Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-03 / 27. szám, kedd

Bizalomerősítő dokumentum Budapest. Pozsonyban hol­nap több fontos katonai do­kumentumot is aláír Keleti György magyar honvédelmi miniszter Ján Sítekkel. Ke­leti hivatalos megbeszélést folytat ma jd szlovák kollé­gájával, majd látogatást tesz Michal Kováč államfő­nél. A védelmi miniszterek az előzetes tervek szerint aláírják az 1994. évi Bécsi Dokumentumot kiegészítő bizalom- és biztonságerősí­tő intézkedésekről, vala­mint a katonai kapcsolatok fejlesztéséről szóló kor­mányközi megállapodást. Jóváhagyják a repülő és légvédelmi katonai együtt­működésről szóló kormány­közi dokumentumot. Vár­hatóan abban is megálla­podnak, hogy a honvédségi repülőtereken kölcsönösen kiszolgálják egymás katonai gépeit. (MTI) A PKK beszünteti a harcot Ankara. Abdullah Öcalan, a szakadár Kurd Munkás­párt (PKK) vezetője felaján­lotta a török kormánynak, hogy beszünteti a fegyveres harcot, ha szervezete legá­lis pártként képviseltetheti magát a török parlament­ben - írta a Milliyet című török napilap. Öcalan kö­zölte, hogy a PKK kész le­mondani az önálló kurd ál­lam, vagy a török állammal létesítendő szövetségi ál­lam létesítéséről is. (MTI) Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő sürgette, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács hi­vatalosan semmisítse meg a Palesztin Nemzeti Charta Iz­rael által kifogásolt cikkeit. A PFSZ vasárnap elutasította Izrael igényét, palesztin tiszt­ségviselők szerint a Nemzeti Tanács 1996-ban már sem­missé nyilvánította a kérdé­ses cikkeket. (Arch.-fotó) A nukleáris eszközök ellen Washington. Száznál több nemzetközi hírű személyi­ség írta alá azt a nyilatko­zatot, amely különböző in­tézkedéseket szorgalmaz az atomeszközök jelentette veszély csökkentésére, vég­ső soron a nukleáris fegy­verek teljes felszámolásá­ra. A Washingtonban nyil­vánosságra hozott kiált­ványhoz 46 ország képvi­selői csatlakoztak. (MTI) Tocsik Márta meghallgatása Budapest. Tocsik Márta, a 804 milliós sikerdíjáról elhí­resültjogásznő, akit külö­nösen nagy kárt okozó csa­lás bűntettével, valamint magánokirathamisítás vét­ségével vádolnak, nem is­merte el bűnösségét az elle­ne és 8 társával szemben fo­lyó büntetőperben első fo­kon eljáró Fővárosi Bíróság tanácsa előtt. (MTI) Az ENSZ és Bagdad közötti válság súlyosbodása óta az izraeliek megrohanták azokat a központokat, ahol a gázálarcok kiosztását és ellenőrzését végzik. Az izraeli idegenforgalmi miniszter felszólította az iz­raeli lakosságot: ne essen pánikba amiatt, hogy elvben fennáll a lehetőség, Bagdad esetleg Izraelre kilőtt biológiai vagy vegyi fegyverrel válaszolna egy ellene irányuló amerikai támadásra. „Irak messze van at­tól, hogy olyan eszközök birtokában legyen mint az Öböl-háború előtti időszakban volt és öngyilkos ak­cióval érne fel, ha megtámadna minket - jelentette ki. (ČTK/AP) Élelmiszert olajért: Annan több mint két és félszeres kvótanövelést javasolt Rendkívüli tanácskozás Bagdad/Ankara./Washing­ton. Tegnap Bagdadban rendkívüli tanácskozást kezdett az iraki parlament. Az ülést Szaddám Húszéin iraki elnök hívta össze, hogy megvitassák az ame­rikai fenyegetést, valamint Bagdad és az iraki leszere­lést ellenőrző ENSZ-bizott­ság közötti kapcsolatokat. MTI-TUDÓSÍTÁS Tegnap az iraki külügyminiszter bejelentette: tanulmányozzák Törökország javaslatát az ENSZ és Irak közötti válság megoldá­sára. Az iraki miniszter nem kö­zölt részleteket a török kezde­ményezésről, de az AFP értesü­lése szerint török kollégája, a davosi Világgazdasági Fórumon vasárnap este nagy vonalakban ismertette a javaslatot. Eszerint Iraknak meg kell változtatnia ál­láspontját és be kell tartania az ENSZ rá vonatkozó határozata­it. El kell kerülni a fegyveres konfliktust, intézkedéseket kell tenni a legyengült iraki gazda­ság megerősítésére és a polgári lakosság helyzetének javítására, tiszteletben kell tartani Irak te­rületi épségét. A délutáni jelen­tések szerint Irak már fel is kérte a török külügyminisztert, hogy próbáljon békés megoldást ta­lálni az ENSZ és Bagdad között kialakult válságra. Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes közben fogadta Viktor Poszu­valjukot, az orosz elnök külön­megbízottját. Jacques Chirac francia államfő is megbízottat menesztett Bagdadba, s egyet­ért Jelcinnel abban, hogy diplo­máciai módszerekkel kell rá­kényszeríteni Irakot az ENSZ­határozatok betartására. Tárgyalásokat kezdtek Bagdad­ban nemzetközi rakéta- és vegyi­fegyver-szakértók is, abban a re­ményben, hogy küldetésük ered­... elvben kész támo­gatni az iraki olajel­adások bővítését... ményeként Irak lehetővé teszi az elnöki létesítmények ellenőrzé­sét. Két küldöttség is tárgyal az iraki fővárosban. Az egyik az ún. technikai értékelő bizottság az iraki rakéták, a biológiai és vegyi hatóanyagokkal felszerelhető robbanófejek leszerelését ellen­őrzi. A másik csoport a VX elne­vezésű ideggázzal kapcsolatban folytat tárgyalásokat. Irak mind­eddig nem számolt el 45 robba­nófejjel, valamint több tonna, VX gáz előállítására alkalmas ve­gyi anyaggal. Kofi Annan ENSZ-főtitkár több mint két és félszeres kvótanöve­lést javasolt Irak számára az „élelmiszert olajért cserébe" program keretében. A főtitkár vasárnap este terjesztette jelen­tését a Biztonsági Tanács-elé. In­dítványának elfogadása esetén Bagdad fél év alatt 5,2 milliárd dollár értékben adhatna el olajat közszükségleti cikkek vásárlásá­ra a jelenlegi kétmilliárd dollár helyett. A főtitkár beszámolójá­ban leszögezte: egyre nyilvánva­lóbb, hogy az eredetileg engedé­lyezett kétmilliárd dolláros keret nem elegendő a súlyos ellátási gondok megoldására. A meg­emelt összegből egymilliárd dol­lárt az iraki infrastruktúra hely­reállítására fordítanának. Az amerikai kormányzat jelezte, hogy elvben kész támogatni az iraki olajeladások bővítését, jól­lehet a humanitárius gesztusnak élesen ellentmondva fennáll a veszélye annak, hogy szükség esetén letaglózó erejű katonai csapást mér az országra, ha dip­lomáciai úton nem sikerül kilá­balni az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének ellenőrzése körül támadt konf­liktusból. Fidesz-javaslat: legyen parlamenti vitanap Horn Gyula Bősről MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Az Országgyűlés utol­só ülésszakának első munkanap­ján csaknem egyórás napirend előtti felszólalásában értékelte az elmúlt év történéseit Horn Gyu­la. A magyar kormányfő leszö­gezte: befejeződött a piacgazda­ság alapjainak kiépítése. „Megte­remtettük a tartós pénzügyi egyensúly és a dinamikus fejlő­dés feltételeit" - fogalmazott, rá­mutatva arra, hogy a GDP növe­kedése mintegy 4 százalékos volt,-valamint csökkent a fizetési mérleg hiánya és a külföldi ela­dósodás mértéke. Az eredmé­nyek felsorolása után - utalva az SZDSZ vasárnapi közleményére - közölte: nem szállt fejébe a si­ker, arra viszont nincs oka, hogy a kudarc szálljon a fejébe. A miniszterelnök az Országgyű­lés politikai és erkölcsi kötelessé­gének nevezte a kisebbségek par­lamenti képviseletének megoldá­sát. A kormányfő kérte a Házat, hogy támogassa a kabinet ezzel kapcsolatos javaslatát, csakúgy, mint az Alkotmánybírósággal összefüggésben benyújtott elő­terjesztést. Bős ügyéről szólva Horn Gyula úgy vélekedett, hogy a két állam közötti megegyezés nélkül Magyarországnak 100 milliárd forinttal több kártérítést kellene fizetnie, mint ami járna. A majdani megállapodással kap­csolatban elmondta: a szerződés a rendszer 50-50 százalékos tu­lajdonlására, közös működteté­sére, a hajózásra, az árvízvéde­lemre, a vízmegosztásra és a kör­nyezetvédelmi kérdések együt­tes kezelésére fog kiterjedni. Le­szögezte: ha nem alakul ki politi­kai konszenzus az ügyben, akkor társadalmi konszenzusra kell tö­rekedni. Horn Gyula „a társadalmi kör­nyezet szennyezésével" vádolta a környezetvédők egy részét. A mi­niszterelnök elmondása szerint a megállapodás után várható költ­ségeknek a felét mindenképpen ki kellene fizetni, egyebek mel­lett az Európai Unió által is meg­követelt szennyvízelvezetés biz­tosítására. Parlamenti vitanap megtartását kezdeményezi a Fidesz - Magyar Polgári Párt frakciója Bős-Nagy­maros ügyében - közölte Pokorni Zoltán frakcióvezető. Elmondta: már megkezdték az aláírások gyűjtését, és minden remény megvan arra, hogy sikerül meg­szerezni az ellenzéki pártok tá­mogatását. Pokorni leszögezte: azért van szükség a parlamenti vitanapra, mert az Országgyűlés­nek értékelnie kell a tárgyalóde­legáció eddigi tevékenységét, és meg kell jelölni a stratégiai el­képzeléseket Bős ügyében. A fel­adatokat ugyanis a parlament­nek kell megállapítani a kor­mány számára és nem fordítva ­mondta a frakcióvezető. Magyarország: kisebbségek képviselete Egyeztetések várhatók MTI-HÍR Budapest. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcso­portja felszólítja a frakcióelnök­séget és a kormányt: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kisebbségek parlamenti képvi­seletének biztosítására benyúj­tott előterjesztésből még a tava­szi ülésszakon törvény szülessen - mondta a szocialista frakció tegnapi évadnyitó ülését követő­en újságíróknak Burány Sándor frakcióvezető-helyettes. Kérdés­re válaszolva megjegyezte: a frakcióülésen sokan szóltak hoz­zá a kisebbségek képviseletét érintő vitához. Noha többen al­kotmányossági szempontból ag­gályosnak tartották az előter­jesztést, egyetértés volt abban, hogy kulcsfontosságú, még az esetleges aggályoknál is fonto­sabb a kisebbségek országgyűlé­si képviseletének biztosítása. Burány Sándor hozzátette, hogy ebben a kérdésben további egyeztetések várhatók a koalíci­ós partnerek között. Emil Constantinescu elnök a romániai válságról Elege van a vitából Bukarest. Constantinescu román elnök, aki vasárnap este érkezett haza a Davosból, elítélte a koalíci­ós pártok marakodását. Kijelen­tette, émelyíti a vita, amely Ro­mánia érdekeit veszélyezteti. Közölte: a davosi fórumon az volt a kérdés, stabil ország-e Ro­mánia. Sikerült meggyőznie a politikai vezetőket: nincs mé­lyebb politikai válság, ám ha a kormány nem kapja meg a parla­menti támogatást, a viták folyta­tódnak, Románia jelentős káro­kat lesz kénytelen elkönyvelni. A miniszterek kijelölése tegnap es­tig nem történt meg, várhatólan csak ma kerül rá sor. (MTI) Csernobil: a hármas reaktorra is a négyes sorsa vár? Nem biztonságos Kijev. A csernobili atomerőmű egyetlen működőképes, de most karbantartás miatt nem működő reaktorát nem szabad újraindí­tani, mert senki sem tudja, mi­lyen következményei lehetnek az elöregedett blokk használatá­nak - figyelmeztette a közvéle­ményt Dmitro Grodzinszkij uk­rán akadémikus, a lakosság su­gárzás elleni védelmével foglal­kozó nemzeti bizottság elnöke. Egy másik akadémikus úgy vélte: a 12 évvel ezelőtti atom­robbanás áldozatainak számát még csak fel sem lehet becsülni, mivel nem lehet felmérni azt, hogy milyen betegségek sújtják a felnövekvő nemzedéket és a későbbi generációkat. (MTI) Fülöp-szigetek Lezuhant egy repülőgép Manila. A Fülöp-szigeteki Min­danao szigetén felfedezték a tegnap reggel eltűnt DC-9-es utasszállító repülőgép roncsait. A gép fedélzetén 104 személy tartózkodott, sorsukról a dél­után folyamán nem érkeztek je­lentések, de több mint valószí­nű, hogy senki sem élte túl a sze­rencsétlenséget. A Cebu Pacific Air légitársaság belföldi járata Manilából a Mindanao szigetén lévő Cagayan de Oro városába tartott. A gép még leszállt Tacloban városában, de nem ér­kezett meg a Manilától 800 km­re délre fekvő Cagayan de Oroba. A pilóta a várostól 61 km-re „elsőbbségi leszállás" biz­tosítását kérte az irányítóto­ronytól. Az engedélyt meg is kapta, az utasszállító azonban nem szállt le Cagayan de Oro re­pülőterére. (MTI) Miguel Angel Rodríguezt, az ellenzék jelöltjét választották meg va­sárnap Costa Rica elnökévé. Rodriguez és pártja, a Keresztényszoci­alista Egységpárt a voksok 47,4 százalékát szerezte meg, a kormány­zó Nemzeti Felszabadulás Pártja színeiben indult Jósé Migual Corrales 45,13 százalékos eredményt ért el. Rodriguez győzelmének fő oka Figueres jelenlegi elnök népszerűtlen takarékossági politikája volt. (ČTK/AP) wwwtiwwwMittwwwtwa^ El POLITIKA • ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom