Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-31 / 53. szám
Rozsnyói képeslap - Melléklet______________________ 1997. március 12. I emutatjuk önnek mezőgazdasági üzemünket, amely a hagyományos mezőgazdasági tevékenység mellett termékei értékesítésével is foglalkozik, és élelmiszerrészlege az érdeklődőknek a következő árukészletet kínálja. aját tej- és sajtüzemünkből a „VOLOVEC” nevű természetes keménysajtot ajánljuk figyelmébe, amely svájci recept szerint, svájci gyártó- szalagon készült. Ennek a sajtnak kizárólagos szlovákiai gyártója és forgalmazója is a Rozsnyói KRAS-BIO Rt. igyelmükbe ajánljuk az általunk csomagolt, kitűnő é- telízesítő krémeket, az UNI- VER KECSKEMÉT cég gyártmányait. amelyeknek kizárólagos szlovákiai forgalmazói vagyunk. Az ízesítők választékát a megrendelő igényeinek megfelelően bővítjük Jelenleg a Piros arany édes és csípős, valamint a Gulyáskrém édes és csípős változatát kínáljuk. Hamarosan bővítjük a kínálatot fokhagymakrémmel, pizza- krémmel és az UNIVER további termékeivel. Húsüzemünk a különböző húsféleségek és húskészítmények nagy választékával rendelkezik. Az érdeklődőknek légkondicionált, szellőzőberendezéssel ellátott és megfelelően őrzött raktárterekkel szolgálhatunk. A mezőgazdasági technikai szolgáltatásokon kívül építési technikai szolgáltatásokat is nyújtunk és személyszállítást is vállalunk. Címünk: KRAS - BIO, a.s. so sídlom v Roznave, ul. Safárikova 80,048 01 Roznava Tel.: 0942/323 245-7 - központ, 246 23 - igazgató, 266 90 - kereskedelmi részleg, 249 27 - termelési-műszaki részleg, Fax: 0942/322 692 2 * > Rozsnyóról ’’Rozsnyó völgyben fekszik, magas, meredek hegyek között, mint az alamizsna-krajcár a koldus kalapjában” - írja Petőfi az Úti rajzokban. S valóban, a kanyargó Sajó hirtelen kiszélesedő völgyében, a sűrű erdőkkel borított Érchegység és a kopár, sziklás fennsíkjairól, csodákat rejtő barlangvilágáról nevezetes Gömör-Tornai Karszthegység ég felé törő nyúlványainak lábainál ott a hétszázéves bányaváros, és ódon főterének közepén áll messziről látható tornya, eseményekben gazdag századok tanúja, hogy mint világítótorony a hajóst a kikötőbe, úgy vezesse az utazót e hangulatos kisváros történelmi levegőjű óvárosába. Rozsnyó vidéke már az őskorban lakott terület volt. A környező hegyek barlangjaiban sok helyen bukkantak az újkori Bükki kultúra emberének gazdagon díszített cserépedényeire, de föl- lelhetők itt a bronzkor népeinek, vagy a vaskor lakosságának emlékei is. E távoli időkben keresendők a táj és az itteni élet jellegét máig meghatározó ércbányászat hagyományainak gyökerei. Annak a bányászatnak, melynek következtében, az itteni gazdag arany- és ezüstlelőhelyeknek és a németalföldről érkező bányászoknak köszönhetően, a XII. és a XIII. században a vidék addig nem tapasztalt fejlődésnek indult. Rozsnyó legkorábbi írásos emlékével II. András király 1291-ben kelt adománylevelében találkozunk, mellyel a települést és vidékét az esztergomi érseknek adományozta, s melyet később Károly Róbert is megerősített. „Rosnoubana”, a királyi kincstár arany- és ezüst tartalékainak e fontos forrása, 1340-ben jelentős kiváltságjogokat kapott, melyek nagyban hozzájárultak a bányászat és a kézműipar felvirágzásához, aminek csak a XVI. század második felének török fenyegetései vetettek véget. Részben a város erődítményét kiépítő cseh hu- röviden szitáknak is köszönhetően Rozsnyón kedvező közegre leltek a reformáció tanai, melyek a következő századok vallási csatározásaihoz vezettek. A XVIII. század elején a város II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát támogatta, aki 1706 és 1707 fordulóján innen irányította a harcok és a diplomácia ügyeit. Az ezt követő ellenreformáció viharos eseményei a jezsuiták és a ferencrendiek rozsnyói történetéhez kapcsolódik, akik a városban rendházakat, majd templomokat emeltek. A jezsuiták hamarosan elhagyták a várost, de az itt maradó ferencesek nagyban hozzájárultak Rozsnyó kulturális arculatának kialakításához. 1776-ban Mária Terézia az esztergomi érsekségből kihasítva létrehozta a rozsnyói püspöki egyházmegyét, és ettől kezdve a város püspöki székhely. Ez a tény nagy változásokat hozott a város életébe. Új épületek épültek, de számos régi épület is új külsőt kapott. Tovább erősödött Rozsnyó iskolavárosjellege és felpezsdült a város irodalmi és tudományos élete. Nem véletlenül kapta Rozsnyó a Sajómenti Athén jelzőt, hiszen falai között olyan elmék születtek vagy munkálkodtak, mint Cházár András, Gode József, Gyöngyössi István, Hollók Imre, Karaba György, Katona István, Magda Pál, Marikovszky György, Markó Károly, Mayer János, Paecken Keresztély, Pákh Albert, Pray György, Spangár András, Szabó István és még sokan mások. 1848-49-ben a város polgárai, nemzetőr egységet állítva, tevékenyen részt vettek a Szabadságharc eseményeiben.. Vasércbányászatának és vasiparának köszönhetően Rozsnyó és környéke még a XIX. században is Magyarország legjelentősebb iparvidékei közé tartozott, aminek számos nyoma még ma is látható. (folytatás a IV. oldalon)
