Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-07 / 4. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 7. TANÁCSADÓ Rosszul végződött befektetés Ü. J., Sz. Z. (Alsófalu-Tornalja): Szerződést kötöttünk a Nemzetközi Befektetési Tanácsadó Iroda budapesti képviseletével kárpótlási jegyeink 100 százalékos értékesítéséről. Az első havi részletet meg is kaptuk, a további 11 részlet fizetésképtelenség miatt elmaradt. A bíróság megállapította a bűntényt, de követelésünket nem tudja behajtani az előnyben részesített követelések tömege miatt. Az Új Szóból tudtuk meg, hogy az NBTI kárpótlásijegyeinket egy fafeldolgozó üzembe fektette be. Felvilágosítást kérünk, mit kell tennünk, vagy csak várni a budapesti válaszra? Önök a Nemzetközi Befektetési Tanácsadó Irodával kötöttek jóhiszeműen szerződést a kárpótlási jegyeik értékesítéséről. Ez a befektetés nagyon rosszul végződött. Csak sovány vigasz, hogy Ásványi László nem Önök az egyedüliek, akik így jártak, és az NBTI sem az egyetlen kétes szándékú és kimenetelű vállalkozás, amelyik kihasználta az emberek jóhiszeműségét. A mellékelt „ügyészségi értesítés" értelmében az Önök keresete már nincs érvényesítve a vádiratban. Követelésüket polgári eljárásra tanácsolják. Nem ajánlom ezt folytatni, mert ez költséges eljárás és az eredmény nagyon bizonytalan kimenetelű. Egyébként érdeklődtem az NBTI után, de semmi pozitív eredményre nem jutottam. Tévesen értelmezték az Új Szóban közölteket arról, hogy az NBTI a kárpótlási jegyeiket fafeldolgozó vállalkozásba fektette volna. Ezt a COINVEST Rt. Bp. tette mások szerződés alapján átvett kárpótlási jegyeivel. Tehát innen nem remélhetnek semmiféle törlesztést. A szerző az MKDM parlamenti képviselője GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Stabilizálódik a helyzet Pozsony. A Beruházási és Fejlesztési Bankban (IRB) a karácsonyi és újévi ünnepek utáni rohamokat követően fokozatosan stabilizálódik a helyzet. A fizikai személyek is egyre kevésbé veszik ki pénzüket az IRB-ből, inkább azért keresik fel a pénzintézetet, hogy betéteik összegét hozzáigazítsák a bankbetétek védelméről szóló törvényhez. Mint ismeretes, ennek értelmében a betétek a havi átlagbér 30-szorosának megfelelő összeg nagyságáig, jelenleg mintegy 246 ezer koronáig védettek. A bank naponta több tízmillió korona értékű betétet regisztrál, és felújította a fizetési átutalásokat is. (NO) Csehországban drágult a benzin Prága. Csehországban az év elejétől a legtöbb benzinfajta 1,30 cseh koronával, a gázolaj pedig 40 fillérrel lett drágább, ami megfelel a fogyasztói adó emelésének. Az Arai töltőállomásokon például az ólommentes, ún. naturál benzinek új ára oktánszámtól függően 21,70-27,60 korona literenként. A többi benzinfajta új ára: 21,40-24,20 (špeciál), illetve 22-25,30 (super) cseh korona. A gázolaj litere 18,90-20,30 koronába kerül. (TA SR) Mélyponton a cseh korona Prága. Történelmi mélypontra zuhant hétfőn az amerikai dollárhoz viszonyítva a cseh korona árfolyama: 35,50 koronát ért a zöldhasú. Elemzők szerint a korona süllyedésében az ázsiai pénzügyi válság mellett a csehországi politikai bizonytalanság is szerepet játszik. (MTI) Autóipar - fölös kapacitások Párizs. A világ autógyártásának fölös kapacitása legalább 40 százalékos - mondta az amerikai Ford vezérigazgatója, Alex Trotman. Szerinte a verseny különösen Európában erős, és ezért igen szerények a haszonkulcsok. (MTI) Munkahelyek szűntek meg Tokió. Ülősztrájkkal tiltakoznak Hongkongban a csirketenyésztők és a fuvarozók, amiért a kormány nem ajánlott fel számukra elfogadható kártérítést a leölt 1,4 millió csirke ellenében. Az eddig ismeretlen H5Nl-es madárinfluenza-vírus, amely 12 embert is megfertőzött, visszavetheti az idegenforgalmat is. A baromfiüzletágban máris munkahelyek ezrei szűntek meg. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. január 7-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 56,952 Osztrák schilling 2,727 Francia frank 5,733 Svájci frank 23,628 Kanadai dollár 24,398 USA-dollár 34,780 Német márka 19,190 ECU, EU 37,910 Olasz líra (1000) 19,522 Cseh korona 0,892 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,040 18,460 A bankkonszolidációhoz a pénzintézetek hatékony jogi segítséget várnak az államtól Kedvezőtlen hitelek terhe Pozsony. A Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) nehézségei ráirányították a figyelmet a hazai bankok helyzetére, amellyel kapcsolatban a bankfelügyeletet gyakorló Szlovák Nemzeti Bank mindeddig az állította, hogy nem alakulhat ki a csehországi csődökhöz hasonló állapot. TUBA LAJOS A szlovákiai bankok valós helyzetével kapcsolatban eddig meglehetősen kevés információ került napvilágra. Amikor például kiderült, hogy a korábbi évekkel ellentétben csak szimbolikus nyereséggel rendelkeznek, az illetékesek közölték: az eddigi gyakorlattal szemben már nem mutatják ki a behajthatatlan hitelekből adódó, csak papíron létező nyereséget. Ez ugyanis a társasági adó miatt eddig kétszeres veszteséget jelentett számukra, de a jobb imidzs érdekében még azt is vállalták. A szakemberek szerint közel 100 milliárd koronára becsülhető a hazai bankrendszeren belül létező rossz, sőt általában már teljesen behajthatatlan hitelállomány - ennek nagy része az Általános Hitelbankban (VÚB), az IRB-ben és a Szlovák Takarékpénztárban (SSP) összpontosul. A rossz hitelek egy része a szocializmus öröksége, de bőven jut belőlük a kereskedelmi bankrendszer kialakulásának kezdeti időszakára is. Bankszakemberek általában az 1994-ig tetjedő időszakot tekintik a tanulóéveknek. Általánosságban igaz, hogy minél később alakult meg egy bank, annál kevesebb az ilyen jellegű terhe. A legelterjedtebb vélemény szerint - a jogszabályok szükséges módosítása után - az előbb említett hármason kívül a többi bank önerőből le tudná küzdeni ezeket a terheket, vagyis maga elvégezné a bankkonszolidációt. Erre utal az a jegybanki bejelentés is, amely szerint a kockázatos kinnlevőségek szempontjából a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő 8 százalékos ún. tőkemegfelelési mutatónak csak a VÚB, az IRB és az SSP nem felel meg. Emiatt ezekben állami részvétellel és jegybanki jóváhagyással konszolidációs programok kezdődtek. Ezek részleteit nem hozták nyilvánosságra, de több elemük azért már ismert. Ilyen például, hogy a konszolidáció időtartama alatt nem fizetnek osztalékot, hanem a teljes nyereséget a kockázati alapban hagyják. Jellemzésként: a Mindeddig sikertelennek bizonyult a konszolidációs program. független könyvvizsgálói jelentés szerint 1996-ban a VÚB-nak 7,8 milliárd koronával kellett volna feltölteni a kockázati alapját. A valóságban azonban 1,5 milliárddal, illetve 80 millió koronás év végi nyereségével töltötte fel csupán. A banki források kiegésztése az állami garanciával rendelkező ún. alárendelt kölcsöntőkével is történhet, amely a minősítés szempontjából az alaptőkével egy kategóriába tartozik. 1996 végén ilyenben részesült a VÚB és az SSP. Az is tény viszont, hogy az állami konszolidációs program eddig nem túl sikeres, hiszen a bankszektor rossz hiteleinek mennyisége nem csökkent, sőt, a tavalyi év végén az IRB még a fizetésképtelenséget is bejelentette. A bankkonszolidációval kapcsolatban a pénzügyminisztérium eleve kikötötte, hogy az állam Az Általános Hitelbank pozsonyi központi épülete. (Somogyi Tibor ilusztrációja) pénzzel nem hajlandó növelni a bankok tőkéjét. A bankszakemberek azt állítják, ők pénzt nem is kérnek, sokkal fontosabb lenne viszont néhány jogszabály megváltoztatása. Leggyakrabban a működő csődtörvény szükségességét emlegetik. Ez ugyanis nemcsak a gazdasági életet tenné sokkal áttekinthetőbbé, de lehetővé tenné azt is, hogy a csődeljárás alá helyezett vállalatokban bennrekedt banki hitelek könyvelési és adózási szempontból egyaránt kisebb terheket jelentsenek a pénzintézeteknek. A pénzügyminisztérium azt is évek óta ígéri a bankoknak, hogy a behajthatatlannak bizonyuló hitelek fedezésére képzett kockázati alapba félretett pénzt adómentesnek nyilvánítja. Eddig erre nem került sor, annak ellenére, hogy ez gyakorlatilag nem jelent adóbevétel-többletet az államnak. A bankok ugyanis az erre szánt pénzt most az általános tartalékalapba helyezik, amely ugyan a felhasználás után adóköteles lenne, ám abban reménykednek, hogy egyszer mégis számíthatnak az állam ilyen jellegű segítségére. A WHO nemzetközi kutatásra szólít fel Rákkeltő mobilolc? A jegybank leírta a vitatott kötelezettséget Mečiar előre jelezte TA SR-INFORMÁCIÓ Canberra. Andrew Davidson, ausztráliai rákkutató egy orvosi lapnak nyilatkozva kifejtette: összefüggés lehet az agydaganat kialakulása és a mobiltelefonhasználat között. Statisztikai adatokból kitűnik, hogy 1982 és 1992 között Nyugat-Ausztráliában 50 százalékkal emelkedett az agydaganatok előfordulása. Davidson ennek alapján úgy gondolja, hogy ez összefügg a mobiltelefonok nyolcvanas évek második felében tapasztalt széleskörű elterjedésével. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy átfogó nemzetközi kutatási program megvalósítására szólította fel az érintetteket, amely során azt vizsgálnák, hogy a mobiltelefonok valóban okozhatnak-e rákos megbetegedéseket. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank (SZNB) végérvényesen leírta könyveléséből azt a Cseh Nemzeti Bankkal szembeni 24,5 milliárd koronás vitatott kötelezettséget, amely még a volt Csehszlovák Állami Bank kettéosztása során keletkezett. A jegybank ezt a lépést az 1997-es évre szóló állami költségvetésre vonatkozó törvény módosítása alapján tette meg. Az egyéb passzívumok fejezetet csökkentette a vitatott öszszeggel, ugyanakkor a mérleg másik oldalán a jegybanknak csökkent a Szlovák Köztársasággal szembeni aktívuma. Vladimír Mečiar kormányfő még 1996 novemberében jelezte, hogy 1997-ben 24 milliárd koronával lesz majd kisebb az állam eladósodottsága. (P) Szlovákia külkereskedelmi mérlegének hiánya 1997-ben hónapról hónapra milliárdokkal mélyült A vámpótlék hatása Pozsony. Az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya 1997 első 11 hónapjában 42,9 milliárd koronát ért el. A külkereskedelem egyetlen hónapban sem zárt többlettel. Különösen az év első felében alakult kedvezőtlenül a mérleg, januárban 6,9 milliárd, áprilisban 10 milliárd korona deficitet halmoztunk fel. E kedvezőtlen folyamatot megfékezendő, 1997 júliusában ismét bevezették a behozatali vámpótlék rendszerét. A 7 százalékos vámpótlék hatása rögvest érződött, ugyanis júliustól csak egyszer, mégpedig októberben ugrott meg kissé a külkereskedelem mérleg hiánya. Tény, hogy a decemberi adat még nem ismeretes, márpedig karácsony hatásaként éppen akkor szokott megugorni a behozatal volumene. (U) A külkereskedelmi mérleg hiányát a behozatali vámpótlék bevezetése ugyan némileg mérsékelte, azonban ez csak átmeneti megoldás, ugyanis október végére el kell törölni. (TA SR-grafikon)