Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-20 / 15. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 17. SpOrt/tévé és rádIó - szombAt fl q 5 Peter Harborne, Nagy-Britannia rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete nyilatkozik lapunknak Csatlakozás vagy csalatkozás? Júniusig Nagy-Britannia elnököl az Európai Unió­ban. A fél év Szlovákia szempontjából is döntő fontosságú lesz, hiszen az elkövetkező hónapok­ban születik döntés az EU bővítéséről. Peter Har­borne pozsonyi brit nagy­követet esélylatolgatás­ra kértük. JUHÁSZ LÁSZLÓ Excellenciás úr, a decemberi luxemburgi döntést Szlovákia kormánya kissé másképp értel­mezte, mint az ellenzék. Ho­gyan értékeli Szlovákiának a tárgyalások első fordulójából való kirekesztését? Nem tisztem, hogy megítéljem a kialakult helyzetet. Azt, hogy ez siker vagy vereség volt-e a szlo­vák kormány külpolitikája szem­pontjából, az ország polgárainak kell eldönteniük. Az Európai Unió szempontjából mindenkép­pen sikerről beszélhetünk, hi­szen a bővítési folyamat külön­leges lehetőség elé állítja, men a jelenleg tizenöt országot tömö­rítő közösségből akár 26 államot összefogó szervezetté is válhat. Ezt a lehetőséget London is üd­vözli. Nagy-Britannia meggyő­ződése: nagyon fontos, hogy azt a jólétet és demokráciát, ame­lyet mi már ötven éve élvezünk, megtapasztalják Közép- és Ke­let-Európa arra érdemes orszá­gai is. Azon leszünk, hogy ismét Nem tisztem, hogy megítél­jem a kialakult helyzetet. Európa részévé váljanak. Annak az Európának az egyenjogú tag­jaivá, amelytől az elmúlt ötven év alatt mesterségesen válasz­tották el őket. Ami Szlovákiát il­leti, meg vagyok győződve arról, hogy ennek az országnak is ér­dekében áll az uniós tagság, hi­szen ha még néhány évnek el kell is telnie csatlakozásáig, ex­Peter Harborne: „Az EU leginkább a kisebbségi nyelvtörvény jóváha­gyását várja Szlovákiától." (TA SR-felvétel) portjának negyven százaléka már most is az EU-tagországok­ba irányul. Júliusban az Európai Unió ki­mondta, hogy Szlovákia nem teljesíti a koppenhágai ajánlá­sokat. Ön szerint a jelenlegi helyzetben melyek azok a leg­sürgősebb lépések, amelyeket az országnak meg kell tennie az EU felé? A rajtvonalhoz álló országok kö­zül egyik sem tesz eleget az összes koppenhágai feltételnek. Mind a tíz országnak nagyon so­kat kell még dolgoznia azon, hogy a közös Európa egyenjogú tagja lehessen. Szlovákia szem­pontjából mindenképpen na­gyon fontos lesz az idei választá­sok eredménye. Az uniót legin­kább az érdekli, hogy a választá­sokat megfelelően készítik-e elő. Ezen azt értem, hogy például a választási kampány során az egyes pártok egyforma műsor­időt kapnak-e a rádióban vagy a televízióban. Az unióban arra fordítjuk majd a legnagyobb fi­gyelmet, hogy szabad és demok­ratikus választások lesznek-e idén Szlovákiában. Ezért lesz szükség külföldi megfigyelőkre is? Szó sincs „ezértről" és „szükség­ről". Nézze, ez az ország az egy­kori Csehszlovákia egyik utódál­lama. Azé a Csehszlovákiáé, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja­ként 1990-ben aláírta azt a meg­állapodást, amelyben az összes EBESZ-állam vállalta, hogy az eu­rópai demokrácia fejlődése érde­kében minden jövőbeli választás­ra - beleértve a helyhatósági vá­lasztásokat is - megfigyelőket hívnak. így Szlovákiába sem „megkülönböztetett figyelmes­ségből" érkeznek megfigyelők, hiszen éppúgy jelen voltak a ta­valy májusi brit választásokon, mint ahogy ott lesznek a tavaszi magyarországi választásokon is. így aztán én csak pozitívan érté­kelhetem, hogy Szlovákiában sem lesz ez másként. Ez demok­ratikus folyamat jele. Szlovákiának leggyakrabban talán a kisebbségi kérdések nem megfelelő kezelését róják fel. Mi a véleménye Pozsony kisebbségi politikájáról? A kisebbségekkel való megfelelő bánás az egyik legfontosabb kop­penhágai követelmény. Az EU leginkább a kisebbségi nyelvtör­vényjóváhagyását vátja Szlováki­ától. Olyan jogszabály elfogadá­sát, amely kiegészítené a már meglevő, az államnyelv használa­táról szóló törvényt. Örülök, hogy az ügyben már megkezdődött a párbeszéd a szlovák vezetők és a kérdésben leginkább érdekelt há­rom európai szervezet, az Európa Tanács, az Európai Parlament és az EBESZ képviselői között. Az Európai Unióban mindannyian csak azt remélhetjük, hogy a tár­gyalások minél előbb és minél si­keresebben fejeződnek be. Tudjuk, hogy a brit miniszter­elnök, Tony Blair jó kapcsola­tokat tart fenn a Demokratikus Baloldal Pártjával és elnökével. Hogyan befolyásolhatja ez Sem nagy áttö­rést, sem pedig jelentős vissza­esést. Szlovákia és Nagy-Britannia viszonyát? Ezt nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy az semmiképpen sem fog ártani a két ország vi­szonyának, hogy mindketten a Szocialista Internacionálé tag­jai. Ezen túl azonban nem hi­szem, hogy ennek különösebb jelentősége volna, hiszen a leg­lényegesebb a kormányok kö­zötti együttműködés. Excellenciás úr, mit hozott az 1997-es év a szlovák-brit kap­csolatokban? Sem nagy áttörést, sem pedig je­lentós visszaesést. Két baráti nemzet széles körű kapcsolatai­ról beszélhetünk. A viszony sta­bil és kielégítő. Remélem, hogy a jövőben - már az Európai Uni­óban - ez a kapcsolat még gyü­mölcsözőbb lesz. A szerző a Szlovák Rádió an­gol nyelvű adásának a mun­katársa. SZNP: kezdeményezi a mára összehívott rendkívüli parlamenti ülés elnapolását Chmel a választásokról: Ladislav Hrušlcát nem adják ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt szeretné elérni a mai rend­kívüli parlamenti ülés elnapolá­sát. A tanácskozás összehívását azért kérte az SZDK, a Magyar Koalíció és néhány független képviselő, mert a parlamentnek foglalkoznia kell Emil Spišák, il­letve František Gaulieder ügyé­vel, pontosabban azzal az alkot­mánybírósági határozattal, mely szerint mindkét személy eseté­ben jogsértés történt. A DSZM­nek hátat fordító Gauliedert a kormánypárti többség 1996. de­cemberében fosztotta meg man­dátumától, az SZNP pedig Emil Spišák helyett Ladislav Hruškát ültette az elhunyt Bartolomej Kunc székébe. A kormánykoalí­ció tegnapi találkozóján állítólag egyetértés született az elnapo­lással kapcsolatban. A nemzeti­ek szerint az alkotmánybíróság­nak döntést kell hoznia arról is, hogy mi legyen Hruškával, ha nem mond le mandátumáról. Az SZNP kötelezte Hruškát, hogy önként ne adja fel képviselői he­lyét. A koalíciós partnerek a DSZM-et kivéve legfelsőbb szin­ten képviseltették magukat a ta­nácskozáson, Vladimír Mečiart Ivan Gašparovič helyettesítette. Az elnökválasztás nem került te­rítékre, viszont szó esett a vá­lasztási törvény módosításáról. A munkásszövetségi Ján Ľupták kitart a négy, illetve a nyolc vá­lasztókerület mellett. Mint is­meretes, Mečiar egyetlen kerü­let létrehozása mellett kardos­kodik. (gágyor) Peter Nemec rendőrfőparancsnok közölte: a szervezett bűnözés a politikai döntésekre is hatással lehet Černálcékat bárki figyelmeztethette ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A szervezett bűnözés a politikai döntésekre is hatás­sal lehet, ez tagadhatatlan" - je­lentette ki a belügyminiszté­rium tegnapi sajtóértekezletén Peter Nemec rendőrfőparancs­nok. Megítélése szerint a kábí­tószer-kereskedelem, a védel­mipénz-beszedés és a pénzügyi csalások terjedése a legaggasz­tóbb. Nemec megemlítette az ál­lítólagos besztercebányai maf­fiafőnök, Mikuláš Černák esetét is; az ügyet szerinte az ellenzék és a kormánypártok közt folyó politikai harcban is igyekeznek felhasználni. A főparancsnok si­keresnek minősítette azt a sokat vitatott év végi országos razzi­át, amelyet négyszáz rendőr be­vetésével hajtottak végre, de a keresett bandavezéreket még­sem sikerült őrizetbe venni. Ál­lítólag sok olyan dologra fény derült, amelyet a későbbiekben felhasználhatnak Černákék el­len. Nemec nem zárta ki, hogy információkiszivárogtatás mi­att sikerült kicsúszniuk a rend­őrök kezei közül a keresett sze­mélyeknek, bár szerinte a „fü­les" nemcsak a bűnügyi osztály­ról, hanem a közlekedésrendé­szetről, sőt az ügyészségről is érkezhetett. Mint mondta, már van gyanúsítottjuk is. Szerinte a besztercebányai kerületi rend­őrparancsnokságon jelentkező Černákot és egyik társát azért nem vették rögtön őrizetbe az éppen szolgálatot teljesítő rendőrök, mert valójában csak „üzemi őröknek" tekinthetők. Hogy felelősségre vonják-e őket, azt a rendőrség belső ü­gyének tartja. Nemec nem tu­dott válaszolni arra a kérdésre, hogy a pozsonyi Dérer Kórház­ban lelőtt kassai Róbert Holub meggyilkolásával kapcsolatban kihallgatták-e Alexander Re­zešt. A volt miniszter állítólag közeli kapcsolatban állt az alvi­lági vezérrel, (gl) RÖVIDEN Kováč az Egyesült Államokba utazik Pozsony. Michal Kováč államfő január utolsó hetében az USA­ba látogat. A tervek szerint 26-án repül a tengerentúlra, és 31­én érkezik vissza. Találkozik a washingtoni kormány több tag­jával, az amerikai szlovák szervezetek képviselőivel is. (ČTK) Csak a hatályos törvényt módosítják Pozsony. Gustáv Krajči belügyminiszter állítása szerint nem készül új választási törvény, csupán a jelenleg hatályos jogsza­bály néhány cikkelyének a módosítását készíti elő a tárca. A belügyminiszter megerősítette, hogy a parlamenti választások szeptember 25-26-án lesznek. (TA SR) Emelkednek a szociális kiadások Pozsony. Szociális célokra tavaly 16,53 milliárd koronát fizettek ki az országban. Idén ez az összeg 17,46 milliárdra nő. A munka­ügyi tárca szerint a legtöbb pénzt családi pótlékra (9,31 milli­árd), illetve szülői hozzájárulásra (4,18) fordították, (sárp) Részvéttáviratot sem küldött Pozsony. Január elsején a fővárosban lezuhant a mentőszol­gálat egyik helikoptere, s utasai - köztük egy újszülött is - éle­tüket vesztették. A baleset oka azóta is ismeretlen. Valószínű­leg csak a fekete doboz által rögzítettek segíthetnének, de a helikopteren nem volt ilyen berendezés. A mentőszolgálat al­kalmazottai azt fájlalják a legjobban, hogy az egészségügyi mi­niszter tudomást sem vett a balesetről, s még csak részvéttáv­iratot sem küldött az elhunytak hozzátartozóinak, (ú) Gašparovič és Šimko beadványa Pozsony. Ivan Gašparovič házelnök azzal a kéréssel fordult az alkotmánybírósághoz, hogy egészítse ki a Spišák-úgyben ho­zott határozatát. Gašparovič szerint a kassai testületnek el kell döntenie: mi legyen a sorsa az elhunyt Bartolomej Kunc helyére kerülő Ladislav Hruškának. Az indítvány miatt feltéte­lezhető, hogy ma nem kerül sor szavazásra a parlament rend­kívüli ülésén. Ivan Šimko alelnök tegnapi közlése szerint a KDM a héten elkészül azzal a beadvánnyal, amellyel a törvények aláírása ügyében szeretne az alkotmánybírósághoz fordulni (ú) „Kellemetlen fálreértés" történt Pozsony. A pozsonyi önkormányzat „kellemetlen félreértés­nek" minősítette azt a bécsi bírósági döntést, melynek értel­mében 150 millió schilling kártérítést köteles fizetni a hat év­vel ezelőtt a pozsonyi belváros felújítására létrehozott Revital osztrák-szlovák cégnek, mert nem tartotta meg a vele kötött szerződést, és mással rekonstruáltatta a városközpontot, (ú) Személycserék várhatók Mečiar kormányában Február vége felé? Manipulálni akarják Pozsony. A Szlovákiai Értelmisé­gi Fórum attól tart, hogy Mečiar mozgalma manipulálni akarja a parlamenti választásokat. Ennek a veszélyére tegnap állásfoglalás­ban hívta fel a lakosság figyelmét. Rudolf Chmel szóvivő szerint a választási rendszer és törvény megváltoztatása, valamint a sza­vazatok ellenőrzésére vonatkozó terv azt az aggodalmat támasztja alá, hogy nem a parlamentáris de­mokrácia, hanem a DSZM hatal­mának megerősítése a cél. (ČTK) TA SR-HlR Pozsony. Jozef Krošlák minisz­terelnöki szóvivő közlése szerint Vladimír Mečiar kormányfő ed­dig nem tett javaslatot Michal Kováč államfőnek további mi­niszterek leváltására, illetve ki­nevezésére, viszont bizonyos változások szóba kerültek Miroslav Maxon kinevezésekor. Kováč állítólag még arra is ígé­retet tett, hogy nem emel kifo­gást a kinevezésre előterjeszten­dő személyek ellen. Mečiar a kormánytagok múlt heti trencsénteplici találkozóján ja­vasolt cserét néhány tárca élén; a menesztésekre február végén, még a jelenlegi államfő megbí­zatásának a letelte előtt kerül­het sor, és vélhetően a parla­menti választásokkal állnak kapcsolatban. Oľga Keltošová munkaügyi miniszter biztos tá­vozik a kormányból. A Márai Sándor Alapítvány következő vendége Orbán Viktoron a sor ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Márai Sándor Ala­pítvány az 1998-as magyaror­szági választások előtt beszélge­tésre invitálja Pozsonyba a buda­pesti parlamenti pártok vezetőit. Legutóbb Lezsák Sándor, az MDF elnöke járt a szlovák fővá­rosban. Holnap Orbán Viktoron, a Fidesz-MPP elnökén lesz a sor. A beszélgetés délelőtt 11 órakor kezdődik a Mladosť filmszínház­ban (Hviezdoslav tér 17.). Nem emelkedett jelentősen a kábítószeresek száma Narlcósnak tamagocsi ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A pozsonyi drogfüggő­ket ellátó központ kimutatásai szerint tavaly nem emelkedett jelentősen a kábítószer-élvezők száma, Ľubomír Okruhlica igaz­gató mégis óva int a túlzott opti­mizmustól, hiszen a kedvezőnek tekinthető statisztikába csak azok kerültek be, akik a központ­hoz fordultak segítségért. „A ke­zelésre jelentkezők átlagéletko­ra húsz év, a kábítószert általá­ban tizenhét és fél évesen pró­bálták ki először. 1994-ben a narkósoknak még csak a 30 szá­zaléka, tavaly viszont már a 97 százaléka adagolta magának intravénásán a heroint. Közis­mert, hogy a narkósokat egyet­len dolog foglalkoztatja: napi adagjuk beszerzése. A kezeltek felelősségérzetét legújabban a tamagocsi nevű játékkal próbál­juk fejleszteni. Á kissé különös gyógymód értékelése még korai volna, tény viszont, hogy segít­ségével a függőségtől szabadulni akarók lassan megtanulnak gon­doskodni valakiről" - mondta az igazgató, (péterfi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom