Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-11-19 / 47. szám
Sport 1997. november 19. A téli olimpiák hősei (1960, Squaw Valley): Divín Károly Mit csinál ma Ludvík Danék? Ajég volt az otthona Divin Károly ötvenévesen Eugen Vojtísek felvétele A magányos diszkoszvető Urban Klára Divín Károly volt a kötelező gyakorlatok királya. Olyan eleganciával siklott a jégen, annyira érezte a zenét, mint senki más. S felejthetetlen „holdját” ma sem tudja senki utánozni. Korcsolyá- zási stílusa konzervatív volt ugyan, de mesteri. Olyan volt ő, mint egy gép - pontos, de ezzel sohasem elégedett meg. Türelmesen tanult, hogy még tökéletesebb, pontosabb, magabiztosabb legyen. Ez volt csodálatos, sokak által irigyelt technikájának titka - senki nem tudott olyan pontos figurákat rajzolni a jégre, mint ő, ráadásul nagyszerű volt a térérzéke, lágy az elrugaszkodása, csodálatos a testtartása, természetes az eleganciája. Mindez, persze, akkor nem volt Senki nem tudott olyan pontos figurákat rajzolni a jégre. ilyen egyszerűen természetes. Évek múltával, amikor fiatalságának, sikereinek emlékét visz- szaidéztük, sok minden mulatságosnak tűnt, más viszont halálosan komolynak. Mozdulatainak eleganciája egy fikarcnyit sem kopott, ma is olyan hűvös szeladonnak tűnik, mint régen. Szavai megfontoltak - akárcsak annak idején mozdulatai a jégen. Néhány kilóval ugyan többet mutat a mérleg nyelve, egykor fekete haja őszesen csillog. De magyarul még nem felejtett el. Pedig hosszú-hosszú ideje felváltva Kanadában és Csehországban él, ahol korcsolyázókat nevel. Nem kell egy élet tapasztalata, hogy az ember megtanulja, semNév: Divín Károly Született: 1936. február 22- én, Budapesten Sikerlistája: a Slovan Bratislava egykori műkorcsolyázója három olimpián vett részt, 1956-ban Cortinában ötödik, négy évvel később Squaw Valley- ben második, újabb négy esztendő múltán Innsbruckmi sincs ingyen. Azért gyerekfejjel nem egészen természetes, ha a papa kora hajnalban fölráz valakit az ágyból. Édesapja, szakmáját tekintve gépész, maga is korcsolyázó volt egykor, így a fiából is azt akart faragni. Jobbat, híresebbet, mint ő maga volt. Ezért rengeteget kellett gürcölnie a napi edzéseken, annyi mindenről, ami kortársainak magától értetődő volt, lemondania. Ehelyett szigorú életmód volt az osztályrésze, örökös küzdelem bán negyedik lett. Világbajnoki érmek: 1962 ezüst, 1964 bronz. Európa-bajnoki dobogón: első (1958,1959), második (1957,1962), harmadik (1954,1955,1956, 1964). Tizenegyszeres országos bajnok. Sportolói pályafutása után: edzősködés Csehországban, és Kanadában az egészségért, a sérülések ellen. Budapestről, ahol született, a család hamarosan Prágába költözött, ott lépett először a jégre. Nem csoda, hogy kezdetben nem lelkesedett az édesapja által kiválasztott sportért. Barátai focizni, hokiznijártak, csapatostul, Karcsi egyedül rajzolta a paragrafusokat a jégre. Szabad idejében titokban követte a srácokat, hiába tiltotta a papa, féltvén a sérüléstől. Tizenegy éves korától a pozsonyi Téli Stadion lett az otthona, itt érett bajnokká. Kemény munkával. Napi három edzés között iskola. Érettségi után a pedagógiai főiskola magyar-orosz szakára iratkozik be - itt is a papa tanácsát követte. Azt tartotta, a nyelveknek mindig hasznát veheti. Ezért tanult magánúton még angolt, franciát és németet. Akik nem ismerték, kicsit flúgosnak tartották, mert az utcán menet közben szavakat mormolt - több nyelven. De az is megesett, hogy megállt, s a hóna alól hőmérőt húzott elő... Rendszeresen mérte testének hőmérsékletét, mert a jégen folyton meghűlt. De nem adta föl.... Még nem volt tizennyolc éves, amikor első bajnoki címét nyerte. Aztán még tizet-ráadásként. S időközben még értékesebb érmeket. Egy esztendőre rá bronzérmes lett az Eb-n, két évvel később már az olimpiára készülődött. Cortina d’Ampezzo előtt újra Prágába költözött a szüleivel, hogy jobb körülmények között edzhessen. De a hajnali felkelést ott sem kerülhette el. Jobban kedvelte a kűrt, mint a kötelezőket. Apja tudatában annak, hogy merre tart a sportág, ájulásig kínozta az iskolagyakorlatokkal. Érezte, hogy fia nem showman, nem is ugrócsoda. A tripla rittbergert mégis megtanulta, Európában elsőként. Amikor a bécsi Eb-n mégis második lett, édesapja azzal fogadta: „Látod, Karcsi, ha a köteleződ jobb, bajnok lettél volna.” Ismerte apját. Tudta, ez még több munkát jelent. Kitartást, precizitást. Ekkor már újra Pozsonyban készült. S Divín papának igaza lett. Fia Európa-baj- nokká érett, egy évre rá megvédte címét Davosban. De legjobban az olimpiai dobogóra vágyott. Squaw Valley előtt filmezés közben csúnyán megsérült, az olimpiai repülőjegyért együtt Még nem volt tizennyolc éves, amikor első bajnoki címét nyerte. harcolt az orvosokkal. Dávid Jenkins és Donald Jackson voltak a legnagyobb riválisai, ráadásul a játékok az ellenfelek hazájában zajlottak. Jackson mégis meghívta, eddzenek együtt. Az amerikai versenyző trénere sportszerűen beismerte, hogy Divín jobb a kötelezőkben, de aztán már nyílt a harc. így is lett. A Sziklás-hegység istenei megsegítették, a sérülés ellenére ezüstérmet nyert. Úgy, ahogy Jackson odasúgta. De ezt csak akkor hitte el, amikor a szervezők az eredményhirdetésre készülődve, odaállították a sorba. J. Mészáros Károly _______ Január ban töltötte be a hatva- nat Ludvík Danék legendás hírű cseh(szlovák) diszkoszvető, aki versenyzői pályafutása során mindent elért, amit csak kívánt. Kétszer világcsúcsot javított (Tumovban és Soko- lovban), Helsinkiben (1971) kontinenselső lett és Münchenben (1972) a legértékesebb érmet, az olimpiai aranyat is megszerezte. A bajor fővárosban utolsó kísérletére 64,40 méterre dobta a diszkoszt, s ezzel túlszárnyalta valamennyi ellenfelét. Előtte Tokióban (1964) ezüst-, Mexikóvárosban (1968) bronzmedált akasztottak a nyakába. Legutóbbi pozsonyi látogatása során nyilatkozott a Vasárnap olvasóinak. Pillanatnyilag a Cseh Atlétikai Szövetség alelnöke. Csak a beosztásából eredő feladatokkal foglalkozik, vagy más köze is van egykori sikersportágához? Amit a szövetségben végzek, az mind önkéntes alapon történik. Ugyanakkor a prágai Olymp egyesület menedzsere vagyok. Elszaladtak az évek: január hatodika óta nyugdíjba vonultam, s így most már maradéktalanul életem legszebb sportágának, az atlétikának szentelhetem mindennapjaimat. De imádom a többi sportot is, ezentúl már azokra is marad egy csomó időm. Mennyire maradt hű a diszkoszvetéshez? Magától értetődően az egész atlétikát szemmel tartom. Persze csodálatos érzés kimenni egy olyan versenyre, ahol erős mezőny gyűlik össze éppen a diszkoszvetésben. Olyankor alig várom, hogy a versenyzők a dobókörbe álljanak... Megvannak még az olimpiai érmei? Nem ajándékozta el őket? A tulajdonomban maradtak. De hogy mi lesz velük a jövőben, azt még én sem tudom. Valószínűleg a sportmúzeumban kötnek ki. Családi körben időnként felelevenítik egykori dicső versenyzői éveit? Nincs kivel. Feleségem már tizenegy éve meghalt. Huszonegy éves fiammal élek egy háztartásban, ő azonban jelenleg külföldön dolgozik, így magamra maradtam. Legfeljebb egyedül emlékezhetek a múltra. Diszkoszvetői érájának egyik követője a Csallóközből származó Bugár Imre volt, aki éppen tavaly vonult vissza. Tartja vele a kapcsolatot? Természetesen. Minden hónap első keddjén sörözni jár a sportolók társasága. Csak az mulaszthat, aki Prágán kívül tartózkodik. Ott gyakran találkozunk. Azonkívül mindketten tagjai vagyunk az olimpikonok klubja végrehajtó bizottságának, ami szintén sokszor összehoz bennünket. Néha együtt járunk élménybeszámolókra, néha felhívjuk egymást. Imre lánya egyre nagyobb, karácsonykor lesz kétéves. Ludvík Danék napjainkban M. Nagy László felvétele Mikor járt utoljára nálunk? Atlétikai versenyen júniusban voltam. Gyakrabban felbukkanok Nyitrán, az ottani dobóviadalon. Bízom abban, hogy a jövő évi pozsonyi Grand Prix-versenyen is újra itt lehetek. Pozsonyi versenyzői élményei? Mindegyik emlékezetes maradt. Egyeden nagydobásom volt: hetvenkettőben a müncheni olimpia előtt hatvannyolc méternél messzebb ért földet a diszkoszom, de kicsit beléptem. Azt sajnálom. Számos barátom van Szlovákia fővárosában. Ritkábban találkozom velük, mint korábban, de annál jobban örülünk, ha újra összehoz bennünket a sors. Kiő? ------------------Spo rtolóktól hallottuk Kucera: „Amilyen az ellenfél...” Karol Kucera pillanatnyilag a férfi tenisz-világranglista hu- szonvalahányadik helyén áll. Túl van már az ingadozó teljesítmények időszakán? „Előző edzőm, Zedník úr mondta találóan: ha bármelyik teniszezőt figyelmesen szemléli a pályán, könnyen észrevehető, milyen a természete. Én ugyanis alkalmazkodó típus vagyok, s ez a teniszjátékomban is megmutatkozik. Ha jobbak ellen játszom, teljesítményem emelkedik, gyengébb riválisokkal szemben viszont csökken. Ezért akarok állandóan a legjobbakkal találkozni, miközben igyekszem felszámolni kimondottan hátrányos emberi tulajdonságomat, a gyengébbekhez való alkalmazkodást. Elég sok mérkőzést lejátszottam már jó formában, s bízom benne, hogy a két-há- rom évvel ezelőtti időszak már nem tér vissza.” Indurain pihen Januárban hirtelen visszavonult Miguel Indurain, az utóbbi évtized legkiemelkedőbb sportolóinak egyike, a Tour de Francé ötszörös győztese. Vajon mivel telnek a napjai a közelmúlt kiváló kerékpározójának? „Semmittevéssel. A sok nehéz esztendő után egyszerűen pihenek. Nem múlik lassan az idő, gyorsan megszoktam az új helyzetet. Rengeteget utazom, emberek sokaságával találkozom, azzal foglalkozom, amire a múltban nem jutott időm. Számos meghívást kapok különböző találkozókra, eseményekre, és lehetőségeimhez mérten igyekszem részt venni rajtuk.” Czakó: „Nem szoktam taktikázni” Czakó Krisztina a magyar sport egyedüli érmes reménysége a közelgő naganói olimpián. Vajon a tizenkilenc esztendős műkorcsolyázónő Japánban milyen eredményt vár önmagától? „Nem tudhatom, hiszen a mezőny még nincs együtt. Világszerte folynak az ötkarikás selejtezők. Egyébként nem szeretek tippelgetni. Az biztos, jelenleg jobban állok, mint tavaly ilyenkor. Naganói forma? A formaidőzítéssel az edzőim foglalkoznak. Én minden versenyen a legtöbbet akarom kihozni magamból. Nem szoktam taktikázni. Nekem nincs olyan, hogy itt kevesebbet nyújtok, másutt pedig jobban korcsolyázom.” Patrik Bergernek fodrásznő a felesége Patrik Berger, az FC Liverpool cseh idegenlégiós labPatrik Berger csemetéjével darúgója elmesélte, hogyan ismerte meg a feleségét: „Még a Sláviában rúgtam a bőrt, amikor az egyik klubrajongó hívta fel rá a figyelmemet. A felesége ugyanis a prágai Royal fodrászstúdióban dolgozott. Azt mondta nekem: Menj el oda körülnézni, dolgozik ott egy csodálatos csaj, igaz, tőled idősebb, de biztosan fog tetszeni neked. Fogtam magam, és elmentem hozzá megnyíratkozni. Ha nem tetszett volna, megfizetem a munkát és távozom. Csakhogy szóba elegyedtünk, meghívtam kávéra és máig együtt vagyunk.”
