Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-18 / 25. szám
A kísérleti atomrobbantások energiája már egybevethető egy kisebb földrengésével ____________________________Modern élet 1997. június 18. 5 Földrengés vagy robbanás? Az iskoláskorú gyerek hazudozása gyakran tiltakozás valami ellen Gyermeki csíny vagy lelki zavar Hazudik a gyerek Dr.Tóth László ________ Am ióta az első atomrobbantásokat 1945-ben végrehajtották, a nukleáris veszély Damoklész kardjaként függ az emberiség fölött. A világ két részre szakadt: atomfegyverrel rendelkező és azzal nem rendelkező országokra. Az első csoportba tartozó államoknak érdekük a nukleáris elrettentés fenntartása, ugyanakkor az atomfegyverek terjedésének megakadályozása és „kiváltságaik” megőrzése is. Az atomfegyverrel nem rendelkező országoknak viszont a kialakult helyzet fenntartása nem kedvező. Évtizedek óta ez az érdekellentét húzódik végig az atomkísérletek teljes betiltásáért folyó tárgyalásokon. Bár az 1968-ban létrejött és nemrégiben lejárt Atomsorompó Egyezményt korlátlan időre meghosszabbították, s belátható közelségbe került a teljes atomcsend, ez még nem jelenti az atomfegyvermentes világ megteremtését. A teljes atomcsend létrejötte politikai kérdés. Az atomcsend megbízható, minden ország számára elfogadható ellenőrzése azonban tudományos-műszaki feladat. S ebben a szeizmológiai módszerekre központi szerep vár A Föld felszíne nincs nyugalomban. A talajra helyezett érzékeny műszer még a lakott területektől távoli, „csendes” helyeken is kisebb-nagyobb rezgést mutat. E rengéseket a tengerek és óceánok hullámverései, a szél, az árapály, a kisebb-nagyobb földrengések, az ipari tevékenység, a közlekedés, a föld alatti robbantások és sok más természeti vagy emberi tevékenység hozza létre. A földfelszín mozgásait szeizmológiai állomások ezrei figyelik és jegyzik fel folyamatosan. Ezekből a rezgések forrása és nagysága is meghatározható. A Föld szilárd burka nem egységes, óriási törések darabokra, lemezekre szabdalják. E lemezek egymáshoz képest mozognak, ütköznek, súrlódnak, egymás alá és fölé tolódnak. A találkozási pontokon fokozatosan felhalmozódik a feszültség, s ez töréshez vezethet. A felszabaduló hatalmas energia egy része hullámok formájában sugárzódik ki. A föld alatti robbantások során a robbantás energiájának is tekintélyes része alakul át rugalmas hullámmá. E rengés forrása azonban sokkal egyszerűbb, mint a földrengésé: a robbantás mind időben, mind térben nagyságrendekkel kisebb kiterjedésű. Nagyobb robbantások során - elsősorban nukleáris robbantások esetében - már akkora a rugalmashullám-kibocsátás, hogy a hullámok, a földrengésekhez hasonlóan, a Földön bárhol mérhetőek. Természetesen a rezgés mérete nagymértékben függ a robbantás fizikai környezetétől is: azonos töltetet robbantva kisebb a rengés laza üledékben vagy üregben, mint kemény sziklában. Amikor az első amerikai atomrobbantást is a legnagyobb titokban végrehajtották, a robbantás időpontját nem tudták rögzíteni a helyszínen, mert elromlott a műszer. Később kiderült, hogy a titkos kísérletet a környező szeizmológiai állomások nemhogy észlelték, hanem pontosabban tudták a robbantás időpontját, mint azok, akik a kísérletet végezték. De hogyan lehet megkülönböztetni a földrengést és a nukleáris robbantást egymástól? Szalmakazalban kell tűt keresnünk. Tíz-tizenötezer olyan földrengést észlelünk évente, amelyek ereje nagyjából megfelel az 1-10 kilotonnás vagy ennél nagyobb nukleáris robbantásénak. A legfontosabb támpont az epicentrum helye és a fészekmélység. A földrengéseknek több mint a fele óceáni területek alatt pattan ki, ezektől a víz alatti robbantások például hidroakusztikus módszerrel könnyen elkülöníthetők. A természetes földrengések 90 százalékának a fészekmélysége meghaladja a 10 kilométert, eddig az atomrobbantások mélysége sosem érte el a 3 kilométert. Kiválthatnak-e földrengéseket a kísérleti atomrobbantások? Előfordult, hogy nagyobb töltetű atomrobbantást számos „utórengés” követett, ezek nagyon kis méretű rengések voltak, s csak a robbantás néhány kilométeres körzetére korlátozódtak. Azt pedig teljesen kizárhatjuk, hogy a kísérleti robbantások következtében a robbantás helyszínétől több ezer kilométernyire földrengések keletkezzenek. A genfi leszerelési értekezlet 1976-ban létrehozott egy szeizmo- lógusokból álló csoportot azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az atomcsend ellenőrzésének feltételeit. A csaknem két évtizedes munka eredményeképpen ma már jórészt rendelkezésre állnak azok a módszerek, amelyeknek a segítségével a természetes földrengések és a föld alatti atomrobbantások nagy biztonsággal megkülönböztethetők. A kísérleti hálózat 1995. január 1-től már folyamatosan működik. A rendszerben mintegy ötven kiemelt szerepű szeizmológiai állomás (alfa-állomás) mérési adatait egy nemzetközi központ értékeli ki. Az adatközpont rendelkezésére áll még száz-százötven kiegészítő mérőállomás (béta-állomás) is, ezek adatai csak kérésre jutnak be a központba, egy- egy esemény helyének pontosabb meghatározására. Az atomcsendszerződéshez csatlakozó országok közösen viselik az ellenőrző rendszer kiépítésének és működtetésének a költségeit. Minden gyerek más, az egyikben örömünk telik, a másik kikészít. A szülők akkor a legboldogtalanabbak, amikor rájönnek, hogy gyermekük hazudik. Hiába kapják rajta többször is egymás után, továbbra is hazudozik. Mit lehet ilyen esetben csinálni? A gyerekek hazudozása a szakemberek szerint nem új keletű dolog. Ők a szülőkkel ellentétben nem dramatizálják a dolgot, hanem megpróbálnak megoldást találni, miközben vizsgálják, milyen körülmények között folyamodik a gyerek a hazugság fegyveréhez. Különösen az óvodáskorú fiúk hajlamosak arra, hogy a szemmel- látható tényt is szemrebbenés nélkül letagadják, sőt gyakran másra fogják a csíny- tevésüket. Sok gyerek fantáziái, különböző történeteket talál ki, nem tudják megkülönböztetni a valóságot a fantáziájuk világától. Előadásuk és reagálásuk spontán, s ha úgy hazudnak is, mint a vízfolyás, saját szavaikat nem tekintik hazugságnak. Nem szabad ezt tragikusan venni, de természetesen nem is lehet elsiklani fölötte. Taktikusan és a gyerek intelligenciájához mérten el kell magyarázni, hogy nem szép, ha valald hazudik, ha a szülei őmiatta mást szidnak meg. Legtöbbször a kis füllentő megérti, hogy helytelen, amit csinál. Mert semmi másról nincs szó, mint hogy a gyerek találgat, mentséget keres, de közben nem akar senkinek se rosszat. Szerencsére a legtöbb szülő az óvodáskorú gyereke hazugságait sportosan veszi. Aggódni akkor kezdenek, ha a gyerek az iskoláskorban is folytatja a hazu- dozást. Attól tartanak, hogy a rossz szokás tartós marad, az orvosok azonban ebben a korban is csupán a gyermeki jellem megnyilvánulásának tartják a hazudozást. Az évek múltával, különösen a tinédzserkorban a hazudozás erősödhet. Okai a hirtelen hormonális és pszichikai változásokban keresendők. A pubertáskorban a gyermeki lélek igen érzékeny, hangulata változó, gyakran önfejű. Ebben a korban jelentkeznek az úgynevezett kozmetikázó hazugságok. A gyerekek különböző történeteket találnak ki, amelyekben természetesen ők játsszák a főszerepet, így akarják magukra vonni a felnőttek figyelmét. A pubertáskort kinövő gyerekek többsége aztán leszokik a ha- zudozásról, csupán azoknál, akik érzelmi fejlődése lassúbb az átlagosnál, tart tovább ez az időszak. A hazudozás esetenként beteges hajlammá is átalakulhat, amit az orvosok pszeu- dológiának neveznek. Ezek a gyerekek gyakran neuropszi- chikai zavarokkal küzdenek, s esetükben már orvosi segítségre van szükség. A szülő számára, aki eddig mindig tudta, hogy csemetéje hol van, mit csinál, a felismerés, hogy gyermeke hazudik, sokkoló lehet. Ez érthető, de ilyen esetben is csak a türelem, a taktikus magatartás jelenti a megoldást. Az értelmetlen büntetésre, megszégyenítésre a gyerek még agresszívabb módon reagálhat. Ezért fontos a megfelelő hozzáállás. Meglehet, a hazudozás nem is lelki zavar megnyilvánulása, hanem tiltakozás valami ellen, amit a szülők nem is tudatosítanak.-tmi1. Földrengéskor egy törési sík (vetődési felület, a képen F) mentén szabadulnak fel a rugalmas energiák. A P nyomási hullámok jellege térnegyedenként változik. Robbanáskor a kép gömbszimmetrikus, csak nyomási hullámok vannak, az első elmozdulás P+. 2. Magyarországi földrengések 1991-ig. «^Epicentrum ▲ Paksi Atomerőmű Rt., szeizmológiai állomás ♦ Magyar Tudományos Akadémia, szeizmológiai állomás A kísérleti atomrobbantásokat a szeizmológiai állomások is jelzik. A gyerekek a hazugságaikkal nem akarnak rosszat. Mozaik A srácok és a csecsebecsék Egy felmérés szerint a 15 és 25 év közötti fiúk közül ma már minden második hord magán valamilyen ékszert vagy csecsebecsét. A pszichológusok szerint mindennek lélektani jelentése is lehet. Pecsétgyűrű Klasszikus jellem, a lány ne próbálja megváltoztatni, mert túlságosan konzervatív. A pecsétgyűrűjelentősége: ami Casanova idejében a méltóság biztos jele volt, napjainkban a hagyományőrző, elvhű gondolkodás biztosjele. Karkötő Tudatosan tart lépést a korral, szívesen követi a divatot, de mindig csak a divatlapok szerint. Ápolt, mindig jól öltözött, de kevés fantáziával. Egyes lányok szemében nem is vonzó, a többség azonban szívesen flörtöl vele. Fülbevaló Vadóc, féktelen, nehezen zabolázható, kíváncsi típus: szívtipró, hűtlen és mégis oly kedvelt a lányok körében. Izgalmas egyéniség, hatalmas életkedvvel, remek kedéllyel, dús fantáziával. Ennek tudatában is van, éppen ezért gyakran „túlpörög”, ami neki is, társaságának is nehézségeket okoz. Nyaklánc Tulajdonosa biztonságra törekszik, a szó szoros értelmében szereti leláncolni magát valamihez vagy valakihez. Szereti az állandóságot, környezetétől megköveteli az alkalmazkodást. Életútja; megtervezett. Ha a nyakláncon ott fityeg a csillagjegy, akkor némi fanatizmus jellemző rá, mert szívesen követi a csillagok útját. Csatok A feltűnő csat a derékszíjon biztos jele a férfias, hódító típusnak és az egocentrikus jellemnek. A szíjon lévő „ékszer” jelentése egyértelmű. Számára ugyanis az élet egyik legfontosabb dolga a szex. Nem kedveli a kompromisszumokat, az érzéki örömök pártolója. Vele néha felpörög az élet, de különben nagyon unalmas az oldalán. S a többiek? Akik nem hordanak semmilyen ékszert vagy csecsebecsét? A pszichológusok szerint ez titokzatosságot jelent, de nem feltétlenül negatív értelemben. A másik nem ügyességén, tapasztaltságán múlik, hogy fény derül-e a titokra. A meleg ellazít A meleg oldja a testi és lelki feszültséget. Kellemes ernyedtség vesz erőt rajtunk félórás meleg fürdő vagy szauna után. Fokozhatjuk a hatást, ha a fürdővízbe nyugtató hatású illóolajat csepegtetünk, és kevés tejet adunk hozzá, hogy jobban keveredjen. Érdemes kipróbálni a levendula, citromfű, geránium orbáncfű, muskotályos zsálya és szantálfa olajat (10-10 cseppet mindegyik fajtából), melyet a fürdővízhez keverhetünk. Nyugtató zenét hallgatva kellemes időtöltésben lesz részünk. Lekapcsolva a villanyt és gyertyát gyújtva tovább fokozhatjuk a hatást. Az illóolajat aromamécsesben elpárologtathatjuk a hálószobában is. Mire a fürdőt befejeztük, a szobát kellemes illat lengi be, ami segít elaludni.
