Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1998-02-11 / 34. szám, szerda
POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 11. Havel államfői terveiről Prága. Václav Havel a jövőben fő feladatának tartja, hogy elősegítse Csehország csatlakozását a NATO-hoz, az EU-hoz, a magánosítás folyamatának befejezését, a költségvetési szféra reformját, a jogállam megerősítését. A cseh államfő sajtóértekezletén leszögezte: belpolitikai tevékenységét előnyben kívánja részesíteni a külpolitikaival szemben. Szeretné megváltoztatni médiapolitikáját is. Vasárnapi rádiónyilatkozatait már megszüntette, mert „formálisnak és fáradtnak" találta őket. Ajövőben szeretné „gyakrabban és minden formalitástól mentesen kommentálni az aktuális belpolitikai eseményeket". Magánéletével kapcsolatos kérdésekre válaszolva megerősítette: feleségével szeretnék, ha utódjuk születne. (MTI) Lelőttek négy vámost Bonn. Néhány órán belül 4 vámost lőttek agyon tegnap két német határállomáson. Míg a Görlitz közelében fekvő német-lengyel határátkelőnél két német vámost, a konstanzi német-svájci állomáson egy német, valamint egy svájci vámos lett gyilkos merénylet áldozata. (MTI) Michal Kováč államfő korszakos változást vár az idei választásoktól. Mint azt tokiói sajtótalálkozóján elmondta, Mečiar kormányfő pártja kibukhat a hatalomból, és ezzel megnyílhat az út Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása előtt. Az elnök az olimpia alkalmából tartózkodik Japánban, hogy a 2006. évi téli olimpia megrendezésére pályázó Poprad érdekében lobbyzzon. (Arch.-fotó) Tőkés László bírálata Bukarest. A romániai magyarságjogait illetően „nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" a román és a magyar politikai vezetés hangoztatta Tőkés László. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a sajtóhoz eljuttatott elemzésében kifejtette, hogy román-magyar alapszerződés és az RMDSZszel együtt elfogadott romániai koalíciós kormányprogram ellenére egyre halasztódnak az égető fontosságú problémák megoldása. Ezzel kapcsolatban olyan kérdéseket sorol fel, mint az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása. (MTI) Az orosz ortodox egyház képviselője szerint elképzelhetetlen, hogy a pápa a jelenlegi helyzetben Moszkvába látogasson Húsz évre szóló terv Magyarország: kisebbségi parlamenti képviselők választása Vita az átdolgozott kormányj avaslatról Budapest. A magyar kormány az országgyűlési képviselők választásáról és a választási eljárásról szóló törvények, valamint az alkotmány módosításával kezdeményezi, hogy októberben, a helyi önkormányzati választásokkal egyidőben kerüljön sor a kisebbségi parlamenti képviselők megválasztására. MTI-HÍR Ezt Világosi Gábor belügyi államtitkár jelentette be parlamenti expozéjában. A kormány átdolgozott javaslata értelmében a választópolgárok a többi szavazólappal együtt, megkapnák a kisebbségi képviselőkre történő voksoláshoz szükséges dokumentumokat is. A kisebbségi szervezeteknek 7500 támogató szavazatot kellene szerezniük ahhoz, hogy egy országgyűlési mandátumot kapjanak. Kedvezményesen csak azok a kisebbségek kaphatnak mandátumot, amelyek nem érik el az említett határt. Ezek a változtatások azzal a következménnyel járnak, hogy emelkedik az a szavazatszám, amelyet valamely kisebbségi listának el kell érnie a 2. mandátumhozjutáshoz. Az emberi jogi, az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottság előadói támogatásukról biztosították az előterjesztést, majd az egyes frakciók vezérszónokai fejtették ki véleményüket. Tabajdi Csaba (MSZP) a nemzetközi szervezetek részéről jelentkező igényre és a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetésére hivatkozva kérte a honatyák támogatását. Elismerte, hogy az egykamarás parlament esetében jelentkezhetnek jogi fenntartások a javaslattal szemben. Ám úgy vélte, hogy a nemzeti felelősségtudat megkívánja a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását. Németh Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: egyeden nemzetközi jogi norma sem úja elő a kisebbségek országgyűlési képviNemcsók János nagymarosi sajtótájékoztatója Még megváltoztatható MTI-HÍR Nagymaros. A magyar-szlovák vízlépcső kérdésben a magyar kormány által hozott határozat egy olyan keretmegállapodás megkötéséről szól, amely korántsem teremt végleges helyzetet; a végső ratifikálás a következő ciklus parlamentjére vár - jelentette ki Nemcsók János államtitkár nagymarosi sajtótájékoztatóján. Áz előzetes keretmegállapodás - fejtette ki a magyar tárgyalódelegáció vezetője - semmisnek nyilvánítható, ha az esedeges dunai duzzasztóművek építésével kapcsolatos környezeti hatástanulmányok kedvezőtlen eredményt hoznak, ezután pedig egy új megállapodásra nyílik lehetőség. A dokumentumnak azonban tartalmaznia kell a dunakiliti tározó feltöltéséről, a Szigetköz megfelelő vízutánpótlásáról szóló kötelezettséget, s azt is, hogy a két fél a nullszaldós megoldást választja. EU-bővítés: osztrák vétó az atomerőművek miatt? Akciók Mohi ellen Bécs. A Global 2000 osztrák környezetvédelmi szervezet szerint Ausztriának azt kellene követelnie az Európai Unióhoz csatlakozni akaró országoktól, hogy állítsák le atomerőmüveiket. Az osztrák környezetvédők tegnapi bécsi sajtókonferenciájukon úgy vélték: ha a tagjelölt államok erre nem hajlandók, akkor Ausztriának a felvételük ellen vétót kellene kilátásba helyeznie. A Global 2000 szerint Áusztriának az idei év második felében az EU soros elnökeként meg kellene ragadnia az „évszázados esélyt egy atomerőmentes Közép- és Kelet-Európa megteremtésére". A szervezet akciókat helyezett kilátásba a mohi atomerőmű üzembe helyezése ellen, és a szlovákiai erőmű ellen még az idén határozatot remél az Európa Tanácstól. (MTI) seletét. Egyben kifogásolta, hogy az őszi választás miatt a kisebbségi honatyák módosíthatják a kialakult parlamenti arányokat. Nem értett egyet azzal sem, hogy a kisebbségeknek nem kell külön kérniük a szavazólapot: így ugyanis bárki leadhatja voksát a kisebbségi jelöltekre. Mindezek ellenére a megfelelő módosításokkal a Fidesz nevében elfogadhatónak minősítette a javaslatot. Mészáros István (SZDSZ) hangsúlyozta, hogy a szabaddemokraták elkötelezettek a kisebbségi képviselet ügye mellett, de a javaslatban megfogalmazódó megoldás helyett a kisebbségi önkormányzati rendszer továbbfejlesztését helyeselnék. A választójogi törvény módosítása a választások időpontjának kitűzése után egy jogállamban elképzelheteden jelentette ki Torgyán József (FKGP). Átmeneti megoldásként azt ajánlotta, hogy a pártok vállaljanak kötelezettséget: a kisebbségi szervezetek által megjelölt személyeket saját listájukon juttatják a parlamentbe. Grúziái merénylet Olajmaffia a háttérben? Tbiliszi. Az Eduard Sevardnadze grúz elnök elleni hétfő esti merényletkísérlet után a biztonsági erők lezárták azt az útvonalat, amelyen az államfő gépkocsikonvoja haladt, és megkezdték a helyszín tüzetes átvizsgálását. A tűzharcban életét vesztette az egyik merénylő és az elnök testőrségének két tagja, az államfőnek nem esett bántódása. A halott merénylőnél talált iratok szerint a férfi csecsen nemzetiségű dagesztáni lakos volt. A csecsen külügyminiszter ennek kapcsán leszögezte: a terroristának semmi köze nem volt sem Csecsenföldhöz. Udugov szerint nem kizárt, hogy a támadás mögött Örményország, vagy az olajmaffia áll. Sevardnadze „harmadik erőket" - vagyis nem grúz és nem abház összeesküvőket - tett felelőssé. Közölte, hogy a grúz képviselők követelték az orosz támaszpontok átvizsgálását. Maga az elnök nem vádolta Oroszországot, ám a honatyák „nem tartják kizártnak", hogy a merényletet megkísérlő kommandó Oroszországból érkezett. (MTI) MTI-HÍR Róma. Húsz évre szóló együttműködési megállapodást, a két ország kapcsolatainak fejlesztését szolgáló „akciótervet" írt alá tegnap Rómában Borisz Jelcin orosz elnök és Romano Prodi olasz kormányfő. A két ország rendszeressé teszi a kétoldalú magas szintű külpolitikai konzultációkat és kötelezettséget vállalt arra, hogy kölcsönösen támogatja egymás részvételét „azokon a széles, illetve szűk körő fórumokon, amelyeken őket érintő kérdéseket vitatnak meg". A két ország közösen fordul a nemzetközi közösséghez azzal a kéréssel, hogy találjanak diplomáciai megoldást az iraki válságra -jelentették be Prodi és Jelcin orosz elnök közös római sajtóértekezletén. ,A világ békéje nagyon kényes helyzetben van, és nem mondhatunk le arról a felelősségünkről, hogy minden eszközzel a békét segítsük. A megközelítésben lévő eltérések ellenére Olaszország és Oroszország álláspontja közös Irakot illetően" - hangsúlyozta Prodi. Elképzelhetetlen, hogy II. János Pál a jelenlegi helyzetben Oroszországba látogasson, és sok időnek kell eltelnie, hogy sor kerülhessen a katolikus egyházfő és az orosz pátriárka találkozójára. Az ortodox és a katolikus egyház kapcsolataiban támadt feszültségek Oroszországban nagyon felerősítették a katolikusellenes érzelmeket. „Ilyen körülmények között a pápa látogatása a katolikus terjeszkedést elszenvedő hívek haragjának robbanását okozhatná" -jelentette ki a L'Unitá című lapnak adott interjújában Ilarion atya, az orosz ortodox egyház más egyházakkal tartott kapcsolatainak felelőse. Interjúja ugyanazon a napon jelent meg, amikor Jelcin találkozott a Vatikánban a pápával. Washington tiszteletben tartja a békefelhívást Cohen: kialakulóban a nemzetközi koalíció MTI-HÍR Tokió/Abu-Dzabi. Az Egyesült Államok betartja azt az ENSZ-határozatot, amely a világ valamennyi országát felszólítja, a naganói téli olimpia idején tartózkodjanak minden katonai akciótól. „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja ezt a békefelhívást", és továbbra is a válság diplomáciai megoldását részesíti előnyben" - tudatta közleményében a tokiói amerikai nagykövetség. Az amerikai haderő azonban folytatja a felvonulást az Öböl térségében és William Cohen amerikai védelmi miniszter közlése szerint kialakulóban van az Irak-ellenes nemzetközi koalíció is. Cohen - aki körutat bonyolít a térségében - útban az Egyesült Arab Emírségek fővárosa újságírókkal beszélgetve rámutatott: Kanada, Ausztrália és Omán már egyértelműen jelezte, hogy hajlandó támogatni a katonai megoldásra vonatkozó amerikai elképzeléseket. Az amerikai védelmi miniszter szerint ez már valós koalíciónak számít. (Omán tegnap egyezett bele, hogy amerikai harci repülőgépeket állomásoztassanak a területén az Irak ellen tervezett esetleges támadás előkészületeinek jegyében.) Cohen közlte: újabb 42 katonai repülőgépet irányítottak az Öbölbe, köztük hat F-117 Stealth és ugyancsak hat F-16CJ típusú vadászgépet, valamint hat B-52-es és egy B-l-es bombázót. Velük immár 450 harci gép vár bevetésre az Öbölben, amelynek vizein 14 amerikai, illetve brit hadihajó cirkál. Kofi Annan ENSZ-főtitkár úgy nyilatkozott: tarthatatlan az iraki magatartás, amely nem engedi az ENSZ fellenőreinek, hogy munkájukat végezzék, ugyanakkor elítélte a válság olyan megoldását, amely megalázná Irakot. Nem zárta ki, hogy személyesen utazzon az iraki fővárosba. Móric fegyelmi eljárást követel Duka Zólyomi ellen Ma dönt a parlament ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Fegyelmi eljárást követel Duka Zólyomi Árpád frakcióvezető ellen Víťazoslav Móric. Az SZNP képviselője tegnap a parlamentben pártja nevében az ellen tiltakozott, hogy Duka Zólyomi Árpád az ET parlamenti közgyűlésének finn delegációja előtt az SZDK és az MK nevében kijelentette: nem ülnek egy asztalhoz a kormánykoalíció tagjaival. Mint ismeretes, az ellenzék így tiltakozik az ellen, hogy a kormánykoalíció Gaulieder és Spišák mandátumának ügyében figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság döntését. Móric politikai bunkóságnak nevezte a tiltakozásnak ezt a módját. Rózsa Ernő korábbi bejelentésére hivatkozva, hogy a felszólaló magyar képviselők használhatják anyanyelvüket is, Móric azt állította: a cél a déli országrész Magyarországhoz való csatolása. A törvényhozás tegnap egyebek között megtárgyalta a kábítószer-élvezet terjedéséről szóló előterjesztést, majd második olvasatra ajánlotta a fogyasztóvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatot is. Második olvasatban foglalkozott az energiaipari törvénytervezettel. A vitában az ellenzék képviselői - köztük Köteles László (Együttélés) is - rámutattak a javaslat gyengéire. Főleg arra, hogy az önkormányzati pénzeken megépített községi gázvezetékek állami tulajdonba kerülnének, tehát voltaképpen államosítanák őket, miközben a községeknek kellene törleszteniük azt a hitelt, amelyet a vezetéképítésre vettek fel. A javaslatról ma szavaz a törvényhozás, (ga; sá) A csehek ma kezdenek foglalkozni a kérvénnyel Megérkezett a futár Prága. Tegnap megérkezett Prágába a német futár, aki a cseh igazságügy-minisztériumban átadta az ifj. Michal Kováč kiadatására vonatkozó hivatalos kérvényt. A minisztérium szóvivőjének közlése szerint megkezdték a német dokumentum szövegének fordítását, a kérvénnyel valószínűleg ma kezdenek majd foglalkozni az illetékes cseh hatóságok. (ČTK) • Borisz Jelcin és Romano Prodi tegnap „akciótervet" írt alá, amely privilegizált kapcsolatokat teremt Oroszország és Olaszország között a politika, a gazdaság, a kultúra és a tudomány terén. (ČTK/AP)