Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-29 / 5. szám
Sport 15 1997. január 29. Május 31-én Torontóban újabb komoly erőpróba vár Michael Johnsonra A világverő texasi gyors Örömmámorban az atlantai világcsúcsfutás után CTK-felvétel J. Mészáros Károly ________ Új sághír: „Végleg eldőlt, hogy május 31-én méri össze erejét a világ jelenlegi két híres vágtázója, az amerikai Michael Johnson és a kanadai Donovan Bailey. A sportvilágot foglalkoztató adétikai csemegének a torontói SkyDome ad otthont. A két futó 150 méteren dönti el, hogy melyikük a Föld leggyorsabb sprintere. Az 1996. évi atlantai olimpián mindkét sportoló szenzációs vüágcsúccsal diadalmaskodott. Johnson 200 méteren 19,32, Bailey pedig 100 méteren 9,84 másodperces teljesítménnyel győzött. Az ötkarikás versenyek után vetődött fel annak a lehetősége, hogy eldöntsék, melyikük a jobb a különlegességnek számító 150 méteren.” Kétségkívül a sajátos testtartással, egyéni stílusban, azaz alacsony térdemeléssel, rövid, gyors léptekkel futó Michael Johnson volt az elmúlt esztendő legtöbb elismerést aratott atlétája, sőt számos ankéton őt választották az év férfi sportolójának is. Már azzal nagy vihart kavart, hogy miatta változtattak az atlantai olimpia műsorán, csupán azért, legyen ideje kipihenni magát a két vágtaszám, a négyszáz és a kétszáz méteres táv versenyei között, és sikerülhessen neki a sporttörténeti duplázás. Megkapta hát a lehetőséget, és a texasi gyorsként emlegetett vágtázó élt is vele: megnyerte mindkét versenyszámát, ráadásul kétszázon hatalmas világcsúcsot fűtött. Még többet írt róla a világsajtó. Neve az év végi ankétok időszakának lejártával sem került lea lapok hasábjairól. Mind gyakrabban arról cíkkezNeve: Michael Johnson Született: 1967. szeptember 13-án, Dallasban Testi adottságai: 185 cm/78 kg Versenyszámai: 200 és 400 méteres síkfutás nek, legyőzi-e Baüeyt ama május végi összecsapásukon. Már a tavaly júniusi amerikai olimpiai válogatón megdöntötte kétszázon az akkor érvényes világrekordot. Utána kedves levelet kapott Ruth Owenstől, a legendás hírű amerikai vágtázó és távolugró, Jesse Owens özvegyétől, aki közölte vele, hogy amikor futni látta, elsírta magát, mert úgy tűnt neki, mintha a férjét látná. Michael meghatódott az idős asszony sorain: „Alig tudtam végigolvasni. Remegett a kezem és szemembe könnyek lopakodtak. Ennél nagyobb elismerésben még sohasem volt részem.” Nem csoda, hogy Atlantába is magával vitte a levelet. Ott pedig az atlétika királyává koLegnagyobb sikerei: olimpiai bajnok (1996 Atlanta, 200 és 400 m); világbajnok (1991 Tokió 200 m; 1993 Stuttgart 400 m és 4x400 m; 1995 Göteborg 200 m, 400 m és 4x400 m) ronáztatta magát, két parádés győzelmével. O lett az olimpia legnagyobb hőseinek egyike. Mikor megszerezte második aranyérmét is, ezt mondta: „Ha ma nem Atlantában versenyzek, 19,50-nél aligha futottam volna jobb időt. A nézők azonban hihetetlenül feldobtak, saját fülemmel még soha nem hallottam ilyen üdvrivalgást, buzdítást, mint az olimpiai stadionban. Kicsit megcsúsztam a rajmái, s ezzel talán néhány század másodpercet veszítettem. De végig úgy tűnt, mintha repülnék. Sejtettem, gyorsabb vagyok, mint az előző világcsúcsnál voltam, de nem mertem volna megsaccolni, hogy mennyivel. Már régen áhítottam, képes lehetek a 19,50-es idő elérésére, ám a 19,32 szinte hihetetlen eredmény. Gyerekkoromban édesapám vett nekem egy lábmeghajtású autót. Egyszer összeszedtem a bátorságomat és leereszkedtem vele a dombról. Fantasztikus érzés volt! Ma, hosszú évek múltán ugyanilyen benyomásokat szereztem.” Johnson példája a magasba repített világsztárok mennybemenetelével egyenlő. Ekkora hírverést rajta kívül senki nem kapott, még a vendéglátó amerikai csapatból sem. Annál nagyobb lélektani nyomás nehezedett rá az atlantai versenyek idején, kivétel nélkül mindenki a sikerét várta: „Életemben még soha nem éreztem üyen hatalmas lelki terhet. Bármelyik lapot vagy folyóiratot nyitottam ki, mindegyikben duplá- zási kísérletemről írtak. Ám ez egyáltalán nem izgatott, mert bebeszéltem magamnak, hogy ilyen nyomás alatt sokkal jobban megy a versenyzés.” Dallas egyik leggazdagabb negyedében, Oak Cliffben él szüleivel és négy testvérével. Huszonkilenc évével ő a család legfiatalabb sarja. Biznisz szakot végzett az egyetemen, éremgyűjteménye azonban a futópályán gyarapodik. Négyszázon, vagyis a leghosszabb vágtaszámban nyolcvankilenc februárja óta veri a világot, kétszázon tavaly egyszer kikapott a namíbiai Fredericktől, amiért aztán alaposan visszavágott neki az olimpiai döntőben. Ezzel csak jelezni akarta: ki az úr ezen a távon is. Ki más, mint Michael Johnson, a Mágus, az új Jesse Owens, az idegen bolygóról érkezett férfi és sok egyéb jelző tulajdonosa. Földkerekségünk tavaly legjobb férfi atlétája. Miatta változtatták meg az atlantai olimpia műsorát. Névjegykártya Kivétel nélkül mindenki a sikerét várta. A legjobb szlovákiai magyar sportoló: Németh Szilárd Január tizenötödikén lezártuk a Vasárnap idei első számában meghirdetett olvasói ankétot, amely azt döntötte el, ki 1996 legjobb szlovákiai magyar sportolója. A beérkezett szavazatok alapján az elmúlt esztendő legjobbjának Németh Szilárd, a Slovan Bratislava tizenkilenc éves, tehetséges labdarúgója bizonyult. Hatalmas fölénnyel, közel ötven pontos előnnyel végzett az élen. Neve a beérkezett ötvennégy szavazólap közül harminchaton szerepelt, tizenháromszor az első helyre sorolva. Szili e soraink megjelenésekor már Dél- Amerikában túrázik a szlovákválogatottal, előtte pedig klubcsapatával a Magas-Tát- rában edzőtáborozott. Sürgetett hát az idő, ezért rögtön az ankét lezárását követő napon meghívtuk szerkesztőségünkbe, és átadtuk neki a győztesnek járó könyvjutal- mát, valamint kiadónk, a Vox Nova ajándé- |f kát, ami nem E más, mint a Vasárnap egyéves előfizetése. Látogatása alatt interjút adott lapunknak, melyet a 16. oldalon közlünk. Az olvasói ankét végeredménye: 1. Németh Szilárd (labdarúgó) 82 pont 2. Simon Gyula (labdarúgó) 33 3. Orosz Csaba (kenus) 31 4. Remák Zoltán (kerékpáros) 30 5. Szabó Attila (kajakos) 29 6. Szojka János (kerékpáros) 12 7. Lukács Marcella (labdarúgó, jégkorongozó)T 0 8. Safarit Katalin (kosárlabdázó) 9 9. Kiss István (labdarúgó) 8 10. Radványi Miklós (labdarúgó) 6 11. Major Tímea (fitnessver- senyző) 5 Brányik Péter (vívó) 5 13. Hogya Zoltán (karatés) 4 Szili a beérkezett szavazatokat is végigböngészhette. A pontszámokból könnyen kiolvasta: utcahosszal lett első. Prikler László felvétele Pogány Tamás (karatés) 4 15. Homyák Zsolt (labdarúgó) 3 Perczell Antal (labdarúgó) 3 17. Megály Ctibor (testépítő) 2 Varga Erik (traplövő) 2 Kuriackáné Török Mária (triation- és duatíonver- senyző) 2 21. Gergely Mihály (vízilabdázó) 1 Piszár József (labdarúgó) 1 Összesen tehát huszonkét sportoló került a rangsorba. Persze több név is szerepelt a szavazólapokon, de mivel a Szlovákiában élő magyar sportolók ankétjárói volt szó, így a szlovák (Gönci, Habsudová, Pálffy, Hrbaty, Plavucha) és a magyarországi sportolókra (Kovács István, Simon Tibor) érkezett vok- sokat nem vehettük figyelembe. Valamennyi szavazólapról az első helyért három, a másodikért kettő, a harmadikért pedig egy pont járt. A Németh, Simon, Orosz sorrendet mindössze egyetlen olvasónk találta el, ezért sorsolnunk sem kellett a három legjobb tippelőt. A díj - akárcsak az ankétgyőzelem - szintén Komáromba vándorol, Vaszily László örülhet a pozsonyi Tóth Könyvesbolt és kiadónk, a Vox Nova ajándékának (a Vasárnap féléves előfizetése). Gratulálunk! Többi olvasónknak pedig köszönjük szavazataikat. A várt érdeklődés csak megerősítette bennünk azt az elhatározást, hogyjövőre újra meghirdessük ankétunkat. Addig is minél többször szeretnénk írni a szlovákiai magyar sportolókról, azokról is, akiknek a neve talán számos olvasó előtt ismeretlen a fenti rangsorban. (j. mészáros) Sportolóktól hallottuk Lalas klubot alapít Vörös hajával, kecskeszakál- lával jellegzetes alakja a futballvilágnak az amerikai Ale- xi Lalas, aki elhatározta, hogy hazájában teljesen európai beállítottságú klubot alapít, amelyhez a vén kontinensről szerződtet edzőket. „A futball feltartóztathatatlanul tör előre a népszerűségi listán, s a fiatalok körében már jó befektetésnek számít az edzésekre szánt idő és pénz. Arra akarom őket nevelni, hogy a labdarúgás éppen olyan szakma, mint a motorszerelés vagy a zenélés, csak ezzel sokkal többet lehet keresni, ha valaki megfogadja a tanácsaimat. Mert bár egyelőre nagy a lelkesedés, de csak a sztárok és a sztárgázsik érdeklik őket. Meg kell értetni velük, hogy - zenész nyelven szólva - előbb skálázni, lalázni kell megtanulniok, mielőtt kiléphetnének a futballszínpadra az áhított siker és gázsi reményében.” Iván Hasek a japán fociról Hat évig Japánban futballozott Iván Hasek, aki ismét a Sparta Praha játékosa lett: „Megítélésem szerint Japánban már vége a futballboom- nak, az igazi fociláz két éve tetőzött. Akkor a tévé hetente felvételről közvetítette mind a hat mérkőzést és mégis majdnem mindenhol telt ház volt. Ma már alábbhagyott a szponzorok és a nézők érdeklődése: a tévé csupán egy mérkőzést közvetít és lezuhant a látogatottság. Hirosimában két éve húszezren jártak a lelátóra, mostanában hét-nyolcezren mennek ki a meccsre.” Pálffy testőre a jégen Mint ismeretes, a New York Islanders csapatában jégko- rongozik a szlovák Zigmund Pálffy, és vezéregyéniség lévén, nemegyszer szinte vadásznak rá a rivális gárda játékosai. Durva hátvédbeavatkozás okozta sérülését nemrég a Los Angeles elleni összecsapáson is. Hogy mi lett a következménye? „Megörültem, amikor vállbántalmaim után a csapatvezetés együttesünkből kijelölt mellém egy testőrt. Neki az is a dolga, hogy megakadályozza az ellenfél korongozóit abban, hogy rátapasszanak a palánkra. Ez egyben a klubnak egy olyan gesztusa felém, mellyel a vezetők jelzik, hogy játékosként tiszteinek és nagyra értékelnek. Pálffy (balról az első) Amerikában öregbíti a szlovák hoki hírne- Testőröm a jégen Dennis vét ÖTK-felvétel Vaske hátvéd.”
