Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-11 / 34. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 11. Havel államfői terveiről Prága. Václav Havel a jö­vőben fő feladatának tart­ja, hogy elősegítse Csehor­szág csatlakozását a NATO-hoz, az EU-hoz, a magánosítás folyamatának befejezését, a költségvetési szféra reformját, a jogál­lam megerősítését. A cseh államfő sajtóértekezletén leszögezte: belpolitikai te­vékenységét előnyben kí­vánja részesíteni a külpoli­tikaival szemben. Szeretné megváltoztatni médiapoli­tikáját is. Vasárnapi rádió­nyilatkozatait már meg­szüntette, mert „formális­nak és fáradtnak" találta őket. Ajövőben szeretné „gyakrabban és minden formalitástól mentesen kommentálni az aktuális belpolitikai eseményeket". Magánéletével kapcsolatos kérdésekre válaszolva megerősítette: feleségével szeretnék, ha utódjuk szü­letne. (MTI) Lelőttek négy vámost Bonn. Néhány órán belül 4 vámost lőttek agyon teg­nap két német határállo­máson. Míg a Görlitz köze­lében fekvő német-lengyel határátkelőnél két német vámost, a konstanzi német-svájci állomáson egy német, valamint egy svájci vámos lett gyilkos merénylet áldozata. (MTI) Michal Kováč államfő kor­szakos változást vár az idei választásoktól. Mint azt to­kiói sajtótalálkozóján el­mondta, Mečiar kormányfő pártja kibukhat a hatalom­ból, és ezzel megnyílhat az út Szlovákia Európai Unió­hoz való csatlakozása előtt. Az elnök az olimpia alkal­mából tartózkodik Japán­ban, hogy a 2006. évi téli olimpia megrendezésére pályázó Poprad érdekében lobbyzzon. (Arch.-fotó) Tőkés László bírálata Bukarest. A romániai ma­gyarságjogait illetően „nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" a román és a ma­gyar politikai vezetés ­hangoztatta Tőkés László. Az RMDSZ tiszteletbeli el­nöke a sajtóhoz eljuttatott elemzésében kifejtette, hogy román-magyar alap­szerződés és az RMDSZ­szel együtt elfogadott ro­mániai koalíciós kormány­program ellenére egyre ha­lasztódnak az égető fontos­ságú problémák megoldá­sa. Ezzel kapcsolatban olyan kérdéseket sorol fel, mint az elkobzott közössé­gi és egyházi javak vissza­szolgáltatása, az állami magyar nyelvű felsőokta­tás helyreállítása, a kisebb­ségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása. (MTI) Az orosz ortodox egyház képviselője szerint elképzelhetetlen, hogy a pápa a jelenlegi helyzetben Moszkvába látogasson Húsz évre szóló terv Magyarország: kisebbségi parlamenti képviselők választása Vita az átdolgozott kormányj avaslatról Budapest. A magyar kor­mány az országgyűlési kép­viselők választásáról és a választási eljárásról szóló törvények, valamint az al­kotmány módosításával kezdeményezi, hogy októ­berben, a helyi önkor­mányzati választásokkal egyidőben kerüljön sor a kisebbségi parlamenti kép­viselők megválasztására. MTI-HÍR Ezt Világosi Gábor belügyi állam­titkár jelentette be parlamenti expozéjában. A kormány átdol­gozott javaslata értelmében a vá­lasztópolgárok a többi szavazó­lappal együtt, megkapnák a ki­sebbségi képviselőkre történő voksoláshoz szükséges doku­mentumokat is. A kisebbségi szervezeteknek 7500 támogató szavazatot kellene szerezniük ahhoz, hogy egy országgyűlési mandátumot kapjanak. Kedvez­ményesen csak azok a kisebbsé­gek kaphatnak mandátumot, amelyek nem érik el az említett határt. Ezek a változtatások azzal a következménnyel járnak, hogy emelkedik az a szavazatszám, amelyet valamely kisebbségi lis­tának el kell érnie a 2. mandá­tumhozjutáshoz. Az emberi jogi, az önkormányza­ti és az alkotmányügyi bizottság előadói támogatásukról biztosí­tották az előterjesztést, majd az egyes frakciók vezérszónokai fej­tették ki véleményüket. Tabajdi Csaba (MSZP) a nemzetközi szervezetek részéről jelentkező igényre és a mulasztásos alkot­mánysértés megszüntetésére hi­vatkozva kérte a honatyák támo­gatását. Elismerte, hogy az egy­kamarás parlament esetében je­lentkezhetnek jogi fenntartások a javaslattal szemben. Ám úgy vélte, hogy a nemzeti felelősség­tudat megkívánja a kisebbségek parlamenti képviseletének bizto­sítását. Németh Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: egyeden nemzet­közi jogi norma sem úja elő a ki­sebbségek országgyűlési képvi­Nemcsók János nagymarosi sajtótájékoztatója Még megváltoztatható MTI-HÍR Nagymaros. A magyar-szlovák vízlépcső kérdésben a magyar kormány által hozott határozat egy olyan keretmegállapodás megkötéséről szól, amely ko­rántsem teremt végleges helyze­tet; a végső ratifikálás a követke­ző ciklus parlamentjére vár - je­lentette ki Nemcsók János ál­lamtitkár nagymarosi sajtótájé­koztatóján. Áz előzetes keret­megállapodás - fejtette ki a ma­gyar tárgyalódelegáció vezetője - semmisnek nyilvánítható, ha az esedeges dunai duzzasztómű­vek építésével kapcsolatos kör­nyezeti hatástanulmányok ked­vezőtlen eredményt hoznak, ez­után pedig egy új megállapodás­ra nyílik lehetőség. A dokumen­tumnak azonban tartalmaznia kell a dunakiliti tározó feltölté­séről, a Szigetköz megfelelő víz­utánpótlásáról szóló kötelezett­séget, s azt is, hogy a két fél a nullszaldós megoldást választja. EU-bővítés: osztrák vétó az atomerőművek miatt? Akciók Mohi ellen Bécs. A Global 2000 osztrák környezetvédelmi szervezet sze­rint Ausztriának azt kellene kö­vetelnie az Európai Unióhoz csatlakozni akaró országoktól, hogy állítsák le atomerőmüvei­ket. Az osztrák környezetvédők tegnapi bécsi sajtókonferenciá­jukon úgy vélték: ha a tagjelölt államok erre nem hajlandók, ak­kor Ausztriának a felvételük el­len vétót kellene kilátásba he­lyeznie. A Global 2000 szerint Áusztriának az idei év második felében az EU soros elnökeként meg kellene ragadnia az „évszá­zados esélyt egy atomerőmentes Közép- és Kelet-Európa megte­remtésére". A szervezet akció­kat helyezett kilátásba a mohi atomerőmű üzembe helyezése ellen, és a szlovákiai erőmű el­len még az idén határozatot re­mél az Európa Tanácstól. (MTI) seletét. Egyben kifogásolta, hogy az őszi választás miatt a kisebb­ségi honatyák módosíthatják a kialakult parlamenti arányokat. Nem értett egyet azzal sem, hogy a kisebbségeknek nem kell külön kérniük a szavazólapot: így u­gyanis bárki leadhatja voksát a kisebbségi jelöltekre. Mindezek ellenére a megfelelő módosítá­sokkal a Fidesz nevében elfogad­hatónak minősítette a javaslatot. Mészáros István (SZDSZ) hang­súlyozta, hogy a szabaddemokra­ták elkötelezettek a kisebbségi képviselet ügye mellett, de a ja­vaslatban megfogalmazódó meg­oldás helyett a kisebbségi önkor­mányzati rendszer továbbfejlesz­tését helyeselnék. A választójogi törvény módosítása a választások időpontjának kitűzése után egy jogállamban elképzelheteden ­jelentette ki Torgyán József (FKGP). Átmeneti megoldásként azt ajánlotta, hogy a pártok vál­laljanak kötelezettséget: a ki­sebbségi szervezetek által megje­lölt személyeket saját listájukon juttatják a parlamentbe. Grúziái merénylet Olajmaffia a háttérben? Tbiliszi. Az Eduard Sevardnadze grúz elnök elleni hétfő esti me­rényletkísérlet után a biztonsági erők lezárták azt az útvonalat, amelyen az államfő gépko­csikonvoja haladt, és megkezd­ték a helyszín tüzetes átvizsgálá­sát. A tűzharcban életét vesztette az egyik merénylő és az elnök testőrségének két tagja, az állam­főnek nem esett bántódása. A ha­lott merénylőnél talált iratok sze­rint a férfi csecsen nemzetiségű dagesztáni lakos volt. A csecsen külügyminiszter ennek kapcsán leszögezte: a terroristának sem­mi köze nem volt sem Csecsen­földhöz. Udugov szerint nem ki­zárt, hogy a támadás mögött Ör­ményország, vagy az olajmaffia áll. Sevardnadze „harmadik erő­ket" - vagyis nem grúz és nem abház összeesküvőket - tett fele­lőssé. Közölte, hogy a grúz képvi­selők követelték az orosz támasz­pontok átvizsgálását. Maga az el­nök nem vádolta Oroszországot, ám a honatyák „nem tartják ki­zártnak", hogy a merényletet megkísérlő kommandó Oroszor­szágból érkezett. (MTI) MTI-HÍR Róma. Húsz évre szóló együtt­működési megállapodást, a két ország kapcsolatainak fejleszté­sét szolgáló „akciótervet" írt alá tegnap Rómában Borisz Jelcin orosz elnök és Romano Prodi olasz kormányfő. A két ország rendszeressé teszi a kétoldalú magas szintű külpolitikai konzul­tációkat és kötelezettséget vállalt arra, hogy kölcsönösen támogat­ja egymás részvételét „azokon a széles, illetve szűk körő fórumo­kon, amelyeken őket érintő kér­déseket vitatnak meg". A két ország közösen fordul a nemzetközi közösséghez azzal a kéréssel, hogy találjanak diplo­máciai megoldást az iraki válság­ra -jelentették be Prodi és Jelcin orosz elnök közös római sajtóér­tekezletén. ,A világ békéje na­gyon kényes helyzetben van, és nem mondhatunk le arról a fele­lősségünkről, hogy minden esz­közzel a békét segítsük. A meg­közelítésben lévő eltérések elle­nére Olaszország és Oroszország álláspontja közös Irakot illetően" - hangsúlyozta Prodi. Elképzelhetetlen, hogy II. János Pál a jelenlegi helyzetben Oro­szországba látogasson, és sok időnek kell eltelnie, hogy sor ke­rülhessen a katolikus egyházfő és az orosz pátriárka találkozójára. Az ortodox és a katolikus egyház kapcsolataiban támadt feszültsé­gek Oroszországban nagyon fel­erősítették a katolikusellenes ér­zelmeket. „Ilyen körülmények között a pápa látogatása a katoli­kus terjeszkedést elszenvedő hí­vek haragjának robbanását okoz­hatná" -jelentette ki a L'Unitá cí­mű lapnak adott interjújában Ila­rion atya, az orosz ortodox egy­ház más egyházakkal tartott kap­csolatainak felelőse. Interjúja ugyanazon a napon jelent meg, amikor Jelcin találkozott a Vati­kánban a pápával. Washington tiszteletben tartja a békefelhívást Cohen: kialakulóban a nemzetközi koalíció MTI-HÍR Tokió/Abu-Dzabi. Az Egyesült Államok betartja azt az ENSZ-ha­tározatot, amely a világ vala­mennyi országát felszólítja, a naganói téli olimpia idején tar­tózkodjanak minden katonai ak­ciótól. „Az Egyesült Államok tisz­teletben tartja ezt a békefelhí­vást", és továbbra is a válság dip­lomáciai megoldását részesíti e­lőnyben" - tudatta közleményé­ben a tokiói amerikai nagykövet­ség. Az amerikai haderő azonban folytatja a felvonulást az Öböl térségében és William Cohen amerikai védelmi miniszter köz­lése szerint kialakulóban van az Irak-ellenes nemzetközi koalíció is. Cohen - aki körutat bonyolít a térségében - útban az Egyesült Arab Emírségek fővárosa újság­írókkal beszélgetve rámutatott: Kanada, Ausztrália és Omán már egyértelműen jelezte, hogy haj­landó támogatni a katonai meg­oldásra vonatkozó amerikai el­képzeléseket. Az amerikai védel­mi miniszter szerint ez már valós koalíciónak számít. (Omán teg­nap egyezett bele, hogy amerikai harci repülőgépeket állomásoz­tassanak a területén az Irak ellen tervezett esetleges támadás elő­készületeinek jegyében.) Cohen közlte: újabb 42 katonai repülő­gépet irányítottak az Öbölbe, köztük hat F-117 Stealth és u­gyancsak hat F-16CJ típusú va­dászgépet, valamint hat B-52-es és egy B-l-es bombázót. Velük immár 450 harci gép vár bevetés­re az Öbölben, amelynek vizein 14 amerikai, illetve brit hadihajó cirkál. Kofi Annan ENSZ-főtitkár úgy nyilatkozott: tarthatatlan az iraki magatartás, amely nem engedi az ENSZ fellenőreinek, hogy munkájukat végezzék, ugyanak­kor elítélte a válság olyan megol­dását, amely megalázná Irakot. Nem zárta ki, hogy személyesen utazzon az iraki fővárosba. Móric fegyelmi eljárást követel Duka Zólyomi ellen Ma dönt a parlament ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Fegyelmi eljárást kö­vetel Duka Zólyomi Árpád frak­cióvezető ellen Víťazoslav Móric. Az SZNP képviselője teg­nap a parlamentben pártja ne­vében az ellen tiltakozott, hogy Duka Zólyomi Árpád az ET par­lamenti közgyűlésének finn de­legációja előtt az SZDK és az MK nevében kijelentette: nem ülnek egy asztalhoz a kormánykoalí­ció tagjaival. Mint ismeretes, az ellenzék így tiltakozik az ellen, hogy a kormánykoalíció Gau­lieder és Spišák mandátumának ügyében figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság döntését. Móric politikai bunkóságnak ne­vezte a tiltakozásnak ezt a mód­ját. Rózsa Ernő korábbi bejelen­tésére hivatkozva, hogy a felszó­laló magyar képviselők használ­hatják anyanyelvüket is, Móric azt állította: a cél a déli ország­rész Magyarországhoz való csa­tolása. A törvényhozás tegnap egyebek között megtárgyalta a kábítószer-élvezet terjedéséről szóló előterjesztést, majd máso­dik olvasatra ajánlotta a fo­gyasztóvédelmi törvény módo­sítására vonatkozó javaslatot is. Második olvasatban foglalko­zott az energiaipari törvényter­vezettel. A vitában az ellenzék képviselői - köztük Köteles László (Együtt­élés) is - rámutattak a javaslat gyengéire. Főleg arra, hogy az önkormányzati pénzeken meg­épített községi gázvezetékek ál­lami tulajdonba kerülnének, te­hát voltaképpen államosítanák őket, miközben a községeknek kellene törleszteniük azt a hi­telt, amelyet a vezetéképítésre vettek fel. A javaslatról ma sza­vaz a törvényhozás, (ga; sá) A csehek ma kezdenek foglalkozni a kérvénnyel Megérkezett a futár Prága. Tegnap megérkezett Prágába a német futár, aki a cseh igazságügy-minisztérium­ban átadta az ifj. Michal Kováč kiadatására vonatkozó hivatalos kérvényt. A minisztérium szóvi­vőjének közlése szerint meg­kezdték a német dokumentum szövegének fordítását, a kér­vénnyel valószínűleg ma kezde­nek majd foglalkozni az illeté­kes cseh hatóságok. (ČTK) • Borisz Jelcin és Romano Prodi tegnap „akciótervet" írt alá, amely privilegizált kapcsolatokat teremt Oroszország és Olaszország között a politika, a gazdaság, a kultúra és a tudomány terén. (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom