Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-02 / 1. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 2. KOMMENTÁR Vegyes kilátások SIDÓ H. ZOLTÁN Szlovákia az 1998-as esztendőben - legalábbis gazdasági téren ­ismét sikereket szeretne felmutatni. A tavalyi és tavalyelőtti 6 százalékos gazdasági növekedést ugyan nem tudja megismétel­ni, az erre az évre szóló állami költségvetés 5 százalékos növe­kedést ír elő, ami még mindig nagyon szép teljesítménynek szá­mít. Az már más kérdés, hogy az 1989-es fordulatot követően nagyon visszaestünk, tehát alacsony szintről indultunk felfelé, ideális esetben éppen az idén érjük el a bruttó hazai össztermék 1989-ben elért eddigi maximumát. Félő, hogy a kormány által megállapított 5 százalékos idei növe­kedési ütem nem tartható. A pozsonyi Gazdaságfejlesztési Köz­pont független gazdasági és pénzügyi kutatóműhely, továbbá a párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) prognózisa szerint legfeljebb ha 4 százalékos gazdasági növekedést ér el az ország. Márpedig az 1 százaléknyi különbség több milliárd korona eltérést jelent, amit az államkassza fog meg­sínyleni. De nem ez a legnagyobb baj. Az igazi probléma ott kezdődik, hogy a gazdaságban továbbra is a mennyiségi mutatók dominálnak a minőségiek helyett. Az ország gazdasága nem az ezredforduló színvonalának, követelményeinek megfelelő irány­zatokat követi, a nehézipar, a kohászat dominanciája, a rendkívül kedvezőtlen fajlagos energiafelhasználás (a honi ipar energiaigé­nye hatszorosa az Európai Unió átlagának) kényszerpályára viszi az országot. Ez még inkább növeli a pénzügyi egyensúlyhiányt, ennek eredménye a 10 milliárd dollárt közelítő államadósság, a külkereskedelmi, költségvetési és folyó fizetési mérleg egyre nagyobb hiánya. A korszerűsítést, lépésváltást megkönnyítő külföl­di beruházók pedig nagy ívben elkerülik Szlovákiát, az itteni tőke­befektetések összege nagyságrendekkel marad el a magyar vagy a cseh beruházásokétól. Mindez annak ellenére történik, hogy Szlovákia dicsekedhet térségünk legalacsonyabb átlagbérével. Apropó, átlagbér! Hát nem különös, hogy míg Szlovákia gazda­sági növekedése a leggyorsabbak közé tartozik, addig az átlag­bérek tekintetében ennek éppen az ellenkezője történik? A két irányzat között csupán látszólagos az ellentmondás. Azért lát­szólagos, mert a titok nyitja, hogy a kormányhoz közel álló pri­vatizátorok a kabinet hallgatólagos beleegyezésével, egy­szerűen lefölözik, zsebre teszik az alacsony bérekből adódó nyereséget. Akinek ez nem tetszik, itt az alkalom, az idén parla­menti választás lesz... A dölyf új hulláma? TÓTH MIHÁLY A szlovákiai magyar politizá­lás 1989 utáni szakaszolása számos szempontból elvé­gezhető. Egyebek között aszerint is, hogy az immár több mint nyolc esztendő melyik időszakában három pártunk közül melyik örven­dett a legnagyobb nép­szerűségnek. Ha alaposan vé­giggondoljuk a népszerűség­hullámzás történetét, ha megvizsgáljuk a pajzsra eme­lések és a „pajzsról leejtések" történetét, valahonnan a hát­térből mindannyiszor elő­előbukkan a dölyf mint han­gulatformáló tényező. Amió­ta a kiváló közgazdász és zse­niális pártszervező Václav Klaus is belerokkant saját fé­kezhetetlen dölyfébe, min­denki iránt megnyilvánuló arroganciájába, számomra egyre nyilvánvalóbb, hogy ha egyszer oly sokat beszélünk a három magyar parlamenti párt együttműködésének, esetleg uniójának, választási­törvény-módosítás okozta vészhelyzetben netán egye­sülésének lehetőségeiről, ak­kor alaposan szemügyre kell vennünk, kisebbségünk poli­tizálásának színvonalát 1989 óta miként befolyásolta az arrogancia. Kezdetben vala a november 17-ét követő bő két év. Az MPP elődjének, az FMK-nak a dölyfössége főképp intel­lektuális potenciáljában gyö­kerezett. Kétségtelen, hogy az FMK-sok „kemény magja" korszerűbb ismeretekkel rendelkezett, mint, mond­juk, a pártállami enílőkön nevelkedett értelmiségi zöm. Éppen az FMK-sok „klausko­dása" miatt lett nagy a sértődöttség, illetve alkotta­tott meg a Együttélés körüli szekértábor. Ebben a perió­dusban a „minél nagyobb ko­kárda, annál bölcsebb vagy" elv dominált. A liberális kék madár mélyrepülésbe kez­dett, és közben az „akkor már MPP" kiváló koponyái úgyszólván kizárattak a ma­gyarságból. Mint ahogy a ke­resztények is politikai pári­áknak minősíttettek. Ez volt az arrogancia második szlo­vákiai magyar hulláma. Elsősorban ez okozta az Együttélés lemorzsolódását és az MKDM megdicsőülését. Az MKDM számára kudarcos lehet 1998, ha nem tanul a múltból. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,81381 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Ne legyen gondja, asszonyom! Géza bá' annyit ivott szilveszter óta, hogy újévi ajándékként hazatalicskázzuk! (Sajdik Ferenc karikatúrája) Az Európai Uniónak a következő években történelmi feladatokat kell megoldania Gyökeres reformra és kibővítésre várva Az Európai Unió annak a történelmi feladatnak a megoldása előtt áll, hogy megreformálja önmagát, és ugyanakkor a közép- és kelet-európai új tagálla­mok felvételével kibővül­jön. ERKKI LIIKANEN Az Európai Bizottság konkrét ja­vaslatokat tett e célok megvaló­sítására. A bizottság által tett javaslatso­rozat a Napirend 2000 címet kapta - ez egy háromrészes cso­magterv, amelyet 1997 júliusá­ban tettek közzé. A Napirend 2000 az unió fő politikáinak jövőbeli formájával, az EU 2000-2006-os évekre vonatko­zó pénzügyi kilátásaival, vala­mint az unió kibővítésével fog­lalkozik. Ezek átfogó, nagy té­mák, de úgy véljük, nem szabad egymástól elszigetelten kezelni őket, hiszen a reform, a kibőví­tés és a jövőbeli pénzügyi keret kérdései között szoros összefüg­gés áll fenn. így a napirend az unió következő évszázadra kitűzött általános prioritásainak időszerű és átfogó bemutatását nyújtja. Valamennyi tagjelölt oszág számára két pri­oritás közös. A Napirend 2000 magában foglalja a bizottságnak a tíz társult ország felvételi kérel­méről készített országvélemé­nyeit is. Ennek alapján javasol­ták, mely országokkal kezdődjenek meg rövidesen a tárgyalások A bizottság egyút­tal javasolta a tagjelölt orszá­gok számára kidolgozott csat­lakozási stratégia megerősíté­O LVAS Ól LEVELEK Kiskorúsítanak bennünket? A kormány 1997-ben elért eredményeit méltatva, minisz­terelnökünk egyértelműen a külpolitikai tevékenységet tar­totta a legsikeresebbnek. Először azt hittem, hogy rosszul hallok, de más hírközlő eszközök is megerősítették e ki­jelentés igaz voltát. Úgy látszik, hogy ha már a belpolitikai tör­ténésekkel nem nagyon lehet dicsekedni, miniszterelnökünk gondolt egyet, és a külpolitikát sikerágazattá léptette elő. sét, amit Luxemburgban szin­tén elfogadtak. Ez lehetővé te­szi a tagjelölt országok számá­ra, hogy megismerkedjenek az EU közösségi politikája eljárási gyakorlatának működésével, és hogy részt vegyenek prog­ramjaiban. Valamennyi tagje­lölt oszág számára két prioritás közös: a közigazgatás és az in­tézményi rendszer megerősíté­se, valamint a beruházások élénkítése az üzleti világban és az infrastruktúrában. A közép- és kelet-európai orszá­gok számára működtetett EU­segélyprogramot, a PHARE-t nemrég e céloknak megfelelően alakították át; ezentúl a csatla­kozást elősegítő eszközként fog tovább működni. Az Európai Bi­zottság javasolta továbbá, hogy 2000-től a jelenlegi szinthez ké­pest a pénzügyi segélyeket két­szerezzék meg. A segély összege tükrözi a kibővítés történelmi jelentőségét, és mint olyan, megegyezik a második világhá­ború után a Marshall-terv kere­tében az európai országoknak nyújtott támogatási összeg két­szeresével. A Napirend 2000 felvázolja azt is, hogy a belső reform és a kibővítés költségei miképpen fe­dezhetők a jelenlegi pénzügyi kereteken belül. Lényeges, hogy megmaradjon a költségvetési fe­gyelem. Annak érdekében, hogy a várt reformokat és az első kibővülés hatását fel lehessen mérni, a jövőbeli pénzügyi keret időtartama 1999 után hosszú kell, hogy legyen. Ezért tűzték ki a 2000-2006-os időtartamot. Az EU saját költségvetési forrásai­nak a GDP 1,27 százalékos pla­fonján tartása a közösségi kiadá­sok oldalán ugyanazt a költség­vetési fegyelmet fogja a tagálla­moktól megkövetelni, mint amelyet nekik az egészséges gazdasági növekedés érdeké­ben alkalmazniuk kell. Úgy Tényleg ilyen sikeres volna Szlovákia a külpolitika terüle­tén? Nézzük csak meg köze­lebbről ezeket a sikereket. A kormány programnyilatkozatá­ban a külpolitika területén első helyen szerepel a fejlett nyuga­ti struktúrákba, a NATO-ba, az EU-ba való mihamarabbi csat­lakozás. Erre az országnak ak­kor minden esélye megvolt. Az­tán jött az az emlékezetes no­vemberi éjszaka. A demokrácia legelemibb játékszabályait fel­rúgva, a győztes mindent visz alapon kezdtek itt menni a dol­gok. Jöttek is sűrűn a demar­sok, a jó szándékú figyelmezte­tések, jelezvén a hatalom szá­mára, hogy nem jó irányban gondoljuk, hogy (évi 2,5 száza­lék) a gazdasági növekedés és az EU-kiadások gondos kezelé­sének kombinációja biztosítani fogja a szükséges addicionális forrásokat a fő célok elérése ér­dekében. A közigazgatás az egyik olyan terület, ahol a költ­ségvetési fegyelem növelése kí­vánatos. Jelenleg az adminiszt­ráció működtetési költségei a közösség költségvetésének ke­vesebb mint 5 százalékát teszik ki, ám racionalizálással és de­centralizálással a költségeket még alacsonyabb szintre lehet csökkenteni. A Napirend 2000-ben felvázolt pénzügyi keret ily módon azt a célt szolgálja, hogy középtá­Lényeges, hogy meg­maradjon a költségve­tési fegyelem. von finanszírozza az unió lé­nyeges szükségleteit; ezek ma­gukban foglalják a közös mezőgazdasági politika re­formjának költségeit, a gazda­sági és társadalmi kohézió mint elsődleges cél továbbvitelét, a belső politikák erősítését azo­kon a területeken, ahol a közös­ségi tevékenység hozzájárulhat a növekedéshez és a foglalkoz­tatottsághoz, a csatlakozás előtti segélyek emelését a tag­jelölt országok számára, vala­mint az első kibővítés hatásá­nak abszorbeálását. Egyrészt biztosítani kívánjuk a világos összképet, másrészt el akarjuk kerülni az egyes elemek elvá­lasztását egymástól vagy bár­melyik elem módosítását, hi­szen ez felboríthatná a jól kie­gyensúlyozott csomagtervet. (M. M. fordítása) A szerző az Európai Unió költ­ségvetési biztosa. haladnak a dolgok, illetve az ország szekere. A NATO- és az EU-csatlakozás közeli lehetősé­ge elúszott, a történelmi esély ki nem használása egyenesen bűn. Ezek után hogyan lehet a külpolitika sikerágazat? Németh Géza Alistál Várgedei ünnepség A várgedei önkormányzat Ja­kab Katalin polgármester veze­tésével decemberben első alka­lommal szervezte meg a nyug­díjasok találkozóját. A kedves ünnepséget a polgármesternő TALLÓZÓ NEUE ZÜRCH E R ZEITUNG Hom Gyula magyar miniszterei nök és Vladimír Meaár szlovák kormányfő a karácsony előtt Vik­tor Klima osztrák kancellárral tar­tott hármas találkozón megálla­podott ugyan abban, hogy kül­ügyminiszteri szinten ismét foly­tatódnak a megbeszélések Buda­pest és Pozsony között, de az utóbbi napokban újból ingerült szóváltásra került sor. A penge­váltás kiindulópontja az az érté­kelés volt, amelyet Kovács László külügyminiszter adott a ma­gyar-szlovák viszonyról. A svájci lap tudósítója szerint Kovács László főleg azt tartja nehezen el­fogadhatónak, hogy az alap­szerződés végrehajtására hivatott vegyes bizottság még mindig nem jött létre. A magyar diplomácia vezetője Pozsonyt tette felelőssé ezért, mivel az nem hajlandó hoz­zájárulni ahhoz, hogy a kisebbsé­gek képviselői is helyet kapjanak a kisebbségi kérdésekkel foglalko­zó bizottságban - áll a cikkben. A zürichi lap szerint Dušan Slobod­ník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke „teljes vér­tezetben" adott választ Kovács nyilatkozatára, míg a szlovák kül­ügyi tárca közleménye „visszafo­gottabb". A lap tudósítója idéz a külügyi dokumentumból, amely úgy fogalmaz: Kovács állásfogla­lása alaptalan vádaskodás. SME A Szlovák Autóbuszközlekedési Vállalat (SAD) cégei az 1997-es évet előreláthatólag 300 millió koronás veszteséggel zátják. A já­ratritkításokra leginkább a Kor­ponai és a Nagymihályi járás la­kói fizettek rá. Az SAD 5437 autó­buszának 84,5 százaléka már tel­jesen amortizálódott. A közleke­dési minisztérium elemzése sze­rint az autóbuszpark felújításá­hoz évi 2,19 milliárd koronára lenne szükség. PRÁCA Kassán egy rendőr közúti el­lenőrzés során úgy összevert egy 46 éves katonatisztet, hogy an­nak lába 10 hónapig gipszben lesz, és a koponyacsontja is eltört. Miroslav Capulič helyi rendőrpa­rancsnok szerint a tiszt az el­lenőrzés során szidni kezdte a rendőrt, és az önvédelemből rúg­ta meg, a lába pedig a földre eséskor tört el. A tiszt ellen hiva­talos személy elleni támadás mi­att eljárást indítanak. MLADÁ FRONTA DNES Európában a csehek biztosan ve­zetik az egy főre eső sörfogyasz­tás statisztikáját - az éves átlag fejenként 160 liter. Ehhez járul még nyolc liter pálinka (40 szá­zalékosra átszámítva), 15 liter bor, 20 liter ásványvíz, 50 liter üdítő és 60 liter tej. Az alkoholfo­gyasztás nő, a tejfogyasztás vi­szont csökken. Antonín Kratoch­vfl, a Cseh Sörgyárak Szövetsé­gének elnöke szerint a sör a ha­gyományos cseh étkezés része, és céljuk, hogy az emberek mér­tékkel igyák. nyitotta meg, köszöntötte a falu 207 nyugdíjasát és a 115 jelen­lévőt. A megnyitó után a hely­béli óvodások és az iskola ta­nulói szórakoztatták a nyugdí­jas korosztályt. A gazdag műsor után a finom falatok következ­tek, egyebek mellett gulyás csil­lapította a nyugdíjasok étvá­gyát. Az alpolgármestemő a ju­bilánsokat egy szál szekfüvel köszöntötte, melyet az ünnepel­tek meghatódva, köszönettel vettek át. A rendezvényért kö­szönet illeti a helyi vállalkozó­kat, akik hozzájárultak az ün­nepély megszervezéséhez, és az önkormányzatot. Csépé Pál Várgede

Next

/
Oldalképek
Tartalom