Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-20 / 66. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 20. KOMMENTÁR Szlovák kacsa TÓTH MIHÁLY Kiderült, Szlovákiában a fűszál sem rezdül csak úgy. Nem a véletlen műve volt, hogy az SZK Sajtóirodája úgyszólván naponta közölt hírt a politikai pártok elburjánzásáról. Állítólag a belügyminisztériumban már kb. 80 pártot tartanak nyilván. Tegnapelőtt este azután kiderült, tudatosan közöltek híreket a pártok számának növekedéséről. Vladimír Mečiar a Hogyan tovább miniszterelnök úr? című -már bocsánat a kifejezésért - „vitaműsorban" a választási törvény módosításáról szólva kijelentette: A jogszabály megváltoztatását kezdeményező képviselők éppen a pártok számának csökkentésére törekedve iktatták be az ötszázalékos küszöbről szóló paragrafust. Ami azt jelenti, hogy nincs értelme koalíciókat létrehozni. Nem lehet tudni, hogy a választásra jogosultak hány százaléka gyújt e hírt hallva örömtüzet. Az azonban nyilvánvaló, hogy az SZK Sajtóirodájának a pártok elburjánzásáról szóló kampánya a miniszterelnöki hivatal, még rosszabb esetben: a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politológiai műhelyének megrendelésére készült. Az időzítés tökéletes: a kampány éppen akkor tetőzött, amikor a spontán törvénymódosító honatyák művét nyilvánosságra hozták, majd pár órával később a miniszterelnök a televízió kamerája előtt olyan magas labdákat kapott Kerný mestertől, az udvari kíváncsiskodótól, hogy azokat csak le kellett ütni. Tudják a DSZM menedzserei: az ország lakosságának legalább egyharmadát fel lehet hergelni azzal a hírrel, hogy több mint nyolcvan párt működik. Elnökkel, alelnökkel, gépírónőkkel, apparátussal, ahogy az meg vagyon írva a nagykönyvben. Hogy miként vélekedik az ország kétharmada Mečiar miniszterelnök érveléséről? Az mellékes. Fontos, hogy az egyharmad a mozgalom zászlaja alatt marad. Az állami sajtóiroda hetekig ontotta a pártok számának burjánzásáról szóló tudósításokat. Hasonlóan, mint vagy 10-15 éve Husák ČSTK-ja tette, ha valamire fel kellett készíteni a lakosságot. Állítólag a svédektől származik eme blőd szellemeskedés: Ha egy madár úgy hápog, mint a kacsa, úgy tipeg, mint a kacsa, úgy viselkedik, mint a kacsa, akkor az a madár minden valószínűség szerint kacsa. JEGYZET Dalolva vonulnak GÖRFÖL ZSUZSA Hónapok óta a százalékok bűvöletében él az ország, pedig hol van még a választási kampány! Mármint hivatalosan. Amúgy zajlik rendesen, lényegében egy bizonyos 1994-es őszi éjszaka óta, amikor a kormányzó koalíció tornádóként söpört végig a honi politikai palettán. Maradva a hasonlatnál: alaposan összekeverte a színeket. A vörösek megfakultak, a zöldek megszürkültek, a kékek egy ideig nagyon élénkek voltak, majd megszivárványosodtak, a piros-fehérzöldtől pedig valahányan belilultak. Maga az elemi erejű koalíció pedig olyan sáros lett, hogy az ország összes Agneša asszonya sem moshatja tisztára. Ennek a nagy maszatolásnak a közepébe robbant be néhány hete az új szín, amely azt akarja magáról elhitetni, hogy - fehér. Es fennen hirdeti az egyetértést, a szociális igazságosságot, az általános jólétet, a vegytiszta demokráciát, az erkölcs mindenekfelettiségét. Semmi harc, semmi leszámolás, semmi felelősségrevonás. Hattyúfehér keblükre akarják ölelni az egész nemzetet. A választásra jogosultak tizenvalahány százalékát már sikerült is, pedig még semmit sem tettek le az asztalra. Ami pedig a fehérséget illetei: Rudolf Schusternak komoly vörös közelmúltja van, amelyet populista városatyáskodása sem tud igazán feledtetni. Pavol Hamžík pedig önként és fütyörészve állt be a sárosak közé, a sima modorú diplomata nagyon gyorsan arrogáns pártpolitikus lett, s csak akkor adta fel, amikor már nyakig ült a trutyiban. Merthogy ő még kilátott... Főnépszerűsítőnek önként jelentkezett a legnépszerűbb televízió vezérigazgatója, a toplisták tiszteletet parancsoló másodikja - mindig Schuster mögött. Mert ha nem is az utolsókból, de a másodikokból igazán könynyen lehetnek elsők. S hogy garantált legyen a siker, a pártalapító atyák maguk közé fogadták az ország első tenorját. így már biztos, hogy szép számban és dalolva vonulhatnak be az új parlamentbe. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), MalinákIstván (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Belépünk az EU-ba, ha teljesíti egyetlen feltételünket: megváltoztatja a csillagok színét. Sárgáról vörösre! (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ NOVÝ ČAS Szlovákiában először született gyermeke egy HIV-pozitív anyának. Szlovákia eddig azzal dicsekedett, hogy az AIDS-es nők nálunk nem hoztak világra gyermeket. Európában 17-21 százalékos a valószínűsége, hogy a gyermeket megfertőzi az AIDS-ben szenvedő anyja. Nálunk nem kötelező az AIDS-szűrés, tehát eddig is a szerencsén múlott a dolog. A már említett anya közvetlenül a szülés előtt vizsgáltatta ki magát, és csupán a gyermek megszületését követően tudta meg, hogy HIV-pozitív. A gyermek nem fertőződött meg, és továbbra is az anyja gondozza. Egy feltétellel: nem szoptathatja a csecsemőt. A gyermeket negyedévenként orvosi ellenőrzésnek vetik alá. Közvetlenül a vasműben történt változások után búcsúzott a Národná obroda főszerkesztője Kampánykezdet vagy más? Nincs mit csodálkozni azon, hogy a Národná obroda élén e héten változás történt. Akár azt is írhatnánk, a kassai vasmű legutóbbi tisztújítása után mást aligha várhattunk. LOVÁSZ ATTILA Nem titok ugyanis, hogy a lapot kiadó NOFRA kiadó részvényeinek döntő hányadát a vasmű ellenőrzi, és a választási kampány előtt inkább az lett volna a furcsa, ha a kormányzó mozgalom kampányfőnökének „lapja" ne érezte volna meg Rezešék megerősödését a cég vezetésében. Mindez már csak azért is állítható, mert annak ellenére, hogy a lap nyilvánvalóan a vasmű kezébe került, Milan Valášek volt főszerkesztő független újságíró akart maradni, s engedte, hogy olyan kommentátorok, mint amilyen Ivan Sámel vagy olyan gazdasági újságírók, mint Vladimír Bačišin úgy mertek írni, ahogyan. Érdekességként említhető meg, hogy a vasmű tavalyi évet értékelő sajtókonferenciáján komoly felháborodást okozott a lap munkatársának kérdése: árulják már el, milyen gazdasági eredménnyel zárták az évet. Nos ez a kérdés csak Szlovákiában lehet furcsa - tisztességes cég ugyanis sehol a világon nem hív össze sajtókonferenciát a gazdasági eredmények írásos nyilvánosságra hozatala nélkül. Milan Valášeknek éreznie kellett azt a nyomást, melyet a vasmű gyakorolt a lapra. Hogy soha senki előtt nem panaszkodott, abból adódik, hogy kiállt csapata mellett és a nyomásokat belső ügyként kezelte. A csapat pedig vele tart - nem tudni hová, az viszont biztos: minél távolabb attól a laptól, amely most már nem biztos, hogy a független újságírás haladó hagyományait fogja ápolni. A Národná obroda új gárdája bizonyára továbbra is gazdasági lapot fog készíteni az egyre kisebb olvasótábornak. Csakhogy: Szlovákiában nem lehet gazdaságról írni politikamentesen. Michal Pintér (ugyancsak az Obroda externistája, amerikai gazdasági újságírók által létrehozott alapítvány szerint Szlovákia legjobb kezdő gazdasági újságírója) szerint a privatizáció ebben az országban olyan, mint az aranyásók idején Klondike lehetett - csak itt nem az ököljog, hanem a politikai háttér volt meghatározó. Nos, legalábbis lapunk értesülései szerint, ez a szerző sem tér vissza külföldi tanulmányútja után a laphoz. Pedig kár lenne ezért a lapért. ITa volt a lappiacon „nyugodt erő", az a kék fejléces Národná obroda volt. Gazdasági lappá való átalakulása bár példányszámcsökkenéssel járt, mégis minőséget hozott a piacra. Csak remélhetjük, hogy a Pravda gazdasági rovatában megerősödött főszerkesztő vezetésével a minőség megmarad, s a lap nem válik a választási kampány egyik vezérhaj ójává. A törökök nemhogy megemészteni nem tudták visszautasításukat, mégcsak nem is tanultak belőle A „török módszer" veszélye fenyeget? JARÁBIK BALÁZS Az európai integrációra esélyesek közül Szlovákiát és Törökországot utasította el az EU tavaly, a luxemburgi csúcson. Mégis alighanem nagy meglepetést keltett Vladimír Mečiar újabb külpolitikai sziporkája, mely szerint az EU Szlovákiát „török mércével méri". Kisebbségi jogokat ért csorbák, a nemzeti kisebbségek helyzete, a szabad sajtó megkérdőjelezhetősége - hangzott az európai államfők szájából a török helyzettel kapcsolatban. Az azóta eltelt időszakban a törökök nemhogy megemészteni nem tudták viszszautasításukat, nem is tanultak belőle. A török polgárok számára a fő kérdés nem az, hová tartozik államuk, inkább az, két szék - Európa és az iszlám világ - között nehogy á pad alá essen. A század húszas éveiben kibontakozó ifjútörök mozgalom vezetője, Kemal Atatürk nem is sejthette, hogy kései követői számára ekkora bonyodalmat OLVASÓI LEVÉL Egy hagyomány vége A dunaszerdahelyiek biztosan észrevették, hogy a Kukučín utcában az eddigi újságos (PNS) standját felváltotta egy másik. Egy 25 éves hagyomány szűnt meg; az eddigi stand széles vevőkört szolgált ki. A városi hivatal döntése nyomán januártól a PNS bérleti szerződését nem újították meg. A meglepetésszerű döntésre rövidesen meglett a okozhat egy - egyelőre sikertelen - európai csatlakozási kísérlet. Bár a török világi állam megteremtőjének mai politikai utódai hatalmon vannak, a számukra negatívan végződött luxemburgi csúcs óta nemhogy változtattak volna az EU által kifogásoltakon, hanem még jobban bekeményítettek. A fő cél, az iszlám fundamentalisták ellehetetlenítése. Történt ugyanis, hogy február vége felé az ankarai alkotmánybíróság betiltotta az iszlamista Jólét (Refah) Pártot, mondván, ugyancsak fenyegeti az ország világi rendszerét. Ráadásul a parlament vizsgálatot indított a volt miniszter- és pártelnök, Necmettin Erbakan ellen, bár a legnagyobb parlamenti frakcióval (150 fő az 550 képviselőből) a Refah rendelkezik. így a törökök „hibafájára" újabb „köcsög" került. A Mesut Yilmaz nevével fémjelzett iszlamistaellenes hadjárat tavaly megkezdődött, amikor a török parlament jóváhagyta az iszlám iskolák jogaiválasz. A helyet a továbbiakban egy maszek bérli, és nem is akárki, hanem maga a városi hivatal vezetője. Persze a korábbi lapárus sem maradt tétlen, ám hiába intézkedett a PNS, mindenütt elutasították. Közben a törzsvevők kérdezgetik: hol vannak a kedves árusítónők, hová lett a korábban megszokott bő kínálat? Most jön a fordulat. Az új tulajdonos úgy döntött, bérbe adja a standot, persze a PNS-nek. A városi funkcionárius is jól járt, hiszen a jelenlegi bérleti díj a korábbi többszöröse, az elárusítónők is munnak korlátozását. Ettől a ponttól nyílegyenes út vezetett a Refah betiltásáig. Korántsem biztos, hogy a világi állam hívei elérték céljukat. A Refah-párti képviselők jórészt csatlakoztak a tavaly létrehozott Erény Párthoz, amelyet sokan a Refah utódjának tartanak. Nagy nyereség az új párt számára, hogy felzárkózott hozzájuk Recai Kutan volt energiaügyi miniszter is, akit Az iszlamistaellenes hadjárat tavaly megkezdődött. Erbakan lehetséges utódaként tartanak számon. Nem szól Mesut Yilmaz mellett az sem, hogy a világi berendezkedés híveinek kormányzása sokkal radikálisabbnak tűnik az Erbakan nevével fémjelzett iszlamista kormányénál. Az Erbakan-kormány nyíltan nem támogatta az iszlamista iskolákat, s az ország akkori berendezkához jutottak. Csak az ügy utóíze rossz. P. K. Dunaszerdahely A forradalom szellemében Ipolybalog az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját méltóképpen ünnepelte meg. A rendezvény Balogh Gábor polgármester megnyitó beszédével kezdődött, majd Molnár Imre történész, a Rákóczi Szövetség alelkedésén sem akart változtatni. Mindössze szorosabbra igyekezett fűzni Törökország kapcsolatait a többi iszlám országgal. Ezzel éles ellentétben - bár a jelenlegi török kormány képviseltette magát Teheránban az iszlám konferencián -, Yilmaz a Törökországot ért erős kritika miatt idő előtt elhagyott. A kormány prioritásként kezeli az Izraellel megkötött katonai együttműködést, tovább tart régebbi vízelosztási konfliktusa Szíriával, a kurd menekültek nyomán ismét felszínre került a nemzetiségi kérdés megoldhatatlansága, amiért a NATO-szövetséges Washington is bírálta Törökországot. A török probléma Európa számára sokkal nagyobb kihívás, mint például Szlovákia helyzete. Már a gondolattól is irtózva teszem fel a kérdést: vajon Szlovákia „mečiari" összehasonlítása Törökországgal nem vetíti-e előre a szlovák pártrendszer „török módszerrel" való megoldását? nöke kapott szót, aki Petőfi Sándor forradalmi gondolatait fejtegette a világszabadságról. Hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarok Trianon óta az ötödik országban élnek, sorsuk a történelem függvényében a bizonytalanság, az üldözés és az elnyomás. A szép ünnepi megemlékezés után a község ifjúsága az ünnephez méltó gazdag műsorral, Petőfi Sándor megzenésített verseivel, Kossuth-nótákkal és a Klapka-indulóval emlékezett meg a jeles eseményről. Illés József Ipolybalog