Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1998-02-23 / 44. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 23. KOMMENTÁR Koalícióból párt TÓTH MIHÁLY A választási törvény módosításával merénylet készül a parlamentáris demokrácia ellen. A kormánykoalíció vezetői számára nyilvánvaló, hogy a korábban hatályos választási játékszabályok érvényesülése esetén a vereségük több mint valószínű. Agytekervényeikből Mečiarék végül kipréselték a pártonkénti ötszázalékos küszöbről szóló jogi gyöngyszemet. Ha törvény lesz belőle, az ellenzék számára összeomlik a koalíciók egyébkéntjói megkomponált építménye. A megoldást ettől fogva az jelenti mind a szlovák, mind a magyar koalíció számára, ha a szövetségre lépett pártok valamilyen formában egyesülnek. A két ellenzéki szövetség pártjai akár fuzionálva, akár választási pártként, akár egy párt listáján indulva képzelik el a választási szereplést, a sikert lényegesen jobban valószínűsítve léphetnének fel, ha ugyanazt a „konstrukciót" alkalmazzák. Ugyanis elképzelhető, hogy Krajči belügyminiszter törvényelőkészítő műhelyében már fogalmazzák a pártegyesülések paragrafusokba foglalt jogi ellenszerét. Az ellenzék győzelmének meghiúsításához elegendő lenne akár az SZDK-ból, akár az MK-ból keletkezett párt diszkvalifikálása. Csak egy párt eredményének törlése nem váltana ki akkora bel- és külpolitikai felháborodást, tiltakozást, mint kettőé. Márpedig Mečiaréknak két (választási) pártot kellene eredményeitől megfosztaniuk, ha mind az MK, mind az SZDK ugyanolyan elvek szerint építené fel (választási) pártját. A szlovák koalíció vezetői bizonyára képesek lesznek olyan platform kimunkálására, amelyen működve - minimum a választások megnyeréséig - mind az öt párt hívei jól érzik magukat. Eddig még semmi jelét nem tapasztaltuk annak, hogy az öt közül bármelyik párt kisemmizve érezné magát. A demokrácia és a Mečiar-ellenesség platformján együtt tudnak működni. Az MK pártjainak egyesülését nehezíti, hogy a folyamatot enyhén szólva gyanússá teszi az Együttélés korábbi magatartása és néhány politikusának jelenlegi „spontán", alulról jövő kezdeményezése. A vicinális politizálgatok mostani próbálkozásait pedig az teszi penetránssá, hogy a legnépszerűbb szlovákiai magyar pártot nyomásgyakorlással, tehát a viszály magvának elvetésével próbálják rávenni az egyesülésre. Fontos különbség, hogy amíg az SZDK muszájból egyesül, az Együttélés azt akatja kikényszeríteni, hogy az egyesülés örök időkre szólóan történjék. JEGYZET Szemét lesütve PÉTERFI SZONYA Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz, de annak is, aki hozzád szól - jutott eszembe megboldogult apám intelme, amikor a minap a pozsonyi tévé második csatornájára kapcsoltam. A magát magyarnak valló Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért csoportosulás vezére magyarázta éppen, miért tartja provokációnak Rózsa Ernőnek, az Együttélés Polgári Mozgalom honatyájának néhány mondatos magyar nyelvű parlamenti felszólalását. Az, hogy Gy. Gy. igyekezete ellenére több alapvető nyelvbotlást követett el, talán bocsánatos „bűn," ám nem bocsátható meg mondanivalójának tartalma és sunyi szemlesütése sem. Úgy beszélt és úgy figyelte a vele egyívásúakat (Púchovský, Cuper, Dinka), hogy tekintetük még véletlenül se találkozzék, a kamera „szemét" is beleértve. És hiába akarta az asztaltársaság egyetlen értelmesen, logikusan érvelő tagja, a Demokratikus Baloldal Pártjának színeit képviselő Róbert Fico Gy. Gy. szemébe mondani ellenvéleményét, tekintetét nem tudta elkapni. Az Erővonalak című műsor kapcsán vált nyilvánvalóvá Gy. Gy. makacs félrenézésének oka. Hiszen nem nagy dicsőség, hogy a hajdani kórházigazgatóból orvos lett, majd szövetségi képviselőből - a lusztrálás pozitív eredményének nyilvánosságra hozatalát kivédendő - vállalkozó. Jellemző, ha valaki úgy akar polgármester lenni, hogy kampányfőnökének a büntetett előéletű (s később a keleti maffiaháborúban meggyilkolt) T. Gy.-t választja. Jelzésértékű, hogy a kormányfő „magyarjának" a mozgalma a valaha pártkönyv adta kisebb-nagyobb hatalommal bíró káderek gyülekezete, akiknek politizálási színvonala nem éri el a béka altestének tájait sem. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Kis pártok víziója (Szalay Zoltán karikatúrája) TALLÓZÓ LI DOVÉ NO VI N Y Időzített bombának nevezi a csehországi szlovák nemzeti kisebbség helyzetét Ján Mlynárik, a Prágában élő szlovák történész. „A csehországi szlovákok asszimilációra vannak ítélve"- állítja a lapnak adott interjújában. A lap szerint viszont a kisebbségeknek nyújtott állami támogatás nem csekély. A kulturális tárca 1998-ban 12 szlovák nemzetiségi tervezetre 1,78 millió koronát adott, a lengyelek és a romák után a szlovákok kapták a legtöbb pénzt. A három szlovák havilap kiadására az államkasszából 7,9 millió koronát kaptak. Csehországban csak Karvinán működik szlovák iskola. Tanulóinak száma azonban egyre kevesebb, mert nincs érdeklődés. Egy szlovák gimnázium felállítása Prágában a szlovák közösség érdeklődésének teljes hiánya miatt meghiúsult. Mlynárik nem kíván belenyugodni ebbe a passzivitásba. A Magyarország 2000 konferencia üzenete: javul a magyarságkép, egyre sikeresebb az ország Kosztolany André üzenete A sok kesergés, pesszimista megnyilatkozás ellenére a magyar gazdaság szénája nem áll olyan rosszul, mint ahogyan azt sokan gondolják. A növekedés esélyei adottak, mégsem ez volt a legfontosabb mondanivalója Kosztolany André párizsi pénzügyi tanácsadónak és bankszakembernek a Magyarország 2000 konferencián. LOVÁSZ ATTILA Bár a közgazdász - aki a közgazdaságtant áltudománynak tartja - az infláció mértékéről fejtette ki gondolatait, mégis az volt a meglepő, hogy a kilencvenedik évén túl járó szakértő tervekről, jövőről, jövőképről gondolkodott, meghazudtolva a magyar társadalom nagy részének kilátástalanságot sugalló véleménynyilvánításait. Kosztolányi ugyanúgy zavarja, zavarhatja Magyarország „előkelő" pozíciója az öngyilkossági, drogfüggőségi, vagy az alkoholizmust vizsgáló statisztikáiban, mégsem kesereg, hanem jövőképet igyekszik megfogalmazni. Ha volt az idei Magyarország 2000 konferenciának Kosztolanynak is köszönhető üzenete, az éppen az volt, hogy a nagyon rossz starthelyzetből, rengeteg adóssággal, nem kiépített intézményrendszerrel indult ország mára képes volt legalább külföldi kereskedelmi mérlegét és adósságállományát rendberakni. Ami viszont még megoldásra vár, az a magyar Nem elfogadható út az örökös panaszkodás. polgárok alacsony életszínvonala és az abból adódó negatív társadalmi tendenciák. Ugyanez vonatkozik Magyarország és a szomszédos államokban élő kisebbségek kapcsolatára is. Egységes nemzetben gondolkodva sem a magyarországi, sem a kisebbségi közösségek számára nem elfogadható út az örökös panaszkodás, a jogtiprások vagy az asszimiláció bénító légkörének elfogadása. A járható út nem a beletörődésben, hanem a tettekben és - uram bocsá - a sikerben és a meggazdagodásban keresendő. Még akkor is, ha a körülmények egyre rosszabbak, és a javulásnak még a reményét sem látjuk. Legfontosabbak a jövőbe, tehát a tanulásba, a kultúrába fektetett beruházások. A siker példáját pedig a konferencián résztvevő sikeres tudósok, közgazdászok, politikusok és publicisták adják. Jozef Tuchyňa, a honvédség vezérkari főnöke nem hajlandó asszisztálni a hadsereg lezüllesztésénél A tábornok inkább leveti a mundért GAÁL LÁSZLÓ Amikor 1992-ben a második Mečiar kormány idején Jozef Tuchyňát, a hadsereg jelenlegi vezérkari főnökét belügyminiszterré nevezték ki, egy azóta megszűnt hetilap számára készítettem interjút a tábornokkal. Egyebek mellett azt is elmondta, 1960 óta katona, erre tette fel az életét. Amikor az egyik kollégámnak ezt elmeséltem, gúnyosan jegyezte meg: no, akkor ez is egy „zöldagyú" lehet. Bevallom, akkor nagyjából én is így vélekedtem, időközben azonban megváltozott a véleményem. Tuchyňa, aki egyedüli párton kívüliként került az akkori korOLVASÓI LEVELEK Azolc a ravasz kamatok A közelmúltban kaptam a Szlovák Takarékpénztárból egy értesítést, amely szerint ez év január elsejétől többletkamatot kaphatok, ha legalább 50 ezer koronám lesz az év végén a takarékpénztárban. 50 ezer korona után 1%-ot tesz ki a kamattöblet, 3 millió korona után 10,5 %-ot. Nem vagyok a kapitalizmus ellensége, legfeljebb a primitív múlt századbelinek, amely mostanában honosodik meg nálunk a modern helyett. Nem vagyok a milliomományba, az említett interjúban kijelentette, „független vagyok és az is maradok, de látni kell azt is, hogy a kormányprogram tiszteletben tartja a DSZM választási programját, s miniszterként természetesen nekem is tiszteletben kell tartanom ezt a programot." A kormányprogramot vezérkari főnökként is tiszteletben kellett tartania, és tiszteletben is tartotta, habár ez sokszor eléggé kínos lehetett számára. Mert a kormányprogramban a NATO-csatlakozásra való felkészülés is szerepelt, a vezérkari főnök meg is tett mindent, hogy a hadsereget felkészítse, és igazán nem a hadseregen múlott, hogy kimaradtunk a csatlakozók első köréből. sok külön megadóztatásának a híve sem. Nem értem azonban, miért legyen a milliomosoknak még a kamatokon is kedvezményük a kisbefektetőkkel szemben. Azt még értem, hogy a többletkamat ösztönözni akar arra, hogy többet takarékoskodjunk, de 60 kistakarékoskodó egyenként 50 ezer korona betéttel egyenértékű egy olyannal, akinek 3 millió koronája van; mégis a 60 kistakarékoskodó a kamatokon az év végén 30 ezer koronát kap többletként együttesen, míg az egyetlen befektető, akinek 3 milliója van, 315 ezer pluszkoronát nyer. Hol itt a logika? Dr. Gugenberger Tamás Kotešová-Oblazov Éppen a kormány tett meg mindent annak érdekében, hogy saját programját meghiúsítsa. A volt miniszter azt az ígéretét is betartotta, hogy végig pártoktól független maradt. És ezt nemcsak a látszat kedvéért tette, hiszen nem volt véletlen a kabinetnek az a kezdeményezése, hogy a vezérkari főnöki posztot államtitkári, vagyis politikai funkcióvá változtassa. Ez csak azt bizonyítja, hogy Tuchyňa nem volt hajlandó behódolni a hatalomnak. Szakmai rátermettségét bizonyítja a szlovák hadseregnek a nemzetközi hadgyakorlatokon elért számtalan sikere, emberi mivoltát pedig nem hivatalos találkozókon volt alkalmam Merénylet a Kis-Duna ellen A minap elszörnyülködtem a lesújtó látványtól, amikor a KisDuna partján barangolva kedvenc folyóm állapotát vettem szemügyre. A valaha szebb napokat megért folyó medrében ugyanis helyenként csak csermelynyi víz folydogált. Az iszapszigetek látványa hátborzongató látvánnyal szolgált. Az üledék felszínén megfagyott kagylók és csigák, valamint a vélhetően nem elég mélyre beágyazódott békák sokasága szívszaggató látvány. A folyón átvezető hídról velem együtt szemlélődő gyermeksereg az többször is tapasztalni. Úgy láttam, kollégái nemcsak a parancsnokot, hanem az egyéniséget is tisztelik benne. És ez az egyéniség vitathatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a hadsereg a 70 százalékot meghaladó tetszésindexével az ország legmegbízhatóbbnak tartott intézménye - egyelőre. Lehet, hogy éppen ezt nem bírták megemészteni a kormánypárti képviselők, amikor a hivatásos katonák szociális helyzetéről szóló törvényt megszavazták. Mert azt tudhatták előre, hogy ezzel lezüllesztik a hadsereget. És éppen ehhez nem hajlandó asszisztálni Jozef Tuchyňa, inkább leveti a mundért. Vagy talán egyesek éppen ezt akarták? abnormálisan alacsony vízállás miatt „zátonyra futott" hattyúk szomorú „szimfóniáját" hallgatta nagy szakértelemmel. Megdöbbentem a srácok helyzetelemzésén, amikor konstatálták, hogy sírnak a hattyúk. Megdöbbentő volt számomra az általuk meghatározott rögtönzött „diagnózis", és el kell ismernem, hogy talán egésznapos kísérletezés eredményeképp sem lettem volna képes találóbban definiálni a hallott jelenséget. Attól a pillanattól fogva nekem is pontosan úgy tűnt, mintha a hattyúk valóban a mértéktelen környezetrombolás miatt sírnának, zokognának. Rostás Alajos Felsőpatonyrét