Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-07-09 / 28. szám

Modern élet 1997. július 9. 5 Az emberek régóta kutatják, hogyan lehetne meghosszabbítani az életet Az ifjúság forrása és a hosszú élet titka Próbáljunk meg ellenállni a vásárlási kényszernek Új mozgalom indult Amerikában Ne végy semmit e napon! Orosz Éva___________________ Már egy ősi hindu legendában is említés történik az ifjúság forrásáról, amiből elég egy kor­tyot inni, és kisimulnak a rán­cok, a test rugalmassá válik, s az elme visszanyeri frissességét. Nemcsak Indiában, az egész vi­lágon hittek a csodálatos forrás létezésében. Egyesek ősi arab sírban remélték megtalálni, má­sok egy itáliai erdő közepén képzelték el. A keresztények elítélték az effajta hiedelmeket, s azt hirdették, hogy az elmúlás elkerülhetetlen, ami jogosan méretik az emberre bűneiért. A keresés azonban tovább folyta­tódott. A középkorban a legendás for­rást kapcsolatba hozták egyfajta „aranykorral”, amelyben örök if­júság uralkodik. Amerika felfe­dezése után rebesgetni kezdték, hogy egy spanyol hajós végre megtalálta az ifjúság forrását Floridában. Nem sokkal később már szép summáért árulták a „forrás” vizét tartalmazó muta­tós palackokat, amíg a tapaszta­lat szülte kiábrándultság végleg el nem feledtette azokat. Az év­századok során a tudós doktorok minden találékonyságukat latba vetették, hogy feltalálják azt a készítményt vagy azokat a mód­szereket, amelyek visszaadják a fiatalságot. Kísérleteikben oly­kor volt némi tudományos el­gondolás, máskor nem. Az Ótes­tamentumban az elag­gott Dávid királynak azt tanácsolja az orvos, hogy aludjon fiatal szűzzel, úgy vissza­nyerheti az erejét. Még a XVIII. században is tartotta magát az el­képzelés, hogy nagyon hasznos újszülöttel vagy fiatal gyerekkel egy szobában lenni, és ugyanazt a levegőt szívni, azaz belélegez­ni az „új életet”. Hippokratész azt tartotta, hogy az öregedést a test hőraktárainak kiürülése és a fel­gyülemlett nedvesség okozza. Helyeselte a napfürdőzést s a mértékletes borfogyasztást. A maga korában felvilágosult Galenus az tanította, hogy az élet meghosszabbítható, ha az emberek nagyobb gondot fordí­tanak a testükre. Igen komolyan vette a higiéniát, a fürdőket, a friss levegőt és az ivókúrát. Az olasz salermói orvosi fakultás a XII. század végén kiadott egy praktikus útmutatót a jó egész­ség fenntartásához, hangsú­lyozva benne a testgyakorlás, a higiénia és a diéta fontosságát, s mértékletességre intett min­denben, beleértve a szerelmi életet is. A XIV—XV. században az orvo­sok különböző szőlőkivonato­kat, emberi vért, feloldott me- szet kínáltak az öregséget elke­rülni vágyó pácienseiknek. Má­sok különleges diétákat tartot­tak, kígyóval etetett főtt csirkét, friss csibelevest és tojást ettek, amit fehérborral öblítettek le. A reneszánsz korban megkez­dődtek a tudományos vizsgála­tok és megfigyelések az öregség és elmúlás titkainak fürkészésé- re. Leonardo da Vinci arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy az egészséges idős emberek azért halnak meg, mert érfalaik elvé­konyodnak, elzáródnak, ezáltal a testük nem jut kielégítő táplá­lékhoz. Luigi Comaro a mérték­telen evés-ivás helyett a szigorú diétát választotta, és közel 100 évet élt meg. A brit Nicholas Culpeper a gyógyfüvekre eskü­dött. 1889-ben a 72 éves dr. Charles Edouard Brown- Séquard kutyák heréiből nyert kivonattal oltotta be magát, és úgy érezte, a szer hatására har­minc évet fiatalodott. Noha a kezelésnek alighanem csak lélek­tani hatása volt, a ké­sőbbiekben mások is foglalkoztak hasonló kísérletekkel. Napja­inkban azt vizsgálják, milyen hatással lehet­nek a hormonok az öregedéssel együtt­járó általános hanyat­lásra, s ezek során izgalmas le­hetőségek merülnek fel a rák és az immunbetegségek kutatásá­ra. A születések számának csök­kenésével, s annak a ténynek köszönhetően, hogy az embe­rek magasabb kort érnek meg, a fejlett országokban növekszik az idős emberek aránya, s ugyanígy nőnek az elvárások is: maratoni futóversenyeken vesznek részt, könyveket írnak, s kiélvezik mindazt a lehetősé­get, amit az élet kínál. Az ifjúság forrása talán nem lé­tezik, de a testgyakorlás, a ki­egyensúlyozott étrend, az ivó­kúrák, a friss levegő és az ösz­tönző életvitel minden kétséget kizáróan meghosszabbítja a fia­talságot. A manchesteri egye­tem professzora, Patrick Rabbit, aki az öregedés és a gondolko­dás kapcsolatát tanulmányoz­za, úgy találta, hogy megfelelő kondícióban lévő, idős önkénte­seinek intellektuális képességei szinte semmit sem csökkentek az idő múlásával. Ma a jó egész­ségnek örvendő öregek oly mér­tékben megőrizhetik testi és szellemi erejüket, hogy az bá­mulatba ejtené a korábbi nem­zedékeket. Ez a nap november 29-e. Kalle Lasn észt származású kanadai javasolta öt évvel ezelőtt, s az idén tiszteletlenül a hálaadást követő napot szánta erre. Ez a nap az év legnagyobb bevásár­lónapja az USA-ban. „Késleltesd 24 órával a vásárlásodat!” - mondja a hirdetés. Lasn létre­hozott egy szervezetet, a Médi­um Alapítványt. Hideg hangú, ravasz, fölforgató hir­detéseket tesznek közzé. „Joe Chemo kopaszon és émelyeg­ve fekszik a kórházi ágyán, miközben rák­ellenes szereket kap.” A sarokban egy kis megjegyzés: „A do­hányzás az impoten­cia és a korai halál gyakori oka.” Létezik olyan hirde­tés, amit a tévéadók ne adnának le? Feltehetően igen: trágár, erőszakot mutató, kábítószert ajánló hirdetéseket. Létezik másféle viszautasított hirdetés, például az, amelyik egy vigyorgó, böfögő rózsaszí­nű disznót mutat, a hang pedig azt mondja: „az átlagos ameri­kai ötször annyit fogyaszt, mint egy mexikói, tízszer annyit, mint egy kínai és harmincszor annyit, mint egy indiai”. Az üz­leti piac ritkán nyitott a Médium Alapítvány felé, azok rendsze­rint Lasn képeslapjában, az ,Adbusters”-ben jelennek meg. „Arra vagyunk fölhatalmazva, hogy bíráljuk az egyedi hirdeté­si harcot, de arra is, hogy rávilá­gítsunk a jelenkor fogyasztási kultúrájára és támadjuk azt”- mondja a kiadó. „Fenntartha­tatlan gazdasági rendszerünk van - mondja Lasn - és senki sem akar erről beszélni. Mi pár­beszédet akarunk erről folytat­ni. A Ne vásárolj semmit e na­pon! fölforgató eszme. Miért ér­tünk egyet vele? Ta­lán, mert ki akarjuk mutatni a piac uraitól való függetlenségün­ket, akik mindennap az agyunkat mossák. Talán, mert tudjuk, hogy az élet nemcsak fogyasztásból áll. Mert nincs szüksé­günk a csúcsforgalom és a zsúfolt üzletek megrázkódtatására és az ünnepnapi álcsillo­gásra. Mert nem akarjuk terhel­ni a bolygót és zsebünket olyas­minek a megvásárlásával, ami­re semmi szükségünk. Talán azért, mert vissza akarunk térni az ünnepek eredeti értelméhez. A Ne vásárolj semmit e napon! hirdetése azt javasolja, hogy más módon töltsük el a hála­adás napját: beszélgessünk az ünnep értelméről. Rendezzünk nagy elajándékozási bulit, és adjunk oda mindent, amit nem használunk! Égessük el a hitel­kártyánkat! Gerillákként küzd- jünk a megszállott költekezés ellen! (hsz) KI ne szeretne egy korty bűvös italtól örökre fiatal és szép maradni? A tudós doktorok évszázado­kon át keresték az ifjúság forrását. „Meg akar­juk mutatni a piac urai­tól való füg­getlensé­günket.” Mozaik Vigyázzunk a nappal! A napon tartózkodás első nap­jaiban a bőr még nagyon érzé­keny. Ezért ezekben a napok­ban a legjobb, ha magasabb védőfaktorú naptejet vagy kré­met használunk. Az árnyékban is le lehet sülni, ezért akkor is kenjük be magunkat, ha nap­ernyő alatt tartózkodunk. Mielőtt kimennénk a napra, tisztítsuk meg az arcbőrünket az elhalt hámsejtektől peeling segítségével. Az arcunk igya napozás során egyenle­tes színt kap. Az aj­kunkat UV- faktort tartalma­zó bal­zsammal kénjükbe, nehogy a naptól kicserepesedjen. Parfü­möt ne használjunk, mert csú­nya barna foltok maradhatnak utána a bőrön. A napra leginkább a szem s a szem környéki vékony bőr a legérzékenyebb. A legjobban úgy védhetjük meg a káros su­garaktól, ha a fejünkre kalapot teszünk, illetve napszemüve­get hordunk. Fürdésnél is védeni kell a sze­met. Erre a célra a legmegfele­lőbb az úszószemüveg. Ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy minden fürdés után újra ken­jük be a testünket napozó­krémmel. A napozás után a bőrnek ned­vességre van szüksége. Ezért a zuhanyozás után kénjükbe testünket jó alaposan napozás utáni szerrel, amely hűti s egy­szersmind meg is nyugtatja a bőrt. Tartózkodjunk hűvös he­lyen, és a napozás során el­vesztett folyadékmennyiséget mérsékelten hideg vízzel vagy friss gyümölccsel pótoljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom