Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-01 / 1. szám

1997. január 1. Kópé Móra Ferenc Fityók Hol volt, hol nem volt, Neke- resden túl volt, volt egy le­gény. Úgy hívták, hogy Fi­tyók. Ez a Fityók hátul hordta az eszét, mint juhász a botját. Darálni akarta az ecetet, kö­tözni a homokot. Vargához vitte élesíteni az ekeszarvát, szabóhoz patkolni a csizmát. Mikor az apja megsokallta, azt mondta neki:- Kocsiút meg gyalogút, föl is út, meg le is út. Eredj Fityók, szolgálatot keresni. El is ment Fityók, talált gaz­dát is, kapott parancsot is. Ez volt a parancs:- Eredj, Fityók, fát vágni az erdőre. Amit vágsz, holnap hazahozzuk négylovas sze­kérrel. Nesze ez az árpacipó, élj vele vígan. Fityók mindent jóváhagyott, csak az árpacipót kevesellte.- Ha kevés, tedd a patakba, megadagad benne - mondta neki a gazda tréfálkozva. Egy szó nem sok, Fityók annyit se szólt. Kiment az erdőbe, lenyesett két gallyat, beletette a patakba. Aztán megette az árpacipót, kife­küdt a napra, s így aludt es­tig. Akkor aztán hazament. Másnap azt mondja neki a gazda:- Itt ez a darab szalonna, kend meg vele a szekeret, megyünk az erdőre fáért, amit kivágtál. Kapja magát Fityók, megkeni a szekeret, de mindenütt, nemcsak a kerekeit, hanem az oldalát is, a rúdját is.- Ó, te esze fitty! - förmed rá a gazda. - Nem így kellett volna ezt csinálni! No, most már fogd be a négy lovat. Be is fogta Fityók a négy lo­vat, de úgy, hogy kettőt előre a rúdhoz, kettőt hátra a sa- roglyához. Hát ahogy hajta­ná, nem megy a két ló, nem Nagy Zoltán Illusztrációi búja egymást húzni.- O, te oktondi! - kiált rá a gazda. - Ezt sem így kell csi­nálni! Megmutatta, hogyan kell, az­tán megindultak.- Hanem azt megmondom, hogy az úton meg ne muk­kanj, mert megkeserülöd - förmed rá a gazda Fityókra. Szót is fogadott Fityók. Pedig látta, hogy kiesik a kerék­szög, utána a kerék. De azért meg nem szólalt volna a vilá­gért sem. Csak amikor az erdőbe beértek, akkor muk­kant meg:- Gazduram, baj van!- Mi baj, Fityók?- Kiesett a kerékszög.- Hej, mézes teringette, mért nem szóltál előbb!- Meg a kerék is elveszett!- Hej, jeges teringette, fogj hamar egy lovat, pattanj a há­tára, szaladj a kerékért! Kifogták a nyergest, rápattant Fityók, megy vissza a keré­kért. Meg is találja, illegett a ló hátán, de sehogy se akar megállni rajta. Kapja magát, kiveri belőle a küllőket, a ke­reket a ló nyakába akasztja, úgy lovagol vissza. Persze, mire kiért a gazdá­hoz, mind véresre verte a ke­rék vasabroncsa a ló lábát. Lett ebből megint nagy per­patvar. Ahogy kimérgeskedi magát a gazda, fülön fogja Fi- tyókot, s azt mondja neki:- Hol az a fa, amit tegnap vágtál?- Itt van a patakban - mutatja Fityók a két szál vesszőt. - Gondoltam, majd megdagad benne. Erre aztán már a lőcs után ka­pott a gazda.-Gyere, Fityók, hadd járas­sam el veled a kutyakopo­góst. De erre Fityók is nyaka közé kapta a lábát, s úgy megló­dult, hogy még most is sza­lad, ha meg nem állt. Ame- lyiktek találkozik vele, fogad­ja föl cselédnek. Csanádi Imre Hónap-soroló Új év, új év, új esztendő! Hány csemetéd van? Tizenkettő! Jégen járó Január fagyot fújó Február, rügy-mozdító Március, Április, füttyös, fiús, Május, május, virágdús, kalász-konyító Június, kasza-suhintó Július, aranyat izzó Augusztus, szőlő-szagú Szeptember, levelet ontó Október, köd-nevelő November, deres, darás December! Rácz Noémi rajza Gondolkodom, tehát... Leltár Egér uram leltárt készít, mit is gyűjtött télre az éléstárába. Csodálkozva veszi észre, hogy egy va­lami nincs a listáján, vé­Megfejtés A december 11-ei szá­munkban közölt feladat megfejtése: A-2, B-3, C-l. Nyertesek: Gergely letlenül került a kamrájá­ba. Szerinted mi az, amit egér uram nem talál a jegyzékében, mert nem való az éléskamrába? Készítette: Miroslav Motycík Andrea, Sajógömör; Bog- dányi Andrea, Párkány; Telek Lóránt, Nagydaróc; Battyányi Beáta, Nagyka- pos, Ledeczky Kristóf, Csicsó. Hárs László Csengős macska nem fog egeret Volt egyszer egy macska, akit rettegtek mind az egerek. Büszke is volt a cirmos, erejére, ügyességére, csupán egyvalami fájdította a szívét. Mégpedig az, hogy gazdáitól semmifé­le jutalmat nem kapott az egerek elleni vitéz­kedéséért. El is panaszolta fűnek-fának, hogy lám, a ku­tyának cifra nyakörv jutott, a báránynak piros szalag, a kiskecske nyakába meg egyenesen fényes csengőcske, csupán neki nem került semmi. Meghallották ezt az egerek s gondoltak egy nagyot. Fellopakodtak a padlásra, mert tud­ták, hogy a heverő lomok között ott porosodik egy ócska csengő. Meglelték a csengőt s kül­döttségben vitték a vitéz cirmosnak. A kül­döttség vezetője, a legvénebb szürke egér ékes szavakkal elmondta, mily mérhetetlenül tisztelik ők, a gyáva kis egérkék a hős cirmost, kinek párja nincsen hetedhét kamrában. S tiszteletük és bámulatuk jeléül a cirmos nya­kába akasztotta a csengőt. Rácz Noémi illusztrációja A vitéz cirmos majdhogy könnyekre nem fa­kadt. Azután peckesre kihúzta magát s körbe járt az udvaron kényesen, nyakában szaporán szólt a csengő, hirdetve a híres-nevezetes egérirtó dicsőségét. Bárhová ment, bármerre járt, a csengő hango­san csilingelte: itt jön a híres-nevezetes cir­mos, az egerek réme, hetedhét éléskamra őrizője. A kamrában lakmározók, a magtárban dúská­lok messziről meghallották a csengő szavát, s idejekorán eliszkoltak az egérlyukba. Mire a vitéz cirmos megérkezett, hűlt helyü­ket lelte. Az egész házban: pincében és padlá­son, kamrában és magtárban élték világukat az egerek s kerekre híztak. A büszke cirmos álla pedig felkopott az éh­ségtől. De hiába korgott a gyomra, hiába lappadt le a hasa, csak nem akarta megérteni, csak nem akarta megtanulni, amit mindenki tud, hogy: csengős macska nem fog egeret. Rossz tanuló A diákok egyik alfaja. Latin szakkifejezéssel: homo infantilus logus. Általában könnyű felismer­ni szakadt és grafikákkal díszített köpenyéről, továb­bá aprólékos gonddal kicif­rázott padjáról, amely min­dig az osztály legtávolabbi zugaiban található. Könyvei és füzetei az el­használtság látszatát kel­tik, ez azonban megté­vesztő, hiszen irtózik a betűktől és a számoktól. Elfoglalt. Néha napokra eltűnik az is­kolából, mert ügyei elszó­lítják. A rossz nyelvek az ügyintézéseket összekap­csolják a nagyobb dolgoza­tok és feleléshullámok időpontjával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom