Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-09 / 32. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 9. fffflM— T ' KOMMENTÁR — Lassan a NATO-ba? GAÁL LÁSZLÓ ,A NATO-ba jobb csak lassan sietni!" A kijelentést Jozef Gajdoš védelmi államtikár tette a Szlovák Hadsereg múlt évet értékelő parancsnoki értekezletén. Gajdoš bemutatta azon politikusi tehetségét, hogy bizonyos dolgokat képes a valóság­nak teljesen ellentmondó irányból megközelíteni. Hogy Szlo­vákia a politikai ellehetetlenülése miatt kimaradt a NATO­csatlakozás első köréből, az államtitkár így magyarázta: „Nem örülünk annak, hogy Magyarországnak, Lengyelország­nak és Csehországnak problémái vannak a NATO csatlakozás­sal, de tudatosítani kell, hogy különbség van aközött, ha vala­ki azt állítja hogy felkészült a csatatlakozásra, és aközött, hogy valójában mennyire képes csatlakozni". Mintha az egy­kori visegrádi négyek másik három országa járt volna pórul azzal, hogy ilyen felkészületlenül ugrott fejest a NATO-ba, és egyedül Szlovákia lenne az a megfontolt, aki előbb alaposan felkészül és csak azután hajlandó csatlakozni. Felszólalásában az államtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a 98-as év a választások éve, és valószínűleg az összes politkai párt szeretné majd "az alagút végén a hadsereget tudni a saját támaszaként".- „Óvakodjanak a politikai gesztusoktól, foglal­kozzanak csak kizárólag a saját szakmai kérdéseikkel," figyel­meztette a többszáz jelenlévő főtisztet. Ugyanakkor elmond­ta, hogy a pénztelenséggel küszködő hadsereg finanszírozása attól ffigg, hogy a jövő évi választásokon milyen politika gar­nitúra kerekedik felül. „Reméljük, hogy az igazi győzedelmes­kedik, amelyik biztosítja majd a hadsereg anyagi feltételeit". Hivatali beosztását tekintve pedig nem nehéz kitalálni, hogy az államtitkár számára melyik párt az igazi. Beszédében Gajdoš Samo hetedik században volt birodalmáig nyúlt vissza Szlovákia dicsőítésében, és figyelmeztetett: ma is vannak „po­tentátok", akiket irritál, hogy Szlovákia Európa geopolitikai középpontjában fekszik, és igyekeznek az országunkat kisza­kítani ebből a helyzetéből és egy ellenséges térségbe áthelyez­ni. Hogy ki és hova akarja taszítani Szlovákiát az a felszólalásból nem derült ki. JEGYZET Demokraták, bajnokok HOLOP ZSOLT Ľudovít Černák bizony in­kább elharapta volna a nyel­vét, mint kimondja: „Uraim, jelképes dologról van szó, a magyarokat megilleti a par­lamentben anyanyelvük használata, de aligha élnek majd ezzel; a szlovák hon­atyákat meg megilleti a for­dítógép, a keretegyezményt aláírtuk, a benne foglaltak teljesítését vállaltuk. Persze, nem kell nekünk feltétlenül Európához tartoznunk, ké­rem, mondjuk fel az egyez­ményt, senki sem kényszerített ratifikálására. Akkor a magyarok ezzel nem állíthatnak majd falhoz ben­nünket." Černák ehelyett, a demokrácia bajnokaként, azt nyilatkozta Rózsa Ernő fel­szólalása után a tévé kamerái előtt, hogy Slota most nyert néhány szavazatot. Ezt szeretem ezekben a négy fal közti demokratákban. Ki­lépnek a nyilvánosság elé, és rögtön annyi az elveknek, oda a „szobatisztaság", teli a pelus, huj de teli, nehogy már egy kis demokrációt, torelanciót, evrópaiságot, kurtúrát mutassunk a válasz­tónak, mert arra nem igazán vevő. Ha ilyenekkel frocliz­zuk, a végén még nem a demokrációra szavaz az ősz­szel, pedig most mindennél fontosabb, hogy a demokráció győzzön, vagy inkább hogy legyőzzük Mečiart, igen, inkább így mondanám, szóval hogy „mi" nyerjünk, aztán majd lesz va­lami, még az is lehet, hogy demokrácia. Addig is gyor­san evezzünk át a Nafta Gbelyhez, annak legalább nincs nemzetisége. Černák egy mondattal kiállí­totta a szlovák demokrácia (egynyelvű) szegénységi bi­zonyítványát. Nem akkor lesz demokrácia, ha az SZDK nyeri a választásokat (azért esélye lesz), hanem ha a vá­lasztók legalább hatvan szá­zaléka valóban demokratiku­san gondolkodik majd. De addig, amíg demokratáink csak Nyugaton mernek de­mokraták lenni, csak Európá­ban európéerek, addig nincs mitől másképp gondolkodni­uk. Ezzel persze nem azt monda­nám, hogy ravasz, taktikus és megfontolt húzás volt ez a fordítógép, hogy a demokráció másik bajnoká­ról, Rózsa Ernőről - és az ő bátor, egyenes kiállásáról édes anyanyelvéért - se fe­ledkezzünk meg. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238318) Kiadásvezetők- Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásén felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Autót már megtanultam lopni. Most következhetne a lakás. (Peter Gossányi karikatúrája) Milyen érdekeket szolgál az új adatvédelmi törvény Információk, hatalom A jog az uralkodó osztály (és nem az egész társada­lom) törvényerőre emelt akarata, magatartási sza­bályokat állapít meg, ame­lyek megtartása az állam­hatalom révén kényszerít­hető ki, tanították és bif­láztatták tanítványaikkal még nem is olyan régen az uralkodó politikai mozga­lomjogi szakértői. FEKETE MARIAN Az igazi baj nem az, hogy ezt ta­nították, hanem az, hogy még ma is ehhez igazodnak. Szent meggyőződésük, hogy ők most bármilyen saját akaratukat tör­vényerőre emelhetik, és megva­lósítását az államhatalom révén kikényszeríthetik. Végül is, pri­vatizáltak már annyit, hogy uralkodó osztálynak tekinthes­sék magukat, és megvan a ha­talmuk ahhoz is, hogy a tör­vényhozás során csak a saját ér­dekeiket érvényesítsék. Ezt bi­zonyítja a parlament által e hé­ten elfogadott adatvédelmi tör­vény is. A törvény egyes rendel­kezései, vonatkozásai szinte már viccnek, jól sikeredett párt­állami tréfának tekinthetőek. Ilyen magyarázat szerint ha én (újságíróként) valakivel beszél­getni akarok, ha parlamenti képviselővel, miniszterrel állok szóba, akkor először be kell mu­tatkoznom, hogy kinek a nevé­ben járok el. Meg kell monda­nom azt is, milyen célt szolgál a kérdésem. Figyelmeztetnem kell arra, hogy önszántából is elmondhatja, hogy éppen betöl­tötte a 27. életévét, netalántán valamilyen törvényre kell hivat­koznom, hogy ő ezt a tényt beis­merni köteles vagy nem köteles. Emlékeztetem kellene őt arra is, hogy hányan olvashatják el az általa nyújtott információt stb. Remek egy vicc; én öt per­cet mesélek a törvényekről, hogy az országos érdekeltségű intézmény egy másodpercnyi „no comment"-tel válaszolhas­son. És akkor még ugye nem tu­dom, ki lesz hajlandó végighall­gatni a törvény által előírt öt­percnyi törvényidézeteket. Nem igazán tekinthető vélet­lennek az sem, hogy az infor­mációs rendszerek feletti fel­ügyeletet éppen a kormány ál­tal kinevezett megbízott látja el. Egy ilyen komisszár Mečiart több információval láthatja el, mint a szintén csak az általa ve­zényelt szlovák titkosszolgálat. Az információ pedig napjaink­ban elsősorban hatalmat és pénzt jelent. A három párt egyenként olvasható. Az egyesült kevésbé lesz az Magyar paradoxon TÓTH MIHÁLY A három szlovákiai magyar parlamenti pártra az jellemző, hogy külön-külön mindhárom olvasható, a politikai értékská­lán viszonylag pontosan be­mérhető. A három párt koordi­nátáinak meghatározása sem a nemzetközi szervezeteknek, sem a szlovákiai demokratikus erőknek nem okoz gondot. Tény, hogy a demokráciával közösséget nem vállaló kor­mánykoalíció pártjai úgy pre­zentálják a magyar pártokat, hogy nincs közöttük lényeges különbség. Efölött napirendre kell térni. Minket most az érde­keljen, mit gondol rólunk a vi­lág (és az ország) tisztessége­sebbik része. Ezzel szemben ha egy tömb­ként, mondjuk ki: egyesült párt­ként történik (történne) a há­rom, párt értékelése, előre meg­OLVASÓI LEVELEK Miért egynyelvű bélyegzők? A minisztériumi rendelet szabá­lyozza a magyar tannyelvű isko­lák kétnyelvű bélyegzőjének fel­iratozását, s kimondja, hogy a szlovák nyelvű elnevezés alatt foglal helyet az iskola magyar nyelvű elnevezése, utána pedig a helységnév következik állam­nyelven. Ez a minisztériumi ren­delet mindmáig érvényes, így indokolatlan a kétnyelvű bé­lyegzők bevonása. Áz országban talán iskolapéldaként szolgál a pozsonyi Duna utcai iskola, ahol jósolható, hogy egycsapásra „bemérhetetlenné", olvashatat­lanná válna a hazai magyar poli­tikai erő mind a demokratiklus külföld, mind az emberszabású szlovákiaiak számára. Bizonyos ideig talán enyhítő kö­rülményként hatna, hogy a viszonyok hatására következett be a pártok fúziója. Azonban is­merve azok rámenősségét, akik már évek óta Jaros Andort em­legetve ütik a vasat a hazai poli­tikai struktúra egységbe ková­csolásáért, nem lehet kétséges, ha csak egy mód van rá, a fúzió az életveszélyesen radikálisok platformjához igazodva követ­kezik be. Minden, a demokráci­áért aggódó szlovákiai magyar­nak észre kellett vennie, hogy a „vas" egyre izzóbbá válóban van. A kovácsműhely fújtatóját Mečiar kezeli. Sokat sejtető, hogy arra a kérdésre, vajon a magyarok a koalíciójuk parla­a szülőknek nemhogy nem kel­lett fizetni a magyar értesítő­kért, de az egynyelvű bizonyít­ványokat az illetékes kerületi hi­vatal előzetes jóváhagyásával kétnyelvű bélyegzővel látták el. Előttem fekszik például a VI. B. osztályosok egynyelvű bizonyít­ványa, melynek első oldalán, a Slovenská Republika alatt látha­tó a kétnyelvű fejbélyegző. A szlovák szöveg alatt, szó szerint ez olvasható: Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium, 814 84 Bratislava, Dunajská ul. č. 13. A másik oldalon, ugyancsak szabályos, törvényes, kétnyelvű körbélyegző található az iskola­igazgató és az osztályfőnök alá­írásával. Mindezt azért említem, mentbe juttatásához képesek lesznek-e háromszor öt százalé­kot produkálni, ezt válaszolta: .Alakítsanak egy pártot". Meny­nyei muzsika volt ez a magyar ortodoxok számára. Azóta, hogy elhangzott ez a ta­nács, okafogyottá vált minden­nemű diskurzmus a három le­hetséges megoldásról. Egyetlen járható út van: a három politikai erő egy párt listáján indulása. A tamáskodók (köztük magam is) göröngyös útnak tartják e meg­oldást. S valóban sok veszélye van. Ezek legnagyobbika, hogy a listájukat felajánlók keresz­ténydemokraták majd visszaél­nek lehetőségeikkel. Kétségte­len, hogy „vabank" egyikük sem tekinthető gáncs nélküli keresz­teslovagnak. Szerencsére van napilapunk, amely gondoskod­hat arról, amit jobb körökben úgy neveznek, hogy nyilvános­ság. A paradoxon feloldható. mert számos pedagógusnak, mint például a nádszegi Agócs Bélának sok kellemetlensége származott a pecsétügyból is, s több iskolaigazgató nem is mert kétnyelvű pecsétet használni. A pecsétproblémákkal küszködő pedagógusoknak csupán annyit, hogy az érvényes minisztériumi rendeletre hivatkozva, pecsét­ügyben bátran forduljanak az il­letékesjárási hivatal oktatási osztályának vezetőjéhez. A po­zsonyi Duna utcában kiadott egynyelvű bizonyítványok két­nyelvű pecséttel sem lettek ér­vénytelenek, hivatalos okirat­ként szerepelnek. Krascsenics Géza Nyárasd LIDOVÉ NOVINY Minél szorosabb lesz Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország együttműködése, annál kedvezőbb feltételeket kényszeríthet ki ez a négy állam az Európai Uniótól a szervezet­hez való csatlakozáskor - jelen­tette ki Ján Čarnogurský. Leszö­gezte, ha a Szlovák Demokrati­kus Koalíció megnyeri a szep­temberi parlamenti választáso­kat, akkor arra számít, hogy jó kapcsolatok alakulnak ki Magya­rországgal anélkül, hogy a Szlo­vák Köztársaság fontos érdekei­ben „meghátrálnánk". Hozzátet­te: „A magyar kisebbségnek Eu­rópa által megkövetelt jogai lesznek, hiszen a magyar pártok­kal közös nyilatkozatot írtunk alá és ebben a szlovák érdekek jobb védelmét értük el, mint Mečiar kormánya". Az ellenzéki politikus szerint az SZDK úgy vé­li, „Magyarország, Lengyelor­szág, Csehország és Szlovákia olyan államok, amelyeknek mi­nél szorosabban egyeztetnie kel­lene politikáját". Mint megje­gyezte a csoport „természetes" vezetőjének Lengyelországot, mint a posztkommunista Közép­Európa legnagyobb és legfonto­sabb államát tartja. LIBERATION Az amerikai buldózerpolitika hatása alatt Irakkal szemben megkeményedett nyilvános nemzetközi és francia állásfog­lalások sem fedik el a beharan­gozott amerikai bombázások iránti mély szkepticizmust, azt, hogy egy ilyen akció meghirde­tett céljaival ellentétes eredmé­nyeket hozhat - s nem csupán Irakban. Washington is tudatá­ban van: akciójával azt kockáz­tatja, hogy az arab világban új­raéled az Amerika-ellenesség, miközben a palesztin-izraeli béketárgyalások vakvágányon vesztegelnek - írta a francia bal­oldali liberális lap. Mi történik a bombázások után? Számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy Szaddám Húszéin ismét „népi hőssé" válik az arab világban, miközben hosszú időre lehetet­lenné válik az ENSZ leszerelési bizottságának iraki munkája. VJESNIK A zágrábi napilap szerint a Boszniába vezényelt amerikai csapatok horvátországi elhelye­zése jobb megoldást jelentene, mint e csapatok magyarországi vagy olaszországi állomásozta­tása. A kormánypárti lap azzal kapcsolatban jelentetett meg terjedelmes elemzést, hogy a múlt szombaton Gojko Susak horvát védelmi miniszter beje­lentette: Wesley Clark tábor­nok, a NATO európai erőinek főparancsnoka Washingtonban azt kérte tőle, hogy Horvátor­szág biztosítson kiegészítő elhe­lyezési lehetőséget amerikai csapatok számára. A horvát mi­niszter Slavonski Brod és Zára (Zadar) környékét ajánlotta az amerikaiaknak, akik várhatóan a nyárig döntenek e kérdésről. Pompás stílbútorüzlet A minap a komáromi Csak Máté utcában egy új bútorüzletre lel­tem. Benyitottam, s azt hittem, Bécsben járok, olyan esztétiku­san berendezett stílbútorüzletbe léptem be. Szép szőnyegek és bútorok közül lehetett válogatni, ráadásul az árak is kedvezőek. Az elárusítónő is kedvesen foga­dott, annak ellenére, hogy csak nézelődni jöttem. Távozáskor pedig megköszönte látogatáso­mat. Sokan példát vehetnének tőle, hogyan is kell kiszolgálni. Nagy Éva Martos

Next

/
Oldalképek
Tartalom