Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-10-15 / 42. szám

Modern élet 1997. október 15. 5 Az ételek és italok révén testünkbe kerülő rezgések erősíthetnek vagy gyengíthetnek Az elfogyasztott táplálék mint mérhető rezgés A túlsúlyos emberek többsége mentséget keres Archív-felvétel Az önbecsapás nem vezet eredményre Magyarázom a pocakom Szalontai Krisztina _______ A civilizáció következménye, hogy az ember egyre többfajta sugárhatásnak van kitéve ott­hon éppúgy, mint a munkahe­lyén vagy az utcán. Ezek a su­gárhatások lehetnek pozitívak vagy negatívak, s bár mérhető­ek, az egészségre gyakorolt ha­tásuk egyelőre még nem telje­sen tisztázott. Az utóbbi időben a radiesz- téziával kapcsolatban gyakran emlegetik az egészséges táplál­kozás fontosságát. Bármilyen meglepő, a szervezetünkbe ke­rülő táplálékoknak is mérhető kisugárzásuk van. Az ételek és italok révén szervezetünkbe kerülő rezgések gyengíthetik vagy erősíthetik az immun- rendszerünket. S ha már a kör­nyezetszennyezés által annyi idegen anyag támad minket, legalább táplálkozásunkkal próbáljuk ellensúlyozni hatá­sukat. Az ősember bogyókon, gyöke­reken és egyéb növényi része­ken kívül fogyasztott húst is. Fogazatunk a mindenevő álla­tokéhoz hasonlít. Manapság, amikor a vegetáriánus táplálko­zási forma világszerte divatba jött, a húsevéssel kapcsolatban egymásnak ellentmondó véle­ményekkel találkozhatunk. Sem az orvosok, sem a tudósok nem tudnak egyértelműen ál­lást foglalni abban, hogy a hús elhagyása vagy annak fogyasz­tása egyészséges-e. Az is lehet­séges persze, hogy ez egyénen­ként változik: valakinek szük­séges a hús (rezgése), másnak nem. Mostanában több betegségről is hallani, ami a hússal kerül a szerveze­tünkbe. Gondoljunk csak a nemrégiben felbukkant kerge- marhakórra, amely egyre több halálos áldozatot szed szer­te a világon. A hússal a leölt állat halálfélelme, s rez­gésként minden más általa hordott infor­máció is a szerveze­tünkbe kerül. Egy tá­nyérra kitett hússze­let radiesztéziai erő­terét megmérve erős negatív su­gárzást érzékelünk. Ezt egyfajta hidegérzet kíséri. Talán a most születő vízöntőkori embertípus képes a változtatásra, arra, hogy a „Ne ölj!” eszméjében és egész­sége megőrzése érdekében le­szokjon a húsfogyasztásról. Le­hetséges, hogy a kergemarhakór és egyéb betegségek a természet figyelmeztetései, hogy az embe­riség elforduljon a hústól, s ezen­túl ne hordozza magában az álla­tok rezgéseit. Ám mennyivel jobb növényi rez­géseket hordoznunk magunk­ban? - kérdezhetjük jogosan. Hiszen a növényeket sem élő ál­lapotban fogyasztjuk. Az étel­nek szánt növények auráit érde­mes tanulságul megmérni. A frissen szedett gyümölcsök, zöldségek erőtere nagyon erő­sen pozitív. Ha e méréshez len­gyelpálcát használunk, az esz­köz kifelé fog elmozdulni, még­pedig lendületesen. Ha csak ke­zünkkel tapogatjuk a növény auráját, kellemes bizsergést érezhetünk, főleg a tenyerünk közepén. Ez a sugárzás az Élet jelenléte. Ez a pozitív rezgés ta­lán az anyanövénnyel, illetve a földdel való kapcsolattartásból ered. A kevésbé friss növények veszítenek életerejükből, a kö­rülöttük lévő pozitív erőtér csökken, majd a növény fonnya- dásával fokoztosan megszűnik. Radiesztéziai érzékelésünket fejlesztve könnyebben eligazo­dunk a piac portékái között: ke­zünket a növények fölé helyez­ve megállapíthatjuk, hogy azok­ban mennyi életerő van, meny­nyire frissek. A táplálkozás során nemcsak vi­taminokat, fehérjé­ket és más fontos tápanyagokat ve­szünk magunkhoz, hanem elsősorban rezgéseket: a vitami­nok, fehérjék rezgé­seit, valamint azt a rezgést, amit az adott növény vagy állat hordoz az evés pillanatában. Ezt is figyelembe kellene vennünk! A termé­szet arra int minden­kit, hogy ne fogyasszunk húst, mert negatív rezgéseket tartal­maz. Mostanában egyre több szó esik a böjtről. Tudnunk kell azon­ban, hogy a böjt csak akkor hasznos, ha nem szomorú kop­lalásként, a hűtőszekrény felé pislogva éljük meg, hanem a test Léleknek szánt ajándékaként. Pozitív hozzáállással, testünk méregtelenítésére és szellemi étkekre való koncentrálással a böjt annyi energiát adhat, mint egy finom ebéd. De másfajta erőt is: a tudati fejlődés szelíd bizonyosságát. Érzékelésünk kitágul, tudatunk áttör a min­dennapokon, fölé kerekedik, hogy onnan bölcsen irányíthas­sa életünket. Lehet, hogy a magunkra való odafigyelés, s az igények kielé­gítése egy újfajta embertípust hoz létre. A táplálkozás során a szervezetbe kerülő anyagok be­folyásolják a test felépítését, működését (s ezt legegyszerűb­ben a vérkép mutatja). Ha tehát mindent a rezgések szempont­jából vizsgálunk, s eszerint ala­kítjuk életünket, új helyet talál­hatunk az Univerzumban. Már nem egy felemelkedett „állat­faj” leszünk, hanem egy új em­beriség előőrse. Köztudott, hogy nem mindegy, mivel magyarázzuk sikereinket és kudarcainkat. Kedvező énké­pünket úgy tudjuk a legjobban fenntartani és megerősíteni, ha sikereinket belső, állandó jellegű tényezőknek tulajdonítjuk, ku­darcainkért viszont külső, befo­lyásunktól független körülményeket oko­lunk. így a sikerekért elégedetten gratulál­hatunk magunknak, a kudarcok miatti fe­lelősséget pedig egy­szerűen más vagy a balszerencse rovásá­ra újuk. Ez a szemlé­letmód - noha nyü- vánvalóan van benne némi önbecsapás - valóban segít abban, hogy lelki egyensúlyunkat meg­őrizzük. Csakhogy akadnak olyan esetek, amikor az önma­gunkkal való elégedettségünk ápolgatásánál vannak fonto­sabb dolgok is: például a saját egészségünk. Catherine Scott, A Nyugat-sydneyi Egyetem mun­katársa abból indul ki, hogy a feljett társadalomban élő ember annyit bizonyosan megtanult: a kövérség egészségtelen, a meg­felelő testtömeg, a karcsúság vi­szont egészséges. Ráadásul ko­runk ízlése, szépérzéke is azt su­gallja, hogy vékonynak lenni jó. Mindezek alapján az egyén szemszögéből a karcsúságot, a normális súlyt személyes siker­nek, míg a kövérséget szemé­lyes kudarcnak tekinthetjük. Áz ausztrál kutatónő föltette a kérdést: vajon a férfiak és a nők milyen tényezőknek tulajdonít­ják „súlyviszonyaikat”? Scott százhuszonnyolc, 16 és 72 év kö­zötti férfit és nőt vizsgált meg. A résztvevőknek kérdőívekre vála­szolva kellett elmon­daniuk véleményü­ket nemcsak az egész­ségről, hanem arról is, hogy megítélésük szerint az ember mi­lyen mértékben ellen­őrzi saját egészségét. Emellett feljegyezték a válaszadók magas­ságát és testsúlyát is. Az adatok elemzése jókora különbséget mutatott ki a férfi és a női válaszadók között. Azok a fér­fiak, aki azt állították, hogy csak kevéssé van módjuk befolyásolni egészségi állapotukat, ádagban 15 kilóval nehezebbek voltak, mint azok, akik úgy érezték, nagymértékben tőlük függ az egészségük. Anők viszont épp el­lenkezőlegvélekedtek! Ez egybe­vág azzal a nézettel, hogy inkább a férfiakra jellemző az „önbecsa- pós” gondolkodás, míg a nők a kudarcok okát inkább önmaguk­ban keresik. így hát lehet, hogy a férfiak elégedettebbek önma­gukkal, de ez az önbecsapás meg­gátolja őket abban, hogy felis- meijék az életmódjukban rejlő hibákat, és tegyenek valamit az egészségükért. Hiába a sok figyelmeztetés, az emberek többsége nem tud lemonda­ni egészségtelen táplálkozási szokásairól Archív-felvétel A kerge­marhakór és egyéb beteg­ségek való­színűleg a természet figyelmez­tetései. Az „önbe- csapós” gondolko­dás inkább a férfiakra jellemző. Mozaik Jellem és nevelés A kutyák között is vannak erős és gyenge egyéniségek. Egye­sek könnyen barátkoznak, minden idegenhez barátságo­san viszonyulnak, de vannak olyanok is, amelyek csak a gaz­dájukat ismerik el, s az idege­nekhez ellenségesen viszo­nyulnak. Ezt a jellembeli kü­lönbözőséget a nevelés során is figyelembe kell venni. A bátor­ság, a gazda védelme, a külső támadásokkal szembeni ke­mény ellenállás, a harcrakész- ség, a gyors reagáló képesség, ezek az erős egyéniségű kutyák jellemzői. Az ilyen kutyákat ke­ményebben, energikusabban, határozottabban kell nevel­nünk. Munkánknak ragaszko­dás és hűség lesz az eredmé­nye. A felsoroltaknak épp az el­lenkezője jellemzi a gyenge egyéniségű kutyát. Könnyebb ugyan neveim, viszont gyak­rabban csalódunk benne, s ke­vesebb örömünk telik benne, ha nem elégszünk meg azzal, hogy van egy szobakutyánk, aki egyben játszótársunk is. E két szélsőséges típus között persze vannak átmeneti típu­sok is, s a szakemberrel folyta­tott konzultáció után biztosan tudunk olyan kutyát választa­ni, amelyik megfelel az elkép­zeléseinknek. Szendvicskritika Kollégánknak a jó munkahelyi együttműködés érdekében meg kell olykor mondani a kellemet­len igazságokat is. A kritikát természetesen senki sem fogad­ja szívesen, s többé-kevésbé a személye ellen intézett táma­dásként fogja fel. A kritika élét azonban enyhíthetjük, ha meg­fogadjuk Tina Basset manager- tanácsadó következő tanácsát. Először is kedveskedjen az ille­tőnek valamilyen bókkal, ezt követően mondja meg neki, hogy mi nem tetszik önnek raj­ta, majd végül újból dicsérje meg. Azt, amit valójában akar mondani, helyezze el két olyan közlés között, amit az illető szí­vesen hall. így ő sem sértődik meg, s ön is megmondhatja ne­ki a magáét. A Vox Nova Rt., az és a Vasárnap kiadója nagyszabású karácsonyi játékot szervez az olvasók számára, értékes nyereményekkel. A bővebb tájékoztatást és a játékterv ismertetését a Vasárnap október 22-én megjelenő 43. számában olvashatják. Ne felejtsék el megvásárolni. Kellemes olvasást és jó szórakozást kívánunk kedves olvasóinknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom