háborús bűnökkel vádolt szerbet, aki egy Brescia környéki település plébánosától fenyegetésekkel próbált pénzt kicsikarni. Pedrag Kosztics ellen a Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására felállított hágai bíróság elfogató parancsot adott ki. (MTI) Letelt a nemzetközi összekötő csoport által Jugoszláviának adott határidő Belgrád nem lépett Belgrád/Washington. A koszovói albánok politikai vezetői tegnap sem jelentek meg a szerb kormány általjavasolt tárgyalások pristinai helyszínén, s ugyanúgy mint az előző napokon, ismét ezrek tüntettek az utcákon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS A Ratko Markovics szerb miniszterelnök-helyettes vezette belgrádi küldöttség ismét csak a koszovói törökök, muszlimok és romák képviselőivel folytatott tárgyalásokat a nemzeti kisebbségek helyzetének javításáról. A tárgyalásokkal egy időben több mint ötvenezer albán vonult fel Pristinában, hogy a szerb erőszak beszüntetését követelje, s figyelmeztesse a világot: eljött az a határidő, amelyet a nemzetközi összekötő csoport adott Jugoszláviának arra, hogy visszavonja a Koszovóba vezényelt különleges rendőri erőket, véget vessen a rendőri erőszaknak, és feltétel nélküli tárgyalásokat kezdjen az albánokkal a széles körű tartományi autonómia megadásáról. A koszovói albán diákok független szervezete által rendezett tüntetés résztvevői délig a földön ülve, majd pontban tizenkettőkor felállva kulcscsörgetéssel akarták „felébreszteni" a nemzetközi közösséget. A tüntetőket támogató járókelők és autósok csengőkkel és autódudákkal járultak hozzá a zajkeltéshez. A transzparensek tanúsága szerint a tüntetésen ismét azok voltak többségben, akik függetlenséget akarnak Koszovónak. Pristinán kívül Kosovska Mitrovicában és több más városban is felvonultak az albánok, s Kulcscsörgetéssel „ébresztgették" a nemzetközi közösséget. helyszíni jelentések szerint a hatóságok egyetlen városban sem avatkoztak közbe. Ám délután a rendőrség könnygázgránátokkal és gumibotozással akadályozta meg, hogy véres tömegverekedés törjön ki a pristinai tüntetéséről távozó albánok és a szerbek által szervezett tüntetésre gyülekező szerbek között. A szerbek több városnegyedben botokkal támadtak a hazatérő Ko n k rét f el ad ato k H o rvátországn ak Az Európai Unió három pontja MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Az Európai Unió három feltétel teljesítéséhez kötötte Horvátországgal kialakított kapcsolatainak fejlesztését - erről tájékoztatta Franjo Tudjman horvát elnököt a német és a francia külügyminiszter. Klaus Kinkéi és Hubert Védrine szerdán érkezett 24 órás látogatásra Zágrábba, ahol Tudjmannak kifejtették: Zágrábnak részletes programot kell kidolgoznia az elmenekült szerbek - különösen az egykori szerb Krajina térségében - visszatelepítésére; biztosítania kell a január 15-től ismét ellenőrzése alá került kelet-horvátországi területeken a problémamentes szerb-horvát együttélést; az utolsó betűig végre kell hajtania a daytoni megállapodásban foglaltakat. A tegnapi horvát ilapok beszámolói szerint Tudjman azt hangoztatta, hogy országa katonailag, gazdaságilag és biztonsági szempontok alapján is Európához, nem pedig a Balkánhoz tartozik. Azt mondta vendégeinek, hogy ugyan mintegy 300 ezer szerb vett részt a független horvát állam elleni szerb lázadásban, de Zágráb kész arra, hogy erősítse a horvátországi szerbek kisebbségi jogainak érvényesítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy Zágráb kiemelt figyelmet szeretne fordítani a Bosnyák -Horvát Föderáció „kantonizálásáról" szóló megállapodás végrehajtására. Felvetette, hogy Zágráb szerint Bosznia-Hercegovina fegyvermentesítése tartós békét teremthetne a térségben úgy, hogy Horvátország és Jugoszlávia is meg nem támadási szerződést írna alá Boszniával. Kinkéi és Védrine a horvát elnök tudomására hozta, hogy Horvátország európai integrációs terveinek megvalósulása attól függ, hogy Zágráb milyen készséget mutat az EU által megszabott három felétetel teljesítéséhez. A két külügyminiszter tegnap Belgrádba utazott. Mečiar fogadta Boros Jenő magyar nagykövetet Szlovák válasz Horn Gyula levelére Djakartában tegnap a rendőrök vigyázó tekintetétől követve diákok százai tüntettek ismét; a kormánytól Indonézia gazdasági helyzetének mielőbbi javítását követelték. (ČTK/AP) albánok kisebb csoportjaira, mire az albánok kőzáport zúdítottak a szerbekre. Az amerikai kongresszus szerdán a koszovói konfliktus békés rendezésére szólította fel Szerbiát, és Belgráddal szembeni nemzetközi büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha folytatódik a tartomány albán lakossága ellen irányuló rendőri erőszak. A képviselőház ilyen értelmű nyilatkozatát csaknem egyhangúlag, mindössze egyetlen ellenszavazattal fogadták el, míg a szenátus egyöntetűen hagyott jóvá egy hasonló szövegű határozatot. A szenátus határozata mindenekelőtt kilátásba helyezi a volt jugoszláv köztársaság (külföldön lévő) vagyonának befagyasztását, arra az esetre, ha Belgrád nem tesz eleget a nemzetközi összekötő csoport követeléseinek március 25-ig, amikor a csoport külügyminiszterei a tervek szerint Bonnban találkoznak a koszovói helyzet megvitatására. A képviselőház határozatának szövege „gyors és békés rendezést" sürget, és támogatásáról biztosítja az összekötő csoport koszovói rendezés érdekében tett eddigi erőfeszítéseit. Európa Tanács Jugoszlávia felvételt leér Strasbourg. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tegnap benyújtotta felvételi kérelmét az Európa Tanácsba - jelentette be Daniel Tarschys, a 40 tagállamot tömörítő szervezet főtitkára. „Pozitívan fogadjuk a kérelmet" - mondta Tarschys azon a sajtóértekezleten, amelyet a belgrádi külügyminisztérium megbízottjával, Branko Brankoviccsal folytatott megbeszélése után tartott. A főtitkár kijelentette, hogy az Európa Tanács hagyományosan nem szokta elutasítani a felvételi kérelmeket, de nem tért ki arra, hogyan hatnak a kérelem elbírálására a Koszovóban zajló események. „Európai ország vagyunk és csatlakozni szeretnénk egy európai szervezethez. Az időpontnak semmi köze Koszovóhoz" - mondotta Brankovics. A jugoszláv felvételi kérelem az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé kerül, és a végső döntés több évig is elhúzódhat jegyezte meg Tarschys. (MTI) TA SR-HIR Pozsony. Vladimír Mečiar tegnap saját kérésére fogadta Boros Jenő magyar nagykövetet, aki a szlovák kormányfőnek átadta annak a levélnek a másolatát, amelyet Horn Gyula a Hágai Nemzetközi Bírósághoz intézett. E levélben a magyar fél megindokolja, miért halasztotta el a hágai döntéssel kapcsolatos keretmegállapodás aláírását; az aláírás határidejét a szlovák és a magyar fél március 25-ében állapította meg. A magyar kormányfő viszont a bírósághoz intézett mostani levelében azt javasolja, hogy az aláírás előtt, 1998. december 31-ig végezzenek különböző felméréseket és hatásvizsgálatokat, s hasznosnak tartaná harmadik fél bevonását is e kérdések rendezésébe. Boros Jenőnek adott válaszában Mečiar aggodalmának adott hangot az egyoldalú lépés miatt, amelyet a szlovák kormány nem tud elfogadni, s indokolatlannak tartja a keretszerződés aláírásának elhalasztását is. Pozsony nem fogadja el azokat az érveket sem, amelyekkel a magyar kormány a halasztást indokolta. Mečiar abban látja a problémát, hogy a magyar parlament mindeddig nem vonta vissza azt a határozatát, amely tiltja a tárgyalásokat a vízlépcsőről, sőt 1998. március 3-án határozatban mondta ki a keretmegállapodás érvénytelenségét, mert az Országgyűlés nem adott rá felhatalmazást. Május közepéig a szlovák fél újabb beadvánnyal fordul Hágához, ebben már a döntés végrehajtásáról lesz szó. Mečiar szükségtelennek tartja a harmadik fél bevonását is. Hangsúlyozta: Pozsonynak nem érdeke az ügy politizálása, s hajlandó megállapodni kormány- és szakértői szinten egyaránt. Egyértelműen ragaszkodik a hágai ítélet betűjének megtartásához, mivel nem mondhat le a szlovák érdekek védelméről. Mečiar tolmácsolta Boros Jenőnek aggodalmát amiatt, hogy a magyar Országgyűlés nem fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé tették volna a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét. Szerinte Budapest ezzel megsértette a szlovák-magyar alapszerződést. A magyar kormány több ízben is kinyilvánította a külföld előtt, hogy lesz ilyen törvény. Az előállt helyzetet a két országban élő kisebbségek egyenjogúsága, a reciprocitás elve megsértésének lehet tekinteni - mondotta Mečiar. Magyar-osztrák-szlovák főügyészi találkozó A büntetőeljárás is legyen nemzetközi ÚJ SZO-TUDÓSÍTÁS Sopron. A bűnözés nem ismer határokat ezért a bűnüldözésnek és a büntetőeljárásnak is nemzetközi szinten kell működnie - hangzott el tegnap Sopronban a Magyarország, Ausztria és Szlovákia legfőbb ügyészének közös munkaértekezletét követő sajtótértekezleten. Györgyi Kálmán, Magyarország legfőbb ügyésze szerint a nemzetközi ügyészi együttműködés célja nemcsak a bűnüldözés hatékonyságának növelése, hanem az eljárásban résztvevők jogainak védelmezése is. Osztrák kollégája, Gottfierd Strasser elmondta, hogy Ausztria az Európai Unió tagjaként is fontos tapasztalatokat adhat át kollégáinak, de maga is okulhat az itteni tapsztalatokból. Michal Val'o, Szlovákia legfőbb ügyésze örömét fejezte ki, hogy találkozhatott osztrák kollégájával is, hiszen a magyar főügyészséggel már több éves, az átlagosnál intenzívebb együttműködést folytatnak. Ügyészi kapcsolatok terén Csehország után Magyarország Szlovákia legfontosabb partnere. Val'o elmondta, hogy 1997-ben Szlovákiában 32 magyar, illetve 11 osztrák állampolgár ellen folyt bűnvádi eljárás. A szlovák hatóságok Ausztriából 91, Magyarországról pedig nyolc szlovák állampolgárt vettek át, akik ellen a szomszédos országban indult eljárás. A leggyakoribbak a vagyonelleni, illetve a közlekedési balesetekkel okozott bűncselekmények. A találkozón szó esett a tanúk védelméről is, aminek a szervezett bűnözés elleni harcban van rendkívüli szerepe. (gaál) A Horn-kormány döntött a mandátumról Nemcsók marad MTI-HlR Budapest. A magyar kormány december 31-ig meghosszabbította Nemcsók János államtitkár és a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásával kapcsolatban a szlovák féllel tárgyaló magyar delegáció mandátumát közölte Kiss Elemér a kabinet tegnapi ülését követően. A miniszterelnöki hivatal közigazgatási államtitkára hozzátette: a kormány határozata szerint a végleges magyar álláspont kidolgozásához szükséges hatásvizsgálatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezésében kell elvégezni. Az osztrák kancellár Izraelben Ez sem megy simán MTI-HIR Jeruzsálem. Viktor Klima osztrák kancellár, aki tegnap kétnapos látogatást kezdett Izraelben és a palesztin területeken. „Nagyon baráti látogatásra jöttem" jelentette ki érkezésekor Klima. Programjában nem szerepel Kelet-Jeruzsálem felkeresése, Izrael mégis neheztel Ausztriára, mert Arafat esetében az elnöki titulust használja hasonlóan az EU többi tagállamához. Az izraeli kormány elvitatja ezt, annak ellenére, hogy a palesztin vezető 1996 januárjában általános választásokon nyerte el rangját. Ausztria elutasította, hogy e tekintetben engedjen, ezért Netanjahu és Klima találkozójáról nem adnak ki közös közleményt. 4