Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-23 / 17. szám

2 1997. április 23. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Miben van konszenzus? Fekete Marian_______________ A szlovák kormány újabb és újabb önmaga által kitalált és kitálalt botrányokkal tö­rekszik a korábbi ígéreteinek feledtetésére. Ez a taktikája főként hazai pályán, a kevés információval, tudással ren­delkező választók körében sikeres. Az ET, az EU és az USA politikusai viszont már nem dőlnek be Meciar személyes varázsának. Az el­múlt héten Dániel Tarschys, az ET főtitkára érdeklődött a kormány korábbi ígéretének teljesítése felől. Mint ismere­tes, az államnyelvvédelmi törvény elfogadása előtt, il­letve után Meciarék ígéretet tettek, hogy ez a törvény a kisebbségi nyelvek használa­tát nem érinti kedvezőtlenül (sőt Meciar akkori kijelenté­se szerint ez csak a diszkri- mináló 20 százalékos küszöb eltörlésére irányult), és 1996 szeptemberéig el kellene fo­gadni a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó tör­vényt. Ehelyett kaptunk egy hazugságot, mely szerint több mint harminc jogsza­bály foglalkozik a kisebbségi nyelvek használatával. Ezt a blöfföt az ET főtitkára előtt ezúttal nem merték megis­mételni. Előhúztak viszont valami mást, amivel Tar- schyst meggyőzték arról, hogy Szlovákiában előkészü­letben van az említett jog­szabály. Hamzík külügymi­niszter rácáfolt az ET-politi- kus meggyőződésére, mert nézete szerint elsősorban a kormánykoalícóban kell konszenzust elérni, így megy ez Nyugat-Európában is, s ebben Szlovákia nem kivé­tel. Csakhogy, ebben a koalí­cióban teljes konszenzus és egyetértés uralkodik. Ez az egyetértés viszont nem az említett jogszabály elfogadá­sára irányul, hanem éppen az elutasítására. Azaz, még­iscsak szlovákiai különleges­ség, ha a kormány határidős ígéretet tesz, és fél évvel ezután is nem létező dolgok­ra hivatkozik. Katarína Tó- thová pontosabban nyilatko­zott. Szerinte egy ilyen tör­vény elfogadásához „elsősor­ban a politikai akaratot kell megszerezni”. mssssmmmsBm Pavol Hamzík két tévedése Ondrej Dostál ______________ A szlovák kormány néhány ígéretéről legszívesebben megfeledkezne. A figyel­meztetéseket általában nem veszi tudomásul, ám néha ezt sem teheti meg. A kisebbségi nyelvek haszná­latáról szóló törvényt a szlovák kormány még 1995 őszén, az államnyelvről szóló törvény (amely korlá­tozza a kisebbségi nyelv- használatot) elfogadása idején megígérte, s azóta úgy viselkedett, mintha semmit sem ígért volna. Semmilyen kisebbségi nyelvhasználati törvényt nem készített. Némi tónus­váltásra is csak Dániel Tarschys ET-főtitkár látoga­tása során kényszerült, aki nem rejtette véka alá, hogy emlékszik az ígéretre. Hamzík külügyminiszter szerint a problémának két megoldása lehetséges: Szlo­vákia vagy aláírja a Regio­nális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, vagy tör­vényt hoz a kisebbségi nyel­vek használatára. Ez utóbbi kérdés állítólag nyitott, mert a kormánykoalícióban hi­ányzik a konszenzus. Hamzík mindkét pontban téved. Létezik harmadik le­hetőség is: nem fogadnak el külön kisebbségi nyelvtör­vényt, és Szlovákia nem írja alá a Chartát. A dolgok állá­sát tekintve ez utóbbi a leg­valószínűbb. Hamzík abban is téved, hogy hiányzik a konszenzus. A koalícióban ugyanis nem a konszenzus, hanem az akarat hiányzik, s ez elég nagy különbség. Ha a koalícióban meg lett volna az akarat a kisebbségi nyelv- használati törvény elfogadá­sára, akkor azt az SZNP el­lenére is keresztülvitte vol­na, ahogyan a szlovák-ma­gyar alapszerződéssel tette. A DSZM-ből ez az akarat egyszerűen hiányzik. A Sme-ben megjelent kom­mentár rövidített változata Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modem élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.isternet.sk/ujszo Sorsolás Kedves Olvasóink! A Komáromi járásban a Vasárnap előfizetői versenyébe bekap­csolódott olvasók között 1000 koronás díjakat sorsoltunk ki. A szerencsés nyertesek a következők: Janetka László, Gurd’al 11, Marcelháza Bóna Viktor, L. Stúra 1123, Bátorkeszi Veszprémi Márta, Eötvösa 55/3, Komárom Viderman Irén, Skolská 33, Marcelháza Péter Éva, Dunamocs 138 Varga Ervin, Radványi 819/40, Marcelháza Oláh Edit, Domazlická 134, Megyercs Habardík Péter, Budovatelská 8/2, Komárom Horváth Lajos, Dunajská 247, Nagykeszi Bulajcsik Ottó, Leányvár 456, Izsa. A nyereményeket április 30-ig kézbesítjük. A nyerteseknek gra­tulálunk! VOX NOVA, a Vasárnap kiadója Cseh-szlovák kapcsolatok Fagyponton - tavasszal Gágyor Alíz ____________________ Cs ehszlovákia kettéválasztása óta soha nem látott elhidegü- lés tapasztalható a cseh-szlo­vák kapcsolatokban. A vitát - látszólag - Václav Havel cseh államfő Le Figarónak adott nyilatkozata indítot­ta el, amelyben üldö­zési mániában szen­vedőnek minősítette Vladimír Meciar kor­mányfőt. De ezen kí­vül nehezen emész­tette meg a szlovák vezetés a cseh ál­lamfő rokonszenv- nyilvánítását is a til­takozó szlovák színészekkel, akárcsak a Hudec-minisztéri- umban történtek után a cseh kormánykörökből kiszivárgott jelzéseket, miszerint ebben a helyzetben nem időszerű Meciar miniszterelnök csehor­szági látogatása. Nem maradt el a szlovák válasz sem - Meciar addig nem megy Prágá­ba, amíg a csehek nem adják vissza a Szlovákiát megillető 4,1 tonna aranyat, Havel pedig kérjen nyilvános bocsána­tot - a szlovák kor­mány meglátása szerint - a bel- ügyekbe való dur­va beavatkozás­ként minősített ki­jelentésért. Ezek a mostani cseh-szlo­vák vita legfonto­sabb mozzanatai - legalábbis látszat­ra. Egy dolog azonban biztosra vehető: a kialakult helyzet ala­posan lesújtja az itt élő csehe­ket, és nem használ a két or­szág gazdasági kapcsolatainak sem. Q Rende­ződik a kérdés. O Nagyobb kihatása lesz. Milán Knazko exkülügyminiszter: A cseh-szlovák vita valódi v oka az, hogy a Meciar-kor- mány teljes kudarcot vallott az észak-atlanti szövetségbe való integrációt illetően. Vladimír Meciar sajátos módon, skan- dallumkeltéssel próbál kievic- kélni az egészből, botrány előidézésével kísérli meg a fi­gyelem elterelését a már-már Szlovákia külügyi érdekei el­árulásának is minősíthető ku­darcról. Ez az oka annak, hogy ilyen vulgáris és indokolatlan Megettem a nagymamát, megettem Piroskát, megettem a szocializ­must, s téged, kapitalizmus, szintén bekaplak... MS-Rencín módon reagál Václav Havel más összefüggésben tett és lé­nyegesen finomabb hangvételű kijelentésére. A cseh ál­lamfőnek ugyanakkor nem kel­lett volna kimondania azt, amit mondott. Ez azonban nem ok arra, hogy megromoljanak az országaink kapcsolatai. Remé­lem, a cseh oldalon eléggé oko­sak lesznek ahhoz, hogy ne ve­gyék komolyan a sportcsarnoki kijelentéseket és az egésznek nem lesz kihatása a gazdasági kapcsolatokra. Mástól tartok viszont. Mindenki tudja, s ezt tükrözik a miniszterelnök és a kormány tettei is, hogy Vladi­mír Meciar nem kívánta a NA- TO-csatlakozást az első hul­lámban. Meciar politikai szem­pontból győzött, Szlovákiának a legkisebb esélye sincs a csat­lakozásra, s ezt alaposan meg­sínyli majd az ország. Félek tőle, hogy Meciar hasonló tak­tikát folytat az Európa Unióval is. Rudolf Besík, a Vámunió elnöke: Nem feltételezem, hogy stagnálás állna be a két or­szág gazdasági kapcsolatában. Az elhidegülés oka másutt le­ledzik, nem a gazdasági kapcso­latokban. Remélem, hogy a vita diplomáciai csatornákon keresz­tül rövid időn belül megoldódik. Személyes meglátásom szerint az arany kérdését hamarosan rendezik, a cseh politikusok pe­dig korrigálják korábbi kijelen­téseiket. Hangsúlyozom, ez a személyes véleményem. Jaroslav Budínsky, a Szlovákiában élő cseh állampolgárok érdekvédelmi klubjának elnöke: A A jelenlegi cseh-szlovák w kapcsolatok nem erősítik a Szlovákiában élő cseh állampol­gárok biztonságérzetét. Nem merem állítani, hogy a többsé­gük elköltözne, de sok cseh ma már megtenné, ha lenne rá alkal­ma, ha a cseh kormány és hivata­lok részéről segítő kezet kapná­nak, s ha az átköltözés nem len­ne olyan problematikus. A szá­mok magukért beszélnek: a leg­utóbbi népszámláláskor 58 ez­ren vallották magukat cseh, mor­va, illetve sziléziai nemzeti­ségűnek. Közülük ma mindössze 3 600-an vallják magukat cseh- nek Szlovákia területén. Tartok tőle, hogy az utóbbi napok, hóna­pok cseh-szlovák vonatkozású eseményei is negatívan hatnak majd a két ország gazdasági kap­csolataira. A kihatás lényegesen nagyobb lesz, mint azt általában hajlandóak vagyunk beismerni. Olvasói levél Kárpótlás, mások javára A minap találkoztam egy rég látott vidéki ismerősömmel. Szó szót követett, és eszembe jutott, hogy három évvel ezelőtt, amikor utoljára beszél­gettünk, éppen a kárpótlási ügyét intézte és tőlem kérdez­te, hol található az említett iro­da. Így hát érdekelt, sikeres volt-e az utánjárása. Az idős ember legyintett a kezével és elpanaszolta a kálváriáját. Ész­bontó történet volt. Négy évig volt orosz hadifogságban, min­den szükséges dokumentumot sikerült beszereznie, s gondol­ta, nyugdíjas éveire jól jön a fájdalomdíj. így hát egy is­merőse ajánlatára a magyaror­szági komáromi Duna Hotel­ben lévő ügynökséghez fordult, úgy mint mások. Az ügyin­tézővel meg is egyeztek. A férfi csak előleget fizetett neki és ígérte, hogy pár hónapon belül jöjjenek újból, a többit akkor intézi. Három hónap után is­mét felkeresték őt, de ismét csak ígéretet kaptak. Ez így folytatódott. Egyszer csak hiá­ba keresték, senki sem tudta, hol tartózkodik, egyszóval lelé­pett. A tanácstalan kliensek el­mentek a rendőrségre, ahol azt válaszolták, ők nem tehetnek semmit, mert az illető holléte ismeretlen, és azt tanácsolták, forduljanak bírósághoz. Csak­hogy amennyibe a bírósági költségek kerülnének, arra a kárpótlási jegy ára se lenne elég. így hát az ügy lezárult. A szélhámos ügynök járt jól a pénzzel, az, aki pedig megszen­vedett érte, most egy újabb po­font kapott az élettől. Borzasz­tó, hogy milyen lelketlen embe­rek vannak, a pénzért minden­re képesek. Hostina Irén Komárom Haragszik a magyarokra Mostanában sokat lehet olvasni a magyar iskolák megmenté­séről. Azt akarják, hogy csak szlovák iskolák legyenek és a szlovák iskolában a történelem során a 10 éves gyerek azt ta­nulja, hogy a magyarok milyen rosszak. Egy szlovák származá­sú nagymama panaszkodott, hogy felnőtt unokája nagyon haragszik a magyarokra, pedig mind a két nagyapja magyar. Beszéltem olyan anyukával, akinek mind a két szülője ma­gyar, otthon idős anyjával csak magyarul beszélnek és felnőtt lánya, aki nem tud, meg nem is akar magyarul beszélni, azt mondta az anyjának, hogy „szprosztá magyarka”. Hát ez már nem semmi. Ez nagy szó. Hogy a magyar szülők gyerme­kei szlovák iskolába járnak, az anyuka is csak konyhanyelven beszél szlovákul, mert a gyere­kek nem akarnak magyarul be­szélni, így neki kell magát törni és magyarázni a gyermekeinek, itt az a cél, hogy magyarul sen­ki ne beszéljen, mert vannak szlovákok, akik ránk szólnak, ha magyarul beszélünk, hogy „Na szlovenszku po szlovens- ki”, azért, mert ők nem értik a magyart. Hát tanulják meg. Zsífcsák Ferencné Nemesbori

Next

/
Oldalképek
Tartalom