Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-09 / 6. szám, péntek

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 12 Pozsonyból Budapestre Bukarest. Emil Constantinescu román államelnök január 26-án és 27-én tesz látogatást Magyarországon a bukaresti Mediafax hírügynökség értesülése szerint. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására érkezik a magyar fővárosba. Útjára a tervek szerint elkíséri Andrei Plesu, az új külügyminiszter is. Constantinescu Pozsonyból utazik Budapestre, előzőleg ugyanis, január 23-án és 24-én a közép-európai csúcstalálkozón vesz részt. (MTI) Nyilatkozat Pinochet ellen Santiago. A chilei képviselőház szerdán nyilatkozatban foglalt állást az ellen, hogy a 82 éves Augusto Pinochet egykori diktátor, jelenleg a hadsereg főparancsnoka örökös szenátorrá váljon. Az alsóház kinyilvánította: jelenléte a szenátusban nem segítené a chileiek közötti megbékélést, és számottevően rontaná az országról külföldön kialakult képet. Pinochetnek egy 1980-ban, saját diktatúrája idején elfogadott alkotmánymódosítás teheti lehetővé, hogy bekerüljön a szenátusba. Ez ugyanis kimondja, hogy azok, akik legalább hat éven át voltak államelnökök, életük végéig szenátorok lehetnek. (MTI) Lemondott a kormányzó Tuxtla Gutiérrez. Lemondott Chiapas szövetségi állam kormányzója. Julio César Ruiz Ferro szerdán nyújtotta be lemondását a Mexikó délkeleti részén fekvő állam parlamentjének, miután a politikai ellenzéki pártok és több civil csoport az utóbbi hetekben folyamatosan követelte ezt a lépést arra hivatkozva, hogy a kormányzó az egyik legfőbb oka a térségben pusztító erőszaknak. (MTI) SFOR-helikopter balesete Belgrád. Hat ember megsebesült tegnap Bosznia észak-nyugati részén, amikor balesetet szenvedett az SFOR-erók egyik cseh katonai helikptere. Szarajevói NATO-közlések szerint a Bihachoz közeli Bosanska Krupa mellett lezuhant cseh helikopteren tizenöt utas és a személyzet három tagja utazott. Egyelőre még nem tudni, hogy mi okozta a légibalesetet. (MTI) A súlyos viharok után tegnapra virradóra nagy erejű tornádó söpört végig Nagy-Britannia déli és Franciaország nyugati része felett Nincsenek áldozatok Selsey településen ilyen rombolást végzett a tornádó. (ČTK/AP) részét, az Atlanti-óceán partvidékét érte, Calais és Dunkerque között. Az e tájon rendkívül ritka természeti csapás 250 kilométer/órás sebességű forgószéllel „köszöntött be" éjjel egy óra tájt, s néhány perc alatt tucatnyi településen hatalmas, százmillió frankos károkat okozott. A rendkívüli erejű szélvihar mintegy húsz kilométer hosszúságban, másfél-két kilométer szélességben pusztított. A nagy légnyomáskülönbség több száz ház ablakai valósággal kirobbantak, s a rendkívüli erejű szél leszaggatta a tetőket, derékba törte az elektromos és telefonvezetékek tartóoszlopait. A tövestől kitépett fákat százméterekre repítette, akárcsak több lakó- és személygépkocsit. Közel háromszáz lakóház, gazdaság sérült meg, közülük száz gyakorlatilag megsemmisült. Csodával határos módon a tornádó nem követelt emberéletet, csupán néhányan sebesültek meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS London/Párizs. Az elmúlt napok súlyos viharainak betetőzéseként ezúttal tornádó végzett komoly rombolást Nagy-Britanniában és Franciaországban. A forgószél a dél-angliai Selseyfélsziget Selsey nevű településén söpört végig, használhatatlanná téve mintegy ezer épületet. A 160 kilométeres sebességgel örvénylő szél háztetőket emelt le az épületekről, falakat döntött ki, s törmelékkel szórta tele az utakat. A tornádó érkezését villámlásokkal kísért erős zivatar és szélvihar jelezte előre. A viharnak egy könnyebb sérültje volt Selseyben. Nagy-Britanniát karácsony óta sújtják az egymást követő rendkívül súlyos viharok, amelyek az eddigi becslések szerint legalább 500 millió font kárt okoztak. A sorozatos természeti csapásokban 15-en vesztették életüket. A tornádó Franciaország nyugati Benjamin Netanjahu választás elé állítja a kormánykoalíciót Menjen, aki akar Jeruzsálem/Gáza/Kairó. A belpolitikai nehézségektől szorongatott izraeli miniszterelnök tegnap választás elé állította széthúzó kormánykoalíciójának tagjait: kövessék őt azon az úton, mely a palesztinokkal történő megbékélés felé vezet, vagy járják a maguk útját. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Benjamin Netanjahu 19 hónappal ezelőtt történt megválasztása óta nem került ilyen nehéz helyzetbe a koalíciós partnerek ultimátumai miatt. A szélsőségesek a mindössze egy fős parlamenti többségre támaszkodó kormány megbuktatásával fenyegetőznek, ha az elfogadja a palesztinok és az Egyesült Államok által követelt izraeli csapatkivonást Ciszjordániából. A mérsékeltek másfelől ugyanezt helyezik kilátásba, ha elmaradna a kivonulás. A külföldi országok zsidó származású parlamenti képviselőihez szólva Netanjahu figyelmeztette koalíciós partnereit: ha hisznek abban, amiben ó, sorakozzanak fel mögötte, ha nem, szakítsanak vele. Szavai szerint kormánya nem a helybenjárásra kapott felhatalmazást a szavazóktól. Ö maga nem hajlandó a másik szélsőségre sem, azaz nem tér vissza Izrael 1967-es határaihoz. Netanjahu nem hajlandó a másik szélsőségre sem. A palesztin kormány nemzetközi együttműködési minisztere szerint Netanjahu „kesztyűt dobott" az amerikai kormánynak. Nabil Saat arra utalt, hogy az izraeli kormányfő megkeményítette álláspontját a ciszjordániai csapatkivonás ügyében, és szerdán zöld jelzést adott további zsidó telepek építéséhez a Jordán nyugati partvidékén - s tette mindezt kevéssel washingtoni látogatása előtt. Az egyiptomi külügyminiszter közben az Egyesült Államok szemére vetette, hogy nem tölti be a „becsületes" közvetítő szerepét a közel-keleti békefolyamatban. Az Al-Ahram című hetilapban közölt nyilatkozatában Amr Musza úgy vélte: eljött a kritikus pillanat, s Washingtonnak kellő eréllyel és pártatlanul kell szerepet vállalnia a békefolyamatban. Jichak Mordeháj izraeli védelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy lemond tisztségéről, ha országa három hónapon belül nem hajtja végre a Jordán folyó nyugati partján a már régen esedékes újabb csapatkivonást. Az amerikai közvetítéssel formálódó békefolyamatot támogató miniszter távozása még tovább nehezítené Netanjahu a parlamentben. Késik a ceredi határátkelőhely megnyitása Lezárt sorompók MTI-HÍR Cered. A nyilvánossághoz fordul ideiglenes határátkelőhelye végleges megnyitásáéit a Nógrád megyei Cered önkormányzata. A falu a szlovák oldalon lévő Tajtival együtt hét éve küzd a lezárt sorompók felnyitásáért, hivatalos kezdeményezéseit azonban mind a mai napig semmitmondó válaszokkal fizetik ki. A szlovák fél részéről viszont eközben százszázalékos lett a határnyitási készültség: nemcsak a nemzetközi forgalomra alkalmas utat építette ki a határig, hanem felfestette az útjeleket, s kihelyezte az összes tájékoztató táblát. Cered polgármestere szerint érthetetlen számukra a pénzügyi tárca halogatása. A kubai külügyminiszter a pápalátogatásról A hithez kötődik MTI-HÍR Havanna. Roberto Robaina ku bai külügyminiszter szerdán figyelmeztetett rá, hogy senki ne akarja „politizálni" II. János Pál pápa e hónapban esedékes kubai látogatását, mert az elsősorban vallási esemény. A politikus a kubai emigránsokra célozva kijelentette: egyesek el akarnak torzítani egy fontos eseményt, ami valójában a kubaiak hitéhez kötődik. Robaina hozzáfűzte azt is, hogy „akik éveken át a kubai forradalom ellen áskálódtak", rendkívül aggódnak, valahányszor Kubába fontos látogató érkezik. A katolikus egyházfő január. 21-25. között keresi fel a karibi szigetországot. Tömegmészárlások Algériában Az ENSZ közbeléphet MTI-HÍREK Washington/Algír. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet amerikai tagozata szerdán azt követelte, hogy az ENSZ égisze alatt indítsanak nemzetközi vizsgálatot az algériai tömeggyilkosságok feltárására. A tagozat egyik vezetője, Stephen Rickard üdvözölte, hogy az amerikai kormány szót emelt a folyamatos mészárlás ellen. Egyúttal felkérte a washingtoni kormányzatot a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a diplomáciai erőfeszítéseket a világszervezet vizsgálatának megindítására összpontosítsák. A kormánnyal ellentétben az egyik legnagyobb algériai ellenzéki párt, a Szocialista Erők Frontja szerdán támogatásáról biztosította az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak azt a javaslatát, hogy indítsanak nemzetközi vizsgálatot Algériában. A párt egyúttal azzal vádolta meg a hatalmon lévő kormányt, hogy saját biztonságáról és a gazdagok védelméről gondoskodik, eközben sorsára hagyja a nyomortól és szegénységtől szenvedő lakosság nagy részét. Koszovó: albániai banditák támadása Fegyveres kalandozás MTI-HÍR Belgrád. Albániából érkező fegyveres banditák szerda este ismét támadást intéztek egy koszovói falu ellen, ám a Djakovica közelében lévő Sismane lakói visszavonulásra kényszerítették a rablókat. Helyszíni jelentések szerint az összetűzésben senki sem sebesült meg, azonban több órán kersztül tartott a szórványos lövöldözés, s a lövedékek komoly károkat okoztak több épületben. A tavalyi évben szinte mindennaposak voltak az albániai rablóbandák koszovói kalandozásai, s a fegyveresek végigrabolták az albán-jugoszláv határ térségében lévő albán lakosságú koszovói falvakat. Az akciók során több gyilkosságot is elkövettek, s nem voltak ritkák az emberrablások sem. Csehország JosefLux elégedetlen Prága. Josef Lux, a Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) elnöke, kormányfő-helyettes azt állítja, hogy a cseh politikai pártok vezetőinek eddigi tárgyalásai a belpolitikai válság megoldásáról nem túl sikeresek, s inkább csak tovább bonyolítják az amúgy sem egyszerű helyzetet. „Jelenleg csak a kategorikus álláspontok tisztázásánál tartunk, s ezen az úton lehetetlen a megegyezés" - nyilatkozta Lux tegnapi sajtóértekezletén. Lux kulcsfontosságúnak tartja, hogy a tárgyalásokba Václav Havel államfő is bekapcsolódjon. Úgy véli: a négy mértékadó politikai párt elnökeinek Havel által január 22-re összehívott a tanácskozásán alapvető politikai megegyezésnek kellene születnie a válság megoldásáról. „Ha a pártok az államfő előtt egyeznek meg, akkor az biztosíték lehet arra, hogy a megállapodások meg is valósuljanak" jegyezte meg a politikus. Elmondta: pártja a választások júniusi időpontját támogatja és az alkotmány módosítását, amely lehetővé tenné azt, hogy a parlament háromötödös többséggel A Havannától 30 kilométerre fekvő Rincode San Lazar készül a vizitfeloszlathassa önmagát. (MTI) re, javítják a templom előtti járdát. (ČTK/AP) 4 Münchenben vizsgálat indul Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke ellen a holocaustot elbagatellizáló kijelentései miatt. (Archívum)