Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-23 / 44. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 23. KOMMENTÁR Koalícióból párt TÓTH MIHÁLY A választási törvény módosításával merénylet készül a parla­mentáris demokrácia ellen. A kormánykoalíció vezetői számá­ra nyilvánvaló, hogy a korábban hatályos választási játéksza­bályok érvényesülése esetén a vereségük több mint valószínű. Agytekervényeikből Mečiarék végül kipréselték a pártonkénti ötszázalékos küszöbről szóló jogi gyöngyszemet. Ha törvény lesz belőle, az ellenzék számára összeomlik a koalíciók egyéb­kéntjói megkomponált építménye. A megoldást ettől fogva az jelenti mind a szlovák, mind a magyar koalíció számára, ha a szövetségre lépett pártok valamilyen formában egyesülnek. A két ellenzéki szövetség pártjai akár fuzionálva, akár válasz­tási pártként, akár egy párt listáján indulva képzelik el a vá­lasztási szereplést, a sikert lényegesen jobban valószínűsítve léphetnének fel, ha ugyanazt a „konstrukciót" alkalmazzák. Ugyanis elképzelhető, hogy Krajči belügyminiszter törvényelő­készítő műhelyében már fogalmazzák a pártegyesülések para­grafusokba foglalt jogi ellenszerét. Az ellenzék győzelmének meghiúsításához elegendő lenne akár az SZDK-ból, akár az MK-ból keletkezett párt diszkvalifi­kálása. Csak egy párt eredményének törlése nem váltana ki ak­kora bel- és külpolitikai felháborodást, tiltakozást, mint ket­tőé. Márpedig Mečiaréknak két (választási) pártot kellene eredményeitől megfosztaniuk, ha mind az MK, mind az SZDK ugyanolyan elvek szerint építené fel (választási) pártját. A szlovák koalíció vezetői bizonyára képesek lesznek olyan platform kimunkálására, amelyen működve - minimum a vá­lasztások megnyeréséig - mind az öt párt hívei jól érzik magu­kat. Eddig még semmi jelét nem tapasztaltuk annak, hogy az öt közül bármelyik párt kisemmizve érezné magát. A demok­rácia és a Mečiar-ellenesség platformján együtt tudnak mű­ködni. Az MK pártjainak egyesülését nehezíti, hogy a folyama­tot enyhén szólva gyanússá teszi az Együttélés korábbi maga­tartása és néhány politikusának jelenlegi „spontán", alulról jö­vő kezdeményezése. A vicinális politizálgatok mostani próbálkozásait pedig az teszi penetránssá, hogy a legnépszerűbb szlovákiai magyar pártot nyomásgyakorlással, tehát a viszály magvának elvetésével pró­bálják rávenni az egyesülésre. Fontos különbség, hogy amíg az SZDK muszájból egyesül, az Együttélés azt akatja kikényszerí­teni, hogy az egyesülés örök időkre szólóan történjék. JEGYZET Szemét lesütve PÉTERFI SZONYA Nézz a szemébe annak, aki­vel beszélsz, de annak is, aki hozzád szól - jutott eszembe megboldogult apám intelme, amikor a minap a pozsonyi tévé második csatornájára kapcsoltam. A magát ma­gyarnak valló Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért csoportosulás ve­zére magyarázta éppen, mi­ért tartja provokációnak Ró­zsa Ernőnek, az Együttélés Polgári Mozgalom honatyájának néhány mon­datos magyar nyelvű parla­menti felszólalását. Az, hogy Gy. Gy. igyekezete ellenére több alapvető nyelv­botlást követett el, talán bo­csánatos „bűn," ám nem bo­csátható meg mondanivaló­jának tartalma és sunyi szemlesütése sem. Úgy be­szélt és úgy figyelte a vele egyívásúakat (Púchovský, Cuper, Dinka), hogy tekinte­tük még véletlenül se talál­kozzék, a kamera „szemét" is beleértve. És hiába akarta az asztaltár­saság egyetlen értelmesen, logikusan érvelő tagja, a Demokratikus Baloldal Pártjának színeit képviselő Róbert Fico Gy. Gy. szemébe mondani ellenvéleményét, tekintetét nem tudta elkap­ni. Az Erővonalak című mű­sor kapcsán vált nyilvánvaló­vá Gy. Gy. makacs félrenézé­sének oka. Hiszen nem nagy dicsőség, hogy a hajdani kór­házigazgatóból orvos lett, majd szövetségi képviselőből - a lusztrálás pozitív ered­ményének nyilvánosságra hozatalát kivédendő - vállal­kozó. Jellemző, ha valaki úgy akar polgármester lenni, hogy kampányfőnökének a bünte­tett előéletű (s később a ke­leti maffiaháborúban meg­gyilkolt) T. Gy.-t választja. Jelzésértékű, hogy a kor­mányfő „magyarjának" a mozgalma a valaha párt­könyv adta kisebb-nagyobb hatalommal bíró káderek gyülekezete, akiknek politi­zálási színvonala nem éri el a béka altestének tájait sem. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Kis pártok víziója (Szalay Zoltán karikatúrája) TALLÓZÓ LI DOVÉ NO VI N Y Időzített bombának nevezi a csehországi szlovák nemzeti ki­sebbség helyzetét Ján Mly­nárik, a Prágában élő szlovák történész. „A csehországi szlovákok asszimilációra van­nak ítélve"- állítja a lapnak adott interjújában. A lap sze­rint viszont a kisebbségeknek nyújtott állami támogatás nem csekély. A kulturális tárca 1998-ban 12 szlovák nemzeti­ségi tervezetre 1,78 millió ko­ronát adott, a lengyelek és a ro­mák után a szlovákok kapták a legtöbb pénzt. A három szlovák havilap kiadására az állam­kasszából 7,9 millió koronát kaptak. Csehországban csak Karvinán működik szlovák is­kola. Tanulóinak száma azon­ban egyre kevesebb, mert nincs érdeklődés. Egy szlovák gimná­zium felállítása Prágában a szlovák közösség érdeklődésé­nek teljes hiánya miatt meghiú­sult. Mlynárik nem kíván bele­nyugodni ebbe a passzivitásba. A Magyarország 2000 konferencia üzenete: javul a magyarságkép, egyre sikeresebb az ország Kosztolany André üzenete A sok kesergés, pesszimis­ta megnyilatkozás ellenére a magyar gazdaság széná­ja nem áll olyan rosszul, mint ahogyan azt sokan gondolják. A növekedés esélyei adottak, mégsem ez volt a legfontosabb mondanivalója Kosztolany André párizsi pénzügyi ta­nácsadónak és bankszak­embernek a Magyarország 2000 konferencián. LOVÁSZ ATTILA Bár a közgazdász - aki a közgaz­daságtant áltudománynak tartja - az infláció mértékéről fejtette ki gondolatait, mégis az volt a meglepő, hogy a kilencvenedik évén túl járó szakértő tervekről, jövőről, jövőképről gondolko­dott, meghazudtolva a magyar társadalom nagy részének kilá­tástalanságot sugalló vélemény­nyilvánításait. Kosztolányi ugyanúgy zavarja, zavarhatja Magyarország „előkelő" pozíci­ója az öngyilkossági, drogfüggő­ségi, vagy az alkoholizmust vizs­gáló statisztikáiban, mégsem kesereg, hanem jövőképet igyekszik megfogalmazni. Ha volt az idei Magyarország 2000 konferenciának Kosztolanynak is köszönhető ­üzenete, az éppen az volt, hogy a nagyon rossz starthelyzetből, rengeteg adóssággal, nem kiépí­tett intézményrendszerrel in­dult ország mára képes volt leg­alább külföldi kereskedelmi mérlegét és adósságállományát rendberakni. Ami viszont még megoldásra vár, az a magyar Nem elfogadható út az örökös panaszkodás. polgárok alacsony életszínvona­la és az abból adódó negatív tár­sadalmi tendenciák. Ugyanez vonatkozik Magyaror­szág és a szomszédos államok­ban élő kisebbségek kapcsolatá­ra is. Egységes nemzetben gon­dolkodva sem a magyarországi, sem a kisebbségi közösségek számára nem elfogadható út az örökös panaszkodás, a jogtip­rások vagy az asszimiláció béní­tó légkörének elfogadása. A jár­ható út nem a beletörődésben, hanem a tettekben és - uram bocsá - a sikerben és a meggaz­dagodásban keresendő. Még akkor is, ha a körülmények egy­re rosszabbak, és a javulásnak még a reményét sem látjuk. Legfontosabbak a jövőbe, tehát a tanulásba, a kultúrába fekte­tett beruházások. A siker példá­ját pedig a konferencián részt­vevő sikeres tudósok, közgaz­dászok, politikusok és publicis­ták adják. Jozef Tuchyňa, a honvédség vezérkari főnöke nem hajlandó asszisztálni a hadsereg lezüllesztésénél A tábornok inkább leveti a mundért GAÁL LÁSZLÓ Amikor 1992-ben a második Mečiar kormány idején Jozef Tuchyňát, a hadsereg jelenlegi vezérkari főnökét belügyminisz­terré nevezték ki, egy azóta megszűnt hetilap számára ké­szítettem interjút a tábornokkal. Egyebek mellett azt is elmond­ta, 1960 óta katona, erre tette fel az életét. Amikor az egyik kollégámnak ezt elmeséltem, gúnyosan jegyezte meg: no, ak­kor ez is egy „zöldagyú" lehet. Bevallom, akkor nagyjából én is így vélekedtem, időközben azonban megváltozott a véle­ményem. Tuchyňa, aki egyedüli párton kí­vüliként került az akkori kor­OLVASÓI LEVELEK Azolc a ravasz kamatok A közelmúltban kaptam a Szlo­vák Takarékpénztárból egy ér­tesítést, amely szerint ez év ja­nuár elsejétől többletkamatot kaphatok, ha legalább 50 ezer koronám lesz az év végén a ta­karékpénztárban. 50 ezer koro­na után 1%-ot tesz ki a kamattöblet, 3 millió korona után 10,5 %-ot. Nem vagyok a kapitalizmus ellensége, legfel­jebb a primitív múlt századbeli­nek, amely mostanában hono­sodik meg nálunk a modern he­lyett. Nem vagyok a milliomo­mányba, az említett interjúban kijelentette, „független vagyok és az is maradok, de látni kell azt is, hogy a kormányprogram tiszteletben tartja a DSZM vá­lasztási programját, s miniszter­ként természetesen nekem is tiszteletben kell tartanom ezt a programot." A kormányprogra­mot vezérkari főnökként is tisz­teletben kellett tartania, és tisz­teletben is tartotta, habár ez sokszor eléggé kínos lehetett számára. Mert a kormányprog­ramban a NATO-csatlakozásra való felkészülés is szerepelt, a vezérkari főnök meg is tett min­dent, hogy a hadsereget felké­szítse, és igazán nem a hadsere­gen múlott, hogy kimaradtunk a csatlakozók első köréből. sok külön megadóztatásának a híve sem. Nem értem azonban, miért legyen a milliomosoknak még a kamatokon is kedvezmé­nyük a kisbefektetőkkel szem­ben. Azt még értem, hogy a többletkamat ösztönözni akar arra, hogy többet takarékoskod­junk, de 60 kistakarékoskodó egyenként 50 ezer korona be­téttel egyenértékű egy olyan­nal, akinek 3 millió koronája van; mégis a 60 kistakarékosko­dó a kamatokon az év végén 30 ezer koronát kap többletként együttesen, míg az egyetlen be­fektető, akinek 3 milliója van, 315 ezer pluszkoronát nyer. Hol itt a logika? Dr. Gugenberger Tamás Kotešová-Oblazov Éppen a kormány tett meg mindent annak érdekében, hogy saját programját meghiú­sítsa. A volt miniszter azt az ígéretét is betartotta, hogy vé­gig pártoktól független ma­radt. És ezt nemcsak a látszat kedvéért tette, hiszen nem volt véletlen a kabinetnek az a kez­deményezése, hogy a vezérkari főnöki posztot államtitkári, va­gyis politikai funkcióvá változ­tassa. Ez csak azt bizonyítja, hogy Tuchyňa nem volt hajlan­dó behódolni a hatalomnak. Szakmai rátermettségét bizo­nyítja a szlovák hadseregnek a nemzetközi hadgyakorlatokon elért számtalan sikere, emberi mivoltát pedig nem hivatalos találkozókon volt alkalmam Merénylet a Kis-Duna ellen A minap elszörnyülködtem a le­sújtó látványtól, amikor a Kis­Duna partján barangolva ked­venc folyóm állapotát vettem szemügyre. A valaha szebb na­pokat megért folyó medrében ugyanis helyenként csak cser­melynyi víz folydogált. Az iszapszigetek látványa hátbor­zongató látvánnyal szolgált. Az üledék felszínén megfagyott kagylók és csigák, valamint a vélhetően nem elég mélyre be­ágyazódott békák sokasága szívszaggató látvány. A folyón átvezető hídról velem együtt szemlélődő gyermeksereg az többször is tapasztalni. Úgy láttam, kollégái nemcsak a pa­rancsnokot, hanem az egyéni­séget is tisztelik benne. És ez az egyéniség vitathatatlanul hoz­zájárult ahhoz, hogy a hadse­reg a 70 százalékot meghaladó tetszésindexével az ország leg­megbízhatóbbnak tartott in­tézménye - egyelőre. Lehet, hogy éppen ezt nem bírták megemészteni a kormánypárti képviselők, amikor a hivatásos katonák szociális helyzetéről szóló törvényt megszavazták. Mert azt tudhatták előre, hogy ezzel lezüllesztik a hadsereget. És éppen ehhez nem hajlandó asszisztálni Jozef Tuchyňa, in­kább leveti a mundért. Vagy ta­lán egyesek éppen ezt akarták? abnormálisan alacsony vízállás miatt „zátonyra futott" hattyúk szomorú „szimfóniáját" hallgat­ta nagy szakértelemmel. Meg­döbbentem a srácok helyzet­elemzésén, amikor konsta­tálták, hogy sírnak a hattyúk. Megdöbbentő volt számomra az általuk meghatározott rögtön­zött „diagnózis", és el kell is­mernem, hogy talán egész­napos kísérletezés eredménye­képp sem lettem volna képes ta­lálóbban definiálni a hallott je­lenséget. Attól a pillanattól fog­va nekem is pontosan úgy tűnt, mintha a hattyúk valóban a mértéktelen környezetrombolás miatt sírnának, zokognának. Rostás Alajos Felsőpatonyrét

Next

/
Oldalképek
Tartalom