Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-28 / 49. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 27. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. március 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Valuta Angol font 57,480 Osztrák schilling 2,742 Francia frank 5,752 Svájci frank 23,799 Kanadai dollár 24,531 USA-dollár 34,908 Német márka 19,286 ECU, EU 38,133 Olasz líra (1000) 19,574 Cseh korona 1,031 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,040 18,460 Népszavazást EU-ügyben Prága. Josef Tošovský kormányfő szerint a polgároknak népszavazás útján kellene dönteniük Csehországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról. Egy ellenzéki republikánus képviselő parlamenti interpellációjára adott írásos válaszában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a csatlakozási tárgyalások március 31-én kezdődnek, azonban „az Európai Unióba való belépés több éves folyamat, amelyhez a polgárok is hozzászólhatnak". Tošovský rámutatott, hogy az uniós tagság sokkal érzékenyebben fogja érinteni a polgárokat, mint a NATOtagság, de ugyanakkor számos előnnyel jár. (ČTK) Kambodzsai tűzszünet Phnompen/Bangkok. Norodom Ranariddh, Kambodzsa elűzött társminiszterelnöke és a kambodzsai kormány tegnap éjféltől tűzszünetet hirdetett meg. Ranariddh herceg, aki tavalyjúliusi elmenekülése óta bangkoki száműzetésben él, közleményében szólította fel a hozzá hű erőket az egyoldalú tűzszünetre, s a kormány is dekrétumban utasította a kormányerőket a fegyvernyugvás betartására. Hun Sen, a másik társminiszterelnök tegnap üdvözölte Ranariddh döntését. (MTI) Hun Sen, aki birtokon belül van (Archívum) Srebrenicai túlélők? New York. A srebrenicai mészárlások 40-50 túlélőjét őrzik ma is titokban jugoszláviai börtönökben állítja Mohammed Sacirbey, Bosznia-Hercegovina ENSZ-nagykövete. A Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében azt írta, hogy a bosnyák hatóságok két egymástól független szemtanútól kaptak tájékoztatást. Eszerint a foglyokat a többi rabtól elkülönítve őrzik a jugoszláviai Sremska Mitrovicán, egy munkatáborban. A szemtanúk szerint a fogvatartottak között van egy pakisztáni és egy amerikai is. (MTI) Kínában 140 autó ütközött Peking. Hárman életüket vesztették és legalább hatan megsebesültek csütörtökön, amikor 140 autó ütközött össze egy tömeges karambolban a Pekinget Tiencsinnel összekötő autópályán. A tegnapi jelentés szerint a gépkocsik a nagy köd miatt csapódtak egymásba. Négy órába telt, mire sikerült megtisztítani az autópálya 12 kilométeres szakaszát az összeroncsolódott járművektől. (MTI) Tíz évre szóló orosz-ukrán gazdasági együttműködési megállapodást írt alá Borisz Jelcin és Leonyid Kucsma, a két államfő Stratégiai partnerség MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az oroz fővárosban tegnap tíz évre szóló gazdasági együttműködési megállapodást írt alá Borisz Jelcin és Leonyid Kucsma. Az orosz és az ukrán államfő tárgyalásai után a stratégiai partnerség keretében további négy kormányközi megállapodást is aláírtak, s külön nyilatkozatban szorgalmazták a Független Államok Közössége együttműködésének fejlesztését egy államközi konferencia öszszehívásával, amely az integrációs folyamatok erősítését lenne hivatott szolgálni. Az ukrán elnök csütörtökön érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába, viszonozva Borisz Jelcin tavaly májusi kijevi vizitjét. A csúcs egyik nagy eredménye, hogy az államfők kétoldalú vegyes bizottságot hoztak létre a katonai-műszaki együttműködés érdekében, s ezentúl együtt lépnek fel a nemzetközi fegyverpiacon. Kucsma arra is ígértet tett, hogy Ukrajna nem fog belépni a NATO-ba. Lényeges előrelépés a kétoldalú viszonyban az is, hogy Jelcin és Kucsma a két ország határának kijelöléséről is egyezséget kötött, s ezeket a munkálatokat jövőre be is kell fejezni. A tárgyalások után a két elnök jelezte, hogy szabaddá kívánják tenni a tőkeáramlást a két ország között. Jelcin elnök szerint ugyan a csúcson „minden problémát sikerült megoldani". Ez azért nincs teljesen így, hiszen a közleményekben nem esett szó a Feketetengeri flotta megosztásáról - az erről kötött szerződést a kijevi törvényhozás egyelőre nem kívánja ratifikálni. Borisz Jelcin ukrán vendégét üdvözli a Kremlben (ČTK/AP) Hazatértek Kelet-Szlavóniából az utászok Sikeres volt a küldetés Nyitra. Csütörtökön Kelet-Szlavóniából visszatért a nyitrai ENSZ-kiképzőközpontba a szlovák utászzászlóalj utolsó, 154 fős csoportja is. A békemisszió tegnap Ján Sitek védelmi miniszter napiparancsával fejeződött be. A rendezvényen részt vett Jozef Tuchyňa vezérkari főnök, Imrich Andrejčák, a parlament védelmi bizottságának elnöke és Mojmír Hergovič, az elnöki iroda katonai titkárságának parancsnoka. Sitek beszédében hangsúlyozta, hogy Szlovákiára a balkáni békemisszió résztvevőinek köszönhetően utásznagyhatalomként tekint a világ, és felolvasta Kofi Annan ENSZ-főtitkár levelét. Hergovič az államfő nevében azt emelte ki, hogy a békekatoGázai találkozó Van némi előrelépés Rafah. Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter tegnap két és fél órás megbeszélést folytatott Mahmud Abbasszal, Jasszer Arafat palesztin vezető helyettesével. Mordehai a találkozót követően kijelentette, hogy sikerült némi haladást elérni a gázai repülőtér megnyitásának ügyében. Azt mondta, hogy főként biztonsági kérdések kerültek terítékre. Részleteket ugyan nem közölt, de jelezte: a palesztin fél megértőnek mutatkozott Izrael biztonsággal kapcsolatos követeléseivel szemben. Mordehai hangsúlyozta, hogy Izrael ebben a kérdésben nem hajlandó engedményekre. Abbasz ezzel szemben a két fél között továbbra is fennálló nézetkülönbségekre hívta fel a figyelmet. „A szakadékot nehéz áthidalni" - mondta. A repülőtér megnyitása mellett indítványozta egy szárazföldi folyosó létesítését a Gáza-övezet és Ciszjordánia között, valamint 3000 palesztin fogoly szabadon bocsátását. (MTI) nák a civil lakosság életkörülményeit próbálták javítani és a háború okozta feszültségeket enyhíteni. Tuchyňa kiemelte: katonáink jelenlétére emlékeztet a háború sújtotta területeken 37 felújított híd (köztük a Neretva hídja is) 639 km-nyi út, 500 ezer négyzetméternyi aknamentesített terület, két új iskola, egy templom és számos új egészségügyi központ is. Sajnos, a balkáni békemisszióban három szlovák katona vesztette életét, és 206ot kellett különböző fegyelmi vagy egészségi okok miatt hazaküldeni. A vezérkari főnök egészében véve úgy jellemezte a kiküldetést, mint a szlovák hadsereg legnagyobb nemzetközi sikerét. (vrabec) Július 17-én lesz A cári család temetése Moszkva. A Jekatyerinburg (Szverdlovszk) mellett kivégzett II. Miklós és családtagjai földi maradványait idén július 17-én Szentpétervárott temetik el újra, a Romanov-családnak a Péter-Pál erődben lévő kriptájában. Az orosz kormány így elfogadta a földi maradványok azonosításával és az újratemetés kérdéseivel foglalkozó állami különbizottság ajánlását. Borisz Nyemcov első miniszterelnök-helyettes javasolta, hogy a temetés megfelelő külsőségek között valósuljon meg. Vagyis a temetésre meghívják a Romanov-leszármazottakat, valamint a világ uralkodócsaládjainak tagjait is. Nyemcov korábbi nyilatkozata szerint II. Miklós és felesége, három leánya, valamint közvetlen kísérete tagjainak maradványait sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani. Az újratemetés ügye hosszú évek óta politikai spekulációk tárgya volt, hiszen Moszkva és Jekatyerinburg is magának követelte a temetés jogát. (MTI) Hétfőn életbe lép a kisebbségi nyelvek európai chartája Reménykedhetünk-e? Március elsején életbe lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Ennek az egyezménynek a megszületése volt az egyik legfontosabb lépés a kisebbségi jogok érvényesítése és a nyelwédelem útján. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az egyezményt 1992 júliusában fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága és ugyanazon év november 5-én nyitották meg aláírásra. November 5-én az Európa Tanács 11 tagállama írta alá a dokumentumot, és azóta további hét ország csatlakozott hozzá. A szlovák kormányzat a nyelvtörvény 1995-ös elfogadása után ígéretet tett arra, hogy törvényt fogad el a kisebbségi nyelvek használatáról, illetve csadakozik a nyelvi chartához, de ezt a mai napig nem tette meg, aminek következményeit naponta van módunk tapasztalni. Lockerbie-ügy Hága az illetékes A dokumentum négy részben és 23 cikkben foglalkozik az elvekkel és célkitűzésekkel, illetve körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatához a közéletben. Részletesen foglalkozik az egyezmény az oktatással, a jogi és a közigazgatási hatóságokkal, a közszolgálattal, a médiával, a kulturális tevékenységekkel és az intézményi lehetőségekkel. Az egyezmény előírásai szerint a hatályba lépésA történelmi, regionális vagy kisebbségi nyelveket védi.. hez legalább öt államnak ratifikálnia kell a chartát. Eddig a következő államokban történt meg a ratifikációs eljárás: Finnország, Hollandia, Horvátország, Liechtenstein, Magyarország, Norvégia és Svájc. Magyarország 1995. április 26-án ratifikálta az egyezményt. A charta célja Európa történelmi, regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelveinek védelmére. A csatlakozott országoknak mindenekelőtt el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Elő kell továbbá segíteniük a nyelvhasználatot mind a magán-, mind a közéletben, és az azonos és különböző nyelvi csoportok közötti kapcsolatok megőrzését. A rendelkezések végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli. Az államok a hatálybalépést követő 1 éven belül, majd 3 évente jelentésben számolnak be vállalásaik teljesítéséről, amelyek alapján a bizottság ajánlásokat fogalmaz meg számukra. Brüsszel. Illetékesnek találta önmagát a hágai Nemzetközi Bíróság a kilenc évvel ezelőtti skóciai repülőgéprobbantás ügyében. A testület következő feladata immár annak eldöntése lesz, hogy Líbiának ki kell-e adnia azt a két személyt, akik 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie felett felrobbantottak egy amerikai repülőjáratot. Két peiTŐl van szó, az egyikben Líbia Nagy-Britanniával, a másikban ugyancsak az arab ország az Egyesült Államokkal néz farkasszemet. Líbia ragaszkodik ahhoz, hogy maga ítélkezzen állampolgárai felett, illetve hajlandó az ügyben nem érintett harmadik államnak kiadni a bűnösöket. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azonban saját hatáskörében kíván ítélkezni a 270 ember halálát okozó terroristák fölött. Azért kellett a bíróság illetékességéről is dönteni előbb, mert Washington és London vitatta, hogy az ENSZ 1945-ben alapított legfőbb jogi fóruma lenne az illetékes az ügyben. A bíróság határozatai kényszerítő erejűek, fellebbezni nem lehet ellenük, és a bíróság felkérheti az ENSZ Biztonsági Tanácsát a határozatok teljesítésének betartatására. (MTI) Javier Solana NATO-fótitkár (balról), aki csütörtökön Budapestről kétnapos hivatalos látogatásra Szlovéniába utazott, tegnap reggel futtában is tárgyalt Janez Drnovsek kormányfővel. (ČTK/AP) •