Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-10-22 / 43. szám
Modem élet 1997. október 22. 5 Az ember, miután teleszemetelte környezetét a Földön, már a világűrt piszkítja Száguldó űrszemét Németh Csaba _______________ 19 57-től, vagyis a Szputnyik-1 felbocsátásától napjainkig mintegy három és fél ezer űreszköz indítására került sor. Mi történik a mesterséges holdakkal, ha befejezik működésüket, vagy netán indításuk sikertelennek bizonyul? Mi lesz az elhasznált rakétafokozatokkal? Egy részük - a Földhöz viszonylag közel keringő objektumok - idővel bolygónk légkörébe jutnak és megsemmisülnek. Egy másik részük a távoli világűrbe jutva végleg eltávolodik tőlünk. Jelentős hányaduk azonban Föld körüli pályán marad. Ezeket az ember alkotta. A már használhatatlan eszközöket vagy azok részeit űrszemétnek nevezzük. Annak a valószínűsége, hogy valaki olyan kozmikus katasztrófában veszítse életét, amelyet lezuhanó űreszköz okoz, meglehetősen csekély. A potenciális veszélyforrást jelentő nagyobb testeket természetesen folyamatosan nyomon követik. Kivált, mivel ezek az újonnan pályára állítandó mesterséges holdakat és embert szállító űrhajókat is veszélyeztethetik. Ahogy bővül az űrtevékenység, mind több a hulladék. A Föld körüli pályán keringő törmelék sorsának tehát az űrkutatásban élen járó nemzetek mind több figyelmet szentelnek. Az űrszeméttel leginkább benépesített régiók természetesen azok, ahol az űrtevékenység a legintenzívebb: az alacsony, néhány száz kilométeres magasságban húzódó pályák. A jelenleg katalogizált objektumok száma mintegy hétezer. Közülük mindössze 6 százalék a működő mesterséges hold, több mint 40 százalékuk robbanás vagy ütközés következtében szétdarabolódott űreszköz, a többi már működésképtelen mesterséges hold. Egy-egy robbanás során mintegy 200 nagyobb (követhető) és rengeteg apró darab keletkezik. Ezek a sokszor pár mikrométer nagyságú szilánkok is veszélyeztethetik az űreszközök érzékeny berendezéseit. Nem feledkezhetünk meg a természetes eredetű törmelékről sem. E meteorok, mikrometeorok nagysága alig pár milliméter, de sebességük - mivel a Nap körüli pályán keringenek - általában nagyobb, mint a mesterséges űrtörmeléké. így még a kisebb tömegűek is jelentős kárt okozhatnak. Még nem említettük azt a néhány űreszközt, amelyek tervszerűen és épségben visszatérnek a Földre. Ilyenek az emberszállító űrhajók leszállóegységei és az olyan mesterséges holdak, amelyeket további kutatás céljából űrrepülőgépek segítségével pályájukon befognak és visszaszállítanak a Földre. 1990 januárjának űrkutatási szenzációja volt a Columbia űrrepülőgép által visszahozott LDEF műhold. A felszíne a becsapódásoktól már szinte lyukacsossá vált. Az űrben 1961 óta atomenergiával működő műholdak is keringenek. Az első nukleáris űrbaleset 1964 áprilisában történt, amikor a Transit-5BN3 amerikai műhold nem érte el a kijelölt pályáját s a légkörben megsemmisülve szórta szét üzemanyagát, a plutónium-238-as izotópot. Ezért a Földön háromszorosára nőtt ennek az izotópnak a gyakorisága! A szovjetek 1965-ben indították az első nukleáris energiaforrást használó mesterséges holdat. 1970 és 1988 között a Kozmosz-sorozatban 31 műholdat juttattak Föld körüli pályára. Az amerikai-szovjet szembenállás éveiben a sarkvidéki jégtáblák között megbúvó tengeralattjárók felderítése, illetve a velük való kapcsolattartás céljából felbocsátott titkos szovjet katonai műholdak egy részét is nukleáris energiaforrások táplálták. 1978 januárjában Kanada északnyugati részén lezuhant egy ilyen szovjet műhold. Kanada mintegy tízmillió dollárt költött a terület megtisztítására. Mit lehet tenni az űrszemét elszaporodása ellen? Először is igyekeznek megakadályozni a törmelék keletkezését. A robbanások elkerülése és a maradék üzemanyag elégetése a legkézenfekvőbb módszer. A másik lehetőség a használaton kívüli eszközök eltávolítása pályájukról. Az alacsony pályán kerin- gők a légkörbe érve megsemmisülnek. A nagyobb részek eltávolításában a szovjet gyakorlat látszik követ- hetőnek: úgy irányítják a feleslegessé vált űreszközöket, hogy lakatlan, óceáni területekre essenek. A geosta- cionárius pályákon járó műholdakat élettartamuk végén magasabb pályára lehet állítani, hogy az új műholdakat ne akadályozzák a működésükben. Jószerével ez az egyetlen módszer az ütközés kockázatának csökkentésére. Egyesek „szemétgyűjtő” űrmissziót javasolnak. A működésképtelen holdakra és a nagyobb darabokra koncentráló tervezet szerint az „űrsze- métládák” robotkarjaikkal ragadnák meg a hulladékot, a használhatatlan részeket ösz- szeaprítanák, a használható elemeket meghagynák. Ha egy- egy tartály megtelt, a Föld légkörébe irányítanák, és ott elégne. Geostacionárius pályán két évig működhetne egy-egy ilyen „köztisztasági” műhold. Alacsonyabb pályákon, gyorsabban manőverezve, egy hónapos missziók működhetnének. Ahogy bővül az űrtevékenység, úgy szaporodik az űrszemét. Mozaik sajátítását követő első hat óra folyamán fixálódik az agyban. És mindörökre. Ennek az az oka, hogy az emberi agy minden egyes mozgás megjegyzésére egy sajátos belső modellt alakít ki -ami lehetővé teszi az elsajátítottak megőrzését anélkül, hogy azt gyakorolni, újraismételni kellene. De csak abban az esetben, ha egyidejűleg nem végzünk valamilyen egészen más sporttevékenységet is. Hosszú lábak A hosszú, formás láb minden nő vágya. Most azoknak is lehetőségük nyílik e vágyuk elérésére, akiket nem áldott meg a természet ilyen lábakBiciklizés fejben Aki egyszer megtanul biciklizni, az már többé nem felejt el. Amerikai tudósok megálla- pították ugyanis, hogy a mozgás titkainak elegy kitöltőanyagot kezd el termelni, és ennek következtében a láb naponta egy milliméterrel hosszabbodik meg. A művelet esetleg egy kicsit hosszadalmas és talán nem is teljesen fájdalom- mentes, de hát mit meg nem tesznek a nők a szépségükért! kai. Hihetetlen tizenhat és fél centiméterrel is képes meghosszabbítani a páciensei lábát Xia Hetao pekingi orvos. A módszer lényege a következő: először is bevágja a csonto kát, majd egy fémkapocs segítségével újból ösz- szeköti azokat. A csont a bevágás helyén A jövő számítógépeihez már nem kell az egér Archív-felvétel A számítógéppel bánjunk kesztyűs kézzel Az egér helyét elfoglalja az érintős képernyő A számítógépekkel párhuzamosan fejlődtek az adatok bevitelére alkalmas úgynevezett adatbeviteli eszközök is. A billentyűzet mellett olyan eszközök jelentek meg, amelyek kényelmesebbé és gyorsabbá tették a számítógéppel dolgozók munkáját. Az elsők között ismerhettük meg a fényceruzát, amely mára szinte teljesen el is tűnt. A botkormányt - joysti- ckot - főleg a játék megszállottjai használják. Az egér - mouse - még ma is tartja könnyen szerzett helyét a számítógép-felhasználók körében. Elsősorban képernyőn megjelenített vezérlőgombok működtetésére alkalmas, rajzolásra kissé nehézkesen használható. Az egér utódja, főleg a multimédia és az ipar területén, az érintős képernyő, a touch screen lehet. Használata elsősorban akkor javasolható, ha előre meghatározott pontok közül kell a felhasználónak válogatnia. Ez az adatbeviteli eszköz nagyon alkalmas információs rendszerek: vasúti és repülőmenetrendek, könyvtárak számítógépes katalógusai, telefonkönyv- rendszerek, térképes tájékoztató rendszerek kezelésére, amikor a billentyűzetet nem ç7ivpçpn tpç7ik ki a? prripklnAzúj képernyő akár a kesztyűs érintését is érzékeli. dők rohamának. Az érintős képernyő az ipari folyamatok vezérlésében is hasznos segítséget nyújthat, mivel azok a képernyőn megjeleníthetők és tanulmányozhatók, így vizuális támogatással nagyobb biztonsággal avatkozhatnak be. Az új adatbeviteli eszközzel - megfelelő szoftver alkalmazásával - még rajzolni is lehet. Az érintést érzékelő eszköz a monitorszűrőhöz hasonló módon a képernyő elé helyezhető, vagy a képernyőre kell felragasztani. Minden monitortípushoz alkalmazható, akár sík, akár ívelt kivitelben. A folyadék- kristályos LCD monitorok esetében különleges felület biztosítja a nagyobb fényáteresztő képességet. Az új TouchScreen- technológiával készült képernyő akár a kesztyűs kéz érintését is érzékeli, de a képernyőmanipuláció kis felületű, hegyes eszközökkel (például körömmel, hitelkártyával, orvosi műszerekkel) is végrehajtható. Egy-két év múlva minden bizonnyal sok helyen találkozhatunk majd érintős képernyőkkel vezérelhető - mindig mindent tudó, pontos és udvarias - információs rendszerekkel. ElnTnuchSvstems A világűrben az ember hanyagsága folytán egyre több szemét kering Archív-felvétel
