Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-09 / 6. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 9. A bérfizetés módja O. F.: A gyermekem harma­dik életéve betöltését köve­tően léptem munkába. Kora reggel indulok a munkahe­lyemre és késő délután érek haza. A férjem úgyszintén. Nem érek rá postára járni, ott sorakozni. Ezért gondol­tam, hogy a lakbér, a vil­lany*, a gáz- és telefon­számla befizetésével a bi­zalmamat élvező pénzinté­zetet bízom meg. Az első lé­pést (számlanyitás) meg is tettem. Utólag derült vi­szont ki, hogy a munkálta­tóm a takarékpénztárnak nem utalja át a fizetésemet. Nem mindegy a munkálta­tónak, hogy készpénzben fizeti-e ki vagy számlára utalja át a pénzemet? FEKETE MARIAN A panasza őszintén szólva kissé meghökkentett. Az utóbbi években inkább csak olyan panaszokkal találkoz­tunk, hogy az alkalmazottak­nak a hozzájárulásuk ellenére is banki vagy takarékpénztári számlára utalták a fizetésü­ket. Egyes határesetekben meglehetősen nehéz volt azt magyarázni, hogy a Munka Törvénykönyve 120. paragra­fusának ötödik bekezdése szerint a munkáltató csak az alkalmazott kifejezett kérésé­re köteles a munkabért (munkabér-megtérítést) az alkalmazottnak a pénzinté­zetben nyitott számlájára át­utalni. Az eddig elmondottakból vi­szont alighanem már az is nyilvánvaló, hogy az alkal­mazott kérésére a munkálta­tó köteles a fizetését az általa megadott számlára átutalni. Egyébként a munkabér átuta­lása valójában egyszerűbb és kockázatmentesebb a mun­káltató számára, s éppen ezért nehéz megérteni az ön munkáltatójának hozzáállá­sát. Illetve ezt is meg lehet ér­teni (ha a munkáltatója nem kívánja, hogy a takarékpénz­tárban nyoma legyen a mun­kabérének, jövedelmének). Ehhez pedig érdeke fűződ­het, ha nem jelentette be önt társadalombiztosításra, be­tegségi- és egészségügyi biz­tosításra. Éppen ezért azt ta­nácsolnánk, hogy ezekről a körülményekről elsősorban az illetékes biztosítóintéze­teknél szerezzen be megbíz­ható tájékoztatást. ElB-hitel Szlovákiának Pozsony. Az Európai Unió hosszútávú fejlesztéseket fi­nanszírozó bankja, az Euró­pai Befektetési Bank (EIB) se­gít befejezni a Budapest­Nürnberg autópálya pozsonyi elkerülő szakaszát. Az EIB 72 millió ECU hitelt hagyott jóvá a hiányzó 6,5 kilométeres, egy felüljárót is magába fog­laló szakasz megépítéséhez. Az újabb kölcsönnel 615 mil­lió ECU-ra (majdnem 20 mil­liárd koronára) emelkedett azon pénzek összege, ame­lyeket az EIB bocsátott eddig Szlovákia rendelkezésére. A korábbi hitelek főleg az út-, gáz- és telefonhálózatok, a gáztározók és a repülésirá­nyítási rendszer modernizáci­óját szolgálták. (MTI) EU-tilalom a szárnyasokra Brüsszel. Az Európai Unió tegnap megtiltotta az élő ma­darak bevitelét Hongkong­ból, hogy megakadályozza a madárinfluenza átterjedését Európára. Az EU állandó ál­lategészségügyi bizottsága hozta a döntést, amelyet az unió előreláthatólag a jövő héten léptet életbe. Az élette­len szárnyasokat már 1995 óta nem volt szabad bevinni az EU területére Hongkong­ból. (MTI) Mélyponton az olajár London. Harminc hónap óta a legalacsonyabb szintre es­tek az olajárak. Az energia­hordozó árát tovább nyomta lefelé a korlátozott iraki olaj­export felújításáról szóló be­jelentés. Bagdad a tervek sze­rint a jövő héttől indítja ismét a kivitelt, az olajért-élel­miszert program keretében. A londoni nyersolajtőzsdén az irányadó Brent könnyűolaj ára februári szállításra 15,50 dollárra esett; a nyersolaj szabadpiaci ára az elmúlt há­rom hónapban 30 százalék­kal csökkent. A piaci szereplők szerint túl nagy a kínálat, és az enyhe tél miatt csekély a kereslet. (MTI) Cseh bankok nyeresége Prága. A cseh bankok és taka­rékpénztárak, beleértve a Cseh Nemzeti Bankot is, 1997 első háromnegyed évében 35,3 milliárd korona bruttó nyereséget könyveltek el, ez 11-szeresen haladja meg az 1996-os eredményt. Ennek el­lenére a harmadik negyedév­ben a pénzintézetek 4 milliár­dos veszteséget szenvedtek el, igaz, a 2. negyedévben 28 mid volt a nyereség. (TA SR) Lengyelországi matricák Pozsony. Lengyelországban január 1-től a sztrádamatri­cák ára a következőképpen alakult: személygépkocsik­nak egy napra 10 zloty, egy hétre 35, egy hónapra 70 zloty, buszok esetében a kö­vetkező tarifák érvényesek: 20, 75, 150, 750 és 1250 zloty. (TA SR) Pozsony. A Generáli biztosító a Volkswagen konszern biztosító­társaságával, az INIS-szel (International Insurance Servi­ce) együttműködve 1998. janu­ár 12-étől egyedülálló biztosí­tást kínál az összes Škoda típusú személygépkocsira. A hetvennégy Škoda-for­galmazónál megköthető biztosí­tás alapján kár esetén az ügyfél tartalék gépkocsit kaphat és biz­tosítási ügyeinek elintézésében egészen 200 000 korona összér­tékig igénybe veheti a társaság jogszolgálatát. Erről Karol Hudec, a Škoda Auto Slovensko osztályvezetője tájékoztatta a sajtóiroda munkatársát. 1998. március 15-éig a biztosítási díj ­amely magában foglalja az Eu­rópára vonatkozó balesetbizto­sítást is - a személygépkocsi árá­nak 2,43 százaléka. E szolgálta­tás a ŠkoFIN lízingtársaságnál vásárolt gépkocsikra is érvé­nyes. (TA SR) Rossz nap volt tegnap a világ tőzsdéin. Tokióban ismét esett az irányadó Nikkei index, New Yorkban, a Wall Streeten újra erősödött az ázsiai pénzügyi válság kisugárzása, és a tőzsdebarométer süllyedni kez­dett. Hongkongban a Hang Seng index pedig 3 százalékot esett. (ČTK/AP-felvétel) A Komáromi járás mezőgazdasági üzemeinek egyharmadában romlottak a termelési és pénzügyi mutatók Sikertelen volt az átalakítás Komárom. „1997-ben is hiányoztak a mezőgazda­ság fellendítéséhez szük­séges gyakorlati lépések. A hozzáértő kitartó munka és a jó szervezés, irányítás sem akadályozhatta meg az ágazat további rombo­lását. Csökken a nyeresé­ges üzemek aránya és nö­vekszik az év végi zárási hiány összege" - tájékoz­tatott Földes Csaba, a Ko­máromi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szervezési osztályának ve­zetője. KRASCSENICS GÉZA Elmondta: ott, ahol nagyobb anyagi bázissal rendelkeztek a termelők, az 1996-oshoz hason­ló évet zárnak. A gazdaságok 15-20 százaléka sorolható ebbe a csoportba. A járás mezőgazda­sági üzemeinek egyharmadában viszont romlottak a termelési, pénzügyi mutatók. Általános ja­vulás nincs, az élelmiszeripar­ban is a stagnálás jelei mutat­koznak. Néhány üzemet leszá­mítva az agrárágazatot a csőd jellemzi. Kialakult az akut pénz­hiány, ami a helytelen felvásár­lási politika következménye. Az eladott gabonáért a gazdaságok csupán november végére kaptak előleget. Az őszi munkák végzé­séhez, jó minőségű vetőmag biz­tosításához nem volt elegendő pénz. Ezért olyan magot vetet­tek, ami éppen volt. Ez pedig kedvezőtlenül befolyásolja az 1998-as gabonatermést. Mindeközben nőtt az eladóso­dott üzemek száma, és minimá­lisra csökkent a nyereségesek aránya. Az előzetes kimutatások alapján csupán a Lakszakállasi és Csallóközaranyosi Mezőgaz­dasági Szövetkezet tartozik az utóbbi kategóriába. Lakszakál­lason rugalmasan reagálnak a gazdasági változásokra és kivá­lóan hasznosítják az állami tá­mogatást. Kibővítették a mellék­üzemágat: malmot, benzinku­tat, vágóhidat, boltokat és takar­mánykeverőt üzemeltetnek je­lentős haszonnal. A tőkehús többségét önerőből értékesítik. Különböző takarmánytápokat állítanak elő, amelyeket a kör­nyező mezőgazdasági üzemek­nek olcsóbban kínálnak, mint a felvásárló. Csallóközaranyos erénye a takarékosság, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés hatványozott össze­hangolása. A legnagyobb sikere­ket a tejtermelésben érik el, de a többi mutató is kedvezően ala­kul. A támogatást olyan termé­kekbe fordítják, melynek jövője van, és nagymértékben korsze­rűsítették a gépállományt. Földes Csaba tájékoztatott arról is, hogy a csődhelyzet elhárítá­sára tett lépések nem minden esetben hozták meg a várt ered­ményt. Az eladósodott, fizetés­képtelen szövetkezetek és álla­mi gazdaságok egy részét kft.­vé, részvénytársasággá alakítot­ták át. Az átalakítás azonban ­néhány kivételtől eltekintve ­nem hozott gazdasági fellendü­lést. Ott viszont, ahol kiváló szakembergárdával rendelkez­tek, a siker nem maradt el. Ilyen a volt Bajcsi Állami Gazdaság Produkt Kft.-je, a gyulamajori Farm-Corn Kft., az Ifjúságfalvai és a Nemesócsai Mezőgazdasági Szövetkezetből létrejött kft. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a mezőgaz­daság pénzügyi válságát csak te­tézi a kukorica és a cukorrépa ér­tékesítése körül kialakult hely­zet. A megkötött szerződések hi­ába tartalmazzák a fizetési ha­táridőket és az összeget, ha a fel­vásárló nem tartja be. Nem be­szélve arról, hogy a leszorított árak reálértéke folyamatosan csökken. A késedelemmel kapott pénz sok esetben még a termelé­si költséget sem fedezi. Érthető tehát, hogy a gazdaságok csök­kentik a cukorrépa vetőterületét. Tisztában vannak a szükségmeg­oldás hátrányával, de mindmáig A leszorított árak reál­értéke folyamatosan csökken. nem született olyan megoldás, ami a hátrányos folyamatot megállítaná. Míg a mezőgazda­ságban kitermelt haszonkulcs ki­sebb lesz, mint a hitelkamatok, illetve a termelési költségek ma­gasabbak, mint a felvásárlási ár összege, addig csak a termelők adósságállománya és a gyengén gazdálkodók száma növekszik. Ezek közé tartozik a Hetényi, a Dunaradványi, a Marcelházai, a Madari és a Karvai Állami Gaz­daság. Az osztályvezető szavaiból az is kiderült, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara dolgozói nem sok jót várnak az új évtől. Továbbra sem megalapozott el­vek alapján osztják szét a dotáci­ókat, hiányzik a hatékony ex­porttámogatás és a megfelelő pi­acszabályozás. Ráadásul az új gabonatermés megalapozásá­hoz nem volt meg a szükséges anyagi bázis. A jelenlegi hitelpo­litika sem utal arra, hogy előbbrelendítené a mezőgazda­ság szekerét. A terményfelvásár­lás esetében növekednek a mi­nőségi kritériumok, míg a felvá­sárlási árak változatlanok ma­radnak. Az élelmiszeripari búza sikértartalmát az eddigi 23 szá­zalékról 25-re kellene növelni, amit gyakran objektív okok mi­att nem teljesíthetnek a terme­lők. „A nagyüzemek gyakran elé­gedetlenek az Agrárkamara te­vékenységével, mert szerintük nem eléggé képviseli a tagok ér­dekeit - mondta Földes úr. - Egy biztos, anyagi-műszaki problé­mák miatt nem úgy alakult a ter­melőkkel a kapcsolatunk, aho­gyan azt eredetileg terveztük. Ennek ellenére folyamatos lépé­seket teszünk a mezőgazdaság égető problémáinak orvoslására. Sajnos, nem mindig sikerrel. Észrevételeinket a kukorica és gabona esetében nem vették fi­gyelembe. Ezzel szemben sike­rült kiharcolnunk a tej maga­sabb, garantált felvásárlási árát, és a magasabb dotációt. Lehető­ségeihez mérten szorosabb kap­csolatot szeretnénk kialakítani tagjainkkal és az eddigieknél is hatékonyabban képviselni a ter­melők érdekeit. Tudjuk, az ag­rárszférában súlyos a helyzet, azonnali intézkedésre van szük­ség, beleértve a mezőgazdasági minisztériumot is." Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, l r db) 1. hét Kerület Marha­hátulja Disznócomb (csont nélkül) Disznó­oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 149,00 160,00 84,00 66,00 3,20 12,00 30,00 16,00 1,30 18,00 Nagyszombat 151,24 150,64 79,26 66,73 3,18 12,45 29,37 16,80 1,31 16,64 Trencsén 147,90 159,90 84,50 61,30 3,05 11,30 29,80 15,60 1,40 16,30 Nyitra 153,18 163,06 83,11 65,44 3,00 11,99 29,73 15,82 1,50 18,29 Besztercebánya 160,66 167,22 79,55 67,72 3,02 12,82 31,31 16,18 1,52 18,32 Zsolna 153,45 168,63 86,48 67,41 2,96 13,61 31,50 13,16 1,26 17,29 Kassa 153,43 171,87 87,52 63,89 2,91 12,27 28,53 16,93 1,38 18,25 Eperjes 152,00 171,00 84,00 64,00 3,00 12,30 29,00 14,90 1,45 17,50 Szlovákia 152,61 164,04 83,55 65,31 3,04 12,34 29,91 15,67 1,39 17,57 TANÁCSADÓ Skodák részére Egyedülálló biztosítás GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Érvényben 1998. január 9-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján VALUTAÁRFOLYAMOK Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol fon t 57,219 Osztrák schilling 2,736 Francia fran k 5,750 Svájci fran k 23,841 Kanadai dollár 24,618 USA-dollá r 35,268 Német márk a 19,249 ECU, E U 38,093 Olasz líra (1000) 19,597 Cseh koron a 0,978 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Véte l Eladá s Általános Hitelbank 16,04 0 18,46 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom