Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-07-23 / 30. szám

Modern élet 1997. július 23. 5 A számítógéppel szemben az embernek hosszú távon nincs esélye Hogyan előzzük meg a betegségeket? Bekövetkezik a versenysakk halála? Kaszparov arckifejezése elárulja, hogy maga sem igazán érti, miként győzhetett a számítógép az ember (CTK) fölött Mérő László _________________ Garri Kaszparov sakkvilágbajnok feláll az asztaltól, arckifejezése le­írhatatlan. A számítógép meg­nyerte a páros mérkőzést. 1997. május 11-e kultúrtörténeti nap: a gép immár a legjobbnak bizo­nyult. De a gépeket mindig is azért csináltuk, hogy valamiben felülmúljanak bennünket. Miben jobb a számítógép, mint a világ­bajnok, hogyan értékesíti fölé­nyét, és vajon magát a sakkjátékot is legyőzte-e? Minek is köszönhe­tő a gép hatalmas bravúrja? A Deep Blue számítógép ( Kasz­parov legyőzője) alapvető algo­ritmusa, a minimax algoritmus lényegében semmit sem válto­zott az elmúlt húsz-huszonöt év­ben. Ami változott: a végrehajtás sebessége. A Deep Blue három- percenként több mint ötvenmil- liárd állást tud kielemezni. Egy sakknagymester alig 500-1000 állást. Miként lehetséges, hogy Kaszparov még mindig verseny­társa a monstrumnak? Ezek sze­rint a gépnek valamilyen szem­pontból hátrányban kell lennie. Ezt a szempontot a kognitív pszi­chológusok az ún. kognitív sé­mák segítségével találták meg. A kognitív sémák határozzák meg, hogy milyen ismereteket va­gyunk képesek egy adott pilla­natban elsajátítani és alkalmaz­ni. Ezek határozzák meg az em­beri intuíció működési mecha­nizmusát. A pszichológusok megállapították, hogy egy sakk- nagymester agyában kb. száz­ezer sakkal kapcsolatos kognitív séma lakozik. Kérdés, hány kog­nitív sémát ismerhet a Deep Blue? Mennyi intuíciója van? Nos, erre kétféle válasz lehetsé­ges. Az egyik szerint egyetlen­egyet. A ninimax algoritmus csak egyetlenegy kiértékelő függ­vénnyel képes dolgozni, vagyis ez a gép csak egyetlenegy kogni­tív sémát ismer, szemben Kaszparov százezernyijével. A másik válasz figyelembe vesz egy ellenérvet, mely szerint lehetsé­ges, hogy ez az egy kiértékelő függvény olyan bonyolult, hogy magában foglalja Kaszparov százezer sémáját. Nézzük meg, hogy működik ez a kiértékelő függvény. Meglepően kevés dolgot vesz figyelembe, fő­leg az anyagi egyensúlyokat vizs­gálja, és mindössze tucatnyi egy­szerűjellegzetességet vesz figye­lembe. Ha ezeket az értékelési szempontokat mind egy-egy kü­lön kognitív sémának tekintjük, a gép akkor sem tud többet a sakkról, mint néhányszor tíz kognitív sémányit, szemben Kaszparov százezernyijével. Mé­gis, ha a gép játékát nézzük, lép­ten-nyomon ötleteket, invenci­ót, terveket és elképzeléseket észlelünk. A minimax algoritmus ismeretében határozottan állít­hatjuk, hogy ilyesminek a gép programjában nyoma sincs. Ezek szerint minden effélét az ember vitt bele a gép játékába. Amennyire sokat tudunk arról, hogyan működnek a gép kiérté­kelő függvényei, olyan keveset tudunk arról, hogyan működnek az ember kognitív sémái. Ahhoz mindenképpen keveset, hogy ilyesfajta gondolkodási egységet programozzunk a számítógé­pekbe. Kaszparov és a Deep Blue mérkőzésén tehát két különböző minőség csapott össze: nagy mennyiségű állás vizsgálata ke­Kis mozgás, sok haszon Az emberi gondol­kodást egyelőre nincs okunk félteni a számítógépektől. vés kognitív séma segítségével. A „nagy mennyiségű állás” konkrét mennyisége éppen mostanra ér­te el azt a szintet, ahol a százezer­nyi kognitív séma fölé tud kere­kedni. Kérdés, hogy Kaszparov (vagy bárki más) növelheti-e a kognitív sémáinak vagy az általa áttekinteni tudott állásoknak a mennyiségét? Sok pszichológiai vizsgálat szerint ez nem lehetsé­ges. Nagyjából ennyi az emberi teljesítőképesség határa. A szá­mítógép sebessége viszont elvi­leg tovább is növelhető, így hosz- szú távon az embernek egyre ke­vesebb esélye lesz. Mi lesz akkor a sakkal? És mi lesz egyáltalán az emberi gon­dolkodással? Az emberi gondol­kodást egyelőre nincs okunk fél­teni, amíg a gép működése ily kevéssé intuitív, a mélyen em­beri problémák megoldása még sokáig ránk marad. A sakkal pe­dig megtörténhet az, ami a fej­számolással mint elmesporttal történt: érdeklődés hiányában néhány évtized alatt elfelejtőd­het, vagy mint a futás, megma­rad izgalmas emberi sportnak, és senkit sem zavar, hogy gépek­kel sokkal gyorsabban is mehet­ne... (Élet és Tudomány, röv.) Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek, a nehéz légzés, a hát- és derékfájás mind-mind civilizációs betegségek. Termé­szetesen nem mehetünk vissza az őskorba csak azért, hogy iz­maink ismét feszesebbek legye­nek. Maradna a konditerem, de hát kinek van arra ideje, főleg pénze. Pedig be kell lát­nunk, ez így nem mehet tovább. Némi kis törődéssel kar­bantarthatnánk a testünket. Soha ne az utolsó pillanatban indul­junk el otthonról, hogy legyen időnk egy-két megállót gyalog men­ni. Ha esik, ha fúj, semmi ba­junk nem lesz egy kis sétától. Sokan olyan helyen laknak, ahol nincs módjuk arra, hogy rendszeresen fussanak. Az egyik trükk: szaladjunk min­dennap egy kicsit a villamos­vagy a buszmegálló irányába, mintha attól tartanánk, hogy lekössük a járművet. Ez senki­nek sem szúr szemet, viszont a napi 800-1000 méteres futás csodákat tehet. A lift az orvosok szerint a szív legnagyobb ellensége. Hacsak lehet, ne szálljunk be, helyette menjünk gyalog a lépcsőn. Ha három emeletnél magasabbra kell mennünk, s már kifullad­tunk, ott is elég beszállni a lift­be. A lépcsőn járás az egyik leg­egészségesebb mozgás. Ha nincs lépcsőnk, elvégezhet­jük a feladatot egy alacsony sámli segítségével is. Kocogjunk laza helyzetben né­hány másodpercig, majd jobb lábbal lépjünk fel a sámli­ra, esetleg a székre, nyújtsuk ki a térdet is. Ezt követően lép­jünk le a talajra, és a folyamatot ismétel­jük meg a bal lábbal is. Ha a gyakorlatot összekötjük karlen­dítéssel, akkor a felsőtest izmai is erősödnek. Más alkalommal feküdjünk has­ra, kezünkkel támaszkodjunk a váll alatt. Emeljük először a jobb lábat olyan magasra, ami­lyenre csak tudjuk, majd a balt. Az emelések közben feszítsük meg a far izmait. Álljunk terpeszállásba, és gug­goljunk le a térd teljes behajlítá­sával, ezután álljunk fel. A gya­korlatot végezzük folyamato­san, gyors ütemben. Ha a föl- emelkedés nehéz lenne, akkor támaszkodjunk egy szék karfá­jára. Ez az egyik leghatásosabb gyakorlat. Némi kis tö­rődéssel karban­tarthatnánk a testünket. Nem fontos konditerembe járni, s menő tornacuccokban sportol­ni Fotó: archív Mozaik Magányos? Claude Cinema francia pszi­chológus megállapította, hogy a magányos emberek belső dolgaikról legszíveseb­ben az azonos nemű idege­nekkel beszélnek. A többi ember inkább olyan embert avat a bizalmába, akit jól ismer. Ha valaki kizá­rólag a rokonaival tartja a kapcsolatot, akkor nagy va­lószínűséggel magányos és boldogtalan. Tekintet nélkül arra, hogy férfi vagy nő, kevésbé érzi magát magá­nyosnak, ha sok időt tölt női társaság­ban. Minél több időt tölt egy nő férfi tár­saságban, an­nál rendszere­sebb lesz a menstruációs ciklusa. Attól függetle­nül, hogy a férfiakhoz kö­zeli kapcsolat fűzi-e vagy sem. Árva kiskutya A kiskutyát, amelynek el­pusztult az anyja, etessük minden két órában olyan tejjel, amelynek összetétele a leg­inkább hasonlít az anyaállat tejé­hez. Ne adjunk neki tehéntejet, mert károsan hathat a kis állat fejlődé­sére. Etetni lassan kell. Etetéskor a kisku- tyáttartsuk átölelve úgy, hogy mancsaival szabadon mozog­hasson. Vigyázzunk akicsikkel! A gyermekorvosok óva intenek attól, hogy a kisbabákat vagy kisgyerekeket erősen rázzuk, mert megsérülhetnek az agyukban illetve a szemükben lévő apró hajszálerek, minek következtében hányás, görcs, a légzés megállása, vakság vagy halál léphet fel. Ezért le­gyünk óvatosak, ha kisgyere­kekkel bánunk. Salátával arák ellen A fejes saláta na­gyon gazdag B9- es vitaminban, amelynek fontos szerepe van a sejtek fejlődésében. Ezért az amerikai tudósok azt ajánlják, hogy a rák megelőzése érdeké­ben együnk minél több fejes salátát. A francia szakemberek viszont épp az ellenkezőjét ál­lítják. Szerintük minél változa­tosabb az étrendünk, annál jobb. Az említett vitamin forrá­sát a fejes salátán kívül a sajt­ban, a tojásban és különböző zöldségfélékben lelhetjük meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom