Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-31 / 53. szám
Rimaszombati képeslap - Melléklet 1997. április 23. Rimaszombatról - röviden Számíthatnak ránk... Az Általános Hitelbank Rt. egy korszerű, általános bank, amely mindenfajta banki tevékenységgel foglalkozik itthon és külföldön. Termékeit és szolgáltatásait fiókjai és kirendeltségei széles hálózatán keresztül kínálja, amelyek Szlovákia egész területén megtalálhatók. A bank általános beállítottsága azt jelenti, hogy az ügyfél legsokoldalúbb kiszolgálására törekszik. Ebből a célból új termékeket és szolgáltatásokat vezet be, és állandóan bővíti és javítja a már meglévő termékek és szolgáltatások minőségét és választékát, s mindig szem előtt tartja a célcsoportot, amely tagjainak a terméket vagy a szolgáltatást szánja. Ügyfeleinek a bank termékei és szolgáltatásai széles választékát kínálja: • lakossági és vállalkozói (korona- és deviza-) betétek fogadása, • hitelnyújtás, • banki fizetés és elszámolás, • betéti és letéti bizonylatok eladása, • befektetés értékpapírba, saját számlára, • fizetőeszközök kiadása, pl. bankkártya, úticsekk, • biztosíték-szolgáltatás, • hitellevél-nyitás, • gondoskodás a havi rezsiről(inkaso), • üzletelés saját számlára vagy az ügyfél számlájára,- deviza-értékekkel,- átutalható értékpapírokkal, • a részvénykibocsátásban való részvétel és szolgáltatás, • vállalkozói ügyekben tárgyalás- szolgáltatás • az ügyfél értékpapírjainak gondozása annak számlájára a tanácsadást is beleértve (portfolio management), • értékpapírok vagy egyéb értékek megőrzése és gondozása, • a befektetési alap letéti képviselői funkciójának betöltése, • pénzváltási tevékenység (devizavásárlás és -eladás), • bankinformáció-nyújtás, • bérelhető biztonsági rekesz, • konzultációs és tanácsadási szolgáltatások. Elérni a VÚB, a.s. alapvető célját - olyan szlovák bankká válni, amely termékei és szolgáltatásai minőségében és választékában a fejlett piacgazdaságok standard kritériumaival legyen ösz- szeegyeztethető - segítenek a Rimaszombati járásban a bankfiók és öt kirendeltségének dolgozói, akik igyekeznek a szolgáltatások lehető legjobb minőségével eleget tenni az ügyfelek egyre növekvő elvárásainak. VSEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA Rimaszombat a történelmi Gömör központja, jelenleg is járási székhely, a romantikus Rimavölgyben fekszik. Rimaszombat gazdag hagyományokkal és érdekes történelemmel rendelkező város. Az eddig ismert első feljegyzés, amely Rimaszombatot említi, Vancsay István kalocsai érsek oklevelében található, amely 1270-ből származik, s a rimabányai vendégek (.kolonisták) kiváltságaival függ össze.Rimaszombat az oklevélben Rymoa Zumbota néven szerepel.Az érsek már 1268. február 28-án Zumbothelben (egyes történészek szerint ez Rimaszombat régebbi neve) kiváltságlevelet adott ki a Rima menti aranybányák környékén letelepedett vendégeknek. Ebben az oklevélben található az első említés Rima megye létezéséről. Rimaszombat megyeszékhely volt és a kalocsai érsekség rimavölgyi birtokainak az igazgatási központja. A település már ebben az időben is bizonyos kiváltságokat élvezett. Mindkét oklevelet (az 1268 és az 1270-ből származót is) 1278. november 14-én ratifikálta az új kalocsai érsek, János. Rimaszombat a középkorban - a Gömöri Múzeum gyűjteményéből Rimaszombat keletkezéséről és elnevezéséről több monda kering. A város nevét a szombatonként megtartott vásárokról, jelzőjét pedig a Rima folyóról nyerte. Rimaszombat tulajdonosának személye többször is változott. László, kalocsai érsek, birtokcserében egyezett meg Széchy Tamás erdélyi hadvezérrel, szolnoki főispánnal. A birtokcserét Károly Róbert 1334.június 26-án szentesítette, s így Rimaszombat, sőt az egész Rimavölgy, egészen Tiszolcig, Széchy Tamás hadvezér tulajdona lett. Az oklevél a várost Rymazumbata néven említi. Az új tulajdonos Károly Róbert királytól kiváltságot kért a város megerősítésére fallal, tornyokkal és bástyákkal. A király 1334. május 5-én kelt kiváltságlevelében Rimaszombatnak olyan kiváltságokat adott, mint Budának, s ezt 1335. november 2-án erősítette meg. Rimaszombat piaci városkából fokozatosan kereskedelmi jobbágy várossá fejlődik. Az ipar is virágzásnak indul. 1441 és 1460 között a város ura a brandysi Ján Jiskra. Az 1506-os esztendőben Rimaszombatban nagy tűzvész pusztított, melynek áldozatául esett a város fából készült házainak nagy része. A tűzvész utáni építkezés során a város új arculatot kapott, meghatározóvá vált a szabályos főtér. 1514-ben Ulászló király, 1549-ben pedig Ferdinánd király erősítette meg a város addigi kiváltságait, s ugyanabban az évben Rimaszombat megkapta az évi vásárok jogát is, melyekre sokan érkeztek messzeföldről is. Az 1784-es évtől egészen 1922-ig Rimaszombat Gömör- Kishont vármegye székhelye volt. Ez a tény kedvező hatással volt a város fejlődésére. AII. világháború befejeződése utáni időszakban a város jelentős fejlődésnek indult. Megkezdődött a város fokozatos gazdasági és társadalmi átalakulása. E változás megmutatkozott a lakosság összetételének alakulásában és a lakosság számarányának növekedésében is. Míg 1945-ben a városnak 5200 lakosa volt, 1971- ben már 15 000, 1996-ban pedig 25 300. Ez a növekedés csak megfelelő anyagi-technikai bázisra épülhetett, amely megteremtette az életszínvonal növekedésének feltételeit. Nagy fejlődés mutatkozott az építkezési beruházások területén is. Rimaszombat eredetileg a mai Fő tér, mint központ köré épült, szabályos, párhuzamos utcák formájában. Az utolsó nagy város- rendezés, mely e század második felében kezdődött és a mai napig is tart, alaposan megváltoztatta a város arculatát. A város északi részén találhatók az élelmiszeripari létesítmények: a Gömör Sörgyár, a konzervgyár, a cukorgyár, a Gömöri Malom, a Gömöri Pékség és Cukrászüzem. Ezektől nem messze terül el a Városkert, a szabadtéri színpad, a teniszpálya, a fedett uszoda, a jégstadion, a futballpálya, a strandfürdő és a tekepálya. A város másik ipari területe a délkeleti részben van, ahol a Tauris Húskombinát, a Gömöri Nyomda, a Rima Szódagyár, a Petton Borüzem és az Erdészeti Vállalat található. A tulajdonképpeni városhoz öt környező falvat is csatoltak: Felső- és Alsópokorágyot, Mezőtelkest, Dúzsát és Baktit. A városban számos történelmileg és építészetileg jelentős épület, emlékmű, templom van. A Fő tér közepén található katolikus templom az eredetileg gótikus templom helyén épült klasszicista stílusban, néhány barokk elemmel. Szintén a Fő téren áll az 1801-ben épült Városháza, a francia stílusban épült régi vármegyeház 1798-ból, Kishont vármegye címerével - rekonstrukciója után itt kapott méltó helyet a Matej Hrebenda Járási Könyvtár.A Tompa Mihály téren áll a híres magyar költő szobra, s ugyanitt található az 1901-ből származó tekintélyes barokk megyeháza, amely Gömör-Kishont vármegye gazdagságát hirdeti. Ennek szomszédságában tekinthető meg a Gömöri Múzeum gazdag gyűjteménye. A modem épületek közül a látogató figyelmét a Kultúrház és a Slovan szálló ragadja meg. A Fő tér helyreállított épületeiben van elhelyezve a Városi Képtár és a Turisztikai Információs Központ. A kurinci rekreációs központ 2,5 km-re van Rimaszombattól. Remek üdülőhely, ideális fürdőző- és horgászparadicsom. A Slovan szálló és a szökőkút a Daxner téren Rimaszombat nemzetiségileg vegyes lakosságú város. Jeles szülöttei közé tartozik Tompa Mihály, Ferenczy István, Blaha Lujza, Réthy István, LibuSa Mináéová. Rimaszombatban tevékenykedett Stefan Marko Daxner, Peter Kellner, Ludovit Kubá- nyi, Jozef Skultéty, Eduard Putra, Jankó Jesensky, Peter Jilemnicky, Julius Botto és Mikszáth Kálmán. Rimaszombat jelenleg járási székhely, a besztercebányai kerület déli részének kulturális, turisztikai és kereskedelmi központja.
