Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-22 / 17. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 201. SPorT/tévé és RáDió - szombAT b 7 5 A magyar kultúra napja és a nemzet éneke. Mindennapjaink is állhatnának bensőséges pillanatokból Pár percre a hétköznapokon A Himnusz kéziratának első lapja (Archív felvétel) A szörny feltámadását a francia Jean-Pierre Jeunet vitte vászonra Az űrlényelc ismét támadnak Cseh és szlovák filmek toplistája Száz szakembert szólított meg a cseh Nemzeti Filmarchívum, hogy állítsa össze a cseh és szlovák filmek toplistáját. A meg­szólítottaknak a fele vállalkozott a szavazásra. Pontozásuk alapján az első helyre František Vláčil Markéta Lazarová című alkotása került, a második helyre szorítva Kádár és Klos Üzlet a korzón című filmjét. A harmadik helyen Jasný Jó földiek cí­mű munkája végzett. Formán Tűz van, babám!-ja a negyedik lett a szavazásban, ezt követi Ivan Passer Intim megvilágítás­ban című filmje. Az első öt helyezésből egyértelműen leszűr­hető, hogy a szakemberek a hatvanas éveket tekintik a cseh és szlovák film aranykorának. (ČTK) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Cosi fan tutte (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznéző (19) KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Vágnál (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Erdő (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 18, 20.30 MLA­DOSŤ: Csinibaba (magy.) 17.30 ZimmerFeri (magy.) 20 TAT­RA: Az idegen: újjászületés (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTRO­POLIS: Csillagközi invázió (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENT­RUM: Leon, a profi (fr.) 20 Reszkessetek betörők (am.) 17 Rómeó és Júlia (am.) 18 Metró (fr.) 19.30 KASS A DRUŽBA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Emma (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Csillagközi invázió (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Az idegen: újjászületés (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Az idegen: újjászületés (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: A holnap markában (am.) 17, 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: A kapcsolat (am.) 18 LÉVA - JUNIOR: Pret-a-porter (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Három szín: kék (fr.) 19 ROZSNYÓ -PANORÁMA: Az idegen: újjászületés (am.) 16.30,19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: The Peacemaker (am.) 18 Hogyan gyarapíthatjuk műveltségünket? Filozófia nem csak diáknak és tanárnak Máskor aligha tudatosít­juk, hogy amikor egy verset elolvasunk, egy-egy Bar­tók- vagy Kodály-művet meghallgatunk, belekez­dünk az éppen megjelent szlovákiai magyar regény­be, tizedszer is megnézzük a videomagnón a Valahol Európában-t, vagy jegyet veszünk a Thália vagy a Jó­kai Színház előadására, s hazaérve az éjszakai csend­ben felütjük Szenczi Mol­nár veretes nyelvű Bibliá­ját, igazából a magyar kul­túrával kerülünk a legter­mészetesebb kapcsolatba. DUSZA ISTVÁN Olyan ez mintha levegőt ven­nénk. Ellenőrizetlen, reflexszerű és sejtekig hatoló szellemi vér­frissítés. Valami aprócska része­lem mindig megváltozik ben­nünk. Kicserélődik az elöregedő nézet, felfrissül az áporodott gondolat, kiteljesedik az érzés, megerősödik a remény, elmélyül a hit. Igazából felismerhetetlen és kimutathatatlan folyamatokat elindító gondolatok nyomában változunk meg. így van ez a legelső altatódal óta, ERDÉLYI EDIT Amikor jó pár évvel ezelőtt Ridley Scott amerikai rendező el­készítette A nyolcadik utas: a ha­lál (Alien) című filmjét, a mo­zinézők körében valóságos extá­zis tört ki, és alig akadt olyan em­ber, aki nem a ronda űrlényekről beszélt volna. Scott szinte tökéle­tes, feszültséggel teli horrorfilm­jét világszerte méltányolták a né­zők, így aztán nem csoda, ha ké­sőbb vissza- visszatértek a témá­hoz, és elkészültek a folytatások. James Cameron és David Fincher után a szörny feltámadását ezút­tal a francia Jean-Pierre Jeunet vitte vászonra. A rendezőt főként fekete humorú, szürreális törté­netéről - Delicatessen - ismer­hetjük. Jeunet új filmjében is bő­ven találkozunk hátborzongató jelenetekkel, és való igaz, hogy alkotására a leginkább a szürrea­lista jelző illik. Szürreális víziói­nak és fantáziavilágának megje­lenítésében természetesen jelen­tős szerep jutott a látványterve­zőnek. A film előkészületei során Joss Whedon forgatókönyvírónak va­lószínűleg az jelentette a legna­gyobb gondot, hogyan keltse élet­re Ellen Ripley-t. Bizonyára emlé­keznek még rá, hogy Ripley a har­madik részben meghalt - egy ron­da űriénnyel a testében. a legelső népdal, Petőfi-vers és Weöres-ritmusképlet megtanu­lásától. Aligha véletlen, hogy né­hány évvel ezelőtt bölcs magya­rok egy vers megírásának napját jelölték ki, hogy az lesz a ma­gyar kultúra napja. Egy versét? Igen. Megírásának napján - 1823.január 22-én, ma 175 éve - szatmárcsekei magá­nyában Kölcsey Ferenc egy vers­be sűrítette mindazt a történelmi tapasztalást, amely jövőbe mu­tató tanulságokat hordoz. A Hymnus, a Magyar nép zivata­ros századaiból című vers akkor egy költői remeklés volt. Csak később, Erkel Ferenc 1844. július 2-án először nyilvánosság előtt énekelt megzenésítése után lett a magyar nemzet imája. S manapság a nagyvilágban akár­milyen helyzetben is talál a sorsa magyart, hitehagyottat vagy buzgón imádkozót, egy bizonyos pillanatban mindegyik a nemzet közös imáját veszi szájára. Mindennapjaink ugyanígy áll­hatnának bensőséges pillanatok­ból. Akkor nem kellene dagályos gondolatoktól terhes ünnepna­pokon felemlegetni a múltunkat, a sorsunkat. Akkor velünk lenné­nek a verseskötetek, a népdalok, a hegedűversenyek, a regények, a filmek és mindenekelőtt az anyanyelv szavai. Az Auriga űrhajó fedélzetén igen veszélyes és szigorúan titkos kí­sérletek folynak. A Weyland­Yutani társaság követőinek e­gyetlen céljuk van: a ronda ször­nyeket fegyverként akarják fel­használni. Először tehát a 200 éve halott Ellen Ripley-t kell élet­re kelteniük: klónozással, a két évszázados vérminták alapján. A vér azonban az űrlény génjeit is tartalmazza, így Ripley a fekete körmökön kívül hihetetlen fizikai erőt és „hatodik érzéket" is „örö­köl" az űrlényektől. A vére ugyan piros, ám a savhoz hasonló... Jeunet filmjében egy teljesen új, az eddigiektől merőben más fi­gurával találkozhatunk, s tulaj­donképpen a film központi témá­jaként Ripley visszatérése nevez­hető meg. Persze mindez kevés lenne a több mint 100 perces al­kotáshoz, így Ripley újraéledését sok-sok akciójelenettel, helyzet­komikummal (a „pókjelenet" igazán jó ötlet), sőt, akár eroti­kusnak is nevezhető képsorokkal „egészíti" ki a rendező. Ripley­nek fel kell vennie a harcot az „idegenekkel", és ehhez szövet­keznie kell az Aurigára érkező csempészbandával is. Az űrlé­nyek a ketrecekből kijutva pár perc alatt kegyetlen pusztítást végeznek. A kis csoport egyre fogy... Állítólag Sigourney Weaver film­színésznőnek már hiányzott ez a szerep, és örült, hogy ismét el­játszhatta, mert a forgatókönyv újszerűsége azonnal elnyerte a tetszését. Weaver valóban kitűnő teljesítményt nyújt, megfelelően félelemkeltő és rejtélyes is egy­ben. Kár, hogy nem jutott na­gyobb tér és lehetőség a többiek­nek, még szerencse, hogy leg­alább Winona Ryder kipróbál­hatta magát a merőben más sze­repkörben. Egy androidot alakít - s ezt ugye senki nem tételezné föl a törékeny nőről... A már említett kitűnő speciális effektusokon (számítógépes gra­fika, számítógépes modellek, komputerizált lények stb.) kívül nem árt, ha az operatőr, Darius Khondji munkáját is megdicsér­jük. Khondji Jeunet két előző filmjén kívül dolgozott egyebek között a Hét és az Evita című al­kotásokon is. Az egész filmnek érdekes, aranybarna csillogást adott (természetesen a háttér és az öltözékek is jobbára ilyenek), s ezzel még sejtelmesebb hatást ért el. Azok, akik szeretik a sci-fi hor­rort, biztosan kíváncsiak az újabb folytatásra, az űrlények feltáma­dására, azt azonban - a pozitívu­mok ellenére - hozzá kell tenni, Jean-Pierre Jeunet nem tudott olyan jó filmet készíteni, mint Ridley Scott. Ben Patterson a Stokában Fluxus és performansz A Stúdió érté meghívására Szlo­vákiába érkezik a pittsburghi születésű Ben Patterson zenész és fluxusművész, aki január 26­án 19 órai kezdettel a pozsonyi Stoka Színházban tart előadást egybekötve saját performanszá­val - Performansz és kommuni­káció címmel. Ben Patterson „Ben Patterson a Michigani Egye­temen végezte tanulmányait. Egy kanadai szimfonikus zene­kar bőgőseként futott be rövid zenei karriert, majd a hatvanas években Kölnben telepedett le ­nyilatkozta Juhász R. József, a Stúdió érté művészeti vezetője. ­Itt került kapcsolatba a radikális zenével, valamint Stockhausen, John Cage, Merce Cuningham, Nam June Paik és Wolf Vostell művészetével. George Maciu­nasszal együttműködve szervez­ték meg 1962-ben a történelmi jelentőségű I. Nemzetközi Flu­xus Fesztivált Wiesbadenben, melyen húsz év múlva, 1982­ben is részt vett. New Yorkba te­lepedve valamennyi fluxusren­dezvényen fellépett, 1983-ban a Sao Paolo-i Biennáléra is meg­hívták. Tíz éve tevékeny per­formerként járja a világot. A hat­vannégy esztendős művész pro­dukcióelemei bekerültek ismert operákba, analitikus irodalmi cikkei pedig a legismertebb kül­földi művészeti lapokban látnak napvilágot. Pozsonyi fellépése után, január 29-én a budapesti Műcsarnokban láthatjuk perfor­manszát, 30-án pedig a C3 Galé­riában megrendezendő Szakmai találkozót tiszteli meg az előadá­sával." Zalaba Zsuzsa POLGÁR ANIKÓ Sajnos, a filozófiaoktatásra kö­zépiskoláinkban nagyon kevés idő jut. A 4. osztályosok heti két órás tantárgyán belül csak a filo­zófiatörténet felvázolására szo­rítkozhatnak a tanárok. A közép­fokú műveltséggel rendelkező ember tehát - legideálisabb eset­ben is - csak a filozófusok nevét és műveinek címét hozza magá­val az iskolából. Steigner Kornél filozófia-tan­könyve viszont magát a filozófiai gondolkodást igyekszik megér­tetni az olvasókkal. A három fő részben - Metafizika, Ismeretel­mélet, Etika - az egyes filozófiai nézetek változását, módosulását mutatja be a filozófia említett három részterületén belül. Ezen kívül a szerző külön fejezetben tárgyalja az analitikus filozófiát és a fenomenológiát. (Ez a két irányzat ugyan szintén metafizi­kai és ismeretelméleti elemekkel dolgozik, ám mindkettő a filozó­fia teljes átértelmezésére tett kí­sérlet.) A filozófiai és a hétköznapi gon­dolkodás közti különbség szem­léltetésére csak egy példát szeret­nék idézni a könyv Metafizika fe­jezetének bevezetőjéből: „Ha például egy filozófiailag még nem iskolázott ember szemügyre vesz egy almát, érzékszervei pon­tosan tájékoztatják őt arról, hogy ez a gömbölyű, piros, jellegzetes illatú és ízű dolog egy alma. A fi­lozófiailag művelt ember ugyan­ennek az almának a következő leírását fogja adni, ha filozófiai módon vizsgálódik vele kapcso­latban: anyagból és gömb-formá­ból álló szubsztancia, amely olyan tulajdonságokkal rendel­kezik, melyek őt természeténél fogva illetik meg, továbbá kelet­kezésének és meglétének ponto­san elemezhető okai vannak." A tankönyvből való tanulás ellen­őrzését az egyes részek utáni, s a könyv végén található, témakö­rök szerint csoportosított kérdé­sek teszik lehetővé. A legna­gyobb segítség azonban a könyv­höz a Holnap Kiadónál már ko­rábban megjelent szöveggyűjte­mény „Bevezetés a filozófiába" címmel. Ajánlom tehát ezt a könyvet nemcsak a diákok és ta­nárok, hanem minden filozófiá­val ismerkedni óhajtó és művelt­ségét gyarapítani vágyó ember figyelmébe is. (Steiger Kornél: Filozófia. Tankönyv a középis­kolák számára, Holnap Kiadó, 1997) Sigourney Weavert a kiónozott Ellen Ripley, Winona Rydert pedig egy android szerepében láthatjuk a filmben (Fotó: Tatrafilm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom