Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-25 / 26. szám

Politika 1997. június 25. 3 Csáky Pál Strassbourghoz fordul a kétnyelvű bizonyítványok ügyében Csáky: „Jogsérelem ért” A morcos polgár... Polák László _______________ A d ugába dőlt rendkívüli parla­menti ülés napján a napilapok elsőoldalas hírben közölték: Csáky Pál a kétnyelvű bizonyít­ványok ügyében a strassbourgi emberjogi bizottsághoz, illetve bírósághoz fordul. A hírekben elmaradt a neve mögül, hogy az MKDM alelnö- ke, parlamenti képviselő... A szóban forgó európai fórum­hoz Csáky Pál szlovákiai ma­gyar állampolgárként fordulok. Ezt külön hangsúlyoztam, ami­kor bejelentettem, hogy erre a lépésre szánom el magam. A be­adványt nem az MKDM és nem Csáky képviselő postázza, ha­nem Csáky lévai lakos. S teszem ezt az európai emberjogi kon­venció értelmében. Lelki szemeimmel látom, hogy írják a lapok: a magyarok már megint Strassbourgba járnak árulkodni. Felkészült erre ? Megszoktam. De, mint mond­tam, a szóban forgó konvenció ezt a procedúrát írja elő, tehát az állampolgár fordul ilyen for­mában jogorvoslásért, ha úgy érzi, hogy egy államon belül az adott ország jogrendje nem véd­te meg. A döntés, természete­sen, a bizottság és később a bíró­ság kezében van. Hangsúlyo­zom, ez nem a Szlovák Köztár­saság elleni lépés, nem kérdője­lezem meg az ország jogrendjét. Arra akarok rámutatni, hogy a szlovák jogrendet szelektíven használják és Szlovákiában az alkotmányt és a törvényeket po­litikai érdekeknek rendelik alá. Tehát magányos harcosként száll „a ringbe” ? Nem vagyok magányos harcos, hisz a kétnyelvű bizonyítványo­kat követelő petíciót 55 ezer ál­lampolgár írta alá. Úgy érzem, ez a tömeg mögöttem áll, nem beszélve azokról a tízezrekről, akik négy kulcsfontosságú hiva­talt árasztottak el tiltakozó leve­lekkel. A beadvány alatt az én aláírásom lesz, de sokak véle­ményét fejezem ki. Miért fontos számunkra a két­nyelvű bizonyítványok ügye? Itt jogsérelemről, egy szerzett jog megsértéséről van szó, hisz hetvenöt évig senkinek sem fájt, hogy kétnyelvű bizonyítványo­kat kaptak a gyerekek. S van az ügynek egy pikantériája: aTiso- államban egynyelvűek voltak a bizonyítványok, tehát a mi ese­tünkben magyarul voltak kiál­lítva... A beadvány csak a kétnyelvű is­kolai bizonyítványokkal foglal­kozik, vagy tágabbra veszi a "figurát”, és Strassbourgba ke­rül a diszkriminatív nyelvtör­vény is ? Egyelőre csak a bizonyítványok­kal foglalkozik a beadvány, mi­vel ez foglalkoztatja a leginkább a magyar szülőket és pedagógu­sokat. A beadvány időzítése azt is célozta, hogy felhívjam az ET figyelmét, hisz az Európai Em­berjogi Bizottság az ET mellett működik. Itt a tanév vége, s az én beadványom azokat hivatott védeni, akik eltökéltek a két­nyelvű bizonyítványok kiadásá­ra, mint például Agócs tanár úr. Nem számít olyan válaszra, hogy nem merített ki minden, országon belüli jogorvoslati le­hetőséget ? Ez elvben fennáll, viszont az eu­rópai emberjogi konvenció azt is kimondja, hogy a jogorvoslat­nak bizonyos ésszerű határokon belül kell megtörténnie. Szeret­nék emlékeztetni arra, hogy az államnyelvet védő törvény ügyében több mint egy éve for­dultunk az Alkotmánybíróság­hoz, s az egy esztendő a nemzet­közi jog viszonylatában is olyan idő, amit ilyen esetekben elfo­gadnak, mint kimerített lehető­séget. Az egy év alatt ugyanis Kassáról még csak jelzést sem kaptunk. A késés indokolatlan, s ezt az emberjogi konvenció alapján figyelembe vehetik. Róbert Fico, aki a szóban forgó bizottságban Szlovákia érde­keit képviseli, egyszer azzal kérkedett, hogy Szlovákiából a bíróság egyetlen kisebbségi emberjogi beadványt sem ka­pott. Pontosítanom kell: Szlovákiá­ból Strassbourgban több tucat beadvány van, erről elég pontos az áttekintésem. Mire alapozta Róbert Fico a ki­jelentését? Fico úr nyilatkozata arra vonat­kozott, hogy kisebbségi jogsér­tés ügyében nincs beadvány az európai emberjogi bizottságnál illetve bíróságnál. Ilyen szem­pontból lehet, hogy az én bead­ványom tényleg az első, viszont strassbourgi képviselőnk részé­ről a kijelentés csúsztatás volt. Az európai emberjogi konven­ció ugyanis tételesen nem fog­lalkozik kisebbségi jogokkal, csak jogvédelemmel általában. Tehát nem lehet elkülöníteni, s külön kupacokba rakni a ki­sebbségi ügyeket és az egyebe­ket. Prikler László felvételei .és a vidám képviselő Dokumentum Az EU és az SZK társulási bizottságának 1996. október 28-30-án elfogadott ajánlásainak teljesítése: 1. Betartani az Európa Tanács által meghatározott időren­det, amely szerint a kormány­közi konferencia tárgyalásai­nak befejezése után hat hó­nappal megkezdődnek Szlo­vákia és a többi társult tag be­lépéséről a tárgyalások. A konferenciának meg kell erő­sítenie, hogy az EU megnyug­tató reformokat léptetett élet­be, melyek a demokrácia nö­velésére és egységére vonat­koznak, úgy, hogy az Unió to­vább bővülhessen. Teljesítés: az eredeti időrend szerint. 2. Közzétenni Szlovákia nem­zeti stratégiáját az Európai Bi­zottság által 1995-ben kiadott Fehér Könyvben foglalt célok alapján az Európai Unió belső piacával való integráció terén. Teljesítés: nulla. 3. Biztosítani a parlamenti bi­zottságok demokratikus mű­ködését, teljes mértékben tisz­teletben tartva a kormány és az ellenzéki pártok jogait. Teljesítés: csaknem nulla. 4. A piacgazdaság, a bank- és a pénzügyi rendszer szilárdí­tásával Szlovákiát felkészíteni az OECD-be való belépésre. Teljesítés: gyenge. 5. Megegyezni a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfo­gadásában. Teljesítés: gyenge. 6. Biztosítani, hogy a Szlová­kia által az Európai Bizottság kérdőívére adott válaszok hozzáférhetőek legyenek az SZK Nemzeti Tanácsa képvi­selői és az Európa Parlament számára. Teljesítés: részleges. 7. Biztosítani, hogy a PHARE- alapítvány által Szlovákiának nyújtott eszközök fel legyenek használva. Biztosítani, hogy a PHARE-eszközök 1994-ben, 1995-ben és 1996-ban történt felhasználásáról írásos jelen­tés készüljön a parlament kö­vetkező ülésére. Ajelentésnek elemeznie kellene a PHARE- program hatékonyságát Szlo­vákiában. Teljesítés: részleges. 8. A reciprocitás alapján telje­síteni a Szlovákia és Magyar- ország közötti Alapszerződés céljait és a PHARE-eszközök felhasználásával hozzájárulni a regionális együttműködés valamennyi formájához. Fo­kozni a határmenti együttmű­ködést Szlovákia, Magyaror­szág és Ausztria között. Teljesítés: korlátozott. 9. Csökkenteni a határokon való várakozást. Bevezetni az EU törvényeit. Közös erővel harcolni az illegális emigráció és a szervezett bűnözés ellen. Teljesítés: jó. 10. Lépéseket tenni, amelyek lehetővé teszik Szlovákia szá­mára a Békepartnerségben való részvételt. Részt venni a NATO és a Nyugat-európai Unió békeakcióiban. Teljesítés: kielégítő. 11. Közösen vizsgálni a bőví­tés reális pénzügyi következ­ményeit. Teljesítés: a bizottság vélemé­nyezi. 12. Nyilvános ismeretterjesz­tő kampányt indítani, amely Szlovákiában és az EU orszá­gaiban a legkiterjedtebb pár­beszédet ösztönözné az EU bővítésének rövid és hosszú lejáratú következményeiről. Teljesítés: gyenge. 13. Erősíteni az EU kulturális és oktató programjait, támo­gatni a kultúrák cseréjét. Teljesítés: kielégítő. Elég az ígéretekből, konsta­tálta a társulási bizottság jú­nius 16-18-i pozsonyi ülésén, és három pontba foglalta, mit kell teljesítenie Pozsonynak legkésőbb november végéig, hogy megfelelhessen az EU követelményeinek: 1. Fel kell újítani a parlamen­ten belüli párbeszédet a kor­mánykoalíció és az ellenzék között a demokrácia elmélyí­tését szolgáló jogszabályok megalkotása érdekében. Konkrét lépéseket kell tenni az EU-tagság koppenhágai feltételeinek teljesítése terén. 2. A parlamenti frakciók az arányosság elvének betartásá­val kötelesek létrehozni a tit­kosszolgálatot, a katonai hír­szerzést felügyelő bizottságot. 3. Az EU-szakértők bevoná­sával a kormánynak el kell készítenie a nemzeti kisebb­ségek nyelvhasználatát ren­dezőjogszabályt. Forrás: SITA Vonal alatt Szivárvány Koalíció Szűcs Béla ________________ A kormánykoalíció és az ellen­zék között kiélezett ellentétek egyre határozottabb lépésekre késztetik a szemben álló fele­ket. Meéiar úgy próbál kievic- kélni a politikai csávából, hogy újra kerékasztalhoz invitálja az ellenzéket, abban bízva, hogy kedvezően befolyásolja az Európai Unió jóindulatát, ha már a NATO-tagság el­úszott. Hogy ez milyen állapot­ban van, arra elegendő meg­említeni: az amerikai kong­resszus a belépéssel kapcsola­tos kiadások fedezésére sok­milliós kölcsönt javasol Romá­niának, Észtországnak, Litvá­niának és Lettországnak. Ta­valy hasonló kölcsönt kapott Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia. Csak éppen Szlovákiáról feled­keztek meg. Ez pedig valamit jelent. A mi kormányunk azt híreszteli, hogy a belépni szán­dékozók között Szlovákia a legesélyesebbek között van. Meglátjuk, őszinte-e a szán­dék, segít-e valamit a demok­ratizálási gyorstalpalás, ame­lyet Meciarék többsége kerekasztal nélkül is végre­hajthatna. A kormánykoalíció és az ellenzék közötti kapcso­lat a mélyponton van, amit bi­zonyítanak a parlament rend­kívüli ülésén lezajlott cirku­szok és a belügyminiszter le­mondásával kapcsolatos fel­oldhatatlan ellentétek. Ilyen körülmények között egyre gyakrabban vetődik fel az elő­rehozott választások szüksége. Ezzel egyetért a köztársasági elnök, és Meciarnak sincs kifo­gása a kitűzöttnél korábbi vá­lasztások megtartására. Az el­lenzék, jól ismerve a meciari ravaszságot, a választási rend­szer átalakításával kapcsolatos várható fordulatokat, komoly lépésre szánta el magát. Létre­hozta az öt pártból álló válasz­tási koalíciót. Úgy tűnik, ezzel időben lépett. A Kék Koalíció három pártja a keresztényde­mokraták, a Demokrata Únió és a Demokrata Párt választási szövetségre léptek a szociálde­mokratákkal és a zöldekkel. Valaki ötletesen Szivárvány Koalíciónak nevezte el őket (a zöld és a rózsaszín alapján). Mit jelent ez a jobboldali, kö­zép- és baloldali pártszövet­ség? Fő célkitűzése a meéiarizmus megdöntése és egy széles alapon nyugvó kor­mánykoalíció kialakítása. Nem lesz egyszerű a dolguk, mert Meciar pártja még mindig a legerősebb, és lehetséges, hogy a választások után is szá­míthat a nemzetiek és Lupták munkáspártjának a támogatá­sára. Azonban az ellenzék sem maradna gyedül, hiszen a Ma­gyar Koalíció, mint az egyik legszervezettebb politikai cso­portosulás, hozzájuk tartozik. A magyar pártok valószínűleg azért nem csatlakoztak, hogy ne riasszák el a Meéiarékat megunt nemzeti érzelmű szlo­vák választókat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a válasz­tások után a Magyar Koalíció nem vállalhatna szerepet egy széles alapokon nyugvó de­mokratikus kormánykoalíció­ban. Igaz, hogy Romániában a magyarok részt vettek a válasz­tási koalícióban is, a szlovák el­lenzék azonban úgy ítéli meg, hogy nálunk a helyzet bonyo­lultabb. A DBP külön úton jár. Nem lép választási koalícióra, saját megmérettetésre határoz­ta el magát. Úgy gondolja, hogy Európa 15 országából 13- ban kormányon vannak a szo­cialisták és 9 miniszterelnökük van, talán nálunk is sikerre szá­míthatnak, ha szociális prog­ramjukkal egyedül indulnak. Természetesen ez nem záija ki, hogy a választások után a győz­tesekhez csatlakozzanak és részt vegyenek a kormányzás­ban. Győzzön akár az ellenzék, akár Meciar pártja. Igaz, Migas pártvezér kijelentette, hogy Meciarral és Gasparoviccsal nem akar közösködni... A Szivárvány Koalíció megala­kulása olyan jelentős lépés, amely lerakja az alapját a kor­mányváltásnak. Most már csak okosan, félretéve a politikai különbözőségeket, a jobbolda­li és baloldali pártelveket kell összefogni a választások sike­réért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom