Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-25 / 26. szám
Politika 1997. június 25. 3 Csáky Pál Strassbourghoz fordul a kétnyelvű bizonyítványok ügyében Csáky: „Jogsérelem ért” A morcos polgár... Polák László _______________ A d ugába dőlt rendkívüli parlamenti ülés napján a napilapok elsőoldalas hírben közölték: Csáky Pál a kétnyelvű bizonyítványok ügyében a strassbourgi emberjogi bizottsághoz, illetve bírósághoz fordul. A hírekben elmaradt a neve mögül, hogy az MKDM alelnö- ke, parlamenti képviselő... A szóban forgó európai fórumhoz Csáky Pál szlovákiai magyar állampolgárként fordulok. Ezt külön hangsúlyoztam, amikor bejelentettem, hogy erre a lépésre szánom el magam. A beadványt nem az MKDM és nem Csáky képviselő postázza, hanem Csáky lévai lakos. S teszem ezt az európai emberjogi konvenció értelmében. Lelki szemeimmel látom, hogy írják a lapok: a magyarok már megint Strassbourgba járnak árulkodni. Felkészült erre ? Megszoktam. De, mint mondtam, a szóban forgó konvenció ezt a procedúrát írja elő, tehát az állampolgár fordul ilyen formában jogorvoslásért, ha úgy érzi, hogy egy államon belül az adott ország jogrendje nem védte meg. A döntés, természetesen, a bizottság és később a bíróság kezében van. Hangsúlyozom, ez nem a Szlovák Köztársaság elleni lépés, nem kérdőjelezem meg az ország jogrendjét. Arra akarok rámutatni, hogy a szlovák jogrendet szelektíven használják és Szlovákiában az alkotmányt és a törvényeket politikai érdekeknek rendelik alá. Tehát magányos harcosként száll „a ringbe” ? Nem vagyok magányos harcos, hisz a kétnyelvű bizonyítványokat követelő petíciót 55 ezer állampolgár írta alá. Úgy érzem, ez a tömeg mögöttem áll, nem beszélve azokról a tízezrekről, akik négy kulcsfontosságú hivatalt árasztottak el tiltakozó levelekkel. A beadvány alatt az én aláírásom lesz, de sokak véleményét fejezem ki. Miért fontos számunkra a kétnyelvű bizonyítványok ügye? Itt jogsérelemről, egy szerzett jog megsértéséről van szó, hisz hetvenöt évig senkinek sem fájt, hogy kétnyelvű bizonyítványokat kaptak a gyerekek. S van az ügynek egy pikantériája: aTiso- államban egynyelvűek voltak a bizonyítványok, tehát a mi esetünkben magyarul voltak kiállítva... A beadvány csak a kétnyelvű iskolai bizonyítványokkal foglalkozik, vagy tágabbra veszi a "figurát”, és Strassbourgba kerül a diszkriminatív nyelvtörvény is ? Egyelőre csak a bizonyítványokkal foglalkozik a beadvány, mivel ez foglalkoztatja a leginkább a magyar szülőket és pedagógusokat. A beadvány időzítése azt is célozta, hogy felhívjam az ET figyelmét, hisz az Európai Emberjogi Bizottság az ET mellett működik. Itt a tanév vége, s az én beadványom azokat hivatott védeni, akik eltökéltek a kétnyelvű bizonyítványok kiadására, mint például Agócs tanár úr. Nem számít olyan válaszra, hogy nem merített ki minden, országon belüli jogorvoslati lehetőséget ? Ez elvben fennáll, viszont az európai emberjogi konvenció azt is kimondja, hogy a jogorvoslatnak bizonyos ésszerű határokon belül kell megtörténnie. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az államnyelvet védő törvény ügyében több mint egy éve fordultunk az Alkotmánybírósághoz, s az egy esztendő a nemzetközi jog viszonylatában is olyan idő, amit ilyen esetekben elfogadnak, mint kimerített lehetőséget. Az egy év alatt ugyanis Kassáról még csak jelzést sem kaptunk. A késés indokolatlan, s ezt az emberjogi konvenció alapján figyelembe vehetik. Róbert Fico, aki a szóban forgó bizottságban Szlovákia érdekeit képviseli, egyszer azzal kérkedett, hogy Szlovákiából a bíróság egyetlen kisebbségi emberjogi beadványt sem kapott. Pontosítanom kell: Szlovákiából Strassbourgban több tucat beadvány van, erről elég pontos az áttekintésem. Mire alapozta Róbert Fico a kijelentését? Fico úr nyilatkozata arra vonatkozott, hogy kisebbségi jogsértés ügyében nincs beadvány az európai emberjogi bizottságnál illetve bíróságnál. Ilyen szempontból lehet, hogy az én beadványom tényleg az első, viszont strassbourgi képviselőnk részéről a kijelentés csúsztatás volt. Az európai emberjogi konvenció ugyanis tételesen nem foglalkozik kisebbségi jogokkal, csak jogvédelemmel általában. Tehát nem lehet elkülöníteni, s külön kupacokba rakni a kisebbségi ügyeket és az egyebeket. Prikler László felvételei .és a vidám képviselő Dokumentum Az EU és az SZK társulási bizottságának 1996. október 28-30-án elfogadott ajánlásainak teljesítése: 1. Betartani az Európa Tanács által meghatározott időrendet, amely szerint a kormányközi konferencia tárgyalásainak befejezése után hat hónappal megkezdődnek Szlovákia és a többi társult tag belépéséről a tárgyalások. A konferenciának meg kell erősítenie, hogy az EU megnyugtató reformokat léptetett életbe, melyek a demokrácia növelésére és egységére vonatkoznak, úgy, hogy az Unió tovább bővülhessen. Teljesítés: az eredeti időrend szerint. 2. Közzétenni Szlovákia nemzeti stratégiáját az Európai Bizottság által 1995-ben kiadott Fehér Könyvben foglalt célok alapján az Európai Unió belső piacával való integráció terén. Teljesítés: nulla. 3. Biztosítani a parlamenti bizottságok demokratikus működését, teljes mértékben tiszteletben tartva a kormány és az ellenzéki pártok jogait. Teljesítés: csaknem nulla. 4. A piacgazdaság, a bank- és a pénzügyi rendszer szilárdításával Szlovákiát felkészíteni az OECD-be való belépésre. Teljesítés: gyenge. 5. Megegyezni a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásában. Teljesítés: gyenge. 6. Biztosítani, hogy a Szlovákia által az Európai Bizottság kérdőívére adott válaszok hozzáférhetőek legyenek az SZK Nemzeti Tanácsa képviselői és az Európa Parlament számára. Teljesítés: részleges. 7. Biztosítani, hogy a PHARE- alapítvány által Szlovákiának nyújtott eszközök fel legyenek használva. Biztosítani, hogy a PHARE-eszközök 1994-ben, 1995-ben és 1996-ban történt felhasználásáról írásos jelentés készüljön a parlament következő ülésére. Ajelentésnek elemeznie kellene a PHARE- program hatékonyságát Szlovákiában. Teljesítés: részleges. 8. A reciprocitás alapján teljesíteni a Szlovákia és Magyar- ország közötti Alapszerződés céljait és a PHARE-eszközök felhasználásával hozzájárulni a regionális együttműködés valamennyi formájához. Fokozni a határmenti együttműködést Szlovákia, Magyarország és Ausztria között. Teljesítés: korlátozott. 9. Csökkenteni a határokon való várakozást. Bevezetni az EU törvényeit. Közös erővel harcolni az illegális emigráció és a szervezett bűnözés ellen. Teljesítés: jó. 10. Lépéseket tenni, amelyek lehetővé teszik Szlovákia számára a Békepartnerségben való részvételt. Részt venni a NATO és a Nyugat-európai Unió békeakcióiban. Teljesítés: kielégítő. 11. Közösen vizsgálni a bővítés reális pénzügyi következményeit. Teljesítés: a bizottság véleményezi. 12. Nyilvános ismeretterjesztő kampányt indítani, amely Szlovákiában és az EU országaiban a legkiterjedtebb párbeszédet ösztönözné az EU bővítésének rövid és hosszú lejáratú következményeiről. Teljesítés: gyenge. 13. Erősíteni az EU kulturális és oktató programjait, támogatni a kultúrák cseréjét. Teljesítés: kielégítő. Elég az ígéretekből, konstatálta a társulási bizottság június 16-18-i pozsonyi ülésén, és három pontba foglalta, mit kell teljesítenie Pozsonynak legkésőbb november végéig, hogy megfelelhessen az EU követelményeinek: 1. Fel kell újítani a parlamenten belüli párbeszédet a kormánykoalíció és az ellenzék között a demokrácia elmélyítését szolgáló jogszabályok megalkotása érdekében. Konkrét lépéseket kell tenni az EU-tagság koppenhágai feltételeinek teljesítése terén. 2. A parlamenti frakciók az arányosság elvének betartásával kötelesek létrehozni a titkosszolgálatot, a katonai hírszerzést felügyelő bizottságot. 3. Az EU-szakértők bevonásával a kormánynak el kell készítenie a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát rendezőjogszabályt. Forrás: SITA Vonal alatt Szivárvány Koalíció Szűcs Béla ________________ A kormánykoalíció és az ellenzék között kiélezett ellentétek egyre határozottabb lépésekre késztetik a szemben álló feleket. Meéiar úgy próbál kievic- kélni a politikai csávából, hogy újra kerékasztalhoz invitálja az ellenzéket, abban bízva, hogy kedvezően befolyásolja az Európai Unió jóindulatát, ha már a NATO-tagság elúszott. Hogy ez milyen állapotban van, arra elegendő megemlíteni: az amerikai kongresszus a belépéssel kapcsolatos kiadások fedezésére sokmilliós kölcsönt javasol Romániának, Észtországnak, Litvániának és Lettországnak. Tavaly hasonló kölcsönt kapott Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia. Csak éppen Szlovákiáról feledkeztek meg. Ez pedig valamit jelent. A mi kormányunk azt híreszteli, hogy a belépni szándékozók között Szlovákia a legesélyesebbek között van. Meglátjuk, őszinte-e a szándék, segít-e valamit a demokratizálási gyorstalpalás, amelyet Meciarék többsége kerekasztal nélkül is végrehajthatna. A kormánykoalíció és az ellenzék közötti kapcsolat a mélyponton van, amit bizonyítanak a parlament rendkívüli ülésén lezajlott cirkuszok és a belügyminiszter lemondásával kapcsolatos feloldhatatlan ellentétek. Ilyen körülmények között egyre gyakrabban vetődik fel az előrehozott választások szüksége. Ezzel egyetért a köztársasági elnök, és Meciarnak sincs kifogása a kitűzöttnél korábbi választások megtartására. Az ellenzék, jól ismerve a meciari ravaszságot, a választási rendszer átalakításával kapcsolatos várható fordulatokat, komoly lépésre szánta el magát. Létrehozta az öt pártból álló választási koalíciót. Úgy tűnik, ezzel időben lépett. A Kék Koalíció három pártja a kereszténydemokraták, a Demokrata Únió és a Demokrata Párt választási szövetségre léptek a szociáldemokratákkal és a zöldekkel. Valaki ötletesen Szivárvány Koalíciónak nevezte el őket (a zöld és a rózsaszín alapján). Mit jelent ez a jobboldali, közép- és baloldali pártszövetség? Fő célkitűzése a meéiarizmus megdöntése és egy széles alapon nyugvó kormánykoalíció kialakítása. Nem lesz egyszerű a dolguk, mert Meciar pártja még mindig a legerősebb, és lehetséges, hogy a választások után is számíthat a nemzetiek és Lupták munkáspártjának a támogatására. Azonban az ellenzék sem maradna gyedül, hiszen a Magyar Koalíció, mint az egyik legszervezettebb politikai csoportosulás, hozzájuk tartozik. A magyar pártok valószínűleg azért nem csatlakoztak, hogy ne riasszák el a Meéiarékat megunt nemzeti érzelmű szlovák választókat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a választások után a Magyar Koalíció nem vállalhatna szerepet egy széles alapokon nyugvó demokratikus kormánykoalícióban. Igaz, hogy Romániában a magyarok részt vettek a választási koalícióban is, a szlovák ellenzék azonban úgy ítéli meg, hogy nálunk a helyzet bonyolultabb. A DBP külön úton jár. Nem lép választási koalícióra, saját megmérettetésre határozta el magát. Úgy gondolja, hogy Európa 15 országából 13- ban kormányon vannak a szocialisták és 9 miniszterelnökük van, talán nálunk is sikerre számíthatnak, ha szociális programjukkal egyedül indulnak. Természetesen ez nem záija ki, hogy a választások után a győztesekhez csatlakozzanak és részt vegyenek a kormányzásban. Győzzön akár az ellenzék, akár Meciar pártja. Igaz, Migas pártvezér kijelentette, hogy Meciarral és Gasparoviccsal nem akar közösködni... A Szivárvány Koalíció megalakulása olyan jelentős lépés, amely lerakja az alapját a kormányváltásnak. Most már csak okosan, félretéve a politikai különbözőségeket, a jobboldali és baloldali pártelveket kell összefogni a választások sikeréért.
