Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-03-03 / 51. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 3. KOMMENTÁR Vagyon az alagútban PÁKOZDI GERTRÚD Sokasodnak a vészjelek a szlovákiai gazdaságpolitika fölött. Nem csoda. Az volna különös, ha a Nemzeti Vagyonalap min­den észérvet mellőző privatizációs politikája következtében nem így volna. A vagyonalap 1995 kezdetétől 891-szer döntött állami vállalat vagy részvénytársasági értékpapírok közvetlen eladásáról - több mint százmilliárd koronát meghaladó könyv szerinti értékben. Csakhogy az így értékesített vagyon vételára az említett összegnek még a felét sem érte el, tehát: az említett magánosítási szerv elnökségében ülők több tízmilliárd koroná­tól fosztották meg az államkasszát. Az egészben az a legszembe­tűnőbb, hogy általában olyan káeftékbe vándoroltak ily módon hatalmas vagyonok, amelyek tulajdonosainak tübbsége „véletle­nül" mindig közel áll a részvényeit értékesítő vállalat vezetősé­gének némely tagjához. Óriási vagyonok kerültek az ilyen „alag­utakon" olyanok kezébe, akik valószínűleg éppoly kevésbé fize­tőképesek, mint a részvényein túladó vállalatok zöme. Lehetsé­ges ugyan, hogy a jóval áron alul megszerzett vagyonért néhány részletet befizetnek a vagyonalap kasszájába, de az eddigi ta­pasztalatok szerint az új tulajdonosok nem nagyon tudnak mit kezdeni az ölükbe hullott vagyonnal. Újabb „alagutakon" át ki­mentik belőlük, ami kimenthető, a csőd szélére került cégtől pe­dig igyekeznek megszabadulni. Csakhogy idehaza nincs tőke­erős réteg, amely megvásárolhatná és fejleszthetné az ilyen ter­melőkapacitásokat, a külföldiek pedig az országban uralkodó ál­landó politikai feszültség miatt inkább Szlovákia határain kívül keresik szabad tőkéjük elhelyezésének lehetőségeit. Miroslav Maxon, az új pénzügyminiszter mintha végre belát­ná: a helyzet tarthatatlan. Ezt bizonyítja, hogy 75 százalékos adóalap-csökkentési lehetőséget helyezett kilátásba azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek 200 millió koronánál többet ruháznak szlovákiai vállalatba. Pikantériája a tervezetnek, hogy a kormány dönt majd a „kedvezményezettről". Gazdasá­gi megfigyelők szerint hajóváhagyják az említett tervezetet, ismét a kormányhoz közel álló vállalatok járhatnak jól. Kül­földi leányvállalatot alapítanak, s ezen keresztüljutnak a ked­vezményhez. Egy biztos: ennek az „alagútnak" a túlsó végén ott lesz a jelenlegi kormány, amely még a választások előtt benyújtja a számlát, és tartja a markát. JEGYZET Törvények nélkül? FEKETE MARIAN Most már igazán a nyakunkon a kés: olyan alkotmányválság, amelyet a közvetlen elnökvá­lasztásra irányuló népszava­zással, illetve a köztársasági elnök közvetlen megválasz­tásával kellett volna elháríta­ni. Az alkotmányválság lénye­ge, hogy az államfői jogkörök egy részét a kormány - esetleg a kormányfő - is elláthatja, ugyanakkor az államfői jogkö­rök egy csoportját az alkot­mány szerint nem bitorolhat­ja. A korlátozó rendelkezések­ből Mečiar eddig egyet vett komolyan: nem hívhalja visz­sza a kormány tagjait, nem fo­gadhalja el a lemondásukat. Ezért volt számára oly fontos, hogy Michal Kováč utolsó ál­lamfői aktusainak egyike le­gyen két miniszter lemondá­sának elfogadása és két új mi­niszter kinevezése. Új államfőt egyhamar nem választanak. Michal Kováč különleges meg­békélési megnyilvánulásként elfogadta pl. Oľga Keltošová lemondását, de nem oldódott meg, hogy Mečiar kinek ad­hatja be a lemondását, ki hív­hatja vissza őt a kormányfői tisztségéből. Az elkövetkező néhány hét vagy hónap során inkább csak az merülhet fel, hogy a szlovák alkotmánnyal és a szlovák törvénytárról szó­ló törvénnyel ellentétben haj­landó lesz-e az illetékes hiva­tal a törvényeket az államfő aláírása nélkül is megjelentet­ni, az államfő hozzájárulása nélkül is érvénybe léptetni. A jogászok többsége szerint ez nem lehetséges. Jelentené ez azt is, hogy a szlovák parla­ment a következő elnökvá­lasztásig tanácskozhat, ülésez­het, akár törvényeket is meg­szavazhat, de egyetlen olyan törvény sem léphet életbe, amelyet ez a parlament hagy jóvá. A parlamenti, helyható­sági stb. törvények sem lép­hetnének érvénybe. Mert a nem létező államfő nem írhat alá törvényeket. Más értesülé­sek szerint Mečiar az általa be­tegnek tartott alkotmánybíró­ság elnökét szeretné leváltani, hogy az alkotmánybíróság ne is foglalkozhasson az alkot­mánysértő lépéseivel. Mečiar az alkotmány szerint az alkot­mánybíróság elnökét nem válthatja le, de egy, az alkot­mányt végrehajtó törvénybe az államfőt helyettesítő kor­mányfő ilyen jogát már bele­magyarázzák. Vajon kiáll-e az alkotmánybíróság az elnöke és az alkotmány mellett? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit-kultúra- (5238313), Sidó H. Zoltán-gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 2543 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Tavaly elhagyott a szeretőm, januárban a feleségem, és tegnap a köztársasági elnök is. (Peter Gossányi karikatúrája) Nem a hatalomra, az összefogásra kell építeni Érdekek és indulatok I. Még nem ismerjük az új választójogi törvényt, de a szlovákiai magyar politi­kában már többen bősz ve­szekedésbe kezdtek a vá­lasztásokon való indulás módozatairól. ÖLLŐS LÁSZLÓ A hangoskodók érve az első pil­lantásra egyszerű, azt állítják, hogy csak az ő megoldásuk ga­rantálja holtbiztosán a magya­rok bejutását a parlamentbe, minden más megoldás pedig ki­zárja. Indulatosan jelzik, hogy ezért csak ők szolgálják a szlová­kiai magyarságot, aki pedig mást akar, az felelőtlen kalandor. Mire véljük ezt az idegességet? A kormány valóban meg kívánja változtatni a választások szabá­lyait, de hogy pontosan hogyan, azt ma még senki sem tudja. Azt sem, hogy mit tesz lehetővé, és mit nem az új törvány. Szövegét ugyanis titkolja a kormány, így könnyen lehet, meglepő eleme­ket is tartalmaz majd. Nyilván­valóan az az ésszerű magatar­tás, hogy a magyar pártok min­den ma elképzelhető változatra felkészülnek, miközben persze előfordulhat, hogy végül más Ésszerű, ha a magyar pártok minden válto­zatra felkészülnek megoldáshoz kell folyamodni­uk. S mindezt a lehető legna­gyobb csendben teszik (Vladi­mír Mečiar sem kiabál), és csak a megfelelő pillanatban, tehát a törvény ismeretében döntenek; hiszen korai döntéssel a kor­mánynak adnak tippet. A szlovákiai magyar közvéle­ménynek pedig becsülettel meg­mondják az igazságot, nevezete­sen, hogy önmagában egyik OLVASÓI LEVELEK Szórakoztató, de hosszú volt Február 16-án különbusz indult Rétéről, hogy a Csemadok-ta­gok megtekinthessék a Pótszil­veszter szórakoztató műsort. A gála valóban szórakoztatónak bizonyult. Tetszett a csallóközi asszonykórus, lenyűgöző volt Leblanc Győző, kitűnőek voltak a Jókai Színház művészei, sőt a politikusok produkciójával is meg voltunk elégedve. Nagyon jó volt tehát, de egyben nagyon hosszú, 3 óra helyett közel 5 óráig tartott. A ruhatár sem mű­ködött rendesen; érkezésünk­megoldás sem garantálja a par­lamentbe kerülést, hiszen a mai Szlovákiában, ahol napirenden van az alkotmánysértés, bárme­lyik indulási módnál megtalál­hatóak azok az eszközök, ame­lyekkel megakadályozható a parlamentbe jutás. Ezért nem egymás ellen, hanem egy antide­mokratikus törvény és a válasz­tások manipulálása ellen kell ké­szülnünk. Ha ugyanis azt sikerül megakadályozni, lesz képvisele­te a szlovákiai magyarságnak, ha pedig nem, akkor aligha, bármi­képpen induljanak is pártjai. Ezeket az összefüggéseket mind­egyik szlovákiai magyar politikus ismeri, azonban a közelmúltban többen mégis saját megoldásuk csalhatatlanságának s minden más megoldás szidalmazásának propagandakampányát kezdték meg. Hogy az indulatokat meg­értsük, nem árt az egyes indulási módokhoz kötődő érdekeket megvizsgálnunk. Kezdjük az egy párttá történő egyesüléssel. Nos, először is lehetőséget teremt arra, hogy megszűnjék a pluralizmus országos, valamint helyi szinten. Országos szinten úgy, hogy a leg­több helyi csoporttal és taggal rendelkező párt az egyesülést kö­vetően jól szervezetten egyszerű­en kiszavazza a többi párt vezető­it és tagjait az új egyesült párt fon­tos szerveiből akár az első párton belüli választásokon. És azután ugyanez történik mindenkivel, aki más véleményen van, mint az új párt vezetői, függetlenül attól, igaza van-e az illetőnek vagy nincs. Azaz lehet, hogy egy-két esztendőn belül a ma legnépsze­rűbb és legtehetségesebb politiku­sokból többen még vezetőségi ta­gok sem lehetnek az egyesült pártban, mivel egyszerűen kilob­bizzák őket, akármit akarjon is a szlovákiai magyar közvélemény. És sajnos, számos eddigi kísérlet­ből tudható, hogy a kifelé muta­tott mosolyok mögé rejtve vannak ilyen szándékok. Továbbá ez az egy párt dönt róla, hogy falvaink­ban, városainkban kit jelöl polgár­mesternek, képviselőnek, és kit nem. Akinek nem tetszik a jelölt, az az egyetlen magyar párttal ke­rül szembe, s nemcsak annak he­lyi, hanem esetleg országos veze­tőivel is, ami jelentősen korlátoz­ná a magyar többségű települések helyi demokráciáját. Az egy párt vezetői elárulhatják a szlovákiai magyar sajtót (erre is voltak már kísérletek), megszün­tetve az újságírói és vélemény­nyilvánítási szabadságot. Ural­muk alá hajthatják az összes szlovákiai magyar társadalmi szervezetet, ellehetetlenítve az engedetleneket (ilyen próbálko­zásokat is megértünk már), ezzel megfojtva a társadalmi akarat­Ez az egy párt dönt róla, kit jelöl polgármesternek. erőt, amelyre oly nagy szüksége van minden kisebbségnek. Ráte­hetik kezüket a szlovákiai ma­gyarság számára külföldről érke­ző pénzügyi és egyéb támogatá­sokra anélkül, hogy ezek felhasz­nálását bárki hatékonyan ellen­őrizhetné. Az ilyen pozíciók per­sze megnyitják a korrupció csa­tornáit, és lehetőséget teremte­nek a hatalmaskodásra. A sort folytathatnánk. Ennyi megsze­rezhető hatalom látványa nagy kísértést jelent, és indulatossá tesz politikusokat, akik arra szá­mítanak, hogy nagyszámú tagsá­gukra támaszkodva, vagy most jól helyezkedve, az egyesült pár­ton belül félreállíthatják mai ver­senytársaikat, akkor is, ha azok népszerűbbek, felkészültebbek, szorgalmasabbak, mint ők. Akár ki is üthetik őket a választási lista befutó helyeiről, már most, a vá­lasztások előtt. A szerző politológus. kor még hárman sürögtek-fo­rogtak, távozásunkor viszont már csak egy személy adta ki a kabátokat. Sloboda Mária Réte Ezt nevezik agymosásnak Annak ellenére, hogy a pedagó­gia legnagyobbjai már évszá­zadokkal ezelőtt megállapítot­ták, hogy az anyanyelvi oktatás hatékonysága és létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, Szlová­kiában mégis elképesztő „fejva­dászat" indult az eltébolyított szülők önös döntésének kiszol­gáltatott magyar anyanyelvű gyermekek szlovák tannyelvű iskolába íratásáért. Az ilyen „tévútra" jutott szülők számára meggyőző érvként szolgálhat­na, hogy az elvakult nacionaliz­mus hárfáját pengető Matica slovenská nagyvonalúan méltá­nyolja - ingyenes iskolatáska, ajándékcsomag - az identitástu­datunk felszámolására irányuló elhatározásokat. Természete­sen tudatában vagyunk annak, hogy gyermekeink széles körű társadalmi érvényesülésének feltétele egyebek között a szlo­vák nyelv tökéletes szinten tör­ténő elsajátítása; megyőző­désem azonban, hogy e cél tel­jesítésében a magyar tannyelvű iskolák a legkompetensebbek. Ez az egyetlan módja annak, SME Štefan Markuš elnökké jelölésé­nek pozitívumai közé sorolható többek között az is, hogy az or­szág érdekeit bel- és külföldön egyaránt pártatlanul képviselné, s megteremtené a nemzet köl­csönös megbékélésének feltéte­leit - írja a lap. Foglalkozik azzal is, hogy a közismert tudóst, aki­nek lételeme az önálló gondol­kodás és a tények tisztelete, nem lehetne rákényszeríteni arra, hogy bárkinek is a kiszolgálójává váljon. A szlovák társadalmat megosztó problémákat felsorol­va a többségi nemzet magyarok­kal szembeni kisebbrendűségi érzésével kapcsolatban - amely meggátolja, hogy a déli szom­szédokhoz úgy viszonyuljanak, mint az osztrákokhoz, lengye­lekhez, esetleg az ukránokhoz ­megjegyzi: mivel Štefan Markuš magyarországi szlovák közös­ségben, majd Szlovákia déli ré­szén élt, olyan tapasztalatai van­nak az együttélésről, mint senki másnak. A politikusoktól eltérő­enbeszél magyarul, s nincs szük­sége arra, hogy a magyar anya­nyelvű polgárok problémáiról csupán azért, mert más nyelven közlik, kizárólag közvetve sze­rezzen tudomást. PRAVDA Michal Kováč soha nem volt a DSZM elnökjelöltje - nyilatkozza Vladimír Mečiar. A miniszterel­nök szerint a távozó elnök valójá­ban kihasználta a DSZM-en belü­li ellentéteket, s önmagát jelölte az elnöki tisztségbe. Teljesen nor­mális érzésekkel veszi majd át kormányával az elnöki jogkörök egy részét - árulta el a kormányfő a tudósítójának. Szerinte Michal Kováč távozása nem ünnep, de nem is tragédia. ,A lényeg az, hogy Michal Kováč már a múlté, és távozása mindenképpen pozi­tív hatással lesz a szlovák politikai életre, mert megszűnik a harc az alkotmányos intézményekért" ­mondja a kormányfő. A választá­sokkal kapcsolatban úgy nyilat­kozik, hogy azok során kell ren­dezni az erőviszonyokat, nem pedig más eszközökkel kell meg­oldani a gondokat. - „Ám ha az ellenzék a választások előtt fel­korbácsolja a közhangulatot, ak­kor erre mindenképpen reagálni kell"- mondta Vladimír Mečiar a Pravda interjújában. PRÁCA A Dovera Kölcsönös Egészségbiz­tosító március l-jével bővíti szol­gáltatásait. A térítésmentesen vért adóknak vitaminkészítmé­nyeket juttat, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevőknek újból megfizeti a 20 kilométer fe­letti viteldíjakat, s indokolt ese­tekben megtérítik a külföldi gyógykezelések kiadásait - is­mertette az előnyöket Marta Jančovičová ügyvezető igazgató­nő. A légcsöves és asztmás gyere­kek a bystrái barlangban, a nő­gyógyászati betegségben szenve­dők a lúčkyi fürdőben gyógyul­hatnak. hogy a kezdeti nyelvi nehézsé­gek következtében meg ne fosz­szuk gyermekeinket az önmeg­valósítás semmivel sem pótol­ható sikerélményétől, és ne szolgáltassuk ki őket a hibás nyelvi megnyilvánulásaikra megalázóan reagáló környezet személyiségromboló jelenségé­nek. Gyakran hangzik el napja­inkban olyan fejtegetés is, hogy a magyarok kifejezőkészsége szlovák nyelven azért nehézkes, mert az agyukban a gondolko­dás folyamata nem szlovák, ha­nem magyar nyelven történik. Szakzsargonban ezt neveznék agymosásnak? Köszönjük, nem kérünk belőle! Rostás Alajos Felsőpatony TALLÓZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom