Új Szó, 1998. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1998-02-13 / 60. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁRCIUS 13. Mondd, hogy bakfitty! TÓTH MIHÁLY Tekintélyes adag bátorság kell annak, aki itt magyarként és kisebbségünk jövőjéért felelősséget érző demokrataként elmélyülten, az optimális megoldást keresve próbálja vizsgálni kisebbségünk választások körüli teeendőit, felmérni a javallott megoldások esélyeit és veszélyeit. Csekélyke kurázsi kell ahhoz, hogy a dolgokat leegyszerűsítve a szlovákiai magyar egységről szóló varázsigét a transzparensre festve vonjon le végkövetkeztetéseket. „Mondd, hogy bakfitty!" - szólította volt fel Rúzsa Sándor csapatának egyik tagja a más véleményen levő szegénylegényt. A fokos a csárda mestergerendájába vágatott, a bicska pedig az asztalba. Akár érzelgős népszínművet, netán (politikai) kalandfilmet is lehetne fabulálni a szlovákiai magyar politikai folklór produktumaiból. Van néhány dolog, amit publicista, politikus, történész, ha ad magára, nem hagyhat figyelmen kívül. Nem tekinthető mellékes körülménynek, hogy a szlovákiai magyarság politikai pártjainak, ha hatni akarnak, három tényezőt kell figyelembe venniük: 1. a választók, 2. a szlovák ellenzéki erők és 3. a nemzetközi társszervezetek véleményét. Nem szégyellni való, hogy az MK kormányzati szerepre készül. „Ocsúvá" degradálnánk a délvidéki választókat, ha azt állítanánk róluk, többségük számára a politikai hozzáértés csúcsa az „Egység mindenáron" című brosúra horizontja. Nem dőre a szlovákiai magyarok többsége, tisztában van azzal, hogy nincs közöttünk Münchhausen báró, aki 600 ezer kisebbségit képes lenne kirántani a szlovák nacionalisták által dagonyázott posványból. Nem vehetjük rossz néven, hogy a szlovák ellenzékiek egyes magyar pártokat fenntartások nélkül, másokat fenntartásokkal fogadnak el. Egyik szlovák ellenzéki párt számára sem közömbös, végveszély (egy párttá válás) esetén melyik politikai erő elképzelése alapján jön létre az egység. A szlovák demokratikus politikusok alaposan ismerik mind az Együttélésnek, az MKDM-nek, az MPP-nek, illetve mindhárom párt hazai és külföldi környezetének viselt dolgait. Mérsékelt pártjaink nem vállalhatják a szélsőségesek által felhalmozott ballaszt cipelését. Ennyit az MK és a szlovák ellenzéki pártok, illetve a „nyugati internacionálék" kölcsönös viszályáról. JEGYZET Történelmi árnyékban DUSZA ISTVÁN 1843-ban Széchenyi István a következőket írta: „Engedni nem lehet a horvátoknak, mert ez gyengeségi szimptoma", vagy ha nem engednek, „ez jaj, űrültség". A magyar nemzet és az országban élő más nemzetek viszonyáról akkor felcsapó vitában Kossuth is megszólalt: „Minő országról vagyon itt szó, és kié a hon, amiről szó vagyon? Magyarországról van szó, s a hon, amelyről szó vagyon, a magyaroké." Ennek az áldatlan okoskodásnak lett az eredménye, hogy a horvát, a szerb, a román, a szlovák nemzeti mozgalmak 1848-ban nem szövetkeztek a magyarokkal a közösen óhajtott szabadság kivívására. Sőt, a bécsi udvar ármánykodásaira hallgatva ellene indultak harcba. Májusban már Liptószentmiklóson, Balázsfalván és Karlócán mondták ki a nyílt szembefordulást. És még akkor is egy teljes évnek kellett eltelnie az 1949 júliusában Szegeden elfogadott nemzetiségi törvényig... Méltán jutott eszembe mindez az elmúlt hetekben a magyar parlamentben látott és hallott, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének módozatairól folytatott parttalan vitákról. Lehet-e őszintén az alkotmányosság elvére hivatkozni ott, ahol éppen annak ellenében a kisebbségek nem kaptak helyet az ország házában? Nem akarom elhinni, hogy a magyar honatyákban ne volna annyi türelem és alázat, hogy felülemelkedve a pártoskodáson, s a jogszabályok és törvényhozási eljárások ágait-bogait megkerülve ne tudnának összefogni. A legelképesztőbbnek azonban két dolog tetszik: a törvények betűinek az utolsó vesszőig és pontig való betartatása, aminek eredménye ez az eredménytelenség. Mert mit ér az a törvény, amely jogoktól foszt meg állampolgárokat? A másik a méltányos döntést akadályozó paragrafusok megváltoztatására való képtelenség. Mindezekkel együtt a legabszurdabbnak tetszik, hogy a magyarországi nemzeti kisebbségiek a többi képviselőhöz képest ne idén májusban kapjanak mandátumokat a választóiktól. Mindezt pedig úgy ragozza a mai magyar parlament, mintha az ott ülők nem ismernék a nagy elődök tragikus tévedéseit. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Crendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: I-Iolop Zsolt-politika - (5238344) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://virww.voxnova.sk/ - Az igazság az, kedves gyerekek, amit a mindenkori legbefolyásosabb politikus állít. (Peter Gossányi karikatúrája) Látszólag keleten változatlan a helyzet, a városban semmi baljós nem történik Füst a város felett Keleten a helyzet változatlan. A gótikus Szent Erzsébet-dóm fényárban úszik a felújított téren, a kassaiak büszkén korzóznak tövében. A város mögött békésen füstöl a vasmű. Rudolf Schuster tartva magát jó szokásához, nem hagyta ki a farsangot: a giccsesen túldíszített óvárosban öt nap, öt éjszaka állt a bál, maga a főpolgármester jelmezben járt-kelt a tömegben. EVA ČOBEIOVÁ Látszólag keleten valóban változatlan a helyzet. Az idevetődő büszke nagyvárosba érkezik, amelyet nem foglalkoztatnak például a pozsonyiak kicsinyes gondjai: már megint nem működik a közvilágítás, az autóbusz sem jön, a város számláit pedig zároltatta a végrehajtó. „Kassán ez nem történhetne meg, Schuster nem engedné, vagy a vasmű elintézné valahogy" mondta volna nem is oly rég bármelyik kassai. Valóban, a városban semmi baljós nem történik. A buszok rendben, a belváJúlius Rezesnek egyetlen jogosítványa van: az apja fia. ros tiszta, a szemételtakarító brigádok rádió adó-vevőn kapják az utasításokat. A dóm fényárban úszik. De már a kassaiak is sejtik, hogy városuk nem holmi védett rezervátum, s ugyanabban az iszapban birkóznak ók is, mint az V15SZH AN G Nem lesz eszmei nyomás Amikor Dusza István Több szlovák előadás várható című tudósítását olvastam, jóleső érzéssel szögeztem le, vannak újságírók (az Új Szóban is), akik tisztelik a tényeket. A szerző azonban a lap 56. számában megjelent Kötelező előadások című írásával cáfolja ezt. Kommentálás, eszmefuttatás formájában visszatér (nézetem szerint már egyoldalú, szubjektív, a tényeket nem mindig tisztelő módon) a Jókai Színház témájához Takáts Ernőd igazgatói tisztébe történt kinevezése kapcsán. Ehhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A szerzőnek nagyon jól kellett egész ország. Néhányuknak akkor gyúlt világosság a fejében, amikor egy reggelen hiába keresték standjukon kedvenc lapjukat, a kassai Korzót. Rádöbbentek, mekkora a hatalma a vasműnek, s hogy pardon nélkül leszámol ellenfeleivel. Aztán elérkezett február 27-e. A Kelet-szlovákiai Vasmű rendkívüli közgyűlése a már csaknem 29 éves Július Rezest választotta a vállalat és az igazgatótanács elnökévé. A csúcsvezetésbe hasonlóan fiatal barátai kerültek. A város azonnal ráaggatta az új csúcsvezetésre a bébimenedzsment nevet. Július Rezesnek egyeden jogosítványa van a funkció betöltésére: éppen az apja fia, s a papa évek hosszú során becsületes munkával vált a vasmű legbefolyásosabb emberévé. Az eddigi elnökre, Ján Smerekre tisztelettel tekintettek fel a város polgárai, bár az ő hírnevén is csorbát ejtett a lánya által okozott halálos kimenetelű közúti baleset. A Rezeš-fiúval szemben csak ellenszenvet táplálnak a kassaiak. Tivornyáiról regél mindenki - mennyit vesztett a kaszinóban, melyik erotikus szalonban mutatkozik leggyakrabban, vagy arról, hogy most éppen melyik labdarúgóra vetett szemet. A Rezeš-famíliát nem zárta szívébe a város, sőt Kassa szégyenének tartja, s nem győzi hangsúlyozni: csak amolyan bevándorlók. A bébimenedzsment színre lépése óta egymást követik a rossz hírek. A múlt hét a legrosszabb volt a vasmű fennállása óta, részvényeinek értéke történelmi mélypontra zuhant, az egyik kohót le kellett állítani, mert elfogyott a fémhulladék. A vasmű elvesztette megbízhatóságát, és a jelek szerint a zöldfülűek még alaposan megizzadnak. S mintha mindez nem volna elég, a városi önkormányzat rendkívüli ülést tartott a múlt héten, mégpedig azért, mert eladósodott. A kassaiaknak arról kellett értesülniük, hogy anyagi összeomlás előtt áll a város. Schuster főpolgármestert nem igazán érdekelte a költségvetés, nyakra-főre költekezett, de most elérkezett a törlesztés ideje. Kassa kötvénykibocsátáshoz kénytelen folyamodni, de Schustert ez már nem izgatja. A Polgári Megértés Pártjának támogatottsága legalábbis képviselői helyet jósol számára a parlamentben. Az új főpolgármesterA jelek szerint a zöldfülűek még alaposan megizzadnak. nek meg hadd főjön a feje, szűkítse a költségvetést, kapcsolja ki a közvilágítást, szedje el az adó-vevőket a szemetesektől, aztán eressze szélnek őket. Első pillantásra valóban úgy tűnik, semmi sem történik Kassán. A belváros tiszta, kivilágított, a kávéházak, vendéglők tömve vannak vidám, elégedett emberekkel. A kohászlobby csúcs- és középkáderei továbbra is lázasan építik villáikat, vásárolják méregdrága autóikat, s a palettát a Lunik IX negyed roma lakóinak hagyományos tiltakozó akciói egészítik ki. Az rt.-ból HOLDING-gá átvedlett vasmű a zöldfülűek vezetésével is tovább füstöl a város mögött. De ne higgye senki, hogy a kassaiak nem változtak meg. Már nem annyira büszkék és önelégültek, mint néhány éve. A szerző a SME polgári napilap munkatársa. ismernie a Jókai Színház küzdelmét és küszködését, majd két éve húzódó, megoldatlan problémáit. Most, amikor összefogás eredményeképp, a társulat bizalmát élvező magyar igazgató kinevezésével valakik megoldást találtak a tűrhetetlen helyzet felszámolására, s a színház elindulhat a konszolidálás útján, az írás szerzője gyászba borul. Új mecénással ijesztgeti a színészt, nézőt, olvasót! A Magyar Népi Mozgalom és a Megbékélés Alapítvány felé vagdalkozva politikai szempontokat helyez előtérbe. Mintha Dusza Istvánnak nem lenne szívügye a Jókai Színház sorsa. Mintha bántaná őt az elindult rendezési folyamat. Vagy tán hálásabb téma egy agóniában hánykolódó magyar színház? Nem fogtam volna tollat (az Új Szó kommentárjait ismerve, így sem hálás szerep), ha annak csupán gyanúja is felmerül, hogy a Magyar Népi Mozgalom valami eszmei, politikai nyomást akar gyakorolni a komáromi színházra, bele akar szólni belügyeibe. Tudomásom szerint nem politikum, segíteni akarás vezérelte az MNM lépéseit. Elég ha elolvassuk a szerző tudósítását a már említett közös sajtóértekezletről. Saját írása bizonyítja, hogy a szlovák előadások kötelező jellegéről sem Alexander Mrázik, sem Andrej Maťašík nem beszélt. Gyimesi György pedig végképp nem tette le a garast ilyen követelmény mellett. Ennek ellenére tényként meri az olvasónak tálalni: Takáts Emőd kinevezésének feltétele volt, hogy a Jókai Színháznak szlovák társulata lesz! Bizonyára a Matica slovenská PRAVDA Újabb milliomos született szlovák módra. Miroslav Zachar az RM-Systém értékpapírtőzsdén a múlt héten 59 ezer Bane Záhorie-részvényt adott el, darabonként 760 koronáért. Ugyanezeket a részvényeket a Nemzeti Vagyonalap (FNM) 1996 novemberében 26 koronáért értékesítette. Vagyis az FNM csupán e 16,44 százalékos részvénycsomag esetében 43,3 millió koronát vesztett, és természetesen ugyanennyit nyert az új tőkéscsoport. Mi több, a bánya többségi részvénycsomagját az FNM 1996 októberében 1 koronáért adta el a Baňa Záhorie I. csoportnak. A kisebbségi részvényes, a Szlovák Takarékpénztár még 1996 novemberében túladott részvényein. Ezek fele Rastislav Zboŕiínak, az FNM osztályvezetőjének személyi számlájára került. SME Bár az államnyelvről szóló törvénynek több hiányossága is van, az EBESZ, az Európa Bizottság és az Európa Tanács képviselőinek figyelme elsősorban arra irányul, hogy általa de facto megszűnt a kisebbségi nyelvek használatának lehetősége a hivatalos érintkezésben. A szlovák kormány szerint ezt a problémát több más törvény rendezi. Ugyancsak hivatkozik arra, hogy a 20 százalékos határ eltörlésével az alkotmány értelmében az egész ország területén használható a hivatalos értintkezés során a kisebbségi nyelv. Ha ez valóban így volna, akkor a kisebbségi nyelvtörvény elutasítása a kormány részéről teljesen érthetetlen. Ez azt jelentené ugyanis, hogy a kormány inkább vállalja a külföld szigorú bírálatát, mint hogy olyasmit fektessen le a törvényben, ami szerinte már valójában létezik. A kormánynak fel kell tenni a kérdést: miért ragaszkodik minden áron ahhoz, hogy a magyarok Árvában, Liptóban is beszélhessenek magyarul a hivatalokban, amikor a külföld csak azt kéri, hogy az ország déli részén élhessenek ezzel jogukkal? - írja a lap kommentátora. NOVÝ ČAS Szlovákiában már néhány koronáért hozzá lehet jutni kendermaghoz (ebből a növényből készül a marihuána kábítószer), mégpedig a Chovprodukt bármelyik boltjában. A madáreledelként árusított magkeverékekben ugyanis több tucat szem kendermag is található. A bolti eladók azonban nem tartanak attól, hogy a kábítószerfogyasztók felvásárolnák a madáreledelt, mivel ez nem kifizetődő számukra. komáromi szervezetének vannak ilyen tervei - e jogot nem vitathatjuk el tőlük -, azok azonban nem veszélyeztetik a Jókai Színház önállóságát. A sajtótájékoztatón Takáts Emőd is egyértelműen kifejtette: társulatuk szlovák nyelvű előadások színpadra vitelében nem gondolkodik, a szlovák színházak vendégszereplését (s ez ellen a szerzőnek - a vendégszereplések gyakoriságát a nézők reális igénye-megrendelése határozza meg - sem lehet kifogása) viszont rendszeresebbé szeretnék tenni. Ennek tudatában komikusan hangzik a szerző rémlátomása, hogy a, Jókai Színház kötelező leckeként eljátssza a teljes szlovák drámairodalmat", sót már tudni is véli, melyik lesz az első színpadra kerülő darab! Mázsár László KOMMENTÁR