Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-12-10 / 50. szám

1997. december 10. 9 Andrej Bán felvételei Nem a miénk a taszári bázis, mi itt csak vendégek vagyunk, a magyarok vendégei, magyaráz­za Douglas W. Dániel ezredes. Nem tudja, meddig maradnak Taszáron, de utal arra, hogy Clinton elnök attól tart, ha ideje­korán kivonnák az egységeket, Boszniában újra fellángolna a háború. Annyit azonban elárult, hogy szó van újabb magyar re­pülőtér esetleges bérletéről, méghozzá Budapesttől alig 30 kilométerre délre, Táborfaivá - nál. A kaposvári sétálóutcán lévő Black Star vendéglő rulettermének leg­gyakoribb látogatói az amcsik. A szálloda- és étteremtulajdonosok­nak sok hasznot hajt a katonák je­lenléte, hiszen a tengerentúli ven­dégek havi kétezer és négyezer dollár között mozgó zsoldjából bőven telik az étel- és italkülönle­gességekre, szórakozásra. A taszári bázis klinikája. A képen látható SFOR-katona nem orvos, csak a fotós kedvéért pózol, mintha mérné a begipszelt lábú kollégájának vérnyomását. Itt csak az egyszerűbb sérüléseket látják el, a bonyolultabbakat és a műtéteket szerződés alapján az egyes kaposvári kózházak végzik el. újabban a tengerentúlról is izzák ide a boszniai alakulato- t felváltó egységeket. Megtör­ik, hogy ideiglenesen, né- ny napig hétezer katona is rtózkodik a bázison. A ta­száriak mégis jobban kedvelik a Herculeseket, mivel sokkal csendesebbeknek tartják őket, mint az amerikaiak érkezése előtt itt működött honvédségi repülőtér MIG-jeit. Isaszegi János ezredes szerint az amerikaiak jövetele előtt a kör­nyéken 15 százalékos volt a munkanélküliség, most Taszáron tudomása szerint szinte a nullá­val egyenlő, míg megyei viszony­latban csak 6 százalékos. Az ez­redes úgy véli, a bázis és a NATO- belépő nemcsak biztonságot hoz az országnak, hanem idecsalja a külföldi tőkét is, hiszen biztonsá­gos környezetbe szívesebben mennek a nyugati beruházók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom