Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-19 / 41. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 19. KOMMENTÁR Újraalapítani az országot MISLAY EDIT Szlovákia multinacionális ország, a kisebbségek az ország la­kosságának közel húsz százalékát alkotják. Ezzel a megállapí­tással természetesen nem közölt meglepő tényt Miroslav Kusý professzor azon a konferencián, amelyen az ellenzéki koalíció kisebbségpolitikai alternatíváját ismertette. A húsz százalék tehát adott, és az arányok megváltoztatásán csak szélsőséges nézeteket vallók filozofálhatnak. A kisebbségek ellen irányuló kormánypolitika nem vezethet eredményre, mert - mint arra Öllős László előadásában rámutatott - ellenhatást vált ki. Peter Zajac a megoldást a Szlovák Demokratikus Koalíció olyan kisebbségpolitikájában látja, amely mindkét fél, a ki­sebbség és a többség számára is elfogadható. Nehéz persze közös nevezőre jutni az adott helyzetből kiindulva, amikor a kormány átlagon felüli jogokról szónokol, a kisebbségek pe­dig úgy érzik, másodrendű állampolgárokként kezelik őket. Az egynapos konferencia kevés volt arra, hogy képviselőik mindent elmondhassanak, ami a szívüket nyomja. Valóban az lenne a jó - mindkét fél számára -, ha foganatja lenne Milan Šútovec szavainak, és „újraalapítanák" az orszá­got. Tiszta lappal kezdeni, meg nem történtté tenni elhibázott lépéseket, működő, pozitív mintákat hasznosítva. Ne legyenek illúzióink, a Szlovák Demokratikus Koalíció el­képzelései sem valósíthatók meg - kölcsönös - kompromisz­szumok nélkül. Tárgyalás nélkül viszont marad az egy hely­ben topogás. Jobb esetben. Az SZDK elképzelései elméletben ugyan tárgyalási alapul szolgálhatnak, de a koalíció egyelőre nincs olyan pozícióban, hogy az ország kisebbségpolitikáját irányítsa. S egyeden kon­ferencia nem változtatja meg a társadalom jelentős részének ellenszenvét, mellyel a „sikeresen belésulykolt" ellenségkép eredményeképpen főként a magyar kisebbséget szemléli. Peter Zajac szerint rövid távon elsősorban a politikai elit fel­adata, hogy pozitív példát mutasson a társadalomnak. Mert ahogy a konferencián is elhangzott, nem a jelenlevőket nehéz meggyózni a tolerancián alapuló kisebbségpolitika helyessé­géről, hanem az átlagpolgárt. Mit ír majd az újság? GRENDEL ÁGOTA És hogyan? És kik írják a mit? Elvileg idén - a körül­ményekhez képest - rengete­gen jelentkeztek a Komenský Egyetem Bölcsészkarára, új­ságírás - magyar nyelv és iro­dalom szakra: harminc­egyen. Egyéb párosítással (francia, politológia stb.) még többen választották a zsurnalisztikát. A harminc­egy magyarra is jelentkező közül az első rostán huszonhármán estek ki. So­kan például azért is, mert nem tudtak szlovákul. Holott érettségizni fognak vagy már érettségiztek ebből a nyelv­ből. Az érettségi velejárója pedig az írásbeli dolgozat ­volt vagy lesz. Azt hogyan ír­ják, írták meg? Jó lenne, ha arról már nem kellene vitat­kozni, miért írtak a magyar szakra is jelentkezők szlová­kul. Egyrészt, mert szlovákul itt tudni kell, másrészt ugye ismerős az ahány nyelvet be­szélsz, annyi embert érsz. Mint ahogy nem érv, hogy a többségében magyarok lakta kisvárosokban nem lehet megtanulni szlovákul, köny­nyű a fővárosiaknak, mert ott lépten-nyomon hallja a nyel­vet. Furcsa, mert ugyanazok a gyerekek, akik nem képe­sek - állítólag lehetőség híján - megtanulni szlovákul, an­golul, németül megtanulnak. Pedig: a szlovák nyelvet már az óvodában is tanítják. Jó, gyerekszinten (versikékkel, mondókákkal, dalocskák­kal). Elsőtől viszont tizenkét éven keresztül heti több órá­ban oktatják. Hogyan és mi­ért? Pontosabban: hogyan nem és miért nem? Nehogy a gyerek eléljen valamit, vigye valamire? (Jó az nekünk, ha a segédmunkások nagy része az egész országban magyarul beszél.) Vagy lefizetik a szlo­váktanárokat? Egyszer csak meggondolja magát az ösz­szes szlovákiai magyar szülő, ha a magyar iskolában érett­ségiző gyerekeket nyelvi ne­hézségek miatt nem veszik fel egyetemre, főiskolára. Vagy minden itteni gyerek kuncsorogjon magyarországi fölvételért? Ez is, az is a je­lenlegi, számunkra koránt­sem kedvező szlovák oktatás­politikát támogatná. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238319) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238344) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma -(5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBJAPRJNT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače. Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Szöveg nélkül (Szalay Zoltán rajza) Regionális Önkormányzatok Európai Chartája Ratifikálni kellene A hétvégén Pozsonyban tartotta kétnapos kollokvi­umát az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkor­mányzatainak Kongresz­szusa. A tanácskozáson külföldi szakemberek is­mertették a Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját. GAÁL LÁSZLÓ A tervek szerint az ezredfordu­lóig az Európa Tanács közép-eu­rópai tagállamaiban, így Szlová­kiában is létre kellene hozni a regionális önkormányzatokat, és csatlakozni kellene az emlí­tett nemzetközi normához. A re­gionális önkormányzat a köz­ponti hatalom és a községi ön­kormányzatok közötti szinten saját választott szervekkel ren­delkező, magasabb szintű terü­leti egységnek azon jogát és ké­pességét jelenti, amely lehetővé A regionális önkor­mányzat kapcsolatokat ápolhat más régiókkal teszi, hogy saját területén a saját felelősségére és az ott lakók hasznára a szubszidiaritás elvén maga igazgassa az alapvető köz­ügyeket. A régió hatáskörét az alkot­mány, a régió statútuma, nem­zeti törvények vagy a nemzetkö­zijog határozza meg. Ezek a ha­táskörök kizárólag alkotmány­nyal, nemzeti vagy nemzetközi jogszabállyal szüntethetők meg. Saját hatáskörébe tartozó kér­désekben a regionális önkor­Ad: ÁL(LÓ)HÁBORÚ, január 16. Dunaszerdahely polgármeste­re, Pázmány Péter úr mellébe­szélt, amikor nem válaszolt a feltett kérdésre, hanem szemé­lyemet próbálta bemocskolni és magyarságomat megkérdő­jelezni. Ha valaki a saját közgyűlésé­nek határozatait nem tartja be, és meg akarja magyarázni a megmagyarázhatatlant: hogy mányzatnak döntési és végre­hajtásijoga van. A regionális önkormányzatra a hatalom egyéb szintjéről is átru­házhatók bizonyos hatáskörök, de ebben az esetben rögtön az átruházáskor a hatáskör gyakor­lásához szükséges eszközöket, elsősorban az anyagiakat is meg kell határozni. Ha a régió hatáskörei a közsé­gek olyan hatásköreit érintik, amelyekre vonatkozik a Helyi Önkormányzatok Európai Char­tája, tiszteletben kell tartania ezt a nemzetközi konvenciót. A helyi önkormányzatokkal szem­ben a régió a szubszidiaritás el­vét érvényesíti. Törvény által meghatározott mértékben a ré­gió hatásköröket ruházhat át a helyi önkormányza- tokra. A regionális önkormányzat kap­csolatokat teremthet és ápolhat egyéb régiókkal, beleértve a ha­táron túli együttműködést is. A regionális önkormányzatnak joga van konzultálni a kormány­nyal, valahányszor a kabinet nemzetközi egyezmények köté­séről tárgyal, vagy egyéb olyan dologban vesz részt az európai szervezetekben, amely közvet­len hatással lehet a regionális önkormányzat hatásköreire, vagy más módon hathat a regio­nális érdekekre. A régiónak joga van arra, hogy egyedül vagy más régiókkal, esedeg helyi önkormányzatok­kal közösen a saját érdekeit kép­viselő irodát működtessen más régióban, helyi önkormányzat mellett vagy nemzetközi szerve­zetben. A hatáskörök gyakorlására a ré­gió képviselő és végrehajtó szervvel rendelkezik, amelynek képviselőit közvetlen, szabad az egyik vállalkozónak miért adta el hatezer koronáért, a másiknak ugyanabban az utcá­ban 17 100 koronáért négyzet­méterenként az üzleteket, ak­kor ez gyanússá válik. Abból, hogy egy polgármester megengedheti magának, hogy 13 vállalkozót - petíciót aláíró polgárt - nem fogad, és arro­gáns válaszával nem méltatja arra, hogy meghallgassa prob­lémáit, szerintem le kell vonni a következtetéseket, mert nem méltó erre a posztra. Amíg a város a kisvállalkozók­ra mindenféle helyi adót vet ki, s 2-3 ezer koronákért harcol, addig a másik oldalon választásokon, titkos szavazás­sal választják meg. A képviselő és végrehajtó testületek tagjai a hatáskörük szabad gyakorlását biztosító szintig nem tartoznak felelősséggel az állami szervek­nek, kivéve a bírói eljárást. Saját hatáskörük gyakorlásához a regionális önkormányzatok el­sősorban saját anyagi forrásból meríthetnek. Saját források első­sorban az adók, illetékek, elvo­nások, amelyeket a régiók a tör­Regionáüs adókat és illetékeket is kiszab­hat a jövőben. vényben meghatározott mérté­kig a saját hatáskörükben növel­hetnek. Az önkormányzat regio­nális adókat és illetékeket is ki­szabhat. Támogatásból szárma­zó pénzeket a régió a saját belá­tása szerint szabadon felhasz­nálhat. Az alkotmányban, illetve törvényekben meghatározott ál­talános adókból a régióra jutó részesedés a régió saját bevételi forrásának tekintendő. A régió területi egysége csak az adott regionális önkormányzat beleegyezésével változtatható meg, oly módon, hogy ez ne sértse a régió belső törvényei­ből adódó demokratikus folya­matokat. A Regionális Önkormányzatok Európai Chartája az Európa Ta­nács minden tagállama számára nyitott, és aláírás esetén ratifi­kációs folyamat tárgyát képezi. A Charta azt követően, hogy leg­alább öt ET-tagállam elfogadta, három hónap elteltével, a követ­kező hónap első napján lép élet­be. 2 500 000 Sk-t baráti gesztus­ként kezel, így ennyivel rövidí­ti meg a városkasszát. Ezt akar­ja megmagyarázni? Gondolom, minden olvasó elgondolkodik azon, kinek van igaza. Az egészhez csak annyit szeret­nék hozzátenni, hogy a város nem a polgármesteré, s a tör­vény szerint a város minden vállalkozójának egyforma fel­tételeket kell biztosítania, akár tetszik, akár nem. Mindenért, amit leírtam, válla­lom a felelősséget; mivel a Pol­gármester Úr perrel fenyeget, örömmel állok elébe. Gyurovszky Béla vállalkozó PRAVDA A múlt hét péntekétől a korponai kórház 270 dolgozója egyelőre feleslegesen vár bére kifizetésére. A kórház vezetősé­ge a fizetésképtelenséget az egészségbiztosítók 9 millió ko­ronás tartozásával magyarázza, miközben Milan Kamenský kórházigazgató bevallotta, hogy 11 milliós hátralékuk van a Szociális Biztosítónál, a dolgo­zók társadalombiztosítását nem fizetik. Az egészségügyi intézet­ben hiányoznak az alapgyógy­szerek, az infúziók és a fertőtle­nítőszerek is. NOVÝ ČAS A pozsonyi kardiológiai intézet szakorvosai felkészültek a szív­átültetés elvégzésére, jelenleg alkalmas szervadományozóra várnak - nyilatkozta Viliam Fischer kardiológus. Szlovákiá­ban már 1968-ban hajtottak végre szívtranszplantációt, ám az nem járt sikerrel, a beteg meghalt. A kardiológiai intézet­ben január végétől tizenöten várnak a megfelelő donorra. FAZ A filmproducerségról álmodozó Fenyő János fölemelkedése és meggyilkolása jó téma volna egy filmhez, amely a vadkeleten zajló gazdasági bűnözésről szól­na - állapította meg a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung című német lap. Az újság terjedelmes írásban számolt be a magyar sajtócézár rejtélyes meggyilko­lásáról, ameiy véleménye sze­rint a budapesti alvilágban fo­lyó háború része. Rámutatott, hogy egyre nő az évek óta dúló alvilági háború politikai jelentő­sége. A találékony Fenyő külö­nösen két dologban volt tehet­séges: nagyon jól tudott peres­kedni, és ha elítélték, akkor is veszteség nélkül megúszta. Emellett nagyszerűen tudott újabb és újabb, egymásba fonó­dó cégeket alapítani - állapítot­ta meg a szerző, és beszámolt a különböző botrányos ingatlan­ügyekről is. Mindezek alapján felvetődik a kérdés, hogy kik áll­hattak Fenyő mögött az alvilág­ban, vagy talán a politikában is? Hogy történhet meg, hogy bíró­ságok, polgármesteri hivatalok, hatóságok tehetedenek egy gazdag ember nyilvánvalóan törvénytelen tetteivel szemben? Vagy egyesek csúszópénz fejé­ben hunytak szemet? Milyen szoros kapcsolatot ápolnak az alvilággal az újgazdagok, akik meglepően rövid idő alatt jutot­tak vagyonokhoz? Van valami­lyen kapcsolat e gazdasági szür­ke zóna és a politika között? Ezt kérdezik egyetemi tanárok és kórházi ápolónők, akik nyugati szintű megélhetési költségek mellett havi nettó 400 és 200 márka körüli összegből kényte­lenek megélni" - fogalmazott a tudósító. A legutóbbi fejlemé­nyek nem erősítik a magyarok helyzetét az Európai Unióval hamarosan megkezdődő felvé­teli tárgyalásokon sem" - vélte a német lap. Emlékezetes képkiállítás Januárban tekinthették meg a nagykéri lakosok Simek Viktor Szülőföldem Zoboralja című tár­latát. A zsérei pedagógus egykor Nagykéren tanított, és mint kó­rusvezető ért el eredményeket. Most mint festőművészt ismer­hettük meg. A zoboralji népdalok csodálatos világán keresztülju­tott el e táj népviseletének művé­szi ábrázolásához. Mali Katalin Nagykér S K U I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom