Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-02 / 14. szám

Modern élet 1997. április 2. 5 Nem lehet a végtelenségig hazardírozni az egyetlen ismert lakható bolygónkkal A félelmetes ózonlyuk Ügyeljünk, hogy a levegőbe minél kevesebb freon kerüljön, hogy mégsoká- lg élvezhessük a napfény kellemes simogatását Prikler László felvétele Dolly bárány első nyilvános fellépésére február 28-án került sor Az egyéniség nem másolható Dolly, a klónozott Ilyenkor, tél végén az emberek többsége már vágyakozik a nyá­ri napfény után, habár az utóbbi években egyre több riasztó adat számol be a napfürdőzés egyre kevésbé veszélytelen következ­ményeiről. A napfény persze továbbra is jó­tékony. Nélküle nem lenne élet a Földön. Csak hát történt vala­mi, ami egyre fenyegetőbb jel­ként figyelmezteti az emberisé­get: nem lehet a végtelenségig hazardírozni egyetlen lakható bolygónkkal... A hivatalos statisztikák szerint, ha azonnal leállítanák a freon és más ózonkárosító anyagok fel- használását, az ózonlyuk, amelynek következtében Chi­liében bárányok ezrei vakultak meg és Ausztráliában illetve Új- Zélandon rohamosan nő a bőr­rákos megtegedések száma, 2030-ig még így is növekedne. A NASA már évekkel ezelőtt ijesztő adatokat közölt az ózon­lyukról. A beszámoló szerint az északi sztratoszférában ijesztő­en magas a klór-monoxid kon­centráció, amely bizonyos me­teorológiai feltételek mellett „megtámadhatja” a Föld ózon­rétegét. Ennek következtében az ózonréteg fokozatosan elvé­konyodik, esetenként kilyukad, mint mondják szaknyelven is. Ha pedig a Földet védő ózonré­teg eltűnik, az az élőlények szá­mára szinte végzetes lehet. Az ózonréteg híján a sztratoszférán akadálytalanul áthatolnak a rö­vidhullámú ultraibolya-suga­rak, amelyek elsősorban a bőr felületi sejtjeinek örökítő­anyagát károsítják. A tudósok lényegében még csak tanulmá­nyozzák, mitől is kell retteg­nünk. Az is bizonyított már, hogy az ózonlyuk károsítja az ember immunrendszerét. A- usztrál kutatók egyértelműen bebizonyították, hogy a károso­dás következtében az ember fo­kozottabban fogékony a bőrrák­ra, de ezenkívül az asztmára, a vírusbetegségekre, a gombafer­tőzésekre is. A kísérletezés, a kutatás során lehet, hogy felfedezik az ellen­anyagokat is, és sikerül a bajt el­hárítani. Kaliforniai kutatók egy csoportja például azt vizsgálta, miként hat e káros sugárzás az ottani tengeri faunára. így jöt­tek rá, hogy az algák, a rákok és egy bizonyos halfaj is ultra­ibolya-megkötő fehérjéket tar­talmaz, így szinte védőernyőt képeznek a veszélyes sugárzás ellen. Az eddigi megfigye­lések szerint az UV- növekedés mindig csak tavasszal törté­nik, és a sugárzás még ekkor sem lépi túl a maximális érté­ket. Csak nehogy meglepetés érjen bennünket! A kutatások szerint a bőr után a szem a következő áldozat. Ezt tengeri madara­kon, fókákon, ping­vineken figyelték meg, bár ezek alkalmazkodóké­pessége (valószínűleg a hóvak­ság elkerülése végett) sokkal nagyobb, mint a háziállatoké. A növényvilágban ismertek olyan egyedek, amelyek védekezni tudnak az UV-sugárzás ellen. Azok, amelyek védőpigmenttel rendelkeznek, mert UV­sugarakat kötnek meg, és ame­lyeknek olyan enzimrendszerük van, amely képes az UV- sugárzás okozta károk helyreál­lítására. Megfigyelték, hogy ezekben az esetekben a pigmentképződés és az enzi­mek javító aktivitása több UV- sugárzás hatására növekszik. A veszély mégis abban rejlik, hogy az UV-sugárzás emelkedése ese­tén a növények rosszabbul fej­lődnek, ezáltal világméretek­ben számolni kell például a ter­meléskieséssel. Az ember szá­mára pedig: a mi szélességi fo­kunkon az egyszázalékos ózon­csökkenés kb. három százalékkal több bőrrákos meg­betegedéshez vezet. Tudni'kell azonban, hogy az eddigi megbe­tegedéseknek szinte semmi közük az ózon­lyukhoz, hiszen rák­hoz csak a bőr évekig tartó, folyamatos ká­rosodása vezet. A tudósok végzik a fel­adatukat: felmérnek, kutatnak, prognózi­sokat állítanak fel. Amíg mást nem tehet­nek (ökológiai és egészségügyi szem­pontból), ki-ki védje saját immunrend­szerét, és óvakodjon (például fényvédő krémek hasz­nálatával) az erős napozástól. A nyár még előttünk van, így aktu­ális most az első intelem lehet: immunrendszerünket pedig egészséges életvitellel, sok moz­gással, vitamindús és ásványi anyagokban gazdag táplálko­zással erősíthetjük. (NA) Amióta Skóciában a tudósok­nak sikerült egyetlen sejt segít­ségével élő állatot létrehozni, világszerte fellángolt a vita a klónozás körül. Ugyanis mind­amellett, hogy a kísér­let nagy előrelépést je­lenthet a génsebészet terén, kétségtelenül megalapozott az elle­ne tiltakozók félelme. Mert elméletileg ezek után megvan minden lehetőség az ember klónozására is, noha ezt a brit törvények egyelőre nem teszik le­hetővé. Egyetlen fele­lősségteljesen gondol­kodó biológus sem len­ne hajlandó ilyen munkára. Kérdés az is, lenne -e egyáltalán igény rá, hiszen az emberekből már így is túl sok van - jegyzi meg a brit Observer című lap. Mindeddig a tudósoknak csak szerény sikereket sikerült elér­niük az állatok klónozása te­rén, noha a növények esetében ez a technika már elterjedt. Az egyik kísérlet során például ebihalak sejtjeiből próbáltak létrehozni békákat. Eredmény­telenül. Dolly esetében sikerült először egy felnőtt egyed sejt­jeiből egy újabb egyedet létre­hozni. A kétségkívül történelmi jelen­tőségű kísérletre az edinburghi Roslin Institutban került sor. A Dr. lan Wilmut vezette kutató- csoport az „anyaállat” testéből kiemelt sejtbői életképes emb­riót hozott létre, amit aztán be­ültetett a pótmama méhébe. Néhány hét elteltével a pótma­ma kisbárányt ellett. A Dolly névre keresztelt bárány geneti­kailag azonos azzal az állattal, amelynek sejtjéből létrehoz­ták. A sikeres kísérlet ellenére a szakem­berek nem hiszik, hogy a közeljövő­ben sor kerülhetne emberi sejtek klónozására. ,,Az embert klónozás útján sem lehet le­másolni” - jelen­tette ki Harold Shapiro, a Prin- ceton Egyetem, s egyben az ameri­kai Nemzeti Bioetikai Bizottság elnöke. lan Wilmut, Dolly bárány „atyja” ugyancsak azt hangoztatta: „Ha valaki elvesztette egy kö­zeli hozzátartozóját és szeret­né visszahozni, erre nincs mód.” A Harvard Egyetem or­vosetikával foglalkozó pro­fesszornője, Lisa Geller szerint kizárt, hogy egy személy meg­ismétlődjék, ha valaki húsz év­vel később egy másik méhbe ül­tet be egy ugyanolyan DNS- molekulát. Mindenesetre a klónozás segít­ségével a tudósoknak sikerült új ismereteket szerezniük az öregedés folyamatáról, ame­lyet a jelek szerint a szervezet genetikai kódolásában fokoza­tosan jelentkező genetikai hi­bák váltanak ki. Ezek után ezt a folyamatot aprólékosabban tudják majd tanulmányozni. (Reflex) Ottobre 1979 Ottobre 1980 Otlobrc 1981 OHebre 1987 A képeken jól látható, hogy 1979 és 1990 között az Antarktisz fölött miként csökkent az ózonréteg vastagsága Bizonyított, hogy az ózonlyuk károsítja az ember immun- rendszerét. Az ember klónozását a törvények egyelőre nem teszik lehetővé. Mozaik A nő illata A felmérések szerint az illa­toknak a nők huszonhárom és a férfiak tizenöt százalékára van erotikus hatása. Leggyak­rabban a luxusparfümök vál­tanak ki ilyen érzést, de ha­sonló hatása van a rózsa és a tengeri levegő illatának is. Egy ember illata gyakran meghatározza, hogy az illető szimpatikus lesz-e számunkra vagy egyenesen vonzódunk hozzá. A férfiak és a nők szag­lása egyformán fejlett. Ennek ellenére a férfiaknak köny- nyebb elcsábítani a kiválasz­tott nőt egy kellemes illatű parfümmel. De a parfümnek minden esetben ki kell hang­súlyoznia a test természetes illatát. Azok, akik kedvelik az alkoholt, a cigarettát és a fű­szeres ételeket, saját maguk tompítják el szaglásukat. Ezért aztán kevesebb is az esé­lyük, hogy megtalálják a ne­kik megfelelő partnert. Melyiket válasszam? Szeretné megváltoztatni a ha­ja színét, de nem tudja, milyen színt válasszon? Peter Dawson, a Vidal Sasson cég fodrásza szerint a következő szempontok segíthetnek a vá­lasztásban: 1. A vörös színnek több árnya­lata van. Leginkább a fehér bő­rű, zöld vagy kék szemű nők­nek áll jól. Fontos azonban, hogy a bőr is tartalmazzon pi­ros árnyalatú pigmentet. Ha szeplős, a vörös szín biztosan jól fog állni. 2. A fekete szín alatt minden esetben a barnásfeketét ért­jük. A valóban fekete a fehér bőrűeknél természetellenesen hatna. Két típusú nő van, akik­nek a fekete valóban jól áll. Az első típusnak fehér bőre és vi­lágos színű szeme van. Az ilyen nők haján a fekete szín méltóságteljesen hat. A másik típus a sötét bőrű, szemű, kife­jezetten déli típusú nő. 3. A szőke haj szinte kivétel nélkül minden nőnek jól áll. Ez a szín ráadásul a fiatalság, az életöröm, a vitalitás érzetét kelti. A szőkére való festés azonban károsítja a sötét ha­jat. Ezért a barna hajúak in­kább ne válasszák. A jótékony banán A gyomorégés általában nem veszélyes, de igen kellemetlen érzés. A zsíros ételek fogyasz­tása idézi elő, mivel azok emésztéséhez jóval több gyo­morsav szükséges. A kellemet­len érzés megszüntetésére a legkiválóbb természetes gyógyszer az indiai tudósok szerint a banán, amely mér­sékli a gyomorpanaszok nagy többségét. A banán ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz káliumot. Ez a fontos ásványi só képes a gyomorsav neutra- lizálására. Fogyasztását a gyo­morpanaszokban szenvedők­nek minden evés előtt ajánl­ják. Az amerikai Dr. John Sheehan táplálkozástudomá­nyi szakember viszont a gyo­morbetegségben szenvedő pá­cienseket óva inti az éretlen, zöld banán fogyasztásától, mert az abban található nagy mennyiségű keményítő csak fokozhatja a panaszaikat. In­kább túlérett banánt fogyasz- szanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom