Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1998-02-13 / 36. szám, péntek

<ÚJ SZÓ 1998. FEBRUÁR 12. KULTÚRA 13 Pusztítanak, rombolnak, gyilkolnak a legtöbb filmben. „Végszóként" ehhez jött a bombariadó Magyar vészmesék Már a villamosok is hűtlenek, mondaná most Mándy Iván, ha az „új idők mozijában", a Corvin Budapest Filmpalotában láthatta volna Nyitrai Márton fekete-fehér nyolcpercesét, a 29. Magyar Filmszemle felvezető opuszát. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nyitrai villamosa ugyanis meglóg a gazdájától. Amíg az jóízűen falatozik és bámészkodik a hajnali sötétben, addig a járgány, akár egy álmos utcalány, eloldalog egy alkalmi kuncsafttal, aki pár perccel korábban még a síneken feküdt. Budapesti mese ez is, bár Szabó István filmjével, az 1976-ban készült Budapesti mesékkel még csak halvány rokonságban sem áll. Szabó István sárga villamosa a védelmet, az élni akarást jelenti a háborút túlélt maroknyi csapatnak, Nyitra Mártoné csupán poénként szolgál. Tolvaj lesz az öngyilkosjelöltből. Villamostolvaj. Nesze neked, magyar valóság! Ugyancsak a realitásból egy másik példa: Zimmer Feri, a kapitalista infantilizmus áldozata. A gyors meggazdagodásra vágyó balatoni kisvállalkozó. A leleményes „svábfogó". Aki pontosan tudja: zab hajtja a lovat, nem az ostor. Lesszen hát eszszen, sőt isszon is, s ahogy népes kis családja vastagon szórja a sót a zöldellő húsra, ,jó az a svábnak, legalább inni is fog", ugyanúgy ízesíti soványka történetét Tímár Péter, a film rendezője is. Borsozza, paprikázza, amennyi csak belefér, a „romlott hús" ízét mégsem tudja elnyomni. Bornírt, alpári humorral csak egy bizonyos réteget lehet szórakoztatni. Reviczky Gábor és Pogány Judit zseniális színészek, ezt nem most kell megtudnunk. Tímár is jó rendező, ehhez kétség nem férhet. De a Zimmer Feri meg sem közelíti az Egészséges erotika vagy a Csinibaba kvalitásait. Gyöngyössy Bence, a nemrég elhunyt Gyöngyössy Imre fia más közegből merít témát. Cigánytörvény (Romani Kris) című filmjével Lövér, a cigány Lear király meséjét adja tovább, aki három lánya közül épp a szívének legkedvesebbet tagadja ki. Mindenét, amit az évek során összegyűjtött, másik két lányának adja. Bűneiért vezekelni akar, elindul hát hosszú, viszontagságos útjára, amely során a leromboStohl András és Fullajtár Andrea a Presszóban (Kovács Zita felvétele) lásra váró cigánytelepről eljut a hőn keresett méntelepre, Sarolta lánya földi paradicsomába. Lírai, helyenként balladisztikus a film, értékes, tisztességes munka. Montrealban, a fiatal filmesek fesztiválján díjat nyert már, erre, mifelénk azonban van egy szembetűnő hibája: a cigányok életéből semmit sem mutat. Moszkvai „export" Tóth Tamás játékfilmje, a Natasa. „Mesefilm" ez is. Intim, megélt élményanyagával színes, páratlan mese. Tóth Tamás hosszú éveket töltött a szovjet fővárosban, a filmművészeti főiskolát is ott végezte, de amíg első filmjében, a Vasisten gyermekeiben sokkal látványosabban van jelen az orosz kultúra hatása, a Natasa misztikus elemekkel és szimbólumokkal gazdagított jó kis melodráma. Nem az orosz és nem is a moszkvai valóságról, hanem arról, amit ennek kapcsán a rendező álmodott. A Lomonoszov Egyetem hatalmas kollégiumában, egy huszadik századi bábeli toronyban játszódik a történet, különböző nemzetiségű diákok között. Mintha egy elvarázsolt sztálinbarokk palotában járnánk Ferenc, a mindig, minden helyzetben racionálisan gondolkodó, örök kívülálló nyomában, aki a film végén ugyan már a Lánchídon jár, de a mítosztól, Natasa mítoszától már aligha szabadul. Érdekes, míves munka Tóth Tamás alkotása. Hangulata van. Összetéveszthetetlen képi világa. Sokkal olcsóbb film az operatőrből rendezővé avanzsált Sas Tamás opusza, a Presszó. Ha nincs Dúdor István alkotásai Komáromban Emlékkiállítás ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A Bencés Rendház Folyosógalériájában március 31-ig tekinthető meg Dúdor István kiállítása, amelyet Farkas Veronika művészettörténész (elég) pénz, nem mozog a kamera. Csak a szereplők jönnek-mennek. Három lány és egy férfi. Szerelmi négyszög, amelynek végén a lányok megszűnnek barátnők lenni. „Köretnek" ott a tulaj, a professzor, az asszony és a kamasz. A valós, csalódásokkal és apró örömökkel, füllentésekkel és hazugságokkal teli mindennapi élet. Hajó a film, meg is feledkezünk róla, hogy nem éppen filmszerű. Bár a zsűri a legjobb forgatókönyv és a legjobb első filmes rendező díját adta Sas Tamásnak, a presszóba néha beül az Unalom is, és mert jól érzi magát, nincs kedve elsietni. Kísérleti filmek is versenyeztek az idei szemlén. Mispál Attila Altamirája nálam is listavezető volt, ezért örülök, hogy díjat kapott. Két graffitis fiú és egy lány kalandja a film, a „némák" csapatáé. (Szabó Győző, a Katona József Színház egyik legtehetségesebb színésze éjszakai falfirkászként remekel a filmben.) Érzéseik, tekinteteik, gesztusaik egyszerűen felejthetetlenné teszik az alkotást. Legalább ennyire szeretem Enyedi Ildikó kisjátékfilmjét, a Tamás és Julit. Lehet, hogy egy kicsit szentimentális a történet - a fiatal szerelmeseket maga alát temeti a bánya -, de hogy ritkán lát hasonlóan fényes, megejtően szép szerelmesfilmet az ember, azt bizton állítom. Makk Károly angol-magyar koprodukcióban készült Dosztojevszkij-adaptációjának, A játékosnak a tévé képernyőjén jósolok nagyobb jövőt. Mozifilmként kevés. Néha már annyira lelassul, olyan szelíden, ráérősen hömpölyög, mint tél elején a Néva. Van egy sanda gyanúm: maga Dosztojevszkij is el-elszunyálna rajta. Az idei szemle abszolút győzelmét Fehér György fekete-fehér Szenvedélye aratta, amelyet A postás mindig kétszer csenget című világhírű regény motívumai alapján forgatott a rendező. Sok eredetiséget nem is várhatunk tőle, hiszen a történet (férj, feleség, szerető) adott, vagyis inkább kapott, de a sáros, sötét magyar valóság, a feszültségteremtésben jeleskedő rendező ereje, valamint a színészek (Dzsoko Roszics, Bánsági Ildikó és Derzsi János) megteszik a magukét. A Szenvedély valóban a szenvedély filmje. A gyilkos, pusztító szenvedélyé. Jó filmek, nagyon kis számban, tehát az idei szemléről sem hiányoztak. És lehet, hogy azok sem hibátlanok. Az egész évi termést látva azonban azt kell hogy mondjam: nem ez volt a magyar film legsikeresebb éve. Tehetséges csapatok várnak jól megírt forgatókönyvre. A szocialista rendszer „börtünkörülményei" között kitörési pont volt az irodalom. Mára változott a helyzet. Irodalomhoz csak azok mernek nyúlni, akiknek már vannak ilyen-olyan tapasztalataik. A többieknek marad a magyar valóság. A magyar vészmesék végeláthatatlan sorozata. Hogy aztán azt hogyan tálalják és mennyire sózzák? A filmszemle utolsó napján, az eredményhirdetés perceiben bombariadó volt a belvárosi mozikban. Hangosan szólt a „vészcsengő" - a magyar filmnek. Római kori leletek a Maros medrében Szentély maradványai rendezett. A kiállítás a Manilai Gyermekmisszió megsegítésére készült. A művész alkotásait korábban a Kortárs Magyar Galériában a dunaszerdahelyi közönség is láthatta, (ú) MTI-HIR A Maros romániai szakaszán építőmunkások a Krisztus utáni II. századból való szentély maradványaira bukkantak. Matei Drambanean régész, a gyulafehérvári történeti múzeum munkatársa az AP-nek jelentős leletről beszélt, amely új fényt vethet a Kárpát-medence történeti fejlődésére. Véleménye szerint a szentély valószínűleg Apullum mai településhez kapcsolódott. A tűzkeresztségtől a kereszttűzig A komáromi magyar színház 45 évéről jelentetett meg ismeretterjesztő kiadványt Tarics Péter, aki munkáját így ajánlja a nézők és az olvasók figyelmébe: „...e színháztörténeti áttekintés megírásánál és összeállításánál a korrekt tájékoztatás, a színháztörténeti tények megvilágítása és az elfogulatlanság vezette gondolkodásomat. E színháztörténeti tanulmány természetszerűen tárgyalja a kassai Thália Színház történetét is, hiszen a Thália meghatározó jelentőségű szerepet játszott a Magyar Területi Színház életében, és ma is meghatározója a felvidéki magyar hivatásos színjátszásnak." (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik (19) KIS SZÍNPAD: Tangó (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: A velencei kalmár (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Pinokkió (10,14) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Titanic (am.) 16, 19.30 TATRA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30,18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Csillagközi invázió (am.) 18,20.30 Kámaszutra (am.) 17.30,20.30 L. A. eltitkolt valóság (am.) 18 Sörgyári capriccio (cseh) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Még visszatérhetsz (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Zsaruk földje (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Hét év Tibetben (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Zsaruk földje (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Az idegen: újjászületés (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Apák napja (am.) 17.30, 20 ZSELIZ SPUTNIK: Örök szerelem (am.) 18 LÉVA-JUNIOR: Bean-az igazi katasztrófafilm (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Alul semmi (am.) 16.30,19 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szombaton 9.00 órakor kezdi műsorát a Szlovák Rádió magyar nyelvű adása. A Hétről hétre publicisztikai magazin műsorvezető-szerkesztője Juhász László. Néhány cím a délig tartó műsorból: Báthory Erzsébet koncepciós pere - inteijú egy jogtörténésszel; Magyar bál Kassán; Egészségügyi kiállítás Zsolnán. A déli hírek és a Pop-mix után 13.00 órakor kezdődik a Családi fészek, melyben a nagyszülőkről beszélgetünk. A 14.10-kor kezdődő operaműsorunkban Jósé Carreras énekel. 15.00 órától a Zenei szerkesztő ajánlatában a 60-as, 70-es, 80-as és 90-es évek legnagyobb slágereit tartalmazó válogatás 3. részét mutatjuk be. 15.30-tól megismételjük a két héttel ezelőtt elhangzott Vidék magazinját. 16.05-től 17.45-ig jubilánsainkat köszöntjük. Vasárnap 9.00-tól hírek, 9.15-től a Világosságban katolikus félóra. 10.10-ig reneszánsz zene szól, majd Péter Lívia mond el három téli mesét. 10.25-től Kamaszrádió. Benne: a nagycétényi diákok irodalmi vetélkedőre készülnek, az alsóbodakiak pedig színdarabot tanulnak. 11.00-től Pedagógusnapló: szakmai folyóirat készül a pozsonyi magyar tanszék műhelyében; Történelem-tanításunk egy felmérés tükrében; Ülésezett a pedagógusszövetség elnöksége. A műsor után nótacsokor délig, a hírek után Randevú Csenger Ferenccel. Nosztalgiabulit rendez a DH, vizsgaelőadáson a színművészeti főiskolán, megjelent a Borostyán új kazettája. Az első randevú vendége Győri Attila. 15.00-kor az Irodalmi mozaikban részlet hangzik el Ordódy Katalin Mediterrán széllel c. kötetéből, a szerző életének jelentős jubileuma alkalmából. 15.25-kor Hazai tájakon: olyan régi amatőr felvételekből hallgathatnak összeállítást, amelyeket Fukári Valéria irodalomörténész készített a VicsápApátin született Mészáros Terézzel. A felvételek segítségével egy falu múlt századi életébe nyerünk betekintést. 16.05-től Köszöntő 17.45-ig. (ML)