Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-20 / 34. szám
Nagyvilág 1997. augusztus 20. 7 Az új-zélandi gyerekek iskolában tanulják a maorit. A kormány nem félti az angolt... Kihalnak a nyelvek? Az USA, az első számú világhatalom, gazdasági fejlettsége csúcsára ért. Gazdasági és kulturális hegemóniája vitathatatlan, ezért logikus, hogy az angol lépett elő a világ első számú nyelvévé. Feltételezik, hogy az ezredfordulón mintegy másfél milliárd ember fog ezen a nyelven beszélni, tehát a világ lakosságának az egynegyede. Az angol a kereskedelem, a tudomány, a könnyűzene világnyelve. A világ levelezésének háromnegyede, az Interneten bonyolított elektronikus posta nyolcvan százaléka angol nyelvű. Talán már Bismarck is sejtett valamit? Amikor 1898-ban feltették neki a kérdést, mit tart a modem kor legnagyobb vívmányának, azt felelte: Azt a tényt, hogy Észak- Amerikában angolul beszélnek... Hogy miért éppen az angol vált a viiág legegyetemesebb nyelvévé? Ebben íegkevésbé a lingvisztikái okok játszottak közre, hiszen az angol nyelvtan bonyolult, a kiejtés szertelen, a betűzés szokatlan. Dávid Crystal professzor, a cambridge-i angol enciklopédia szerzője a porszívóhoz hasonlítja, amely beszippantja a világ összes nyelvét. A cambridge-i nyelvész szerint A főbb világnyelvek (Az adott nyelvet fő nyelv4. hindu 182 ként használó emberek szá5.arab 181 ma millióban) 6. portugál 165 7. bengáli 162 1. kínai 726 8. orosz 158 2. angol 427 9. japán 124 3. spanyol 266 10. német 121 több mint százötven nyelv épül be folyamatosan az angolba. Crystal professzor ugyanakkor feltételezi (mivel egyre több régióban a megértés nyelvéül szolgál), hogy az angol hasonló sorsra jut, mint tizenöt századdal ezelőtt a latin, amelyből a francia, a spanyol, a portugál és más újlatin nyelvek keletkeztek, s amelyek beszélői ma már nem értik egymást. Mi több, már ma kimutathatóak új nyelvek, amelyeknek an goi az eredetijük. Már megjelentek ázsiai, ausztráliai, karibi, délafrikai angol szótárak, amelyek az amerikaiak és a britek számára ismeretlen kifejezéseket tartalmaznak. A kevés ember által beszélt nyelvek ugyanakkor eltűnnek. Kevesen tudatosítják, hogy pusztulásuk sokkal többet jelent, mint egy kevesek által ismert, sokak számára érthetetlen beszéd eltűnése. Minden nyelv isteni és végtelen, akár az élő szervezetek, az állatok és növények misztériuma. Ezért nem szabadna kevésbé sajnálnunk őket, mint egy-egy kipusztuló állat- vagy növényfajt. Ha ezt nem tudatosítjuk, száz év alatt kihal a létező nyelvek kilencvenöt százaléka! A huszadik század elrettentő példájául szolgálhat az egykori Szovjetunió. Az erőszakos oro- szosítás ugyan az elmaradott vidékek számára a műveltséget is jelentette, ám sok nyelvet halálra ítélt. De sorolhatnánk a riasztó példákat a világ más tájairól is. Amikor 1788-ban Ausztráliába érkeztek az első telepesek, a legifjabb kontinensen legalább kétszázötven nyelven beszéltek az őslakók. Mára alig húsz maradt belőlük. Sorsukat a földrészt elözönlő vállalkozók pecsételték meg, akik angolul beszéltek. Az őslakók átvették a nyelvüket. A nyelv akkor pusztul el, ha a gyerekek nem beszélik. Míg 1970-ben Új-Zélandon hatvannégyezer ember beszélte a maori nyelvet, 1995-ben már csak tízezren. Az új-zélandi kormány ezért 1987-ben a maorit az angol mellett hivatalos nyelvvé nyilvánította. Az új-zé- landi gyerekek (maorik és nem maorik egyaránt) iskolában tanulják a maorit, amely lassan beszivárog az angolba is. Új-Zé- landon a „hello” helyett szinte kizárólag a „kia óra” köszönést hallani. A helyi nyelvészek szerint minél több maori keveredik az angolba, Eurípn \ annál érdekesebb 3% (209) \ jesz a szjget nyelve. A legkisebb gyerekeknek, akik még nem járnak iskolába, úgynevezett „fészkeket” hoznak létre. A gyerekekkel foglalkozó tanítók ismerik és szeretik a maori kultúrát. A gyerekeknek maori meséket és történeteket mesélnek, megismertetik őket a maori képző- művészettel és szokásokkal. Az új-zélandiak helyesnek tartják, hogy igyekeznek megőrizni egy nyelvet a kihalástól. Budapesti levél Esélyegyenlőtlenség Megyeri, Magyar Hírlap Az ingyenes oktatás mára illúzióvá vált Magyarországon, mondja Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese. A tanév kezdete előtt különös súllyal nehezednek a többgyermekes családokra a költségek. Minden évkezdetkor elhangzik, az oktatási csomagok megvásárlása, a felkészülés az iskolába menő gyermek étkezésére sokszor megoldhatatlan gondok elé állítja a szülőket. A nagycsaládosoknak még a felsőoktatás anomáliáit is el kell szenvedniük, hiszen van, amikor a nagyobb gyermek már a főiskolai, egyetemi tanévkezdésre készül. Az elnökhelyettes asszony szerint abszurdum, hogy egy felsőoktatási tanintézményben 10 és 30 ezer forint között mozogjon a tankönyvszámla. Megnőttek a költségek, ám a szolgáltatások minősége nem követi a növekedési trendet. Az egyetemeken eleve nincs is étkezési díjkedvezmény. Talán elmozdulást jelent a parlament által elfogadott új gyermekvédelmi törvény, hiszen szemléletbeli változást jelez, hogy 2300 forintot kaphatnak a családok gyermekenként, amennyiben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. Vidéken nemcsak a taneszközök beszerzése és az emberhez méltó étkezés jelent gondot, hanem az utazás is. Morvayné Bajai Zsuzsanna nem érti, miért nem térítésmentes a tanköteles gyerek közlekedése az otthona és az iskolája közt. Ha ugyanis az oktatás kötelező, logikus, hogyne kelljen fizetni érte, ha a gyerekeknek naponta nagy távolságot kell megtenniük. Aggasztónak tartják a nagy- családosok, hogy az esélyegyenlőtlenség egyre növekszik. A kötelező oktatásnak éppen az lenne a feladata, hogy a képességeket kibontakoztassa és oktatási minimumot nyújtson. Hiába született meg a kormányjelentése a gyermekek és az ifjúság életkörülményeiről, hiába született kormányhatározat a többnyire nagycsaládban élő cigányság élethelyzete javításának középtávú intézkedéscsomagjáról, szétesőben van az iskola- rendszer. A NOÉ nem a helyzet dramatizálására, hanem éppen a megoldási módozatok kimunkálására törekszik, ám amíg az állam nem látja be, hogy az oktatásba befektetett pénz busásan megtérül, addig a helyzet nem javulhat érdemben. Veszélyeztetett nyelvek Európa A kelta nyelvek Nagy-Britan- niában, Írországban és a francia Bretagne-ban; Skandináviában néhány lapp nyelv; a romák nyelve; az egykori Szovjetunió területén több kis nép nyelve. Ázsia Több kínai nyelv, főleg Jü- nan tartományban; ezenkívül több nyelv Japánban, Nepálban és Malajziában. Indiában, a többnyelvűség tiszteletben tartásának köszönhetően, a kisebb nyelvek nincsenek veszélyben. Amerika Észak-Amerika sarkvidékein egy sor eszkimó nyelv került végveszélybe. Kanadában és az USA-ban az őshonos nyelvek bizonyítottan a legveszélyeztetettebbek a világon. Közép- és Dél-Amerikában sok nyelv kihalt, másokat egyre kevesebben beszélnek. Csendes-óceáni térség Pápua Új-Guinea őshonos nyelvei, ahol két fő nyelv terjed a többi rovására. Ausztráliában a kétszázötven ősi nyelvből alig néhány tengődik. Afrika Az afrikai országokban a többnyelvűség inkább szabály, mint kivétel. A legtöbb afrikai az anyanyelvén kívül öt-hat törzs nyelvét beszéli. A kis törzsi nyelvek ennek ellenére fogynak. mekkel figyeli férjét, Kurt Russelt (46). Van rá oka, gondolja, hiszen amióta Kurt baseballedző lett abban a csapatban, amelyben fiuk, Wyatt (10) is játszik, szép fiatal hölgyek sokasága lepi el minduntalan a nézőteret a Pacific Pa- lisades-i csapat mérkőzésein. Brad Pitt álmatlanságban és étvágytalanságban szenved, mióta szakított menyasszonyával, Gwyneth Paltrow-val. Állítólag már a munkájára sem tud összpontosítani: a „Meet Joe Black” című film forgatásán hisztériás rohamot kapott, mire partnere, Anthony Hopkins dühösen faképnél hagyta a stábot. A rendező kétnapos kényszerszünetet rendelt el. Sharon Stone egy ideig még csak hallani sem akar a medencékről. Nem csoda, hiszen a közelmúltban két kellemetlen élményben is része volt. Filmforgatás közben csaknem megfulladt, amikor a hullámgép által elszabadult hullámtörők a medence falához csapták. A színésznőt kollégája, Sámuel Jackson mentette ki. A másik eset: Sharon azt akarta, hogy új medencéje a lehető legtermészetesebb legyen, ezért kagylókkal szórta tele. Aztán gondolt egyet, s egy rakomány homokot is hozatott repülőgépen a Holt-tenger partjáról. A finom homok betömte a szűrőberendezést... Háromezer dollár a kár. m ^ Homokot is hozatott a Holt-tenger partjáról Hollywoodi afférok gyan kell egy Harley Davidsont kordában tartani.” Goldie Hawn (51) árgus szeFérje minden lépését figyeli meggyőzőbb, mint az igazi államfő. Bili Clinton talán Indiana Jones szerepében bizonyíthatna... Ford azonban mégsem cserélne Clintonnal, érvelése szerint főleg azért nem, mert az amerikai elnök feleannyi „gázsit” sem kap, mint egy amerikai filmsztár. Jockey Ewing, vagyis Larry Hagman (65) a világ legügyetlenebb motorkerékpárosa. Legalábbis ezt állítja felesége, Máj: „Próbálkozásai hiábavalók, mindig ledől a motorról. Szerencsére csak ritkán sérül meg komolyabban. Larry talán sosem fogja megtanulni, hoA Daily Variety felmérése szerint Harrison Ford, aki az Air Force One című filmben az amerikai elnök szerepébe bújt, Harrison Ford mégsem cserélne Bili Clintonnal
