Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-30 / 31. szám
4 1997. július 30. Háttér Nagy titkolózások hátterében Készül a kaposi Stúr-emlékmű D. Varga László A nagykaposi polgárok többségének nyilván fel sem tűnik, hol és mi épül. Legfeljebb azt gondolják, ma csak az épülhet és szépülhet, amire futja. A város takarékpénztárában pedig még akad egy kis megtakarított pénz, tehát miért ne szépítkezne? Igaz, nem mindennapi dolog, hogy éppen egy pénzintézet állít emléket egy írónak, esetünkben Ludovít Stúr szlovák nemzetébresztőnek, akinek nagykaposi kötődéseiről ugyan nem regélnek a krónikák, s kétségbe vonható, hogy életében egyszer is megfordult volna errefelé. A tőketerebesi takarékpénztár (amely alá a nagykaposi fiók tartozik) igazgatóját feltehetőleg megilletődöttségből „szállta meg az ihlet”, hogy a takarék- pénztár előtti sávban területrendezést végeztet, ahol a szlovák nemzet nagy fiának az emlékművét is fel kívánja állíttatni. A szobor ennél méltóbb helyet nem is érdemelt volna. Elképzelhető persze, hogy azért nem helyezték közterületre (a takarékpénztár magánterületen áll), nehogy a Turul sorsára jusson... Egyébként megjegyzendő, hogy ellentétben a millecen- tenáriumi emlékművel, semmi gond a készülő Stúr-szoborral, csupán a titkolózás ébreszt némi kételyeket az emberekben. Ők azt is tudni vélik, hogy a szoborállítás mögött maga a kormány, egyesek szerint a nemzetiek vezére és pártja áll, akik eltökélték, ezzel hozzák „egyensúlyba” a Turul okozta „sérelmeket”. Hogy a Stúr-szellem éltetésére éppen a takarékpénztár előtti térséget választották, leginkább annak tudható be, hogy itt könnyen meg tudták oldani az őrzését, hiszen hónapok óta vigyázza a betontalapzatot egy helyi cég. S mivel jól végzi a dolgát, megkapta a takarékpénztár őrzésének jogát is. így mindenki jól járt, magyarán: a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt. Egészen addig, míg a pénzintézet bírja szusszal, illetőleg anyagiakkal. Ma még csellengők, holnap talán kábítószer-élvezők Vlado Gloss Illusztrációs felvétele Az ötödik nyári szabadegyetem Kárpátalján a posztkommunizmus nyomorúságáról A maffiák piacfelosztása Figyelem! Nyári játék! Hét héten keresztül tartó nyári játékunk negyedik kérdéscsoportjához érkeztünk. A helyesen kitöltött szelvényt nyírják ki, és ragasszák rá a 28. számunkban közölt Feladatlap megfelelő helyére (tehát a 4-es kockára). Mint jeleztük, a játék végén az egész Feladatlapot kérjük - a feladó pontos címét feltüntetve - szerkesztőségünk címére beküldeni. További jó szórakozást és tip- pelést kívánunk minden kedves olvasónknak! Botlik József ________________ Öt ödik alkalommal rendezték meg a kárpátaljai nyári szabad- egyetemet, ezúttal a festői Ung- völgyben fekvő Csontoson. A szervezők öt témakörbe csoportosították a szabadegyetem programját. A rendszerváltás Magyarországon nem kedvezett az addig kialakult „kvázipolgárságnak”, fejtette ki előadásában Teliér Gyula szociológus, mert vállalatok ezreinek a tönkremenetelével, a munkanélküliség megjelenésével megkezdődött a társadalom kettészakadása a gazdagok vékony rétegére és az elszegényedők többmilliós tömegére. Ukrajnában a polgárosodásnak csak a csírái észlelhetők, fogalmazott Tóth Mihály, a kijevi parlament egyetlen magyar képviselője, ami átmenetet jelent a „sötétségből a civilizációba”. A hat éve független állam erős központosításra törekszik, ugyanakkor jogrendszerébe igyekszik beépíteni az európai gyakorlatot. Alkotmányának számos cikkelye foglalkozik az emberi jogokkal, van már hatályos települési, önkormányzati, egyesületi törvénye, amelyek a polgári viszonyokat erősítik. A szervezett bűnözés megjelenése szoros összefüggésben áll a rendszerváltásokkal és az új gazdasági szerkezet kialakulásával. A szervezett bűnözés négy üzletágban dívik: a kábítószer-kereskedelemben, fegyvereladásban, a prostitúcióban és a gépkocsilopásban. Ebben Magyarország nemcsak tranzitállam, hanem a volt szovjet tagköztársaságokból érkező bűnözőcsoportok bázisa is. Ezek vezérkara és a nyugati maffiák között az 1990-es évek elején Bécsben lezajlott egy kelet-kö- zép-európai területfelosztás, miszerint nem zavarják egymás köreit. A kábítószer-kereskedelemben Magyarország mind jelentősebb fogyasztó is. A drogok egyik útja Törökországból Budapesten át a nyugati államokba vezet, fő céljuk Hollandia. A másik út Budapestről vezet Szlovákiába, Lengyelországba, a Baltikumba, illetve a volt szovjet utódállamokba. Mind jelentősebb fogyasztóvá válik Ukrajna, ahol Dnyepro- petrovszkban a közelmúltban lepleztek le egy illegális narkó- üzemet, amelyben hivatásos vegyészek gyártották az Extasy nevű készítményt. Az országban jelenleg 65 ezer kábítószerélvezőt tartanak nyilván, de a valós szám ennek a többszöröse. Az idén eddig 15 ezer bűnvádi eljárást indítottak drogosok ellen, ami csaknem kétszerese a tavalyinak. Az utóbbi két esztendőben Ukrajnában 3000 személy vesztette életét kábítószer-túladagolás következtében. Ma már a kelet-európai országok drogpiacán Ukrajnáé a vezető szerep, a narkónyers- anyagok mintegy 70 százalékát itt állítják elő, amivel a feketepiacon a drogok megelőzték a fegyver-, illetve az olajkereskedelmet. A kárpátaljai rendőrség szervezett bűnözés elleni főosztálya jelentős eredményeket könyvelhet el. Kárpátalján megszűnt a korábbi, számos szlovák és magyar turistát sújtó gépkocsi- és utasfosztogatás, mert a városok határában és a Kárpátok három átkelőjén rendőrségi ellenőrző állomásokat hoztak létre. Jó az együttműködésük a magyar rendőrséggel, de a kelet-szlovákiaival már esetleges, mert ott a szerkezeti átalakítások nyomán megszüntették a szervezett bűnözéssel foglal-kozó osztályt. A harmadik témakörben a kárpátaljai magyar kultúráról és az oktatásról esett szó, amely Ukrajna katasztrofális helyzete következtében válságba került. Már kitapintható az a tendencia, hogy a tandíjas elitképzést akarják elterjeszteni az országban. Sorra alakulnak a magán- egyetemek, illetve középiskolák, ugyanakkor Kárpátalján az idén 890 olyan gyereknek adtak igazolást tanulmányai befejezéséről, akik anyagi okok miatt nem tudtak leérettségizni, így a továbbtanulás lehetősége bezárult előttük. Az állami oktatás leépítése különösen sújtja a magyar nemzetiségi oktatást. Az anyaországban való képzés nem vált be, mert az ott végzettek közül gyakorlatilag senki sem tért haza a szülőföldjére. 1. Milyen nyelven szólt az, aki deákul beszélt? olaszul □ latinul fi franciául 2. Müyen állat a bölömbika? madár szarvasmarhafajta csúszómászó 3. Melyik szigeten halt meg Bonaparte Napóleon? Madagaszkár Q] Szent Ilona □ Elba □ Az állami oktatás leépítése a nemzetiségeket sújtja. Kitekintő Barabas T. János A Business Central Europe című lap szerint érthető, hogy minden ország először a hozzá legközelebb eső piacokra igyekszik. Ami azonban figyelemreméltó: erősen növekszik az ázsiai tőke érdeklődése térségünk iránt. A japánok nem értékelték oly magasra a kelet- közép-európai lehetőségeket. Sokáig úgy érezték, ezekre az országokra nincs szükségük. A koreaiak egyértelműen európai hídfőállásuknak tekintik a térséget, s ezért készek jelentős beruházásokra. A legfontosabb számukra, hogy a privatizációs folyamatban viszonylag olcsón jutnak a fejlesztés alapjául szolgálóüzemekhez, a külföldi tőke bevonásában érdekelt kormányok kedvező feltételeket biztosítanak, s gyorsan fejlődnek az itteni belső piacok is, de az igazi vonzerő az olcsó munkaerő. A Daewoo Varsó melletti televíziókészülék-gyárában a munkások havi átlagfizetése 350 dollár, míg otthon, Koreában 1500, a cég franciaországi gyárában pedig 2400 dollár. Nem véletlen, hogy a vállalat Franciaországból Lengyelországba telepítette át a icis- képemyős készülékek gyártását. A térség számára egyértelműen hasznos japán-koreai rivalizálásnak is szerepe lehet abban, hogy egyre vonzóbb célpont vagyunk a japán vállalatvezetők körében. Egy felmérés, amelyet 727 vezető japán cégnél végeztek, meglepő eredményt hozott: arra a kérdésre, hogy melyik az a hat európai ország, amelyet a legalkalmasabbnak tartanak új gyár építésére, a megkérdezettek az első helyen Angliát, a másodikon Csehországot, a harmadikon Spanyolországot, a negyediken Lengyelországot s az ötödiken Magyarországot jelölték meg. A japán beruházásokból eddig a legtöbb Magyarországnak jutott, a legnagyobb a Suzuki 250 millió dolláros autógyára. A többi befektetés viszont ösz- szesen nem haladja meg a 350 milliót, de a tempó gyorsul. A japán előretörést bizonyítja a térségben például az, hogy az Isuzu több mint 200 milliós évi beruházással évi kétszázezer dízelmotort gyártó üzemet létesít Lengyelországban, s ott készül gyárat építeni a Toyota is. A koreai terjeszkedés programja kormánytámogatást élvez, ennek fejében azonban állami hozzájárulás szükséges minden külföldi beruházáshoz, s azokat legalább 25 százalékban hazai tőkéből kell finanszírozni. A dél-koreai roham élharcosa kétségtelenül a Daewoo, az a csebol, vagyis ipari konglomerátum, amelynek múlt évi áruforgalma 68 milliárd dollárt tett ki, 16 mil- liárddal többet, mint Csehország nemzeti jövedelme. Kim Vu-csong, aki 1967-ben alapította a céget 18 ezer dollárral, Az igazi vonzerő Kelet-Közép- Európában az olcsó munkaerő. és azóta is vezeti, az ezredfordulóra 177 milliárd dollárra akarja növelni az eladások értékét. A világ egyik legnagyobb elektronikai és autógyártó óriása 165 millió dolláros költséggel épít gyárat Varsóban, ahol televíziókon kívül mosógépeket, nyomtatott áramkörök lemezeit és sok más cikket fognak gyártani. A Daewoonak azonban - úgy tűnik - a legfontosabb az autógyártás. Két üzemet vásárolt Lengyelországban, egyet- egyet Romániában, Csehországban és Üzbegisztánban. Célja évente kétmillió autó előállítása. Csak a varsói FSO (az egykori nagy Polski FIAT-ok gyártója) felfejlesztésére 2001-ig 1,1 milliárd dollárt szán a cég. Bár térségünkben a Daewoo vezet, nyomában ott a többi koreai csebol: a Samsung, az LG csoport, a Hyundai és társaik. Magyarország az ötödik
