Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-19 / 8. szám
8 1997. február 19. Ripo Több mint húsz év után újra megnyílt egy magyar kisiskola Mindent lehet, csak akarni kell... S. Forgon Szilvia Rombolni mindig könnyebb, mint építeni. Egy iskolát is sokkal egyszerűbb bezárni, mint újra megnyitni. Amikor a hetvenes években egyre-másra zárták be kapuikat a falusi kisiskolák, bizony nem sokan hitték, hogy valaha még megtelnek élettel. Aztán az 1989-es változásokat követő első fecskék megmutatták, semmi sem lehetetlen. Az eufória azonban gyorsan elmúlt, s a magyar iskolák elleni támadások újra felerősödtek. Ebben a légkörben egy magyar kisiskola megnyitása akár kisebbfajta csodának is beillik. Ilyen csoda tanúi lehettek 1996 szeptemberében Hosszúszó polgárai. A 650 lelket számláló, Pelsőc melletti kisközségben több mint húsz évvel ezelőtt szűnt meg a magyar kisiskola. Érdektelenség, tanerőgondok egyaránt közrejátszottak benne.- Az elsőrendű ok az volt, hogy nem volt elég gyerek. Helybeli tanító a faluban soha nem volt. 1963 után pedig évente cserélődtek, sőt volt olyan év, amikor négy pedagógus is váltotta egymást. Ez a színvonalon is meglátszott. A szlovák iskolában ilyen gond nem volt, ezért a szülők is nagyobb bizalommal voltak iránta. Persze megtette a magáét az a propaganda is, amely a szlovák iskola előnyeit sulykolta az emberekbe - meséli Kankula Mária, Hosszúszó polgármestere. Így történt, hogy a 90 %-ban magyarok lakta faluban érdektelenség miatt bezárták a magyar iskolát. Ezek után a szülőknek két választási lehetőségük maradt: vagy beadták gyereküket a helybeli szlovák iskolába, vagy utaztatták a szomszédos Kecsőbe vagy Pelsőcre a magyar iskolába. Sokan az előbbi, egyszerűbb megoldást választották, így aztán a hosszúszói szlovák iskolában mindig volt két osztályra való gyerek, igaz, többnyire magyar nemzetiségűek. A magyar iskola újramegnyitásá- nak gondolata hosszú évek után tavaly merült fel először a helybeli szülőkben.- Az ötlet a Csemadok-évzárón merült fel, mikor megtudtuk, hogy Görgőn 6-8 gyerekkel szlovák osztályt nyitottak. A Rozsnyói Tanügyi Hivatalban nagyon kedvesen fogadtak, elmondták: semmi gond, adjuk be a kérvényt, és csatoljuk hozzá a tanulók névsorát. Ezt meg is tettük, és legnagyobb meglepetésünkre megkaptuk az engedélyt 1996 szeptemberében a magyar osztály megnyitására. Mi csodálkoztunk a legjobban, mert senkit nem kellett meggyőzni, senkit nem kellett lefizetni, s azóta sincs semmi gond - nyugtázza elégedetten a polgármester asszony. Senkit nem kellett meggyőzni, senkit nem kellett lefizetni, s azóta sincs semmi gond. Kivéve, hogy a Matica slovenská rozsnyói szervezete azt híreszte- li a környéken, hogy ők adták a pénzt a hosszúszói magyar osztály megnyitására.- Ez így nem igaz - tiltakozik Kankula Mária. - Tény, hogy a Matica slovenská adott az iskolának 300 000 koronát a tanári szoba és a szociális helyiségek létesítésére, amit az iskolaüggyel közösen a községi hivatal épített fel közhasznú munkában. De ezt a pénzt még a szlovák iskolának adták, amikor a magyar osztály még gondolatban sem létezett. A falu végén található iskola- épület kívülről még a szocreál jegyeit viseli magán, de belülről otthonos, barátságos légkör fogadja a látogatót. A magyar osztályban Scsuka Edit tanítónő foglalkozik a nyolc kis nebulóval, az első osztályban Kankula Ildikó, Rákay Róbert, Bartók Ferenc, Frankovics Annabella, Ruszó Sándor, a másodikban Istók Zsolt, a harmadikban Flander Katalin és Segyo Judit figyeli a kistárkányi származású tanítónő szavait. Scsuka Edit tíz éve él a faluban, korábban a helyi óvodában tanított, képesítését a Losonci Pedagógiai Szak- középiskolában szerezte, s jelenleg a Nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező szakán tanul tovább.- Bevallom, eleinte kicsit aggódtam, hogy fog ez menni, több mint húsz év után, tanszerek, segédeszközök nélkül, de szerencsére kellemesen csalódtam. A tanügyi hivatal és a községi hivatal is sokat segített az indulásnál. Az osztály berendezése megvolt, hiszen az utolsó 4-5 évet leszámítva, amikor már nem volt elég gyerek, mind a két osztályban folyt tanítás. A segédeszközök egy részét más iskoláktól kaptuk kölcsön. Az igazgató is nagyon segítőkész volt, mindenen egyformán megosztozunk. Jó érzés, hogy így is lehet dolgozni - ismeri be Scsuka Edit tanító néni. A gyerekek már az első pillantásra bátrak, értelmesek, nyílt- szívűek. Velünk is hamar megbarátkoztak, elmesélték, mi a kedvenc időtöltésük, melyik a kedvenc állatuk, bemutatták, hogy tudnak írni, olvasni...- Nagyon jó velük dolgozni - dicséri őket a tanító néni - és nagyon jó a kapcsolat a szüleikkel is, teszi mindjárt hozzá. - Bármire van szükségünk, a szülők és a községi hivatal midenben segítenek. Karácsonyra játékokat kaptunk, tanszereket, mi pedig kultúrműsorral kedveskedtünk a nyugdíjasoknak, karácsonyra... A hosszúszói magyar iskola jó példája annak, hogy ha egy közösség nagyon akarja, bármit elérhet. Példájukat követik a közeli Lekenyén is, ahol az idén szeptemberben újra megnyílik a magyar iskola. Jövőre négy kis elsőst várnak a hosszúszói magyar iskolába. Reméljük, a következő években sem lesznek kevesebben... Vidám, nyílt tekintetű, bátor fellépésű gyerekek a hosszúszói kisiskola tanulói. Bennünket, idegeneket is gyorsan barátságukba fogadtak, és szívesen elmesélték, mivel foglalkoznak szabad idejükben, mit szeretnek az iskolában, megmutatt zaikat, munkáikat. Déli napközi várja őket, ahol vák osztályba járó gyere közösen készítik el a házi taikat, együtt játszanak, nak. Több kultúrára nevelés Dr. Tankó László Országos Pedagógiai Intézet Pedagógiai szakirodalmunkban a multikulturális nevelés fogalmával körülbelül a ’80-as évek végétől találkozhatunk. Az érdeklődés okai, amelyek e témára irányították a figyelmet, a legkülönbözőbbek, ilyenek: a társadalmi helyzet megváltozása Európában a kommunista rendszer bukása után; a lakosság erős migrációja; a nacionalista szenvedélyek és harcok fellángolása (Jugoszláviában, Észak-írország- ban stb.); és nem utolsósorban Földünk romló ökológiai viszonyai. A „multikulturális nevelés” fogalomköre, a fent említettek ellenére is ma még csak formálódik, alakul és tisztázásra vár, ezért is érdemes felidézni néhány szakember véleményét. Például H. Hemandez, spanyol kutató (szociológus) ezt írja: A) „Maga a multikulturális nevelés folyamat, amelyen keresztül az egyén kialakítja a saját kultúrájától eltérő kultúrákkal szembeni felfogását.” B) ,A multikulturális nevelés és művelődés tulajdonképpen pedagógiai program, amely az eltérő kisebbségi és etnikai körökből származó tanulók műveltségi, szociális és nyelvi szükségleteinek megfelelő körülményeket teremt.” Míg tehát az egyik megfogalmazásban a tanuló más kultúrákhoz, ül. más nemzetiségű emberekhez való viszonya kerül előtérbe, addig a másikban azoknak a dolgoknak a hangsúlyozását találjuk, amelyekkel az egyén saját kultúráját illetően rendelkezik. Más szavakkal: az egyénnek a saját (kisebbségi) kultúrája iránti felelőssége kerül előtérbe. A multikulturális nevelés és oktatás a szakirodalomban gyakran mint „interkulturális” fogalom is frekventált, üyenkor a kölcsönösség és kétirányultság kerül előtérbe. így például G. Pom- merin e tekintetben az emberek humánus együttélésének egymáshoz való viszonyát, felkészítését hangsúlyozza. H. Essinger német kutató az interkulturális nevelés lényegét az empátiában, a beleérzésben, a szolidaritásban, más kultúrájának a tiszteletben tartásában, valamint a nacionalista gondolkodás elleni nevelésben látja. Hazai forrásokból e témakörben érdemes megemlíteni D. Sukuba megfogalmazását, amely így szól: ,A multikulturális nevelés és oktatás célja az egyénnek egy szélesebb környezetbe (közegbe) való integrálása, a saját egyéni kulturális identitásának a megőrzése mellett... Az egyéni kulturális identitás megtartásának alapfeltétele az emberi jogok és összemberi erkölcsi értékek tiszteletben tartása.” Mindez annál is fontosabb, mert ahogyan V. Közön is írja: „Az iskola eddig nálunk nem nevelte a diákokat ilyen irányban, és nem fejlesztett olyan szociális érzéseAz egyénnek a saját (kisebbségi) ’ kultúrája iránti felelőssége kerül előtérbe. két és kapcsolatokat, amelyek végső soron a más kultúrák, vallások, nemzetek és etnikumok, esetleg fajok iránti toleranciát eredményeznék. Mindenekelőtt elő kell segíteni a harmonikus kapcsolatok kialakítását, é csak a nemzetiségileg vegj kosságú területeken (orsz; székben), de mindenütt...’ revue, 1991. 3. sz.) Szerény megítélésünk szel multikulturális nevelés és < tás két oldalról közelíthető egyrészt az erkölcsi és polj értékek (tiszteletben tartá: oldaláról, másrészt a kultú oldaláról. Kiindulásként ej kérdőív segítségével igyek megállapítani, hogyan viss nyúlnak a gimnázium végj nulói bizonyos erkölcsi-po értékekhez, mint: a kitartá ha tatosság), becsületesség tesség), aktivitás (felelőssé dat), határozottság, önálló őszinteség, igazmondás, öi lenség, becsületesség, igaz
