Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-12-31 / 53. szám

Királyhelmeci képeslap - Melléklet ______ 1997. február 5. m Ki rályhelmec történeti kronológiája jövedelmeiről az egri Szent János- könyvében XVI.sz.Helmecen középfokú református iskola működik XII. sz.(Király)Helmec gazdaság (praedi- um) királyi birtok 1180 a leleszi rendház létrejöttének valószínű dátuma 121 összeesküvők meggyilkolják II. András első feleségét, Gertrudiszt, akinek szívét a hagyomány szerint a leleszi rendházban temetik el 1241 a mongol-tatár seregek pusztítva át­vonulnak a Bodrogközön, a lakosság egy része valószínűleg megmenekül, elpusztul viszonta le­leszi rendház 1332 pápai adószedők járnak a Bodrog­közben, felsorolják a községek - köz­tük Helmec- neveit és a behajtott adó nagyságát, valamint a templo­mok állapotát. Helmecen kőtemplo­mot találnak és 12 garast szednek 1461 Helmec már mezőváros (oppidum) 1464 a legenda szerint itt jár Hunyadi (Corvin) Mátyás király 1526 a mezőváros Perényi Péter kezére kerül, aki a Kis-hegy keleti lejtőjén megerősített, emeletes várkastélyt építtet, növekszik a bortermelés je­lentősége, ezért több nagy méretű pince épül 1529 a reformáció terjedése 1548 országgyűlési rendelet a helmeci vár lebontásáról 1549 adatok a helmeci egyházkerület 1558 a Felső-Bodrogköz Habsburg kézre kerül 1560 Helmecnek címeres, szőlőfürttel díszített pecsétje van XVI. sz.Helmec fő birtokosa Báthory István, társbirtokosai a Daróczy, a Telegdy, a Nyáry és a Gobóczi családok 1604 a Bodrogköz az erdélyi fejedelem­séghez kerül 1651 Helmec fő birtokosa ¡.Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna 1654 Lorántffy Zsuzsanna újjáépíti a földszintes kúriát, a bejárat fölé egyesített Rákóczi-Lorántffy címer kerül, a kúriával szemben álló római katolikus templom felté­telezhetően a reformátusok kezére kerül, Tárkányi Ferenc jogot sze­rez egyes helmeci szőlőkre 1660 meghal Lorántffy Zsuzsanna (a ha­gyomány szerint a helmeci kúriá­ban) 1681 Zemplén megye a Felvidék számos részével együtt Thököly Imre kezé­re kerül 1682 Thököly feleségül veszi I. Rákóczi Ferenc özvegyét, Zrínyi Ilonát, így Királyhelmec egyik birtokosa lesz 1685 Thököly újabb hadjárata kudarcba fullad, Zemplén megye ismét a Habsburgoké 1694 II. Rákóczi Ferenc anyai birtokai­nak részeként megkapja Királyhel- mecet 1703 kitör az Esze Tamás vezette pa­rasztfelkelés, amely átnő a Rákóczi- féle szabadságharcba 1709 több kisebb járvány után pestis pusztít a Bodrogközben, egyes fal­vak csaknem teljesen elnéptele­nednek 1757 - római katolikus iskola nyílik 1774 kiadj ák Királyhelmec mezőváros urbáriumát, amely tételesen felso­rolja a jobbágyok kötelességeit 1787 Királyhelmecnekl29házaés882 lakosa van, ezzel a Felső-Bodrogköz legnagyobb települése 1791 postahivatal létesül 1804 Királyhelmec székhellyel létrejön a Bodrogközi járás 1806 Királyhelmec a Napóleon ellen in­duló nemesi hadak egyik gyülekező helye 1847 Királyhelmecen jár Petőfi Sándor, aki július 10-én utazik áta Bodrogkö­zön 1848 forradalom és szabadságharc, a ki­rályhelmeci lakosokegy részét a Sátoraljaújhelyen megalakult 2. zászlóaljhoz osztják be 1860 felépül a zsinagóga és a zsidó fürdő 1880 újabb népszámlálás: Királyhelmec- nek 2075 lakosa és 250 háza van 1892 megépül a távíró- és telefonvezeték, kolerajárvány pusztít, felépül a Bod­rogközi Tiszaszabályozó Vállalat székháza 1913 megjelenik az első benzinhajtású cséplőgép és a lóvontatású kaszáló­gép, Sárospatak és Királyhelmec kö­zött megépül a keskeny nyomtávú kisvasút 1918 véget ér az első világháború, Király- helmecnek 49 polgára nem tér vissza a frontokról, november 30. után a csehszlovák csapatok meg­szállják a Felső-Bodrogközt 1919 március 3-án az ún. „csehszlovák bi­zottság” Párizsban elfogadja a Felső- Bodrogköz Csehszlovákiához csato­lását, március 19. után a Tanácsköz­társaság szerveként direktórium ala­kul, május 8-án a külügyminiszterek tanácsa Párizsban szentesíti a Felső- Bodrogköz Csehszlovákiához csato­lását, június 5. után Bodrogköz át­menetileg a Magyar Tanácsköztársa­ság része, június végétől a Vörös Hadsereg kiüríti a Felső-Bodrog- közt, újból bevonulnak a csehszlo­vák csapatok 1920 június 4-én a trianoni béke aláírásá­val a Felső-Bodrogköz immár jogilag is Csehszlovákia része, május 1-én a Csonkavár alatt egy népgyűlésen megverik Anton Moravek kinevezett cseh szolgabírót,a kiürített kórházba katonaságot telepítenek, Királyhel­mec új hivatalos neve „Kráíovsky Chlumec” 1921 az első népszámlálás a Csehszlovák Köztársaságban, Királyhelmec lako­sainak száma 2853 1930 Mécs László királyhelmeci plébános 1938 november 6-án az 1. bécsi döntés ér telmében a VII. magyar hadtest be­vonul Királyhelmecre, a Felső-Bodrogköz visszakerül Ma­gyarországhoz 1940 a Gazdasági és Kereskedelmi Bank r.t. és a Gazdák Hitelintézete működik Királyhelmecen, megépül az Erősön keresztül vezető új országút, Király­helmec lakosainak száma 3680 1941 Magyarország belép a háborúba, a férfiak egy része a frontra kerül, egyes zsidókat munkaszolgálatra visznek 1944 márciusa után kisebb német őrcsa­pat tartózkodik Királyhelmecen, megkezdődik a zsidó polgárok de­portálása, november 26-án a 4.Ukrán Front csapatai bevonulnak Királyhel­mecre, decemberben az NKVD em­berei kb. 250 férfit kényszermunká­ra hurcolnak, a nagy hatalmak dönté­se értelmében a Felső-Bodrogköz visszakerül Csehszlovákiához 1945 elnöki rendelettel megfosztják a ma­gyarokat állampolgárságuktól, me­galakul a kitelepítő bizottság 27 csa­ládot Magyarországra, illetve Cseh­országba hurcolnak,megkezdődik az ún. „reszlovakizáció” 1946 folynak a deportálások 1949 megengedik a Csehországba depor­táltak hazatérését, felépül a tejcsar­nok, Királyhelmec újból járási szék­hely, megalakul a földműves- szövet­kezet, amely csakhamar újból állami birtok lesz 1956 megnyílik a szabadtéri színpad 1960 megszűnik a Királyhelmeci járás, a Felső-Bodrogközt a Tőketerebesi já­ráshoz csatolják, Királyhelmec váro­si rangot kap 1961 a lakosok száma 3869 1964 átadják rendeltetésének az új kórhá­zat 1965 megkezdi működését az új kultúr- ház 1967 emléktáblát kap Petőfi Sándor, felújítják a szüreti ünnepségek ha­gyományát 1968 a Varsói Szerződés csapatainak invá­ziója során Királyhelmecen is meg­jelennek a szovjet csapatok 1969 a tőketerebesi járási szervek határo­zata alapján fennállásának nem 800., hanem 700. évfordulóját ün­nepli meg Királyhelmec 1970 újabb népszámlálás: Királyhelmec lakosainak száma 5844 1970 bútorház, új áruház és borüzem ala­kul 1980 új lakótelep épül a Kis-hegy déli lejtőjén, bővül a kórház, új városhá­za és posta épül 1989 lezajlik az ún. „bársonyos” forrada­lom, megkezdődik a plurális politi­kai rendszer kiépítése NYÁRON ^7^;^liK€»KT»T * V TÉLEN DELTA-Oil s.r.o. Üzemanyagtöltő' állomás Kapusanská 94 Kráíovsky Chlmec Tel.: 0949/23 244, Tel./fax: 0949/22 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom