Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-11-12 / 46. szám

1997. november 12. Kásás Tamás hol Nápolyban, hol Budapesten készül a pólóidényre A sevillai Eb-döntő hőse J. Mészáros Károly _______ Au gusztusban Sevillában ő tette fel a magyar sikersorozatra a koronát. Három parádés talála­tával húsz éven át nem tapasz­talt örömet és sikert hozott vissza a magyar póló világába. Hőssé vált, mert a kellő pillana­tokban elvállalta a kapura lö­vést és kezéből mindannyiszor a Nyártól ritkábban előforduló pillanat: Kásás Tamás kilép a budapesti Komjádi uszoda főbejáratán. Fotó: Prikler László bár a vízilabda csapatsportág, az Európa-bajnoki döntő után mégis leleményességéről, bá­torságáról és mesteri helyzetfel­ismeréseiről áradozott a szur­kolók sokasága. Kásás Tamás szimpatikus fiatal­ember. Magasságával már a kézfogás pillanatában zavarba hozza a magamfajta középnö- vésűeket. Legszívesebben meg­nyúlnék, hogy ne érezzem ma­gam olyan aprónak. Ülve már nem olyan vészes a helyzet, de még mindig kísért annak a ré­me, hogy mennyire kiszolgálta­tott helyzetben lennék, ha víz­ből kimagasló testét kellene megakadályoznom a góllövés­ben. Sokszorta könnyebb be­szélgetni vele. Hogyhogy október derekán Bu­dapesten találkozhatunk? Tud­tommal nyáron Nápolyba, a Posllllpóhoz szerződtél, ma dél­előtt mégis a Margitszigeten edzettéi... Olaszországban egyelőre nin­csenek mérkőzéseim. Viszont januárban Ausztráliában már világbajnokság vár Európa-verő válogatottunkra, ezért otthon készülök. A klubom beleegyezé­sével töltöm Budapesten ezt a három hetet. Olaszországi szerződtetésed kitűnő Eb-szereplésednek kö­Név: Kásás Tamás Született: 1976. július 20- án, Budapesten Testi adottságai: 200 cm/90 kg Családi állapota: nőtlen Eddigi egyesületei: KS1, FTC, UTE, Posillipo (olasz) Válogatottbeli mérkőzések és gólok száma: 90/93 NB l-es találkozók és talála­tok száma: 110/182 szönhető, vagy már korábban is vadásztak rád a külföldi klu­bok? Ajánlatot már kaptam azelőtt is. Egy másik olasz csapattól, a Pescarától. Mivel a kontinensvi­adal után már kimerítették a két külföldi játékost engedélyező kvótát, nem tartottak igényt rám. Annál rámenősebb volt a Polissipo, gyorsan meg is egyez­tünk. Augusztusban Sevillában Ká­sás-koncertet hozott a ma- gyar-jugoszláv Eb-döntő. Gon­dolatban gyakran visszakalan­dozol ehhez a hallatlanul izgal­mas, ám nem túl színvonalas Legnagyobb sikerei: ifjúsági Európa-bajnok (1993), juni­or Európa-bajnok (1994), ju­nior világbajnok (1995), fel­nőtt Világkupa-győztes (1995) és Vk-harmadik (1997), felnőtt Európa-baj­nok (1997) és Eb-ezüstér- mes (1995), olimpiai negye­dik helyezett (1996). Mind­annyiszor a magyar váloga­tott színeiben. szombat esti mérkőzéshez? Mindenki szívesen gondol ar­ra, ami ennyire sikerül neki. Viszont soha nem szerettem azt hajtogatni: egy ember nyerte meg a meccset. Akkor én voltam abban a helyzet­ben, hogy ellőhettem a labdát. Az pedig tény, hogy aznap este a lövések is bejöttek. A korábbi Eb-meccseken nem voltam ki­robbanó formában, szeren­csére a döntő mindenért kár­pótolt. A döntőben mindhárom magyar gólt te dobtad, ami igazán ritka­ság... Talán a többiek jobban szo­rongtak. Én nem vagyok gátlá­sos, ellövöm és kész. Nem szoktam azon rágódni, hogy mi lesz akkor, ha esetleg kiha­gyom. Sikerünk annak is kö­szönhető, hogy nagyon sok fia­tal játékos került a csapatba, olyanok, akik juniorként min­dent megnyertek. Gyakorlatilag nem ismertük a kudarc ízét. Tehát úgy men­tünk a medencébe, hogy ezt is megnyerjük. De ehhez kellet­tek a tapasztalt társak. A ruti­nosok és a fiatalok ötvözete hozta a győztes sorozatot. Mindegyik döntőbeli gólodnál érezted, hogy be fog menni, mi­kor eldobtad a labdát? Ilyen sejtelmem nem volt. De mindegyik lövést úgy eresztet­tem meg, hogy mindent belead­tam. Az utolsóba például mara­dék erőmet préseltem bele. Meg nem is volt más lehetőség, mert lejárt volna a támadási idő. Kü­lönben előfordul, hogy kiemel­kedem a vízből s látom a kapu­son, hogy fél a labdától. Olyan­kor érzem, hogy biztos be fog menni. Egyáltalán volt az Eb-tornának olyan pillanata, amikor azt hit­ted: elbukhat a magyar csapat? Abszolút vízválasztónak az ola­szokkal vívott negyeddöntő bi­zonyult. Előtte sorra kikaptunk tőlük, tudtuk, ha megszabadu­lunk ettől a tehertől, akkor utá­na könnyebben fog menni. Ám a kudarcra egy pillanatig sem gondoltunk, egyszerűen elűz­tük ezt a gondolatot. Sevillai szerepléseddel sztár lettél Magyarországon? Felszö­kött a rajongóid száma? Mivel zaklatnak a legtöbbször? Há­zassági ajánlatok is érkeznek? Szerencsére nem zaklatnak, az atlantai olimpia óta azonban nagyon sok levelet kapok. Fő­leg lányoktól. Házassági aján­lat egyikben sem volt. Sevilla óta nem akadt olyan hét, ami­kor ne jött volna valami, néha egy nap több is. Általában gra­tuláló vagy autogrammkérő so­rok. Kellemetlen ügyem nem akadt. Édesapád a hetvenes évek ma­gyar sikercsapataiban jeleske­dett. Hozott-e apa-fiú viszonyo­tokba új színfoltot az a tény, hogy immár te is Eb-címmel büszkélkedhetsz? Ha édesapám nem vízilabdázott volna, akkor valószínűleg én sem. Mindvégig drukkolt ne­kem, azt akarja, hogy többet ér­jek el, mint ő. Neki van még egy vb-címe is, de az olimpiai döntő elúszott számukra. Én még eb­ben felülmúlhatom. Meddig lehet élni az Eb-címből? Anyagilag egy évig, mert annyi időre szól a szerződésem. Sike­rünkre meg a világbajnokságig hivatkozhatunk. Tovább alig­ha... Ki ő? Toni Sailer versenyző korában Archív-felvétel Átéli olimpiák hősei (1956, Cortina) Toni Sailer triplája Szabó Zoltán __________ Az 1956-os téli ötkarikás já­tékok legnagyobb csillagá­nak egyértelműen Anton (mindenki csak Toninak hív­ta) Sailer számít. A kiváló osztrák síelő az olimpiák tör­ténetében először nyerte meg mindhárom alpesi szá­mot: a lesiklásban, a műle­siklásban és az óriás­műlesiklásban a legjobb idővel ért célba. Kitzbühelben született 1936- ban. Az Alpokban lévő város­ban enyhe túlzással szinte minden gyermek hamarább tanul meg síelni, mint járni. Sailer szülei sem tétlenked­tek, mindössze hároméves volt a kis Tóni, amikor már síléceken közlekedett. Nem mindennapi tehetségét már fiatalon kamatoztatta, üstö­kösként robbant az élvonal­ba. Remek technika és bátor­ságjellemezte őt a havas lej­tőkön. Az 1952-es oslói játé­kokon lábtörés miatt nem in­dulhatott, ám négy évvel ké­sőbb Cortina d’ Ampezzóban sporttörténelmet írt. Óriási előnnyel nyerte az aranyér­meket: lesiklásban három és fél, műlesiklásban négy, óriás-műlesiklásban pedig hat egész két tized másod­perccel előzte meg a máso­dik helyezettet! Aki akár edzésen, akár versenyen lát­ta lesiklani, annak felejthe­tetlen élményben volt része. Könnyed, elegáns biztonság és természetes egyszerűség jellemezte, amellyel a pálya legnehezebb részeit is telje­sítette. A gleccserszerűen je­ges cortinai lesiklópályán történt, hogy a neves szak­emberek a legnehezebb for­dulónál figyelték, miképpen veszik ezt a részt a legjob­bak. A szakértők előtt a leg­többen óvatosan fékeztek, vagy vadul hadonásztak kar­jaikkal, hogy megtudják tar­tani egyensúlyukat. Aztán ti­pikus fehér sapkájával fel­tűnt Sailer és két ugrással át­szállt a veszélyes rész fölött, miközben még arra is ma­radt ideje, hogy szemüvegét megigazítsa. A szakemberek csak összenéztek, nem tud­tak szóhoz jutni. Ilyen klasz- szis volt Sailer. Sikerei titká­ról mondta: „Sohasem gon­dolkozom a rajt előtt, hogy az egyes kapukat milyen technikával veszem. Ez már a véremben van, gyorsan döntök, és automatikusan következnek a mozdula­tok...’’Az 1958-as világbaj­nokságon két számban dia­dalmaskodott, a műlesiklás­ban honfitársa, Josef Rieder hét századdal jobb időt ért el nála. Nem sokkal a vb-t kö­vetően profi szerződést írt alá, ám amikor megtudta, milyen kemény feltételeket rejt a megállapodás, felbon­totta azt és a művészi pályát választotta. Színészként és énekesként eléggé sikeres volt, ám később visszatért kedvenc sportágához. A het­venes évek elején (1972-75) az osztrák válogatott vezető­edzőjeként tevékenykedett, ami a szomszédainknál leg­alább annyira elismert, de egyben kockázatos beosztás, mint máshol a futballváloga- tottat irányítani. Azóta üz­letemberként dolgozik, per­sze gyakran feltűnik a ran­gos viadalokon... Jacques Villeneuve, Kanada első Forma-l-es világbajnoka Michael Schumacherrel csatázott az elsőségért Amit tavaly Hill elhalászott előle, azt az idén megszerezte Házi Hajnalka____________ Jacques Villeneuve révén Kana­da is felkerült a Forma-l-es vi­lágbajnokot adó országok listá­jára. Rajta kívül csupán Fan- giónak (1951) sikerült rögtön a második szezonjában megsze­rezni a dicső címet. A kanadai Quebec tartományban született Jacques (1971) és húga, Mela­nie gyermekkoruk nagy részét lakókocsikban töltötték édes­anyjukkal, míg apjuk Gilles Villeneuve hómobilokon szá­guldozva kereste meg a betevő falatra valót. A gyerekek nevelé­se elsősorban Joann feladata volt. A család 1977-ben egy dél­franciaországi kisvárosba költö­zött, Gilles pedig Európában tario államban. Nyolcvannyolc- folytatta a versenyzést. Jacques- ban átrepül Európába, és három et édesanyja svájci iskolába verseny erejéig az Olasz Túraau­íratta, ahol tanárai értelmes, ám tó-bajnokságban szerepel. A kö- nagyon egyedi diákként tartót- vetkező három évadot is Rá­ták számon. Tizenegy évesen el­veszíti édesapját, aki az 1982-es Belga Nagydíj időmérő edzésén szenvedett halálos balesetet. A ma huszonhat esztendős kana­dai sztár viszonylag későn, ti­zenöt évesen kezdett versenyez­ni, anyja beleegyezésével. Első versenyiskolája a híres Jim Rus- sell-iskola volt Mont-Tremb- lantban. Abban az időben a For­mula Ford-1600-as géposztályt próbálgatta, majd nem sokkal később már a Formula-Ford két- Á . literes kategóriában indult On- Szurkolók nyakában az új világbajnok liában tölti, immár a nemzeti F-3-ban versenyezve, a Reynard- Alfa csapat tagjaként. Eredmé­nyei ugyan évről évre javulnak, kiugró sikert mégsem ér el. Ki- lencvenkettőben Ja­pánba költözik, és az ottani F-3000- ben három versenyt nyer a Team Tom’s To­yota színeiben. A követ­kező évadot az észak-amerikai Toyota Atlantic Series-ben tölti. Hét pole-pozíció és öt győzelem birtokában az At- lantic-verseny- Archív-felvétel sorozatot a har­madik helyen zárja. Kilencven­négyben újoncként érkezik a szintén tengerentúli Indy-car sorozatba, ahol egy versenyen győzni is tud, összetettben pedig a hatodik helyen zár. Második indys szezonjában aztán törté­nelmet ír: mindenkit háttérbe szorítva, négy győzelemmel hu­szonnégy évesen avatják világ­bajnokká - ezzel ő a PPG Indy- car valaha volt legfiatalabb baj­noka. Villeneuve tehát már baj­nokként érkezik a Forma-l-be 1996-ban. A tehetséges Wil- liams-pilóta az első pillanattól a világbajnokság végkifejletéig csapattársa, Hill legkeményebb ellenfelének bizonyul, és kishí- ján első évadjában világbajnok lesz. Végül csak a második he­lyen fejezi be az évet, ami egy kezdőtől mindenképpen fan­tasztikus teljesítmény. Ráadásul Villeneuve a pályák nagy részét életében először látta. Hill világ­bajnokként továbbáll az Ar- rows-csapathoz, helyére a né­met Frentzent szerződtetik. Az idei év elején egyértelműen leg­esélyesebbnek kikiáltott kana­dai végül is bajnokként zárja az évet (hét futamgyőzelemmel), de sorsát a kétszeres világbajnok Schumacher időközben rende­sen megkeserítette. Villeneuve-t jövő évi szerződése még a Williams-csapathoz köti, így minden esélye megvan a vi­lágbajnoki cím megvédésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom