Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-07 / 31. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 9. KULTÚRA - OKTATÁS 9 Tegnap temették el Debrecenben a Sarló alapító tagját, Boross Zoltánt Szellemi útlevél az utókornak Talán sorsszerű rendelte­tésnek is érezhető, hogy a Sarló-nemzedék szinte ma­tuzsálemi kort, majd 92 évet megélt mohikánja, Boross Zoltán épp most tá­vozott az élők sorából. Debrecenben helyezték örök nyugalomra. KISS JÓZSEF Ide ágazott el és állapodott meg ­már ötvenedik életévén túl, gaz­dagító élmények, de történelmi hányattatások folytán is - a dim­bes-dombos Gömörből, a Rima­szombat mellőli Feledről kika­nyarodott életútja. Az „Öregház­nak" nevezett feledi kúriában a tizenhárom aradi vértanúk egyi­ke, Vécsey Károly is lakott. Boross Zoltán hosszan tartó, sú­lyos betegség után hunyt el. Nem tudni, eljutott-e hozzá és képes volt-e még felvillanyozni a szere­tett szülőföldje és a kisebbségben élő sorstársai iránti szoros kötő­désének mindvégig eleven lelki szálait az arról szóló hír, hogy a szlovákiai magyar értelmiség ön­szerveződése az idei januári, Csölösztőn megtartott második találkozón fontos határvonalhoz érkezett. A kihunyó tudat és az elköltöző lélek mintha csak ak­kor talált volna megnyugvást, amikor a Szlovákiai Magyar Ér­telmiségi Fórum fontos előrelé­pést tett a szakmaiságot és nyíl­tan vállalt közéletiséget párosító kisebbségi érdekszolgálat kibon­takoztatásában. Alighanem saját és nemzedéktársai ifjúkori álma­it kísérő lázas útkeresésnek a fel­éledéseként hatott volna rá, ha ott lehetett volna a csölösztői nagyszámú összejövetel résztve­vőinek vitáján. A szakcsoportokban összponto­sítható szellemi-professzionális felkészültség összefogása és a mind szélesebb körű értelmiségi tenniakarás mozgalommá fej­leszthető kiterebélyesítése kö­zött áthidalást keresve a mai szlovákiai magyar értelmiség ­ugyan politikai pártérdekektől függetlenedve - ugyanazzal a di­lemmával találja magát szem­ben, mint hetven éwel ezelőtt a sarlósok. Boross Zoltán egyik alapítója volt annak a mozgalomnak, mely a magyar diákság népi gyökereket kereső és élményszerző „vándor­lásainak", a regösjárásnak cser­készkeretein túllépve a kisebbsé­gi öntudatra ébredés és önmeg­tartás értelmiségi erőforrásainak feltárására és mozgósítására tett elszánt kísérlet volt. A pozsonyi Komenský Egyetemen folytatott tanulmányainak befejezéséhez közeledő „majdnem jogászdok­torként" lett tagja Balogh Edgár­ral és Terebessy Jánossal együtt annak a delegációnak, melyet 1930januárjában fogadott - ma­gas szinten tárgyalóképesnek bi­zonyult reprezentációként ­Huszonkét könyv jelenik meg az év első felében A Helikon Kiadó tervei MTI-HÍR A Helikon Kiadó a jövőben sem tervezi kiadványai csökkentését, szándékai szerint 22 könyvet je­lentet meg az első félévben - kö­zölte Borbíró Zsóka, a kiadó ke­reskedelmi vezetője. A Helikon újdonságaként, először lát napvi­lágot Mezei Mária 1931 és 1938 között, édesapjához írt leveleinek gyűjteménye, amely a színésznő életén keresztül a harmincas évek színházi világába enged bepillan­tást. A kötetet kivételesen izgal­mas képanyag gazdagítja, a szí­nésznőről készült, korábban soha nem közölt felvételekkel. A költé­szet napjára József Attila összes verseit jelenteti meg a Helikon, bibliapapírra nyomva, a kiadó hagyományainak megfelelően igényes, szép kivitelben. Az ünnepi könyvhéten öt kiad­vánnyal lepi meg az olvasókat a Helikon. Az életmű sorozatban jelenik meg színes borítóval Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című, először 1942-ben, a Révay Kiadónál napvilágot látott verseskötete, amely a Helikon gondozásában utoljára 5-6 éve kerülhetett az olvasók kezébe. Szintén az életműsorozat része­ként lát napvilágot Sütő András Naplók könyve című válogatása. A romániai magyar író a Szemet szóért és a Heródes napjai (Nap­lójegyzetek az erdélyi magyarság exodusáról, 1984-87) című köte­tekből készített válogatást. A tár­sadalomtudomány és politika iránt érdeklődők figyelmébe ajánlja a kiadó Almási Miklós fi­lozófus Üveggolyók című köny­vét, amely a globalizáció veszé­lyeit és kockázatait taglalja, vala­mint Lengyel László politológus­nak a rendszerváltás első kormá­nyairól, élvezetes stílusban írt, Pártház és palota című kötetét. Luis de Borneille angol író regé­nye a romantikus, kalandos tör­ténetek kedvelőinek készült. A történet egy mesés szépségű gö­rög szigeten játszódik a II. világ­háború idején, amikor Olaszor­szág német segítséggel megtá­madja Görögországot. A Magyar Könyvklubbal közös kiadásban, korábbi sorozatainak folytatásaként négy könyvet je­lentet meg a kiadó, így például A viking világ atlasza, valamint az Építészet és vallás című, gazda­gon illusztrált köteteket. Idén be­fejeződik a Megmagyarázzuk... sorozat, amelynek utolsó kötete az emberi értelem működését mutatja be, több száz színes kép segítségével. A tudománytár kö­tetei közül hiánypótló alapmű­nek számít Pavel Florenszkij az orosz pravoszláv egyház kultikus művészetét bemutató, A kultusz filozófiája - Az ikonosztáz című könyve és az amerikai Frye Northropp irodalmi kritikaelmé­lete, amely A kritika anatómiája címet viseli. Masaryk köztársasági elnök. A korabeli résztvevők tudomása szerint ez volt az első szlovákiai magyar küldöttség a Hradzsin­ban. A találkozás a kisebbségi sé­relmek ismertetésére is lehetősé­get adott. Pár héttel később Boross Zoltán tartotta a Sarló március 15-i ünnepségén „Kos­suth Lajos és az új nemzedék" címmel azt az előadást, mely alapvetése lett a Sarló nemzet­közi összefüggésekben mozgó nagyszabású elképzelésének, a kelet-európai konföderáció koncepciójának. Igaz, a kezde­ményezés illúziónak bizonyult, de meghatványozta azt az er­jesztő hatást, amelyet a Sarló a magyar nyelvterületen kifejtett - annak kezdeti szakaszában. Boross Zoltán, minthogy kato­nai szolgálatát töltötte, nem voltjelen a Sarló 1931 szeptem­berében tartott kongresszusán, mely többek között épp a konfö­derációs törekvések kapcsán mondta ki a kommunista moz­galomhoz való csatlakozást. Ez a lépés megritkította a Sarló so­rait, maroknyivá zsugorította táborát, elhalványítva - a Sarló­hagyománynak a második vi­lágháborút követő egyoldalú ápolásában, utóéletében - az ígéretes nekilendülést. Boross Zoltán a kezdetekben rejlő sar­lós örökség hűséges ébren­tartójaként személyes kiállást is jelentő nyitottsággal állította össze a sarlósok névsorát az 1978-ban Ez volt a Sarló cím­mel megjelent tanulmánykötet­ben. Nemcsak emlékezetére ha­gyatkozva, hanem az általa ösz­szegyűjtött sarlós emlékekre tá­maszkodva törekedett a mozga­lom minden szakaszát magában foglaló történeti kép teljességé­nek benépesítésére. Az egykori résztvevők szélesen megvont köre nélkülözte az egyéni politi­kai pályaívek alakulása szerinti, akkor szokásos rangsorolást. A roppant értékes forrásanyag a debreceni Déri Múzeumban „Magyar Kisebbségi Dokumen­tációs Gyűjtemény"-nyé duz­zadt. Turczel Lajos méltán ne­vezte ezt Boross Zoltán „szelle­mi bizonyítványának és útleve­lének a jövő felé". Ettől az útle­véltől elválaszthatatlan, Boross Zoltán távozása után is, a sajá­tos sarlós együvétartozást óvó szemlélet. Az említett névsor bevezetőjében harcostársát, Ba­logh Edgárt idézte, miszerint a Sarló mindig a munkát szervez­te, „a hozzávaló legjobbakat, akik szívükkel és eszükkel ösz­szeálltak a cselekedetre". Eszmei és politikai különbsége­ken felülemelkedő, de tévedé­sekkel, tévutakkal és zsákutcák­kal is számot vető összetartástu­datot sugároz Boross Zoltán ­szellemében tovább élő - maga­tartása, mely mögött a veszély­nek kitett kisebbségi kiröppentő fészek megőrzése iránti példa­adó felelősségérzet munkál. Műveltségi vetélkedő „Feldobogott szívvel élt ak­kor a nemzet..." a címe an­nak a vetélkedőnek, melyet a Magyar Országos Levéltár, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Törté­neti Múzeum, a Honismereti Szövetség és a Révai Lexiko­na Szerkesztősége hirdetett meg, a magyar forradalom 150. évfordulójára. A részvé­teli feltételek, valamint a mű­veltségi vetélkedő kérdései megtalálhatók a Szabad Új­ság február 11-i számában. A válaszok beküldésének határ­ideje február 28. (szu) A Biblia 2197 nyelven A Bibliát, illetve annak rész­leteit jelenleg 2197 nyelven olvashatják. Ezt a Német Bib­liatársaságjelentette be a Bibliatársaságok Világszövet­ségének adataira hivatkozva. Csak 1997-ben további har­minc nyelvre fordították le a Szentírást. A nyelvekben igen gazdag Pápua Új Guine­ában az Új Testamentum 1997-ben hat újabb nyelven vált hozzáférhetővé. A teljes Szentírás idén már 363 nyel­ven olvasható, azaz nyolccal nőtt a fordítások száma. A Könyvek Könyvének teljes ki­adása legutóbb többek kö­zött Szváziföldön, a Holland Antillákon, Indonéziában és Laoszban jelent meg helyi nyelveken. (MTI) Tűnődés a trópusokon Zalabai Zsigmond Tűnődés a trópusokon című, a költői képpel foglalkozó tanulmá­nya úttörő jelentőségű eszté­tikaelméleti munka. Immár harmadik kiadásban jelent meg a Kalligram könyvkiadó­nál, azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy ily módon kö­szöntsék a szerzőt, az idén ötvenéves Zalabai Zsigmon­dot. (ú) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve (19) KIS SZÍNPAD: Szentivánéji szexkomédia (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍN­HÁZ: Pinokkió (15) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (19 - Hosszúszó) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Car­men (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Titanic (am.) 12.45,16, 19.30 TATRA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Álljon meg a nászme­net! (am.) 15.15,17.30, 20.30 YMCA: Titanic (am.) 16.30, 20 ISTROPOLIS: Titanic (am.) 16, 19.30, 23 Még visszatérhetsz (am.) 17, 19.30 Hét év Tibetben (am.) 15, 17.30, 20, 22.30 CHARLIE CENTRUM: Az idegen: újjászületés (am.) 16.30, 18.30 A hattyúk tava (am.) 15 Csillagközi invázió (am.) 18, 20.30 Kámaszutra (am.) 17.30, 20.30 Három szín: fehér (lengy.-fr. svájci) 19.30 Szeszélyes nyár (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Bean - az igazi katasztrófafilm (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Az őserdő hőse (am.) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Hét év Tibetben (am.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Csillagközi invázió (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: A holnap markában (am.) 17,19.30 GALÁNTA-MOZI: Féktelenül 2: Teljes gőzzel (am.) 17.30,20 LÉVA - JUNIOR: L. A. eltitkolt valóság (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Relic - A bestia (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Mindenki azt mondja: szeretlek (am.) 16.30,19 NAGYKAPOS -ZEMPLÉN: Reszkessetek betörők 3 (am.) 18 III. Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny Lehetőség szavalóknak Gerard Depardleu vehette át csütörtökön Münchenben az Európai video díjat. E kitüntetést a német filmkritikusok alapítványa olyan európai művészeknek ítéli, akiknek kimagasló teljesítménye az öreg kontinens filmművészetét gazdagítja. (ČTK-felvétel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Nemzeti Alapítvány, Nagyka­nizsa Megyei Jogú Város Önkor­mányzata és a Nagykanizsai Pol­gári Olvasókör meghirdeti a III. Csengey Dénes Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt. A rendezvény célja az egyete­mes magyar irodalom népszerű­sítése, tehetséges előadók felku­tatása, Csengey Dénes szellemi­ségének ápolása. Nevezési feltételek: I. Ifjúsági kategória (14-18 év), II. Felnőtt kategória (18 év felett). Nevezni lehet öt verssel vagy prózával az egyetemes magyar nyelvű irodalomból. Egy mű időtarta­ma legfeljebb 7 perc. A nevezések beérkezési határ­ideje 1998. február 28. A nevezést az alábbi címre kell küldeni: Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház, Hajgató Sándor u. 1, 8800 Nagykanizsa, tel./fax: 0036/93/319-202. A szlovákiai elődöntők helyszí­nei Komárom és Kassa, várható időpontjai 1998. március 21., 22. A verseny döntőjére 1998. április 25-én Nagykanizsán ke­rül sor. A jelentkezési lapnak tartalmaz­nia kell a jelentkező nevét, pon­tos címét, telefonszámát, szüle­tési adatait, a nevezett öt mű jegyzékét, valamint azt, hogy Komáromban vagy Kassán kí­ván-e az elődöntőn részt venni. A nagykanizsai döntő résztvevő­inek útiköltségét és teljes ellátá­sát a szervezők biztosítják. Bővebb információkkal dr. Kalácska József, a Komáromi Selye János Magyar Gimnázium tanára szolgál (tel. 0819/731­312). Archív felvétel Boross Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom