Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-11-05 / 45. szám
4 1997. november 5. Háttér Meddig zsugorodhat még? Az ltogi illusztrációja Moszkva keresi a helyét, és nem fogadja el az egypólusú világot Hol a nagyhatalom? M. Lengyel László, Népszabadság _______________ Szé thullott a szovjet birodalom, de a világ új erővonalainak megrajzolásakor változatlanul nem kerülhető meg Moszka. Oroszország már nem világhatalom, de: nagyhatalom, bár ezt az új státusát is számos kihívás érte. Oroszország az új határain belül is a világ legnagyobb területű állama. Oroszország továbbra is a világ második legerősebb katonai hatalma. Ez elsősorban hadászati nukleáris erőinek meglétéből fakad. Ez az erő - bár állapotáról viták folynak - nemcsak Oroszország érdekeinek védelmére elegendő, de különleges helyzetet biztosít Moszkvának a nemzetközi színtéren, nemcsak az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hiszen kitalálták számára a „különleges partnerséget” a NATO-val. A hadsereg a beteg ember képét mutatja. A katonai reform elo- dázhatatlansága egyértelmű, meg is kezdődött a folyamat, de egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel, legfeljebb az irányok sejthetők. Ez a több vonatkozásban meggyengült, mondhatni félignagy- hatalom nem fogadja el az egypólusú világrendet. Nyugat-Eu- rópa, Kína, India, Brazília, az arab vüág mellett magát azok közé a hatalmak közé sorolja, amelyek az Egyesült Államok társaságában - moszkvai megítélés szerint - előbb-utóbb törvényszerűen kialakítják a jövő század új, sokszögű világképletét. Ez a fajta gondolkodás egyáltalán nem zárja ki, hogy Oroszországban tovább fejlődik a demokrácia és a piacgazdaság, de ez esetben sem számol azzal, hogy Moszkva és Washington érdekei - néhány konkrét esetet leszámítva - egybe fognak esni. Vagyis úgy látja, hogy a belátható jövőben a két ország nem lesz - és nem is lehet - egymás szövetségese. Moszkva számára a legfontosabb az egykori Szovjetunió területe. A jelenlegi orosz határok nem védhetőek. Pillanatnyilag csak a létrejött új államok területe által kínált ütközőövezet létezik, de nincs egységes védelmi rendszer a volt határokon. Ez akkor is érdekelné a Kremlt, ha nem rekedt volna az új határokon kívül 25 millió orosz. Amikor Moszkva erre a térségre tekint, elsősorban az Egyesült Államok, Németország, Törökország és Pakisztán, Afganisztán befolyásának visszaszorítását tartja szem előtt. Azt még lenyelte, hogy szerepe Dayton nyomán minimalizálódott a Balkánon, de a kaukázusi és közép-ázsiai befolyásról nem akar lemondani. Oroszország szemében Törökország talán a legfontosabb rivális regionális hatalom, amely egyre erősebb befolyásra törekszik a Balkántól a Fekete- és a Kaszpi-tenger medencéjén át Kö- zép-Ázsiáig húzódó íven. Törökországot Irán és Örményország választja el Azerbajdzsántól és Közép-Ázsiától. Moszkva tehát egyre nyíltabban beszél az Iránnal való partnerségről. Teherán az orosz fegyverek és erőművi atomtechnológia fontos vásárlója, Oroszország szövetségese a Kaszpi- tenger körüli - és az olajkitermelést alapjaiban érintő - jogvitában. A síita fundamentalizmustól Moszkva nem tart, mert az Észak-Kauká- zusban és a Volga középső vidékén a szunnita (török) befolyás az erősebb. Kínától hagyományosan tart Oroszország, bár rövid távon szövetségesnek tekinti. Úgy véli ugyanakkor, hogy Kína további gyors katonai és gazdasági megerősödése könnyen megnövelheti befolyását Dél-Szibériában és a Távol-Keleten, ahonnan az orosz lakosság folyamatosan elvándorol, viszont a kínaiak lassan beszivárognak. Japánnal a szigetvita miatt nem alakul ki szorosabb együttműködés, a japán befektetők sem sietnek Oroszországba. Az orosz nagyhatalmiság helyre- állításának irányai tehát körvonalazhatók. Valamelyes aggodalmat az válthat ki, vajon mennyire képes Moszkva arra, hogy viselje a nagyhatalmi léttel járó felelősséget is. Globális státusra már nem tud törekedni, de atomhatalmi helyzetét iparkodik magas szinten tartani, ám felismerte, hogy nem kell az amerikai atomütőerő minden összetevőjével versengenie. Az orosz fegyverexport törekvései, ha egyelőre nem is agresszívek, de markánsak. Nyíltan esik szó arról, hogy a katonai erő szerkezeti átalakítását, az aszimmetrikus válaszadást néha akadályozza a jelenleg hatályos (vagy hallgatólagosan betartott) fegyverzetkorlátozási és leszerelési szerződésrendszer. Felvetődik a felülvizsgálatuk, végső esetben egyik-másik egyezmény felmondásának a lehetősége. Moszkva mind határozottabban számol a nukleáris technológia és nyersanyagok, a rakétatechnika kiterjedtebb exportjának lehetőségével. Ideológiája is készen van már hozzá: Washington is tétlenül szemléli Izrael atomtörekvéseit, s a megállapodások és ENSZ-szankciók, illetve az itt nem mindig becsületesnek tekintett versengés révén Oroszországot kiszorította Kelet-Euró- pa és a Balkán, Észak-Korea, Kuba, Líbia, Irak, részben Irán és India fegyverpiacáról. Az orosz hatalom természete szintén veszélyforrás. Az elnök, a kormányzók és a - csekély hatalmú - képviselők kivételével az ország irányítóit kinevezik. A „hatalom pártján” belüli kohéziót sokszor semlegesíti a regionális, érdekcsoportok közötti ütközés. Az elnök hatalma papíron akkora, hogy egyetlen személy sikeres választási kampánya, a választói néphangulat hirtelen fordulata nyomán Oroszország ismeretien, veszélyes irányba fordulhat. A különböző pénzcsoportok és a politika viszonyai felderíthetetlenek, s nem tudni, milyen a szervezett bűnözés befolyása a politikára. Az orosz nagyhatalmi törekvéseket vizsgálva eldönthetetlen, mi a veszélyesebb: az erő elbizakodottsága az egypólusú világban, vagy a gyengülés, a kiszorulás kishitűsége. Már nem világhatalom, de még nagyhatalom. Kínától tart, de rövid távon szövetségesnek tekinti. LECTORIUM ROSICRUCIANUM Mit tud az ember valóban önmagáról és világáról? Az ismeretes dolgok mennyisége elenyésző az ismeretlenek tömegéhez képest. Szokásos ismeretszerző módszereivel személyes világát elképzelésekkel aggatja tele, míg túlzsúfolt magánmúzeumának valóságra nyíló ablakait is betömi, hogy tulajdon képzeteinek kárpitján már igazi életközegének mégoly harsány képei sem képesek átszüremleni. Odáig juthat, hogy saját ködképeit tartja a valóságnak. A Rózsakereszt Szellemi Iskolája a Lectorium Rosicrucianum szeretné a réges-régen haladásra hivatott és érett embereket kihámozni gubójuk- ból, egy földöntúli erő közvetítésével kitakarítani a századok során leülepedett életfelfogásaikat, hogy az ekképpen felszabadult tudatú, őszintén törekvőknek megmutassa a beavatás fényes és pompás, bár meredek ösvényét. Az évezredek óta a feledés homályában várakozó keresztény alkémia mágiájával az emberfejlődés jelöltjét besegíti az új Birodalomba, az úgynevezett Hatodik Kozmikus Területre. A transzfiguráció útján, az óriási átváltozás révén a mai ember hamuszürke jelenségét, ezt az ólmot megtanítja a szellem aranyának a befogadására, hogy ez a bolyongó és elveszett fiú viszatérhessen eredeti hazájába, az Istentermészetbe, ahol a halál ismeretlen, csak haladás van erőről erőre és dicsőségről dicsőségre. Ha a tisztelt Olvasónak is elege van megtestesülései, reinkarnációi végeláthatatlan sorozatából, ha szíve mélyén érzi, hogy jobbra hivatott, akkor bizonyára érdekli ez a nagyon időszerű és sürgősen szükséges vállalkozás: a Rózsakereszt fényességbe vivő ösvénye. Forduljon bizalommal az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolájához és kérje az öt levélből álló, díjmentes tájékoztató sorozatot. A művelődési miniszter rendelete szerint 1989 óta törvényesen elismert Szellemi Iskola. Magyar Közlöny 1989/87. sz./1415. o. S*-................................................................................................................ Kérem, küldjék el címemre ingyenes tájékoztató levélsorozatukat magyar nyelven □ po slovensky □ Zlaty Ruzokríz Ezzel semmire sem kötelezem magam. KOSlCE P.O. Box 35 Név:.............................................................................................. 040 11 , ,, , Zlaty Ruzokríz Lakhel-v:................................................................................................ L. Korcsmán» LÜCKA 98 Utca:.............................................................................................. 049 42 p. Drnava VKV-912 Lectorium Rosicrucianum CH-1824 CAUX Svajciarsko Zlaty Ruzokríz P.O. Box 35 KOSICE 040 11 L. Cherek Pod vinicou 8 2ILINA 010 04 L. Korcsmáros LÚCKA 98 049 42 p. Drnava (okr. Roznava) Külföldi sajtószemle Financial Times: Pozsony duzzog A Financial Times Szlovákiának szentelt melléklete szerint a szlovák kormány - miközben érett módon reagált az ország kihagyására a NATO-bő- vítés első köréből - a hasonló EU-elutasításra „duzzogni kezdett”, s 31 oldalas riposzt- jával alapjaiban kérdőjelezte meg a brüsszeli bizottság jelentését. Pozsony szerint az Unió véleménye az ellenséges sajtó és az ellenzék félrevezető beszámolóira épült, a kormány azonban nem adott érdemi választ a bizottsági bírálatok tartalmára, arra, hogy a kabinet semmibe veszi a rajta kívül álló politikai intézmények szerepét, az ellenzéket pedig ellenségnek tekinti - írta a vezető brit lap. Az elemzésben idézett nyugati diplomáciai források szerint a szlovák kormány saját magát taszítja mind távolabb attól, hogy az ország felvétele az integrációs szervezetekbe egyáltalán megfontolás tárgyává váljék. A tagsági esélyeket csak tovább rongálta a kapcsolatok romlása Magyarországgal. A viszony mélypontjára jutott a lakos- ságcserés Meciar-ötletet követő botránnyal, s a bősi kérdést is megválaszolatlanul hagyta a hágai nemzetközi bíróság. A Financial Times szerint a bősi erőmű „a szlovák nacionalizmus testhezálló jelképe... a gát építését Szlovákiában a nemzetépítés szimbólumává avatták”. Kurier: Kiárusítás kiskapukon A magyar parlament ugyan múlt hétfőtől a magyar NATO-csatlakozásról tartandó népszavazásról vitázik, de valójában a vita középpontjában a földvásárlási jog áll - véli az osztrák Kurier. A bulvárlap szerint a magyar ellenzék azt akarja: a nép szavazza meg azt a követelést, hogy továbbra is tiltsák meg külföldieknek a földvásárlást. A föld ára Magyarországon a nyugat-európainak csak a töredéke. A cikkíró Magyarországon olyan becsléseket hallott, amelyek szerint külföldiek, többségükben osztrákok, legalább 400 ezer hektár mező- gazdasági területet illegálisan már meg is szereztek. ,A kormány ugyan nem akarja feloldani a tilalmat, de lehetővé akarja tenni a földvásárlást a szövetkezeteknek is, még akkor is, ha abban külföldiek is tulajdonosok: ez az ellenzék szerint az »ország kiskapukon keresztül való kiárusításával« egyenlő. Vecernji List: SFOR után DFOR? A legnagyobb példányszámú horvát napilap úgy értesült: a Boszniába vezényelt nemzetközi stabilizációs katonai erő (SFOR) megbízatásának jövő nyári lejárta után 18 ezerre csökkentik a DFOR (Deterrence Forces - Elrettentő erők) zászlaja alatt a maradó külföldi katonák létszámát. A kormánypárti Vecernji List londoni forrásokra hivatkozva emlékeztetett arra, hogy jelenleg 33-34 ezer fős külföldi katonai erő állomásozik Boszniában. A legnagyobb létszámú az amerikai katonák csoportja, 9 ezer fővel, míg a második a brit katonai kontingens, 5300 fővel. Az Egyesült Államok még nem hozta meg döntését arról, hogy kivonják-e az amerikai katonákat a jövő nyáron Boszniából. A NATO-szövetségesek is arra hivatkoznak: az amerikai katonáknak Boszniában kell maradniuk, hogy Washington bizonyítsa a boszniai rendteremtés melletti politikai és katonai elkötelezettséget.
