Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-19 / 12. szám

Modern élet 1997. március 19. 5 A kassai szakemberek probiotikumok után kutatnak Tejporba vegyítve erősíti az immunrendszert GazdagJózsef ______________ Az antibiotikum jelenleg elter­jedtebb, mint a probiotikum. El­képzelhető viszont, hogy évek múlva az utóbbi fogalom, illetve szer is legalább olyan ismert lesz. A Kassai Állatorvostudományi Kísérleti Kutatóintézet szakem­bereinek egy csoportja azon fára­dozik, hogy ez minél előbb bekö­vetkezzen. A kísérleti telep laboratóriumá­ban a kívülálló sok érdekes dol­got figyelhet meg. Láthatja pél­dául, hogy az anyjától elválasz­tott újszülött bárányt, vagy ma­lacot egy steril környezetben he­lyezik el, s ott kimondottan kesztyűs kézzel bánnak vele a gondozók, orvosok, laboránsok. Megfigyelheti, milyen gondosan fürdetik, etetik és dédelgetik a jó­szágot. Nem érti pontosan, hogy valójában mit is csinálnak a kí­sérleti harangbúrába zárt állat­tal. Dr. Alojz Bomba telepvezető állatorvos segít eligazodni. -Kutatómunkánk célja: probioti­kumok, vagyis az állatok bélrend­szerében, emésztőszerveiben előforduló olyan természetes baktériumok, illetve más mikro­organizmusok felfedezése, ame­lyek a szervezetbe bekerülő kü­lönböző kórokozók ellen veszik fel a harcot. Mi igyekszünk kiszűrni az állat bélrendszerében lévő anyagokból a kórokozókkal szemben minél jobban ellenálló alanyt, amit aztán a fermentor- ban, azaz eijesztőben szaporí­tunk. Ebben a műszerben a szük­séges feltételek mellett a probio­tikum-baktériumok mennyisége 8-10 óra alatt százmilliárdra sza­porítható. Centrifugálással egy pépes anyagot nyerünk, abból pedig, mélyhűtéssel, poranyagot állítunk elő. A gyakorlati felhasználása egy­szerű. A probiotikumot tejporba vegyítik, s így juttatják be az álla­tok emésztőrendszerébe. Tehát mesterségesen kialakítható a nö­vendék állatok emésztőrendsze­rében a szükséges mikroflóra- szint. A kórokozók ezt nem szere­tik, s ebben nem is igen tudnak ki­fejlődni vagy támadni. A probio­kumra a szervezet egyfajta ellen­állással reagál, főleg hosszabb ideig tartó alkalmazása során. Az sem mellékes, hogy a probioti­kum az antibiotikumtól eltérően nem rakódik le a szervezetben. Ezzel szemben az antibiotikum­nak egyes elemei lerakódnak az izomzatban, a tejmirigyben, a tejben... Nem véletlen, hogy az antibiotikummal kezelt állatok­nak a tejét, vagy húsát egy ideig nem ajánlatos fogyasztanunk. A probiotikummal való kísérle­tezés nem újkeletű dolog. Má­sutt is foglalkoznak vele. A kas­Gondosan fürdetik, etetik és dédelgetik ajószágot. tikumot közvetlenül az állatok vi- lágrajötte után ajánlatos alkal­mazni, vagyis a kritikus időszak­nak számító első tíz napban. Miért a probiotikumra és nem az antibiotikumra építenek Önök?- Azért, mert a probiotikumok tulajdonképpen természetes tar­tozékai, részei az emésztőrend­szernek, tehát nem idegenek a szervezetnek, nem „tiltakozik” ellenük. Viszont az antibioti­sai módszernek az a sajátossága, hogy elkülönített, tiszta állato­kon végzik a kutatást, vizsgálják a beadagolt szer hatását. Az ilyen steril környezetben nyert probiotikumnak a szabad­ban élő állományoknál milyen lesz a hatékonysága?- Mi a probiotikumot előbb labo­ratóriumi környezetben vizsgál­juk. Aztán a telepünkön lévő állo­mánynál alkalmazzuk és tesztel­jük, s csak aztán a kint élő állatok­nál. Természetesen tanulmá­nyozzuk a rokon intézetek ta­pasztalatait is. Kapcsolatban va­gyunk egy skóciai, lengyelorszá­gi, csehországi és bulgáriai inté­zettel is. Mint mondtam, a mód­szer nem új, s bizonyos kedvező eredmények is születtek már. Ar­ra törekszünk, hogy minél uni- verzálisabb probiotikumot fej­lesszünk ki. Vannak ugyanis pro- biotikumi alaptörzsek, amelyek egyes patogénekre, kórokozókra hatnak, másokra viszont már ke­vésbé, vagy egyáltalán nem. Nos, mi olyanokat akarunk kifejleszte­ni, amelyek egyszerre több bakté­rium ellen is hatékonyan tudnak fellépni. Ez a folyamat lassú, de kétségtelen, hogy több szem­pontból is megéri vele foglalkoz­ni. Tudniillik, ha sikerül a növen- dékállat-elhullást egy bizonyos mértékben ilyen módon is csök­kenteni, lefékezni, akkor az gaz­dasági szempontból is hasznos. Vagy például a növendékállatok­nál gyakran előforduló hasmenés kiküszöbölésével stabilizálható a súlygyarapodás. Röviden, az ál­latok immunrendszerének ilyen módon történő erősítése több szempontból is hasznos. Alojz Bomba doktor arról is tájé­koztatott, hogy együttműköd­nek a Sarisské Michal’any-i gyógyszergyárral. A náluk kikí­sérletezett, kifejlesztett PRE- MED probiotikumot és RUMEN PLUS néven forgalmazásba ke­rülő, emésztést segítő szert ugyanis az említett Imuna gyógyszergyár készíti majd nagy mennyiségben. Amint meggyőződtem róla, itt valóban kesztyűs kézzel bánnak a jószággal A szerző felvétele (1) és archívum A házasságok 6-7 százaléka a második évben felbomlik A páros élet hét tévhite Hamis igények, hiedelmek Az esküvő napján a párok még derűlátóak, rózsaszínben látják a világot. Ifjú párként nem gon­dolnak arra, hogy szerelmük va­laha véget érhet. Mégis, sokak­nál már az első évben jön a nagy kijózanodás. A statisztika sze­rint a házasságok 6-7 százaléka a 2. évben felbomlik. A válási okok közt sokszor a há­zassággal, a páros élettel szem­ben támasztott ha­mis igények, hiedel­mek is közrejátsza­nak. Gudrun Hense- ler, neves német pszichológus a kö­vetkezőképpen fog­lalja össze a leggyak­rabban előforduló tévhiteket: 1. Az ellentétek vonzzák egymást. Nem igaz. Például ha egy újgaz­dag milliárdos lánya hozzá­megy egy segédmunkáshoz. Eleinte romantikus, és sokak számára irigylésre méltó lehet a kapcsolat, ám az ilyen házasság legtöbbször csődbejut. 2. A párom szavak nélkül is meg­ért engem. Nem igaz. Senki sem lehet gondolatolvasó. A házas­társunk sem. Ezért mindig mondjuk ki, ami a begyünket nyomja. 3. Egy tartós kapcsolatban a partnerek elengedhetik magu­kat. Nem. Nyilvánvaló, hogy hétköznap, vagy munka után nem mindig vagyunk olyanok, mintha a skatulyából húztak volna ki bennünket. Ám min­dennek van határa. Aki idővel mind kevesebbet törődik otthon a megjelenésével, az ne csodál­kozzon, ha a partnere egy idő után másfelé kacsint. 4. Egy félrelépés tönkreteszi a házasságot. Ez egyáltalán nem szükségszerű. Az ilyen ügyek­nek számtalan oka lehet. Ám amíg a hűtlenkedő partner szíve még a „régi” partne­ré, addig ilyen félre­lépések miatt nem kell a házasságot fel­borítani. 5. Minden jóra for­dul, ha megjön a gyerek. Téves felfo­gás. A gyerekek a rossz házasság meg­tartására teljesen al­kalmatlanok. Az olyan házasság, amely a gyer­mekáldást megelőzően már vál­ságban volt, a gyermek megszü­letését követően még nagyobb krízisbejut. 6. A jó, boldog házasságban a partnerek sose veszekednek. Ez is tévhit. Konfliktus nélküli kap­csolat nem létezik. Amíg képe­sek vagyunk egyezségre jutni, megbocsátani, addig nincs nagy baj. 7. Majd betöröm a páromat. Helytelen gondolat. Az embe­rek ugyanis vagy maguktól vál­toznak meg, vagy sehogy. A rendszeres kritizálás nem vezet eredményre. M.O. Sokaknál már az első évbenjön a nagy kijózanodás. Legyenjó másokhoz! Ki ne szeretne hosszú életű lenni? Az emberek túlnyomó többsége - ha bevallottan nem is - erre vágyik. Ennek egyik legjobb receptjét egy arizonai egyetem (USA) kutatói vélték felfedezni. A recept éppen olyan egyszerű, mint amilyen meghökkentő: legyél jó, ara­nyos másokhoz, és hosszú életű leszel! A kutatók által közzétett tanul­mány szerint a jótettünk nyo­mán a lelkűnkben az öröm ér­zése árad el, csökken a kárté­kony stressz bennünk, és ezál­tal megnövekszik lehetősé­günk a hosszabb életre. Ezért - tanácsolják - dicsérje többször a gyerekeit, házastársát, le­gyen előzékeny, vezesse át a zebrán a megrokkant és menni alig tudó gyalogost, adja át a helyét a közlekedési eszközö­kön az arra jobban rászorulók­nak, segítse cipelni a szom­szédasszony nehéz bevásárló szatyrát, szerezzen örömet a munkatársának. Egy biztos, ha így él, kellemes légkör fogja körülvenni, az emberek kedvelni fogják, és ez már önmagában főnyere­mény! A brit férfiak érzékenysége A teremtés koronái mind ér­zékenyebbé válnak, többet Mozaik panaszkodnak, jajgatnak, ké- nyeskednek, a fájdalmat sok­kal nehezebben viselik el, mint régen. Legalábbis erről tanúskodik egy nemrég köz­readott angol, a brit férfi­akról készült, közvélemény­kutatás. E szerint az erősebb nem 56 százaléka nincs megelégedve a magánéletével. A század ele­jén még azt vallották, az ör­dögnél csak egy fokkal kell szebbnek lenniük, és máris nyert ügyük lehet a nőknél. Mostanában mind kevésbé hisznek ebben. Már több időt töltenek a tükör előtt, mint a nők. Ugyanis a megkérdezet­tek 76 százaléka elégedetlen a külsejével, 13 százalékuk plasztikai műtétnek akarja alá­vetni magát. A házas férfiak 82 százaléka arról panaszkodik, hogy mind kevesebb a szava otthon. A férfiak mintegy fele fájlalja, hogy sörhasa van, és hullik a haja.. És a szex? A közvéleménykutatásba be­vontak zöme nincs megeléged­ve a szexuális életével, minden negyedik férfinak merevedési problémái vannak. A férfiak 37 százaléka többre tartja a spor­tot, mint a szexet. Ádám apánk ősei brit utódainak 70 százalé­ka túl sok stresszről panaszko­dik. Csupán 20 százalékuk elé­gedett a sorsával. Vajon nálunk milyen ered­ményt hozna egy ilyen felmé­rés a férfiak körében? És a höl­gyek körében? CS. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom