Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-09 / 15. szám
Modern élet 1997. április 9. 5 A városiasodással párhuzamban nő a szemét mennyisége Mi van a kukáinkban? Archív-felvétel A nappal nem zavaró apró szemhiba sötétedés után életveszélyes lehet Fotó: Archív A farkasvakság életveszélyes lehet Lebecsült veszélyek A szemét - vagy szakszerűen a települési szilárd hulladék - mennyisége világszerte nő. A manapság képződő összes hulladéknak mintegy egynegyede. Mennyiségét a népesség lé- lekszámán túl főképp a település jellege (ipari vagy mező- gazdasági), a szolgáltatások fejlettsége, a lakosság életszínvonala és életmódja befolyásolja. A városiasodással növekszik a mennyisége, például ha Budapest összes lakossági szemetét egy évig a Fradi-pálya gyepén halmoznák fel, magasabbra tornyosulna, mint a Já- nos-hegy. Még szerencse, hogy napi életünk hulladékait rendszeresen elszállítják valamilyen gyűjtőhelyre, jobb esetben ártalmatlanító vagy hasznosító létesítménybe. A szállítás egy- vagy kétütemű lehet: az előbbi esetben átrakás nélkül, az utóbbiban átrakással szállítják el a hulladékot. Az összegyűjtött települési szilárd hulladék legnagyobb részétől a talajon vagy a talajban való lerakással „szabadulnak meg”. Az előbbiekről azonban a közelmúltban kiderült, hogy nagymértékben szennyezik a környezetet, ugyanis a talajon keresztül a szennyezett csapadékvíz bekerül a karsztvízbe. A hulladék fennmaradó részének útja a Hulladékhasznosító Műbe vezet. Ez lényegében egy szeméttüzelésű fűtőerőmű, amely a szemét elégetése mellett villamos energia termelésére és távhőellátásra szolgál. Mind a hulladékszállítást, mind a lerakótelepeket és az égetőműveket nagy tehertől szabadítaná meg az újrahasznosítható anyagok különgyűjtése. Hazánkban azonban még gyerekcipőben jár a szelektív hulladékgyűjtés. Néhány nagyvárosban nem kis anyagi ráfordítással kísérleteztek a bevezetésével. A kezdeményezéseket azonban nem mindig koronázta siker. A fő akadály az, hogy - a vas, a színesfém, a papír és az üveg kivételével hiányzik az egyes anyagokat feldolgozó háttéripar, illetve a különgyűjtött anyagokba olyan mértékbe keveredik más szemét, hogy az szinte lehetetlenné teszi a feldolgozást. Szemétgondjaink közepette érdemes körülnézni, hogyan oldják meg mindezt a fejlettebb államokban. Az Európai Közösség országaiban a települési szilárd hulladéknak átlagosan 20 százalékát, Svédországban 40, Svájcban 80, Japánban 65 százalékát égetik el. Az égetés előretörése azonban megtorpant. Mindenütt egyre nagyobb súlyt fektetnek a lerakandó hulladék mennyiségének és térfogatának csökkentésére. Erre a hasznosítható összetevők különgyűjtése és újrahasznosítása, az összegyűjtött hulladék előválogatása, aprítása, tömörítése, a komposztol- ható anyagok hasznosítása és a lerakott hulladék tömörítése ad lehetőséget. A szomszédos Ausztriában, ahol évente 2,9 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik, a nyolcvanas évek végén döntő lépéseket tettek. Az újrahasznosítható anyagok különgyűjtése már a hatvanas évek közepén megkezdődött. Ma már százötven cég gyűjt és ártalmatlanít használt anyagokat. Az ipar 750 000 tonna másod- nyersanyagot dolgoz fel, és az évi növekedés 15 százalék. A volt Német Szövetségi Köztársaság csaknem 100 millió tonna hulladékának 86 százalékát 1989-ben még hagyományos lerakókban helyezték el. Ennek mintegy harmada volt települési szilárd hulladék. Azóta számottevően nőtt az újrahasznosítható anyagok aránya. Ma harminchárom égető erőmű üzemel, és további negyven-ötven létesítését fontolgatják. Az égetőkben keletkező maradékok 90 százalékát újrahasznosítják: a gipszet az építőipar, a salakot az útépítés, a vashulladékot az acélipar, a sósavat a vegyipar hasznosítja. A veszélyes dioxin képződését sikerült teljesen kiküszöbölni. Az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb környezetvédelmi kérdése a szemét lerakása és megsemmisítése. Egyedül New York Cityben évi 24 millió tonna szemét termelődik. Ez az irdatlan szeméttömeg a Staten-szige- ten levő hulladéktárolóba kerül. Az újrahasznosítás itt is egyre nagyobb hangsúlyt kap, aránya 1994-ben meghaladta a 25 százalékot. E körképpel talán sikerült felhívni a figyelmet „drága szemetünk” problémáira. A megoldás érdekében mindannyiunknak tennünk kell. Először is úgy, hogy a háztartásunkban keletkező hulladékot osztályozzuk. (ÉT) Sötétben még az is rosszabbul lát, akinek egyébként tökéletes a látása, az autósok túlnyomó többsége ezt a tényt figyelmen kívül hagyja, sőt el se hiszi. Arról nem is szólva, hogy vannak, akik az orvos által előírt szemüveget hiúságból vagy más okból nem szívesen hordják, nem gondolva arra, hogy így a volán mögé ülve nem csak a saját, hanem a közúti közlekedésben részt vevő többi embertársaik életét is veszélyeztetik. Vannak, akik fogyatékosságukról nem is tudnak, pedig az emberek 25 százaléka például farkasvakságban szenved, és ez ködben, hóban, esőben jelentősen rontja a látását. E fogyatékosság ráadásul egyáltalán nem szűrhető ki a jogosítvány megszerzését megelőző rutinszerű, többnyire nem is túl alapos kötelező orvosi vizsgálatokon. Szívesen vezetek éjjel, hiszen ilyenkor kevesebb autó közlekedik az utakon és a fényszórók miatt előbb észreveszem a szembejövőt. Van valaki, aki ne hallotta volna az effajta érvelést? Pedig a valóság az, hogy ha éjszaka vezetünk, a nappalinál sokkal nagyobb a kockázata akár egy halálos kimenetelű balesetnek is. A teljes közlekedésnek csak 15 százaléka zajlik éjszaka, a személyi sérülésekkel járó baleseteknek azonban 35, a halálos végűeknek pedig 50 százaléka sötétedés után történik. A klasszikus veszélyforrások mellett (ittas állapot, fáradtság, gyorshajtás) ilyenkor még egy sor más rizikótényező is fellép. A kevesebb közlekedő ugyanis kevesebb ébren tartó ingert is jelent. A sötét kevés információval látja el az autóst, figyelme alábbhagy, és a hirtelen fellépő eseményekre nem tud megfelelő gyorsasággal reagálni. Bár a balesetek okozóinak látási képességeit csak nagyon ritkán vizsgálják, számtalan elemzés utal arra, hogy a látáshibák és a balesetek között közvetlen ok-okozati összefüggés van. Sokan hiúságból nem hordják az előírt szemüveget, mondván, csak kis fokú látáshibájuk van. Ám ezek a hibák éjszaka megsokszorozódnak. A piszkos, karcolt szélvédő éjszaka szó szerint életveszélyes lehet, mert a fénytörés miatt valósággal a szemünkbe robbantja a szembe jövő kocsi reflektorját. Aki úgy érzi, hogy sötétedésben rosszabbul lát, vizsgáltassa meg magát, és ha kiderül, hogy farkasvaksága van, kerülje az esti vezetést. A színezett szemüvegek sötétben fokozzák az el- vakulást, így a szélvédő színezése is. A hulladék összetételének változása Összetevő Egyesült Államok NyugatEttrópa Közel-keleti város Magyarország Budapest szerves anyag 22.6 21.3 62.3 23.7 2.1 papír 45.6 27.4 25.3 9.4 21.5 textil 4.5 3.5 1.4 1.9 4.5 műanyag 2.6 3.1 5.8 3.1 6.0 üveg 6.2 9.5 1.0 2.5 4.5 fémek 9.1 8.5 2.8 4.8 5.5 hamu 7.6 19.8 0.0 45.3 23.1 egyéb 1.8 6.9 1.4 9.3 12.8 (adatok százalékban) A szemét eltüntetése mind több és több pénzbe és energiába kerül. A piszkos, karcolt szélvédő éjszaka szó szerint élet- veszélyes lehet. VOX NOVA, Prlevozská 14/A, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A VASÁRNAPot faxon (07/52 38 331) vagy telefonon is megrendelheti (07/52 38 327). Előfizetési díj: magánszemély:-egy évre: 583 Sk A Postai Hírlapszolgálat tölti ki (Vyplnuje PNS) Vasárnap Megrendelt példányszám (Pocet obj. vytlackov) A kézbesítés időpontja (Dátum a zaciatok dodávky) Katalógusszám (Katalóg císlo) Példányszám (Pocet vytl.) o * o > c 2? 0 1 a >o © ■ti c © ö © £ A lapot az alábbi címre kérem: (Vytlacky dodávajte na adresu:) Név, vezetéknév, a szervezet címe (Menő a priezvlsko, názov organlzácie) Telefon Utca, házszám (Ulica, císlo domu) Község (Obec) Posta (Posta) Előfizetési inkasszószám számlaszám (Évid. c. predpl. piát. sústr. Inkasa) penazny ústav c.ú. Dátum, az előfizető aláírása illetve pecsétje (Dátum, podpis (peciatka) predplatitel’a) Milyen színű az elefánt? Hát persze, hogy szürke! Mégis van olyan ember, aki ismeri az elefántot, ismeri a szürke színt is, tulajdonképpen még azt is tudja, hogy az állat szürke, mégsem tud válaszolni erre az egyszerű kérdésre, akárhányszor teszik is fel neki. Szerencsére nagyon kevés ilyen ember van, és ők azért nem tudnak válaszolni a feltett kérdésre, mert az agyuk egy része sérült. Az ilyen jellegű sérülések azonban az agykutatóknak nagyon sokat segítenek abban, hogy legalább egy keveset megértMozaik sünk abból, hogyan is működik az emberi agy. Mai tudásunk szerint az ember emlékezete nem egy meghatározott területen található, hanem szétszórva az egész agyban. Az emlékezés elemei az észlelési központok közelében helyezkednek el. A modem technológiai eljárások ma már lehetővé teszik, hogy felismerjük az agy éppen működő részeit. Amerikában az elefánt színével kapcsolatos kérdések tisztázására egy érdekes vizsgálatba kezdtek. A kísérletben részt vevőknek fehér-fekete vonalas ábrákat mutattak. Két dolgot kellett megjegyezniük, éspedig azt, hogy milyen színű és mire való a látott tárgy. Kiderült, . * ■tritt}.’ -■ hogy az egyes tulajdonságok megjegyzésének, más szóval elraktározásának a helye a tulajdonság felismerését végző agyközpontok mellett található. Ez az elrendezés is segít abban, hogy ha valamit meglátunk, azonnal emlékezhessünk arra, ami a legjobban megragadta a figyelmünket. Városi csendélet - kukákkal
