Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-18 / 40. szám, szerda

EE tévé és rádió ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 19. KULTÚRA - panoráma - hirdetés Ma ünnepli hatvanadik születésnapját Szabó István, a Mephisto Oscar-díjas rendezője Nemzedéki önéletrajzíró Soha nem vált olyan divattá, mint Jancsó. A nyolcvanas évek közepén magyarországi, de hazai egyetemisták körében is sikk volt Jancsó-filmekre járni. Az jelentett valamit, ha valaki Jancsót nézett. Azzal lehetett hivalkodni, és arra lehetett csettinteni, hogy: „Az angyalát, Jancsót nézel, az igen!" TALLÓSI BÉLA Tódultak is a fiatalok a vidéki és a budapesti filmklubokba, no, meg idehaza a Mladosť moziba. Nézték Jancsót, vagy mert érteni vélték, vagy mert érteni akarták, vagy mert nem is akarták érteni, de annyi szép mezítelen nőt abban az időben filmvászonra csak Jancsó Miklós hozott. Meggyőződésből vagy megcsömörlésból avantgárdot akart látni a (ki)múvelt ifjúság a filmben is, ezért tűzte zászlajára a filmnyelvet újító Jancsót. Pedig hát Szabó István közlésformájában is van elég avantgárd. Ő azonban nem kavart divathullámot. Vagy mégis! Miután a Mephistóért megkapta az Oscar-díjat. Akkor aztán, nosza, ha az amerikai akadémia ilyen ...csak a Mephisto után lett egy csapásra a magyar film atyja. nagyra értékeli Szabó Istvánt, gyerünk a moziba be, nézzük meg... és idehaza is sikerfilm lett a Mephisto. Aztán a Hanussen, majd végül a Redl ezredes. Szabó Istvánt újra felfedezte magának a magyar néző. Megszokott karriertörténet ez mifelénk. Milyen jó hát, hogy annak idején a kommunizmust építgető kis európai nemzeteknek is jutott olykor-olykor egy Oscar-szobrocska. Jó adag iróniával írom le, de gondoljunk csak bele, mennyivel jobban Pillanatkép a Szerelmesfilmből - Bálint András és Halász Judit (archív felvétel) járt Szabó Istvánnál a cseh Jin Menzel, aki fiatalon kapta a díjat Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjéért. így aztán egész életében méltán figyeltek rá nemcsak külföldön, hanem még odahaza is. Szabó István csak a Mephisto után lett egy csapásra a magyar film atyja. A Százéves a mozi magyarországi rendezvénysorozatának védnöke... vagy inkább védjegye. (Ugyan, kivel lehetne jobban népszerűsíteni a filmet, a mozit, ha nem egy Oscar-díjassal!) Ő kapta meg a válogatás jogát arra a száz filmre, amelyet a világ filmanyagából és a nemzeti filmkincsből a mozi-centenárium alkalmával bemutatott a Magyar Televízió. Pedig példaértékű sorsaival gyógyír minden filmje lelki sérelmekre, bánatra, fájdalomra, kínra, elszenvedett igazságtalanságokra. Mert megmutatta, hogy nem ő volt egyedül, akinek odaveszett az apja a háborúban, fronton, fogolytáborban, a szibériai télben. Nem ő volt az egyedüli, aki felállt az iskolapadból, amikor a tanító elemózsiát osztott annak, akinek nem jött vissza az apja. És nem ő volt az egyedüli, akinek szerelmi kapcsolataiba beleszólt a történelem, a fasizmus, a sztálinizmus és ötvenhat. Nem ő volt az egyedüli, aki mítoszokban hitt, de saját kárán tanulta meg, ...gyógyír minden filmje lelki sérelmekre, bánatra, kínra... hogy mítoszok nélkül kell élni. Nem ő volt az egyedüli, akiben a kötődés (Apához) csak a fantázia terméke volt. Akinek nem volt apaképe. Csak egy kabátja, amelyet képzeletben oly sokszor adott fel apára. Milyen jó volt magunkra ismerni gyerek-, illetve ifjú hőseinek sorsában. Milyen jó volt filmjeit nézve érezni, hogy nem vagyunk egyedül. Ebben volt Szabó István korai filmjeinek gyógyító ereje. S lehetett ez azért, mert ahogy maga mondta - „egy generáció önéletrajzát" fogalmazta meg az Apával, az Ártatlanság korával, a Szerelmesfilmmel. De ma, a pempörszbébiknek nem kell a bukott, lelkileg megnyomorodott, kollektív egyentudatra nevelt ember története. Az apák története. Azok története, akikből hiányzik a remény, és semmi elképzelésük a jövőről (Édes Emma, drága Böbe). Ma a győztesek történetei kellenek. Hollywoodból. Szabó István hat éve nem forgatott Magyarországon. Ösztöndíjpályázat szlovákiai és csehországi magyarok számára Egyetemi tanulmányok támogatása ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács megbízásából pályázatot hirdet magyarországi felsőoktatási intézményben teljes vagy részképzésben résztvevő szlovákiai és csehországi magyarok tanulmányainak támogatására. Támogatásra az államilag finanszírozott képzési formára felvételt nyert hallgatók pályázhatnak az alábbi kategóriákban: I. Teljes nappali alapképzésre a) az alábbi szakokra közvetlenül felvételt nyert hallgatók (összesen 45 fő): bölcsészeti szakok (magyar nyelv és irodalom kivételével) - 10 fő, természettudományi szakok - 8 fő, teológia - 8 fő, jog - 2 fő, orvosi 3 .fő, műszaki tudományok - 4 fő, agrár tudományok - 3 fő, közgazdaság-tudományok - 4 fő, gyógypedagógia - 2 fő, művészeti szakok - 2 fő, egyéb - 4 fő. b) a Magyar Nyelvi Intézetben történő egyéves intenzív egyetemi előkészítő képzéssel (ide külön jelentkezési lapot nem kell benyújtani) - az alábbi szakokra (összesen 45 fő): bölcsészeti szakok (magyar nyelv és irodalom kivételével) - 8 fő, természettudományi szakok - 5 fő, jog - 5 fő, orvosi - 5 fő, műszaki tudományok - 3 fő, agrár tudományok - 3 fő, közgazdaság-tudományok - 5 fő, pedagógia, pszichológia, gyógypedagógia - 6 fő, művészeti szakok - 3 fő, egyéb - 3 fő. A pályázók kérvényükhöz csatoljanak: 1. kézzel írott önéletrajzot 2. középiskolai bizonyítványaik, valamint érettségi bizonyítványuk másolatát 3. a felvételről szóló értesítés másolatát 4. hitelesített aláírással ellátott nyüatkozatot hazatérési szándékukról tanulmányaik befejezése után 5. két ajánló személy nevét és címét, akik személyes tekintélyükkel jótállnak a pályázó emberi és szakmai értékeiért 6. kimutatást a család havi jövedelméről, illetve nyilatkozatot anyagi helyzetükről. II. Részképzésre, fél- vagy egyéves időtartamra (félévenként 60 fő) tanulmányi és vizsgakötelezettség előírásával vagy jóváhagyott tanulmányi programmal, ha legalább négy félévet befejeztek valamely hazai felsőoktatási intézményben. A pályázatot mindenkinek egyénileg kell benyújtania. A kérvényben jelöljék meg pontosan a fogadó intézményen kívül a kart és szakot is, valamint a képzés időtartalmát (egy, vagy két félév). A pályázónak mellékelnie kell: 1. érettségi bizonyítványa másolatát 2. az utolsó 4 félévben elért vizsgaeredményeit hazai tanulmányai során 3. hallgatói jogállásnak igazolását a hazai intézményben a részképzés idején (a hazai intézmény jóváhagyását, vagy a hazai tanulmányok megszakításáról szóló igazolást a képzés időtartamára) 4. fogadási készség igazolását a jóváhagyott tanulmányi programmal. III. Kiegészítő alapképzésre (5 fő) felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára nappali vagy levelező tagozaton. A kérvényhez csatolni kell az I. kategóriában felsorolt dokumentumokat a 2. pont kivételével, valamint oklevelük másolatát. IV. Posztgraduális tanulmányokra a) hároméves doktori (PhD) képzésre (10 fő) b) legfeljebb egyéves doktori részképzésre hazai intézmények doktoranduszai (5 fő) c) tudományos kutatásokra, hosszabb-rövidebb tanulmányi utakra két héttől hat hónapig terjedő időtartamra (összesen 100 hónap) a következő feltételek mellett: 1. egyetemi vagy főiskolai végzettség, b) esetben a doktori tanulmányok folytatásának igazolása, 2. a választott intézmény fogadókészségének igazolása 3. kutatási terv bemutatása 4. szakmai önéletrajz csatolása 5. két ajánló személy megnevezése (név, cím), akik a pályázó szakmai felkészültségéről referenciát adhatnak. Általános tudnivalók: • valamennyi pályázatot a Komáromi Városi Egyetem címére kell küldeni: Schola Comaromiensis - SZMÖT, P.O.B. 100., 945 01 Komárno 1. A pályázók a fenti címen pályázati űrlapot és további információkat 1998. április 15-e után bélyeggel ellátott A5-ös méretű boríték ellenében kaphatnak. • A pályázatok benyújtásának határideje: az I a), III és IV. kategória esetében: 1998. augusztus 1., az I b) kategória esetében 1998. május 25., a II. kategóriában az első félévre 1998. augusztus 1., a második félévre 1998. december 18. • A pályázati feltételeknek meg nem felelő, hiányos, illetve határidő után érkező pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni. A pályázat benyújtása nem képez jogalapot az ösztöndíj elnyerésére. Pozsony, 1998. február 6. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács A Böngésző nyertesei A Vasárnap 6. számában feltett kérdésre a héten 1157 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kövesdi Károly, a Vasárnap vezető szerkesztője közjegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Dávid Terézia nagymagyari, Béres Györgyné lévai és Bornemissza Balázs helembai olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1998. február 7-én, 16 napig tart. (v) POZSON

Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16, 19.30 TATRA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Még visszatérhetsz (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Csillagközi invázió (am.) 18,20.30 Kámaszutra (am.) 17.30,20.30 L. A. eltitkolt valóság (am.) 18 Hóvirágünnep (cseh) 19.15 KASSA DRUŽBA: Bukott nők tábora (szlov.) 18 A holnap markában (am.) 15.30, 20 TATRA: Még visszatérhetsz (am.) 15.30, 17.45,20 CAPITOL: Bizonytalan jelentés a világvégéről (am.) 19 ÚSMEV: Titanic (am.) 16,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY-LUX: A elveszett világ (am.) 17.30,20 KOMÁROM - TATRA: Az idegen: újjászületés (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Két nap a völgyben (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Magánvétkek (am.) 19 LÉVA JUNIOR: Az őserdő hőse (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Emma (am.) 16.30,19 Magánbeszédek, kitaposott zsákutcák és egyebek Megjelent a Jelenkor februári száma POLGÁR ANIKÓ Aki olvasta a januári jelenkorban Garaczi László regényrészletét (Pompásan buszozunk!), bizonyára izgaottan várta már a folytatást. A múlt rendszerben játszódó, nyelvi és pszichológiai szempontból is bravúros „kamaszregényből" a februári szám is közöl egy részletet. A szépprózát még két elbeszélés, Ferdinandy György A naxoni asszony és Bárdos László Egy nevetséges (és fölösleges) ember álmatlansága c. műve képviseli. Az előbbi egy idős, már csak a hivatásában bízó és fiatal felesége ápolására szoruló tanár életének egy epizódja a görög mitológia Thészeusztörténetébe ágyazva, az utóbbi pedig egy álmatlan ember látszólag kusza, de érdekes belső logikájú magán beszéde. Magánbeszéd a Kalligram-olvasóknak már ismerős Gombrowicz-napló újabb részlete is (Pályi András fordításában), ezek az elmélkedések azonban többnyire irodalmi-esztétikai jellegűek. A napló a szerző hasonlata alapján egy földműves sétája egy zúgó-zakatoló gyár udvarán: ,Amott egy költészeti műhely, ezer verítékben ázó munkás, akik a szédítő iramban futó szalagok és fogaskerekek közt egy mind élesebb szuper-elektromágneses késsel műveleteket hajtanak végre a mind keményebb anyagon. Ott oldalt feneketlen üstök, amelyben az ideológiák, világnézetek és hitek fortyognak." Gombrowicz naplója átmenetet képez a szépirodalmi és (a Jelenkorban mindig nagyon színvonalas) elméleti anyagok között. Az elméleti részben az 5. JAK Tanulmányi Napokon elhangzott művek közlése folytatódik, Térey János és Márton László írásaival. A téma ezúttal kötetlen: a két szerző arra kapott felkérést, hogy valamilyen őket érdeklő irodalmi tárgyról ítjanak esszét vagy értekezést. Térey János a beltetjes szerzőről, ill. a belterjes szerző védelmében írt egy szándékosan „belteijes", írói műhelytitkokat is eláruló rövid esszét. Márton László írása (A kitaposott zsákutca, avagy a történelem a történetekben) sokkal tetjedelmesebb, hiszen a szerző szinte az egész magyar prózairodalmat áttekinti benne. Két kortárs magyar regény (Háy János: Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége és Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae. Az ég madarai) elemzésével arra a kérdésre keresi a választ, hogy .kitaposott zsákutca"-e a történelmi tárgyú regény, ill. milyen viszonyban van a mai magyar próza a hagyománnyal. E két íráson kívül az irodalomelmélet kedvelői Keresztury Tibornak a Kalligram kiadónál a közeljövőben megjelenő Petri Györgymonográfiájából olvashatnak részleteket, valamint több érdekes könyvrecenziót, ill. kritikát: Z. Varga Zoltán Roland Barthes magyarul megjelent három könyvét elemzi, Kovács Eszter JeanPhilippe Toussaint belga író Monsieur és A halogatás c. kisregényeiről ír, Medve A. Zoltán pedig Lev Sesztovnak (az orosz vallásbölcselet egyik kiemelkedő alakjának) a Dianoia sorozatban megjelent Az alaptalan apoteózisa c. művéről. A lapból természetesen a költészet sem hiányzik; olvashatjuk többek között Bertók László, Peer Krisztián és Marno János új verseit. Illusztrációs anyagként a Pécsi Galériában kiállító öt fiatal művész alkotásai szolgálnak. MOZI SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztúznéző (19) KIS SZÍNPAD: Szerencsétlen gyilkos (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ:Kiálts, város! (10.45) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (10,18 - Királyhelmec)) SZÍNHÁZ