Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-23 / 30. szám
Modern élet 1997. július 23. 5 A számítógéppel szemben az embernek hosszú távon nincs esélye Hogyan előzzük meg a betegségeket? Bekövetkezik a versenysakk halála? Kaszparov arckifejezése elárulja, hogy maga sem igazán érti, miként győzhetett a számítógép az ember (CTK) fölött Mérő László _________________ Garri Kaszparov sakkvilágbajnok feláll az asztaltól, arckifejezése leírhatatlan. A számítógép megnyerte a páros mérkőzést. 1997. május 11-e kultúrtörténeti nap: a gép immár a legjobbnak bizonyult. De a gépeket mindig is azért csináltuk, hogy valamiben felülmúljanak bennünket. Miben jobb a számítógép, mint a világbajnok, hogyan értékesíti fölényét, és vajon magát a sakkjátékot is legyőzte-e? Minek is köszönhető a gép hatalmas bravúrja? A Deep Blue számítógép ( Kaszparov legyőzője) alapvető algoritmusa, a minimax algoritmus lényegében semmit sem változott az elmúlt húsz-huszonöt évben. Ami változott: a végrehajtás sebessége. A Deep Blue három- percenként több mint ötvenmil- liárd állást tud kielemezni. Egy sakknagymester alig 500-1000 állást. Miként lehetséges, hogy Kaszparov még mindig versenytársa a monstrumnak? Ezek szerint a gépnek valamilyen szempontból hátrányban kell lennie. Ezt a szempontot a kognitív pszichológusok az ún. kognitív sémák segítségével találták meg. A kognitív sémák határozzák meg, hogy milyen ismereteket vagyunk képesek egy adott pillanatban elsajátítani és alkalmazni. Ezek határozzák meg az emberi intuíció működési mechanizmusát. A pszichológusok megállapították, hogy egy sakk- nagymester agyában kb. százezer sakkal kapcsolatos kognitív séma lakozik. Kérdés, hány kognitív sémát ismerhet a Deep Blue? Mennyi intuíciója van? Nos, erre kétféle válasz lehetséges. Az egyik szerint egyetlenegyet. A ninimax algoritmus csak egyetlenegy kiértékelő függvénnyel képes dolgozni, vagyis ez a gép csak egyetlenegy kognitív sémát ismer, szemben Kaszparov százezernyijével. A másik válasz figyelembe vesz egy ellenérvet, mely szerint lehetséges, hogy ez az egy kiértékelő függvény olyan bonyolult, hogy magában foglalja Kaszparov százezer sémáját. Nézzük meg, hogy működik ez a kiértékelő függvény. Meglepően kevés dolgot vesz figyelembe, főleg az anyagi egyensúlyokat vizsgálja, és mindössze tucatnyi egyszerűjellegzetességet vesz figyelembe. Ha ezeket az értékelési szempontokat mind egy-egy külön kognitív sémának tekintjük, a gép akkor sem tud többet a sakkról, mint néhányszor tíz kognitív sémányit, szemben Kaszparov százezernyijével. Mégis, ha a gép játékát nézzük, lépten-nyomon ötleteket, invenciót, terveket és elképzeléseket észlelünk. A minimax algoritmus ismeretében határozottan állíthatjuk, hogy ilyesminek a gép programjában nyoma sincs. Ezek szerint minden effélét az ember vitt bele a gép játékába. Amennyire sokat tudunk arról, hogyan működnek a gép kiértékelő függvényei, olyan keveset tudunk arról, hogyan működnek az ember kognitív sémái. Ahhoz mindenképpen keveset, hogy ilyesfajta gondolkodási egységet programozzunk a számítógépekbe. Kaszparov és a Deep Blue mérkőzésén tehát két különböző minőség csapott össze: nagy mennyiségű állás vizsgálata keKis mozgás, sok haszon Az emberi gondolkodást egyelőre nincs okunk félteni a számítógépektől. vés kognitív séma segítségével. A „nagy mennyiségű állás” konkrét mennyisége éppen mostanra érte el azt a szintet, ahol a százezernyi kognitív séma fölé tud kerekedni. Kérdés, hogy Kaszparov (vagy bárki más) növelheti-e a kognitív sémáinak vagy az általa áttekinteni tudott állásoknak a mennyiségét? Sok pszichológiai vizsgálat szerint ez nem lehetséges. Nagyjából ennyi az emberi teljesítőképesség határa. A számítógép sebessége viszont elvileg tovább is növelhető, így hosz- szú távon az embernek egyre kevesebb esélye lesz. Mi lesz akkor a sakkal? És mi lesz egyáltalán az emberi gondolkodással? Az emberi gondolkodást egyelőre nincs okunk félteni, amíg a gép működése ily kevéssé intuitív, a mélyen emberi problémák megoldása még sokáig ránk marad. A sakkal pedig megtörténhet az, ami a fejszámolással mint elmesporttal történt: érdeklődés hiányában néhány évtized alatt elfelejtődhet, vagy mint a futás, megmarad izgalmas emberi sportnak, és senkit sem zavar, hogy gépekkel sokkal gyorsabban is mehetne... (Élet és Tudomány, röv.) Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek, a nehéz légzés, a hát- és derékfájás mind-mind civilizációs betegségek. Természetesen nem mehetünk vissza az őskorba csak azért, hogy izmaink ismét feszesebbek legyenek. Maradna a konditerem, de hát kinek van arra ideje, főleg pénze. Pedig be kell látnunk, ez így nem mehet tovább. Némi kis törődéssel karbantarthatnánk a testünket. Soha ne az utolsó pillanatban induljunk el otthonról, hogy legyen időnk egy-két megállót gyalog menni. Ha esik, ha fúj, semmi bajunk nem lesz egy kis sétától. Sokan olyan helyen laknak, ahol nincs módjuk arra, hogy rendszeresen fussanak. Az egyik trükk: szaladjunk mindennap egy kicsit a villamosvagy a buszmegálló irányába, mintha attól tartanánk, hogy lekössük a járművet. Ez senkinek sem szúr szemet, viszont a napi 800-1000 méteres futás csodákat tehet. A lift az orvosok szerint a szív legnagyobb ellensége. Hacsak lehet, ne szálljunk be, helyette menjünk gyalog a lépcsőn. Ha három emeletnél magasabbra kell mennünk, s már kifulladtunk, ott is elég beszállni a liftbe. A lépcsőn járás az egyik legegészségesebb mozgás. Ha nincs lépcsőnk, elvégezhetjük a feladatot egy alacsony sámli segítségével is. Kocogjunk laza helyzetben néhány másodpercig, majd jobb lábbal lépjünk fel a sámlira, esetleg a székre, nyújtsuk ki a térdet is. Ezt követően lépjünk le a talajra, és a folyamatot ismételjük meg a bal lábbal is. Ha a gyakorlatot összekötjük karlendítéssel, akkor a felsőtest izmai is erősödnek. Más alkalommal feküdjünk hasra, kezünkkel támaszkodjunk a váll alatt. Emeljük először a jobb lábat olyan magasra, amilyenre csak tudjuk, majd a balt. Az emelések közben feszítsük meg a far izmait. Álljunk terpeszállásba, és guggoljunk le a térd teljes behajlításával, ezután álljunk fel. A gyakorlatot végezzük folyamatosan, gyors ütemben. Ha a föl- emelkedés nehéz lenne, akkor támaszkodjunk egy szék karfájára. Ez az egyik leghatásosabb gyakorlat. Némi kis törődéssel karbantarthatnánk a testünket. Nem fontos konditerembe járni, s menő tornacuccokban sportolni Fotó: archív Mozaik Magányos? Claude Cinema francia pszichológus megállapította, hogy a magányos emberek belső dolgaikról legszívesebben az azonos nemű idegenekkel beszélnek. A többi ember inkább olyan embert avat a bizalmába, akit jól ismer. Ha valaki kizárólag a rokonaival tartja a kapcsolatot, akkor nagy valószínűséggel magányos és boldogtalan. Tekintet nélkül arra, hogy férfi vagy nő, kevésbé érzi magát magányosnak, ha sok időt tölt női társaságban. Minél több időt tölt egy nő férfi társaságban, annál rendszeresebb lesz a menstruációs ciklusa. Attól függetlenül, hogy a férfiakhoz közeli kapcsolat fűzi-e vagy sem. Árva kiskutya A kiskutyát, amelynek elpusztult az anyja, etessük minden két órában olyan tejjel, amelynek összetétele a leginkább hasonlít az anyaállat tejéhez. Ne adjunk neki tehéntejet, mert károsan hathat a kis állat fejlődésére. Etetni lassan kell. Etetéskor a kisku- tyáttartsuk átölelve úgy, hogy mancsaival szabadon mozoghasson. Vigyázzunk akicsikkel! A gyermekorvosok óva intenek attól, hogy a kisbabákat vagy kisgyerekeket erősen rázzuk, mert megsérülhetnek az agyukban illetve a szemükben lévő apró hajszálerek, minek következtében hányás, görcs, a légzés megállása, vakság vagy halál léphet fel. Ezért legyünk óvatosak, ha kisgyerekekkel bánunk. Salátával arák ellen A fejes saláta nagyon gazdag B9- es vitaminban, amelynek fontos szerepe van a sejtek fejlődésében. Ezért az amerikai tudósok azt ajánlják, hogy a rák megelőzése érdekében együnk minél több fejes salátát. A francia szakemberek viszont épp az ellenkezőjét állítják. Szerintük minél változatosabb az étrendünk, annál jobb. Az említett vitamin forrását a fejes salátán kívül a sajtban, a tojásban és különböző zöldségfélékben lelhetjük meg.
