Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-12-31 / 53. szám

ENTITY S.B.O. TELJESKÖRŰ PADLÓBURKOLÓ SZOLGÁLTATÁSOK SZŐNYEGEK, PARKETTÁK, PVC, GUMI, PARAFA PARKETTAPROGRAM!!! Ha nálunk vásárol parkettát, ÖN jól jár. De ha LE is FEKTETJÜK - a parkettát még SPÓROL IS!!! HO Hogyan? Érdeklődjön személyesen vagy telefonon ! ENTITY s.r.o. Üzletsor 788/1, Dunaszerdahely, Tel.:0709/526 907 A SKODA hivatalos forgalmazója Szerviz: • futómógeometria, félt­és lengéscsillapító- ellenőrzés • általános szervizszolgáltatás • motorbeállítás SUN 2000 diagnosztikai műszerrel • kipufogógáz -ellenőrzés • bádogosmunkák és lakkozás Forgalmazás: • SKODA gépkocsik gazdag választéka • eredeti autókellékek és alkatrészek Szolgáltatás: • előnyös lízing • biztosítás a helyszínen Aranyló búzamezők „fölött” a közel harmincezer lakosú város - Dunaszerdahely Legelső kiváltsága a szerdanapi hetivásár rendezési joga volt Dunaszerdahelyről néhány sorban A legelső történelmi emlékek, amelyek a Szerdahely terüle­tén egykor létezett ősi telepü­lésről tesznek tanúbizonysá­got, az első századból származ­nak. Ennek alapján tudjuk, hogy a mai város helyén egykor létezett római település hason­ló - azaz kereskedelmi jellegű - volt a középkori Szerdahely arculatához. Dunaszerdahely első hiteles említése 1283-ban történik. Ebben az évben IV. László ki­rály Lodomér esztergomi ér­seknek adományozta a pozso­nyi vármegyében fekvő Oun nevezetű birtokot. Az említett birtok „az esztergomi érsekség­nek Zerdahel nevezetű birtoká­val határos és szomszédos volt.” A15. század közepe a település várossá fejlődésének jelentős korszaka. 1405-ben Zsigmond király kisebbik dekrétuma alapján megkezdődött a jelen­tősebb szabad, azaz a királyi földeken álló községek városia- sítása. Bár Szerdahely várossá emelését bizonyító okmány nincs birtokunkban, mégis tel­jes bizonyossággal állítható, hogy a helység ebben az idő­ben nyerte el a mezőváros, az oppidum címet. Az első hiteles okirat, amely Szerdahely me­zővárosi mivoltáról tanúsko­dik, az 1574-es országos portális conscriptio. A város legelső kiváltsága az ál­landó szerdanapi hetivásár rendezési joga volt. Ezenkívül a mezővárosnak három orszá­gos vásár megtartására volt jo­ga. Szerdahelyen 1646-ban már iskola is létezett. A polgárok legnagyobb része ipari tevékenységet folytatott, amit a conscriptio külön említ. Céhekről ugyan nem tesz emlí­tést, de a polgárok neveiből a szerdahelyi középkori iparágak pontosan körvonalazhatók. A polgári vezetéknevek ugyanis jórészt iparűzésre utalnak: Var­ga, Takách, Chismaszia, Chiszar, Mészáros, Lakatjarto, Szerdahely mező- városi mivoltáról tanúskodik az 1574-es országos portális conscriptio. Szabó, Szíjártó, Kalmar, Bor­bély, Molnár. A vármegye tör­ténete szerint Szerdahelyen a vargáknak (1492 és 1702 kö­zött), a csizmadiáknak (a po­zsonyi céh fiókja 1660-ban), a kalaposoknak (1666-ban), va­lamint a kádároknak (1680- ban) már volt céhük. Dunaszerdahely mezőváros - mint királyi birtok - a pozsonyi várkapitányság fennhatósága alá tartozott. A város első fénykora a 16. szá­zad elejétől a 17. század kezde­téig tartott, második fénykorát a 18. század második felében élte. A múlt század első felében 2378 lakosa volt a mezőváros­nak, a század elején pedig 515 háza és 4851 lakosa. Ekkor már jelentős, központi szerepet ját­szott a Csallóközben. Ebben a mezővárosban székelt a szolga­bíróság, a járásbíróság, az adó­hivatal, a közjegyző, a csendőr­ség, a pénzügyőrség, három ta­karékpénztár, a népbank, a kór­ház stb. Az evangélikus temp­lom 1882-ben épült, és zsinagó­gával is rendelkezett a város. Dunaszerdahely évszázadokon keresztül mezővárosi rangot vi­selt. Fokozatosan, lakosai igye­kezetének és kitartásának kö­szönhetően városi rangra emel­kedett, s ma Csallóköz büszke­sége. A Csallóközi Múzeum gazdag gyűjteménnyel várja a látogatókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom