Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-28 / 49. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 27. KULTÚRA - HIRDETÉS 28 Százhuszonöt éve született a mai tenorsztárok prototípusa Caruso, az utánozhatatlan Caruso lemezre rögzített hangja töretlenül dacol a múló idővel, a mindenkori ízlésváltozással és a kezdetleges technikával. Az elmosódott, élvezhetetlen zenekari bevezető után, amely úgy szól, mint egy ütött-kopott, távoli verkli, diadalmasan szárnyal fel a csodálatos tenor, olyan elementáris erővel és intenzitással, mintha az énekes itt állna előttünk, a maga teljes hús-vér valójában. VOJTEK KATALIN A zenekar hangja még a századfordulót idézi, Carusóé a mát. Ő már a huszadik század énekese, a modern operasztár prototípusa, annak minden előnyével és hátrányával. Ez a mókás arcú, gömbölyded férfiú forradalmár volt a javából, noha lehet, hogy ezt kellő súllyal maga sem tudatosította. Radikálisan szakított a A dúsgazdag énekes aszketikus életet élt. 19. század kulisszahasogató, öncélúan virtuóz előadásmódjával, egységes alakításra törekedett, ahol a hang modulációja és a színészi játék egyenrangú tényezők. Varázsos hangját lemezeiről ismerjük, s hogy hitelt adjunk a ragyogó színészi képességeiről kerengő legendáknak, elég megnézni azt a fényképét, amely a Rigoletto mantuai hercegének kosztümjében ábrázolja. Ilyen hányaveti, kedélyes fesztelenséggel, kényelmesen elterpeszkedve csak egy magabiztos, parancsoláshoz szokott ember tud ülni. Hogy honnan tudta a huszonegy gyerekes (közülük csak tíz maradt életben) nápolyi vasmunkás tízévesen A remekül rajzoló énekes önkarikatúrája. kemény munkára fogott fia, hogyan ül egy elkényeztetett potentát, rejtély. A született tehetség titka. Kortársai feljegyezték róla, hogy napközben is úgy járt-kelt, mozgott, ahogy az esti előadáson megformálásra váró operahős. Hangját is ennek megfelelően használta, szinte minden szerepéhez más-más hangszínt talált. Ezt a tüneményes hangot, amelyről ifjúkorának nápolyi környezete sokáig nem tudta eldönteni, tenor-e vagy bariton, lemezek sokasága tette világszerte ismertté. Caruso ebben is első volt, ő tette igazán népszerűvé a hanglemezt a századforduló idején. A gramofon és az énekes busásan jövedelmező egymásrautaltságát a korabeli amerikai sajtó találóan így sommázta: „Caruso csinálta a gramofont és a gramofon csinálta Carusót". S mint korunk énekesei, már ő is rivalizálni kényszerült saját felvételeivel, eleget kellett tennie a lemezei által felcsigázott elvárásoknak. Ezért egész napja az esti fellépés jegyében telt. Délelőtt tizenegykor kelt, a reggeli, fürdés, borotválás, masszázs után átnézte a postát. Rajongóitól a világ minden tájáról naponta többszáz levelet kapott, ezekre titkára válaszolt. Utána fogadta a meghallgatásra jelentkező fiatal énekesjelölteket, majd a látogatására érkező barátok, ismerősök kerültek sorra. A késő délután elfogyasztott ebédet kártyaparti követte egy kis olasz vendéglőben, mindig ugyanazokkal a kollégákkal, ismerősökkel. A szállodába visszatérve öt órától skálázott, gyakorolt, és háromnegyed hétkor elindult a színházba. Ritkán mozdult ki hazulról, meghívásokat nemigen fogadott el, moziba, színházba nem járt. Noha fiatalkorában híres volt hódításairól, válással végződött sikertelen első házassága után magányosan élt. Szabad estéin bélyeggyűjteményét rendezgette, vagy a róla írt kritikákat ragasztgatta be egy hatalmas albumba. Utána vasalóval simítgatta a cikkeket, majd valamennyit kivagdosott papírcsíkokkal foglalta keretbe. Ilyenkor senki sem szólhatott hozzá, ha telefonhoz hívták, titkára komoly hangon közölte: „Sajnálom, a maestro igen fontos ügyet intéz, most nem zavarhatjuk." Ez a szinte aszketikus életmód, a percnyire pontos időbeosztás a világhírnév ára volt. Pedig a New York-i Metropolitan közönségének bálványa minden szeszélyét kielégíthette volna, anyCaruso családjával 1920-ban. nyit keresett. Gázsija csillagászati összegűre emelkedett, amit Európában csak kevés színház tudott megfizetni. 1906-os budapesti vendégszerepléséért 12 ezer koronát kapott, egy páholy ára 400 koronába került, ennyi volt akkoriban egy tanító egész évi fizetése. Ez is közrejátszott legendás budapesti bukásában, ami tulajdonképpen nem volt bukás, csupán mérsékelt siker. Caruso a lassan, fokozatosan bemelegedő énekesek kategóriájába tartozott, az Aida Radameseként csak a két utolsó felvonásban hozta lemezeiről Forradalmár volt, bár maga sem igazán tudott róla. ismert formáját. A rosszmájú pesti humor az előadás után így kommentálta az esetet: „Szegény Caruso! Holnap majd biztosan apróhirdetést tesz a lapokba, hogy annak adja a 12 ezer forintos gázsiját, aki megtalálja a Bristol szálló és az Operaház között elvesztett hangját." A fiatal Kálmán Imre kritikájában józanabbul látta a helyzetet: „Caruso kétségkívül nagy művész, lehet, hogy jóval nagyobb, mint amilyennek ma láttuk. De a reklámförgetegek anynyira fölcsigázták a közönség érdeklődését, a méregdrága helyárak annyira felfokozták az izgalmat, hogy szinte előkészítették a fiaskó útját." Caruso (Archív felvétel nem felejtette el a barátságtalan fogadtatást, soha többé nem lépett fel Budapesten. De így tett szülővárosával, Nápollyal, ahol a híres San Carlo közönsége gyér tapssal jutalmazta, és a milánói Scalával is, mert ott sem volt igazán sikeres a bemutatkozása. Sokak szerint ez a kettős kudarc okozta, hogy Európának hátat fordítva Amerika mellett döntött. Pedig 9 évig tartó európai pályája is tele volt sikerekkel. Olyan nagyságok halmozták el dicséretekkel és bízták rá művük ősbemutatójának tenorszerepét, mint Puccini, Mascagni, Leoncavallo, Cilea, Giordano. De ha Olaszországnak hátat fordított is, az olasz közönségnek nem. A „Met" Carusónak köszönhetően megszűnt a gazdagok kiváltsága lenni, közönsége forradalmian átalakult. Fellépésein az olasz emigránsok ott szorongtak a Metropolitan karzatán. A beilleszkedés keserveit, napi nehéz munkájukat feledve, szomjas gyönyörűséggel itták magukba azt a hangot, amelynek minden rezdülése messze hagyott szülőföldjüket idézte. A honvágy Carusót sem kerülte el, pedig úgy tűnt, végleg megállapodott Amerikában. Oda kötötte fiatal amerikai felesége is, akivel 1918-ban kötött házasságot. Tizenhét évi amerikai diadal után, gégebaja súlyosbodásával mégis egyre jobban kívánkozott haza. Meghalni tért meg szülőföldjére. Mindössze negyvennyolc éves volt. Akkor bronzzá változtatom az eget Apokrif iratok első ízben magyarul POLGÁR ANIKÓ „Arca éjszínű, fejének fürtje hegyes mint a nyílvessző, szemöldöke mint a szántóföldeké, jobb szeme mint a csillag, a hajnalban kelő, másik szeme mint az oroszláné, szája úgy egy könyök, fogai arasznyiak, ujjai mint a sarló, lábának nyoma két arasz, homlokán felirat: Antikrisztus. Fölemelkedik az égig, lehatol az alvilágig, s hamis látomásokat kelt. Akkor bronzzá változtatom az eget, hogy ne bocsásson harmatot a földre, s titkos helyre rejtem a felhőket, hogy ne vigyenek harmatot a földre, s nyugalmat teremtek a négy világtájon, hogy ne fújjon szél a földön" - így felel az Úr Szent János apostol kérdésére, aki arra kíváncsi, milyen lesz majd az Antikrisztus. Utána újabb kérdések és hasonlóan rejtelmes és költői válaszok következnek: Hány évig lesz az Antikrisztus a földön? Mi történik azután? Milyenek lesznek majd a feltámadott emberek? Mi lesz az éggel, a nappal, a holddal és a csillagokkal? Kik lesznek azok, akik fölött az Úr első ízben ítélkezni fog? Kiknek a száma nagyobb, az angyaloké vagy az embereké? A fönti idézet állítólag Szent János apostoltól származik, aki az egyházi hagyomány szerint a negyedik evangélium, három apostoli levél és egy kanonikus apokalipszis szerzője. Ezt a részt azonban hiába keresnénk a Bibliában, ugyanis egy apokrif, az egyház által el nem fogadott iratból való. Apokrif apokalipszisek azonban nem csak János, hanem más apostolok és próféták neve alatt is fennmaradtak (Mózes, Ezdrás, Ézsaiás, Jakab, Szent Pál). Ezek nem csak irodalmi értékük és költőiségük, hanem a későbbi korokra gyakorolt nagy hatásuk miatt is fontosak. Az apokrif iratok - annak ellenére, hogy az egyház tiltotta őket - rendkívül népszerűek voltak a középkorban, hatásukat lépten-nyomon megtaláljuk a középkori irodalmi alkotásokban, s rajtuk keresztül beivódtak az egész keresztény kultúrába. Ezekből tudunk Szűz Mária születéséről és gyermekkoráról, haláláról és mennybemeneteléről, ezek színezik ki a Bibliában tömören, pár mondatban ismertetett történeteket, az első emberpár sorsát, Jézus Krisztus csodáit, az apostolok cselekedeteit stb. Közvetve több apokrif történetet ismerünk tehát, az apokrif iratokból azonban magyarul eddig keveset olvashattunk. A Telosz Kiadó Adamik Tamás szerkesztésével 1996-ban indított egy sorozatot, mely az apokrif iratokat jelenteti meg. A Csodás evangéliumok és az apostolok csodálatos cselekedetei után a legújabb kötet az Apokalipszisek címet viseli. Ez a könyv a már említett apokaliptikus írások mellett (Ézdrás negyedik könyve, Ézsaiás próféta felemelkedése, Jakab apokalipszise, Szent Pál apostol látomása, Teológus Szent János apokalipszise) a paradicsomból kiűzött első emberpár életéről szóló írást (Mózes apokalipszise), három Szűz Mária haláláról szóló iratot, A hexameterben írt Sibyllajóslatok keresztény vonatkozású részeinek fordítását, és a Poimandrész c. bölcseleti jellegű látomást is tartalmazza, melyben maga Hermész beszélget a legfőbb isteni Szellemmel, Poimadrésszel, az Emberpásztorral. A kötethez (melynek szövegeit latin, görög és kopt nyelvből fordították) színvonalas jegyzetek és egy érdekes tanulmány is íródott. Az Ápokalipsziseket a teológia és a vallástörténet iránt érdeklődők mellett a költői szövegek és a világvégéről szóló látomások kedvelőinek ajánlom. (Apokalipszisek, Telosz Kiadó, Budapest, 1997) Megjelent a Tücsök Különös tehetség Patkoló Gyuszi, a sellyei kisdiák. Négyéves korában már abszolút győztese egy szlovákiai hegedűversenynek. Nem szűkölködik tehetségekben a muravidéki La Luna gyermekszínház sem. Róluk, e szorgalmas és ragyogó képességekkel megáldott gyerekekről szólnak a lap riportjai. A jövendő első osztályosoknak új rovat indul. A Színes olvasó feladatai a nagycsoportos óvodásoknak készülnek. A magyar irodalom jelesei közül ezúttal Bence Utroša Gabriella, Kányádi Sándor, Koncsol László, Lengyel Dénes szól a Tücsök-olvasókhoz. Itt a PADÖDÖ! Ma, február 28-án 16.00 órakor Pozsonyban,az Incheba (Einstein u.) területén zajló Intersport-Cyklosport rendezvényen fellép a budapesti PADÖDÖ együttes az A l-es pavilon főszínpadán, az 54-es standnál. A kiállítást a komáromi Polly cég szervezte, az együttest is ő kérte fel a szereplésre. A PADÖDÖ várhatóan 16.00 órától 17.00 óráig lép fel. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nászéjszaka a titkos szalonban (19) KIS SZÍNPAD: Amikor táncolt... (19) NYITRAI ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: A szerelemmel nem jó játszani (19) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (19 - Komárom) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Üvegre festve (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Anasztázia (am.) 13.30 Az ördög ügyvédje (am.) 15.30, 18, 20.45 TATRA: A Sakál (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Amistad (am.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Air Bud (am.) 15.30 Bizonytalan jelentés a világvégéről (szlov.-cseh) 17.15, 20 A holnap markában (am.) 17, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Alul semmi (ang.-am.) 17, 18, 20.30 Charlie (am.) 15 Bizonytalan jelentés a világvégéről (szlov.-cseh) 17.30 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.15 Még visszatérhetsz (am.) 18.30, 20.30 Három szín: vörös (fr.-lengy -svájci) 19.30 Játék az almáért (cseh) 19.15 VIDÉK KASSA - DRUŽBA: Az ördög ügyvédje (am.) 16, 19 TATRA: Basket Bud (am.) 13, 14.45 A holnap markában (am.) 16.30, 18.30, 20.30 CAPITOL: Bizonytalan jelentés a világvégéről (am.) 16, 19 ÚSMEV: Anasztázia (am.) 16 A Sakál (am.) 18, 20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15, 19.15, DUNASZERDAHELY - LUX: A hattyúk tava (am.) 15.30 Apák napja (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: A kapcsolat (am.) 17, 19.30 GALÁNTA - MOZI: Szigorúan bizalmas (am.) 17.30 A Győri Balett nagysikerű előadását önök is élvezhetik, ha helyesen válaszolnak az alábbi kérdésre, s a választ postai levelezőlapon beküldik kiadónk címére (VOX NOVA a.s., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 820 06 Bratislava). A beküldési határidő március 11. A kérdés: Tavaly melyik előadásával szerepelt Pozsonyban a Győri balett? A helyes vál.is/okal beküldők között 2x2 belépőjegyei soisolunk ki. A nyertesek nevet március 1 i-i számunkbon kö/úl|iik