Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-07 / 4. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 7. Nem sikerült nekik FEKETE MARIAN Nem lesz nyugalom az 1998-as választások után sem - jövendölte néhány nappal ezelőtt Vladimír Mečiar. Igencsak kuszán hangzik a kormányfő kijelentése, hiszen két héttel ezelőtt még nem tudta, hogy mit kezdjen magával 1998-ban, de megígérte: ha a parlamenti választásokat elveszti, mindörökre távozik a politikából. Ám az elmúlt két hét alatt nyilván meggondolta magát, azért fenyegetőzik azzal, hogy a soron következő parlamenti választások eredményei sem hűtik le a kedélyeket. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a DSZM csak addig rúghat labdába, amíg Mečiar áll az élen. Az esetleges vezérhelyetteseket, a fővezérhez képest másként gondolkodókat eddig egyszerűen kiszelektálták a mozgalomból. A karizmatikus nagyfőnökre épülő mozgalomnak más gondjai is vannak. Arpád Matejka alelnök panaszkodik: felelőtlenül viselkednek azzal, hogy még mindig nem állítottak köztársaságielnök-jelöltet. A nagyvezér egy további helynöke pedig arra panaszkodik, hogy nem sikerült létrehozatniuk Franciaországban, Olaszországban vagy valahol másutt a Mečiarcentrikus DSZM-hez hasonló „centrista" pártot, és nem sikerült az ellenzéki pártokat utolérniük abban sem, hogy közülük szinte mindegyiknek vannak szalonképes külföldi partnerei. A kormánykoalíciót vezető mozgalmat a NATO-ba és az EU-ba való bejutás kapcsán is a „nem sikerült" kifejezés jellemzi a leginkább. Persze itt és még mindig a leendő parlamenti választásokról, a „nem sikerült" sikertelen magyarázatairól van szó. Európa egyértelműen tudtunkra adta, hogy a Mečiar-kormány antidemokratikus lépéseit és praktikáit semmiképpen sem fogadja el. Moszkva állítólag Vladimír Mečiar tudtára adta, hogy a bármi áron kiharcolandó győzelmét (ama hírhedt novemberi parlamenti éjszaka óta sok gyakorlatot szereztek ilyesmiben) ő sem tartja elfogadhatónak. Az egyszemélyes mozgalom diktátora alighanem két szék közé esett. Vele együtt viszont egy kicsit vagy nagyon az ország is. Ha a miniszterelnöknek sikerülne kikászálódnia ebből a maga teremtette slamasztikából, akkor az ország még mélyebbre süllyedne. JEGYZET ókívánság lelyett Szlovákiában a hosszúra nyúlt pihenő miatt valójában ma ér véget a fogadkozások, ígérgetések és jókívánságok ideje. A hagyományos „bort, búzát, békességet" vagy „erőt, egészséget" mellé mostanában gyakran becsúszik a „sok pénzt, nyereséges vállalkozást, jövedelmező üzletet" jókívánság is. Sőt olyan is megtörtént, hogy egy vállalat elórenyomtatott újévi üdvözlőlapon a konkurencia csődjét kívánta üzleti partnereinek. Emberi tartást, egyenes gerincet, kitartó hűséget önmagának és másnak ilyenkor bizonyjóval kevesebb ember kíván. Pedig talán a földijavaknál is nagyobb szükségünk volna rájuk az elkövetkező esztendőben. De hát tájainkon kissé furcsa volna, ha valakinek józan ítélőképességet kívánnánk az 1998-as választásokra való tekintettel, szilárd jellemet és kitartást akkor is, ha a munkahelyén a magyarsága miatt kerül hátrányos helyzetbe, bátor kiállást, ha majd megint törvények és rendeletek ellenében kell magyar bizonyítványt kiadni, pozíciót sem féltve tiltakozni. Hogy ne menjünk messzire az időben, most rögtön, januárban, a beiratkozások során kellene az új évet iskoláskorúvá váló gyermekeinknek hozzánk egyedül méltó módonjövőbeli boldogulásuk érdekében - magyar iskolákban kezdeniük. Sok, nagyon sok és egyre több az olyan kis falu, ahol egyetlenegy leendő magyar elsőst sem tartanak számon, pedig hétéves gyermekből tíz is akad, és az mind magyarul beszél az utcán. Ezért az első és legfontosabb újévi kívánságunk az lehetne, hogy legyen minden magyarlakta faluban annyi magyar elsős legalább, amennyinek köszönhetően nem lesz most sem foghíjas az összevont osztály, vagy még önálló magyar osztály is nyílhat. Ők a folytonosságot és egyúttal a megmaradást is jelentik. Mert nincs az a bőséges és boldog esztendő, amely mai mulasztásainkat majdan pótolhatná. Ugyanis megtörténhet, hogy pár év múlva ezen a tájon már egyre kevesebben értik majd a „bort, búzát, békességet" ősi köszöntést.... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella -panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykajms 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombal: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edil ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) I Iirderőiroda: 5238262, 5238332. fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Bármennyire hamisítják is a bort, még mindig több igazság van benne, mint a politikában! (Szalay Zoltán karikatúrája) Mi, akik a szocializmus zsákutcájából érkezünk, csatlakozunk az útkeresőkhöz Gazdasági modellek mámor nélkül Az európai integrációt gyakran emlegette újévi üzenetében mind Kohl német kancellár, mind Chirac francia elnök. MARTIN JÓZSEF Mindketten országuk gazdasági bajaira várnak gyógyírt az uniótól, s a kancellár nem feledkezett meg a keleti bővítésről sem. A két vezető eszmefuttatásának lényege arra irányult, hogy polgáraikat meggyőzzék: a gazdasági növekedés megszilárdulásával esély kínálkozhat a munkát keresők számának csökkenésére, s a Rajna pattján a keleti tartományok fölzárkóztatási menetének gyorsítására. Vérbeli politikusi beszéd mindkettő, közelre néző és aktualizáló, kevés távlattal, még kevesebb kritikával. Pedig a nyugati világ zeng a piacgazdasági modellek bírálatától, s a nagy önkritikusok sorába már korábban föliratkozott Soros György éppen az ünnepek idején hallatta szavát a londoni Financial Times hasábDe azért ez még mindig bővülés, nem átfogó válság... jain. A világnak manapság alighanem leggyakrabban idézett magyar anyanyelvű polgára most lényegében azt szorgalmazta, hogy a hitelezési szabályokat vizsgálják felül, s persze szigorítsák, merthogy az ázsiai kistigrisek példája lehangolón mutatja: csínján kell bánni a tőkekihelyezésekkel. Tart a vita a közgazdászok között, hogy a délkelet-ázsiai pénzügyi megroppanás mekkora válságot okozhat jövőre; a legborúsabb jóslatok mellett a Nemzetközi Szőlce hölgyek gyűrűjében Nem tudom, kinek tűnt fel, kinek nem, de nekem már régebben szemet szúrt, hogy a miniszterelnök körülvette magát szőke hölgyekkel. A szőke „bombázók" a következők: Tóthová, Keltošová, Slavkovská, Kramplová és legújabban Blažena Martinková. Öt erős cölöp, öt erős akaratú személyiség, akire lehet építeni, és akiben lehet bízni. Öt szőke amazon, aki irányítValutaalap jövendölése még viszonylag derűlátó, mert a szervezet szerint a kistigrisek elerőtlenedése miatt a tervezett 4,3 százalékos helyett a világgazdasági növekedés 3,5 százalékos lesz csupán. De azért ez még mindig bővülés, nem átfogó válság, s a jövendölés szerint lényeges visszaesés - hozzávetőlegesen két és fél százalékos - csak az ázsiai térséget fenyegeti. A modellvitákat is befolyásolja, miként alakul az új esztendő világgazdasága, s az eszmecserékre nemcsak azért érdemes odafigyelni, mert a kölcsönös függőség és a globalizáció miatt erőteljesen és ezernyi szálon függünk az alapirányzatoktól, hanem azért is, mert az eszmecserék végső soron oda torkollnak, milyen piacgazdaság - kapitalizmus - juthat majd osztályrészül nekünk. Dahrendorf, a nagyhírű szociológusprofesszor „csodálatos tévedésnek" minősítette Sorosnak azt a korábbi kijelentését, hogy a kommunizmus után most a kapitalizmus a nyitott társadalom fő ellensége. Dahrendorf ugyanis sok kapitalizmust ismer. Elméleti síkon aszerint sorolja be a változatokat, hogy milyen arányban vegyítik a gazdasági növekedést, a demokráciát és a szolidaritást. A rajnai modellben viszonylag több a demokrácia és a szolidaritás, de kevés a növekedés: ha ugyan a jövő nem cáfol rá a professzorra. Az angolszász modellben a szolidaritás kevesebb, viszont több a növekedés: Amerika páraüan eredményekkel dicsekedhet - a munkanélküliség negyedszázada nem volt olyan alacsony, mint a nemrégen elköszönt esztendőben. S végül az ázsiai modell, amelyben a demokrácia a legnagyobb hiánycikk, s vonzereje az elmúlt hónapokban erőteljesen csökkent. De ja „szép" hazánk sorsát. Az ötödikként említett delnő teljes nevét azért írtam le, hogy Ján Slota úr is megismerje. Ugyanis a Markíza Televízió kamerái előtt azt nyilatkozta, hogy nem ismeri Martinkovát. Kár. Vladimír Mečiar ha tudna magyarul, elénekelhetné a szép magyar dalt: „Minek a barna énnekem, mikor a szőke kell nekem..." Közismert, hogy a miniszterelnök nótázni is tud, és inkább daloljon, mintsem durva és alpári vicceket mondjon, mint legutóbb a hírhedt sportcsarnokban. Vajda András Szete a gyakorlat ennél sokkal árnyaltabb: mert az olasz kapitalizmus nem teljesen „rajnai", az ír nem azonos az angolszásszal, s a japánt sok árnyalat különbözteti meg a szingapúritól vagy a délkoreaitól. S persze vigyázni kell az általánosítással, amint Theo Sommernek, a hamburgi Die Zeit kiváló elemzőjének tokiói eszmefuttatásából kiderül. Való igaz, hogy a japán modell több oszlopa megrepedezett - sem a növekedés, sem a garantált munkahely nem olyan természetes már, mint korábban volt -, de azért a szigetország roppant gazdag... A növekedés hívei minduntalan beleütköznek a szolidaritás elemi igényébe, s látjuk a kistigriseknél, hogy a takarékosan porciózott demokrácia sem eredményez - enyhén szólva - csodamodellt. Bizony nincs tökéletes piacgazdaság, sőt a hamburgi hetilap „nagy ... minduntalan beleütköznek a szolidaritás elemi igényébe... öreg hölgye", Dönhoff bárónő úgy látja: most folyik világméretekben a kapitalizmus civilizálásának a kísérlete. Helmut Schmidt volt kancellár pedig az emberi jogok 1947-es deklarációjához hasonlóan az emberi kötelezettségek nyilatkozatát fogalmaztatná meg az ENSZ mai tagállamaival, s kötelezné őket egyfajta etikaiminimum-kódex elfogadására. Végletes idealizmus? Inkább folyamatos kijózanodás az egykori modell(ek) mámorából. Smi, akik a tervgazdaság zsákutcájából érkezünk, csatlakozunk - az útkeresőkhöz. A szerző a Magyar Nemzet munkatársa. Egy kis mosoly is segít Vonattal utaztam Kassáról Zólyom felé. Ahogyan közeledtem a kocsik felé, felfigyeltem a kalauzra: történetesen egy fess hölgy volt. Mondanom sem kell, hogy mint férfit ez jobb kedvre derített. Ő fogja majd az én vonatjegyemet is kezelni. Erre Tornaija közelében sor is került. Belépve a vonatfülkébe szépen köszönt, majd kérte a jegyet. Ápoltsága, finom megjelenése figyelmet keltő volt. Mit kerteljek, csodálatom jeléül megköFINANCIAL TIMES Az Európai Unió keleti bővítése olyan történelmi vállalkozás, amelynek sikere a képzelőerőtől, a politikai bátorságtól és jó adag szerencsétől függ - írta a vezető brit politikai-gazdasági napilap, amely hétfőn külön mellékletet szentelt a most kezdődött brit EU-elnöki időszaknak. Az elemzése szerint NagyBritanniának minden diplomáciai készségét latba kell vetnie ahhoz, hogy tárgyalóasztal mellett tartsa a bővítési folyamat különböző részeseit. Az elnöki időszak előtt álló igazán hosszú távú kihívást azonban az a temérdek irányból érzékelhető nyomás jelenti, amely a bővítés elhalasztását célozza. A 15 jelenlegi tagország mindegyike - főleg a segélyekben részesülő déli csoport tisztában van azzal, hogy a klub létszámának kibővítése jogaikat és kiváltságaikat fenyegeti. SLOVO Horn Gyula újévi nyilatkozatának „bizonyos értelemben dicsekvő hangneme" a liberális prágai lap szerint részben annak tudható be, hogy Magyarországon az idén parlamenti választások lesznek, s kezdődik a választási kampány. Horn 1997-et Magyarország évének nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország a közép-európai országok közül egyedül írt ki népszavazást a NATO-csatlakozásról, gazdasága sikeresen fejlődik, és politikai alapszerződést írt alá szomszédaival Szlovákiával és Romániával. Horn állításait azonban csak részben lehet fenntartások nélkül elfogadni, s inkább azt jelzik, mi is vár Magyarországra az idén - jegyzte meg a lap. „Leginkább Hornnak a magyar gazdaság sikereiről szóló állításával lehei egyetérteni, s ezeket a sikereket nyugodt szívvel írhatja a saját számlájára a posztkommunista szocialisták és liberálisok koalíciós kormánya. A két évvel ezelőtt elfogadott takarékossági program kezdi meghozni gyümölcseit" - írja a lap, úgy vélve, hogy ez a kedvező fejlődés az idén is folytatódni fog, s hozzájárul a kormánykoalíció népszerűségének növekedéséhez. GAZETA WYBORCZA Aleksander Kwasniewski lengyel államfő ukrajnai látogatása óriási lépés a két nép egymás iránti történelmi előítéleteinek megtörése és felszámolása irányába, s e folyamatban Leonyid Kucsma ukrán elnök méltó partnernek bizonyult - írta a legolvasottabb lengyel napilap. Kommentárja szerint minden jel arra mutat, itt az ideje annak, hogy az egykori ellenségekből mára partnerekké vált két nép fiai elmondhassák: a háború már régen véget ért, emlékezzünk rá, ám gondoljunk közben a jövőre. Lengyelország nagyra értékeli, hogy Kucsma az első ukrán vezető, aki lerótta kegyeletét az 1918-19-es lengyel-ukrán háború áldozatai előtt, s reméli, hogy az elnök gesztusát Ukrajnában is méltányolni fogják. szöntem szolgálatát, s önkéntelenül rámosolyogtam. Visszamosolygott, s úgy éreztem, egy pillanatra közös hullámhosszon voltunk. Két ember, két vadidegen, ismeretlen. Talán már néhány méterrel odább kötözködő sihederek teszik majd próbára idegeit, és újfent kénytelen lesz hivatalos pózban kérni a jegyeket. Tornaiján leszálltam: az esti gyors továbbrobogott. Azon tűnődtem, hogy embertársainkhoz vajon mi is úgy viszonyulunk-e, ahogy azt elvárnánk környezetünktől. Sz. J. Tornaija KOMMENTÁR TALLÓZÓ VRABEC MÁRIA OLVASÓI LEVELEK