Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-05 / 6. szám

Modern élet 1997. február 5. 5 Ne dobjátok el a régi dolgokat újabbak miatt, tanácsolják a buddhisták Az értelem spontán öröm A múlt év szeptemberében Szlo­vákiába látogatott Öle Nydhal. Öle Nydhal dán származású. Azon kulcsszemélyiségek egyi­ke, akik Nyugat-Európában a Nem luxus manapság, amikor a világ annyi megoldatlan problé­mával küszködik, meditálva ül­dögélni? Minden probléma abból ered, Ha az eszed jobban működik, jobb döntéseket hozol, állítja Öle Nydhal. hippimozgalom bölcsőjénél áll­tak. A viharos hatvanas évek vé­gén, huszonhét évesen feleségé­vel, Hanah-val együtt Nepálba ment, ahol a szellemi nevelés több tibeti mesterével is megis­merkedtek, majd 16. Karmapa láma tanítványai lettek, akit a ti­betiek „az összes Buddha együtt­érzésének megtestesüléseként” emlegetnek. A meditáció né­hány éves gyakorlása és az in­tellektuális stúdiumok elmé­lyítése után Karmapa megbízta Ólé Nydhal lámát a tibeti buddhiz­mus nyugaton való terjesztésé­vel. Kassai előadása, a „Gyé­mánt út” a tibeti buddhizmus tantrikus ágának filozófiájá­ról szólt. Az érdeklődők Kö- zép-Európa összes sarkából gyűltek össze. Mit adhat ma a tibeti buddhiz­mus az embereknek? A modern ember nem hinni, tudni, tapasztalni akar. A tibeti buddhizmus eszköz értelmünk természetes állapotának sajátos megtapasztalására. Mert tud­juk, mi történik az értelemben, de magáról az értelemről keve­set tudunk. Mi hát az értelem? Végtelen tér és fény. A valóságban nincs elkülönülve a külső tértől, testünk is csupán molekulák tömkelegé, melyek állandó változásnak vannak kitéve. Az értelem természetes állapota az a pont, amelyben találkozik a megismerés, az energia, az öröm, a szabadság, a részvét, egyszóval minden. hogy nem ismerjük az értelem valódi mivoltát. Innen az elkü­lönült „én” illúziója, a birtoklás vágya. Sokan arra hivatkoznak, hogy problémáinkért a szocia­lizmus, kapitalizmus, a társada­lom felelős. De mi alakítjuk vi­lágunkat. Múltbeli tetteink, gondolataink, érzelmeink való­sággá váltak, s ma alakítjuk jövőnket. Buddha azt tanította, az emberek belsőleg érjenek be. Ha az eszed jobban működik, jobb döntéseket hozol. De ha rózsaszín vagy sötét szemüve­gen át nézünk a világra, nem lá­tunk tisztán. A buddhizmus nem arra tanít, mit csináljunk. Azt mondja, ha ezt csinálod, ezt éred el, ha amazt, mást. így rá­jövünk, hogy a kaktuszt, ame­lyen ülünk, valójában magunk ültettük el. Mit lehet azért tenni, hogy töké­letesebbek legyünk? Vállalnunk kell életünkért a fe­lelősséget. Testünknek, értel­münknek a másoknak való se­gítség eszközévé kell lennie. Ne­héz ezt véghezvinni, mert a dol­gokat nem látjuk távlatból. A meditáció lehetővé teszi, hogy ami értelmünkben végbemegy, távlatból figyelhessük. Ha meg­szabadulunk problémáink bék­lyójától, oly kvalitásaink kerül­nek felszínre, amilyenekkel ad­dig nem bírtunk. A bölcsesség legmagasabb fokát akkor érjük el, ha senkit sem határolunk el önmagunktól. Fordítottja a hét­köznapi élet zűrzavara, amikor az események befolyása alatt ál­lunk. Hogy nyilvánul meg mindez az emberek közti kapcsolatok­ban? Szeretjük, ha az emberek elkép­zeléseink szerint viselkednek. Pedig úgy is szerethetnénk őket, ha hibáznak. A legutolsó szinten már csak szeretetet sugárzunk mindenki felé, bármiféle elvá­rás nélkül. Ez az állapot maga az abszolútum. A meditációban nics semmi exotikus. A valóság­ban azt jelenti: itt és most lenni, nem élni, nem félni, nem elvár­ni, nem élni sem a múltban, sem a jövőben, csak a jelenben. Milyen a buddhizmus és más vallások kapcsolata? Ha valamely vallás örömöt nyújt számotokra, a választott út he­lyes. Egyik vallás sem jó vagy rossz, csupán különbözőek. A buddhista világképnek nem kell, hogy értelme legyen a ke­resztény számára. Kijövünk a keresztényekkel, hindukkal, bárkivel, tán az iszlám kivételé­vel, mely megalázza a nőket és „szent háborút” vezet. Mivel magyarázza Európa ér­deklődését a keleti vallások iránt? Indiában többen válnak keresz­ténnyé. Ha nehezen dolgoztok és haldokolnak a gyerekeitek, olyan példaképre van szüksége­tek, mint Jézus volt. A nyugati emberek életében a szenvedés nem játszik olyan szerepet. Mindez a helyzettől is függ. Mondhatna egyszerű receptet az egészséges életmódra? Ha magadra gondolsz, problé­mád van, ha másokra, van mit tenned. Mondhatna valamiféle vallási meggyőződéstől független mot­tót? Ne dobjátok el a régi dolgokat újabbak miatt. A ház, autó nem hoz boldogságot. Keressétek azt a saját értelmetekben. Feldolgozta: Román Levicky Fordította: A. Gály Tamara Roman Levicky felvétele A lakásfelújítás százezerbe is belekerül Álmok luxuskivitelben? Panellakásban élni nem nagy boldogság. A ház jellegtelen és otromba, a lépcsőház legin­kább egy börtön vészkijáratára emlékeztet. A papírvékony fa­lon át tökéletesen hallhatjuk, hogy Pistike már megint nem et­te meg a spenótot, vagy hogy Kovácsné miért utál­ja az urát. A lakás berendezéséről és a megvetemedő nyí­lászárókról, a horri­bilis fenntartási összegekről akkor még nem is beszél­tünk. Magyarországon például majd hét­százezren élnek la­kótelepen. Európában elsőként Franciaországban született meg a gondolat, hogy a panel­falanszterekben lakók életkö­rülményeit megváltoztassák. Ennek egyik módja a lakás be­rendezésének emberibbé téte­le. Kivált a konyha és a fürdőszoba változtatható meg jelentősen, erre a célra terve­zett, tetszőlegesen variálható, kisméretű bútorokkal, a falak otthonos hangulatú csempebo­rításával, a fürdőkád zuhanyzó­fülkével való helyettesítésével. Egy svájci üzletember fejéből pattant ki az ötlet, hogy a hazai házgyári lakásokban is alkal­mazhatók a Nyugaton jó ideje bevált lakberendezési ötletek. A lakás átalakításának első szaka­szában a gáztűzhely kicserélése és a csaptelepek áthelyezése történik. A második szakaszban a nyílás­zárók kerülnek sor­ra, melyek egy nap alatt energiatakaré­kos ablakokra és aj­tókra cserélhetők. A gond csupán az, hogy a lakótelepe­ken általában nem gazdag emberek él­nek. Sokszor a vil­lany- és a gázszámla befizetése is komoly fejfájást okoz. A lakásfelújítás akár százezer koronába is bele­kerülhet, a bútorok szállítását, összeszerelését is figyelembe véve. Bár a bankpiacon már ha­zánkban is működnek a lakás­építésre szakosodott takarék- pénztárak, de míg a szükséges pénzt összespórolja az ember, rámegy a fél élete. Ezért nem véletlen, hogy a lakótelepi la­kások többsége kis hazánkban ma is olyan, mint tíz évvel ezelőtt. Kivált a konyha és a fürdőszoba változtatha­tó meg je­lentősen. Mozaik 11 páciens közér­zete és légzése ja­vult. Meglepő volt, hogy a lazí­tó gyakorla­tok által az erőltetett ki­légzés so­Kávé mellé több vizet A kávéban található koffein vízhajtóként hat. Egy tudo­mányos vizsgálat számokkal és tényekkel világította meg a folyadékveszteség mértékét. A kísérleti alanyok (egészsé­ges férfiak és nők) öt napon keresztül lemondtak a koffe­inről (sem kávét, sem erős te­át nem ittak). Ezután egy na­pig csak ásványvizet kaptak, a következő napon pedig a napi folyadékszükségletből 750 ml-t kávé formájában vettek magukhoz. (642 mg koffein). A „kávénapon” jelentős mennyiségű - 753 ml - vize­let választódott ki, 50 %-kal több, mint az „ásványvízna­pon”. Gyakorlati következtetés: Minden csésze kávéhoz egy pohár vizet kell inni. Asztma-jóga A nyugati gyógykezelés egyre több esetben kénytelen beismerni, hogy a keleti gyógymódokkal számos esetben szinte a csodával határos eredményeket lehet elérni. A kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy néhány légúti aszt­más betegnél a jóga - kiegészítve folya­matos gyógykeze­léssel -javítja az egészségi állapotot, a tüdőfunkciót. Tizenhárom, asztma bronchiá- léban szenvedő beteget hozzá­szoktattak, hogy rendszeresen jógázzon. Három havi jóga után rán növekedett a légáramlás erőssége és vitálkapacitása. To­vábbi tíz hét jóga után a kilég­zésnél csökkent a légúti ellenál­lás. A jóga tehát kifejezetten használ. Migrén ellen pár falat A migrén erős fejfájás mellett fény- és zajérzékenységet, sőt gyakran émelygést is je­lent. Ezért sok beteg fél mig­rénes rohama alatt a táplál­kozástól. Egy angol tanulmány százki- lenc, 19 és 57 év közötti mig­rénbeteg étkezési szokásait vizsgálta a migrénes roha­mok alatt. A legtöbb páciens ilyenkor semmit sem eszik. Ötvenen azonban hozzászok­tak ahhoz, hogy a migrén el­lenére egyenek. A száraz és szénhidrátban gazdag étele­ket részesítik ilyenkor előnyben, a kekszet és a ke­nyérféléket. Azt tapasztalták, hogy az evéssel fejfájásuk enyhül, sőt csodálatos módon az émelygés is elviselhetőbb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom